Kedves Barátom!

A napokban kaptam a hírt Brazíliából egy díszhal importőr ismerősömtől miszerint az Amazonas vízállása nagyon alacsony. Mindehhez tudni kell, hogy Amazóniában, az úgynevezett száraz évszak (ami az áradások és kiöntések visszahúzódását jelenti, és nem a szó szerinti szárazságot) még csak most kezdődik. Vagyis nagyjából ősztől tavaszig tart. Hogy lehet akkor alacsony a folyam vízállása?


Úgy, hogy ez most egyáltalán nincs rendben, nagyon nincs rendben. Brazíliában és Amazóniában aszály van, súlyos aszály. Aszály az Esőerdőben, Földünk legnagyobb esőerdejében! Aminek a nevében is eső van. A folyómedrek sok helyütt szárazon állnak, a gyerekek száraz lábbal fociznak benne. Nem lehet hajóval közlekedni, ott ahol egyébként csak a vízi út volt járható. A helybéliek, akik főképpen halászatból élnek, nem tudnak halászni. A települések el lettek zárva egymástól és a külvilágtól. Tiszta ivóvíz nincs. A kiszáradt medrekben döglött halak és vízi állatok hevernek tömegével. Súlyos fertőzések indulhatnak meg.

Ja és persze a baj nem most kezdődött, így van ez már néhány éve, csak éppen egyre súlyosbodik.

Mikor megírtam Hugónak, hogy itt Európában az emberek zömének sejtelme sincs arról, ami jelenleg Amazóniában történik, csak ennyit válaszolt: Európában most mindenki a gazdasági válsággal van elfoglalva, az egyéni problémáival és a munkanélküliséggel.

És ez tényleg így van. Manipulálva van a gondolkodásunk. Főleg a médiák „híreiből” táplálkozunk. Így aztán nem is vesszük észre a fától az erdőt. Igen, az erdőt, ami (megjegyzem) egyelőre még ott van. Talán úgy cc a fele. Bár sejtésem szerint igaza lesz a szkeptikus ökológusoknak, és már nem sokáig. Amazónia ugyanis valóban haldoklik. Szinte már közhely, hogy mentsük meg az esőerdőt… hiszen az Földünk tüdeje. A kérdés most inkább az, hogy van-e még, ami megmenthető. És, hogy valójában mitől, vagy inkább kitől kellene megmenteni. Megmenteni Földünket.

Szó szerint idézem Hugot: „Yes my dear freind is to late.” azaz Igen kedves barátom, már késő!

Bejelentkezés a hozzászóláshoz


mmccannon profilkép
mmccannon válaszolt #1 13 éve 2 hónapja
Rettenetes!

Számomra azért különösen megrázó, mert felelevenítette elfeledettnek remélt emlékemet: a nagy balatoni halpusztulást. Siófokról Füredre vontattunk egy vitorlást, de nem láttam a vizet a megszámlálhatatlan sok haltetemtől.
peca válaszolt #2 13 éve 2 hónapja
A hihetetlen kapzsiság undorító méreteket ölt.
Még pár év és az emberiséget a természet rendre tanítja.
Meg kéne előtte alázkodnunk nem pedig szembeszállni vele.Mert úgyis a természet fog nyerni.
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #3 13 éve 2 hónapja
De jó titeket olvasni,a nick miatt:)
Köszönöm az infót,tájékozódni fogok..bár amit Stone ír a Hypancistrus vonatkozásában az valóban megdöbbentő,lévén az egyik kedvenc-egyenlőre még nem elért-fajom.
Tulajdonképpen az ipari forradalom óta eltelt időben mi emberek tönkretettük a bolygónkat.:unsure:
törpös válaszolt #4 13 éve 2 hónapja
Kicsi bővebben a Belo Monte projectről itt lehet olvasni

ame-torpesugerek.akvariummagazin.hu/
StoneAge válaszolt #5 13 éve 2 hónapja
Senhor Quaresma feltehetően jól látja a helyzetet, bár tény az is, hogy hasonló szárazságra korábban is volt már példa az Amazonas medencéjében.
Az elmúlt fél évszázad nagyobb szárazságait teljes joggal az esőerdők módszeres irtásának a számlájára szokták írni, ám meg kell jegyezni azt, hogy a 2010-re az erdőirtások üteme drasztikusan csökkent a 80-as, 90-es évek hajrájához képest.
Az Amazónia éghajlatát és időjárását vizsgáló tudósok szerint az idei (már tavalyi és szerencsére a jelek szerint egyre enyhülő) szárazságot nem is annyira az erdőirtás, sokkal inkább a sarkvidékek felmelegedése okozza, melynek következményeként jönnek létre azok a hatalmas viharok, melyek a magas nedvességtartalmú levegőt egyszerűen elszippantják az Amazonas-medencéből, így a felhőkben tárolt eső nem ott és nem akkor hullik le, ahol és amikor kellene.

Az Amazonast és mellékfolyóit fenyegető legnagyobb veszély jelenleg a brazil gazdaság komoly fejlődéséből származik, hihetetlen mértékben emelkedik az ország villamosenergia-igénye, melyet a fő folyam legnagyobb mellékfolyóira építendő, a jelenlegi tervek szerint összesen több, mint 70 erőműből terveznek fedezni. És akkor még nem szóltunk az alumíniumiparról, ami ugyancsak tetemes károkat okoz nem csak a bányászati tevékenységen keresztül, de a feldolgozás tetemes villanyáram-igényével is. A Rio Xingúra tervezett Belo Monte erőmű építése pontosan emiatt kapott zöld lámpát a tavalyi évben. Heiko Bleher szerint az L47 Hypancistrus zebra legkésőbb 2015-re számos ismert és ismeretlen fajjal együtt fog eltűnni örökre, köszönhetően az erőmű megépítésének. És ez csak egy a tervezett 70 erőműből....
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #6 13 éve 4 hónapja
Ez nemcsak hogy megdöbbentő,hanem egyszerűen szívfacsaró..Soha nem akartam ilyen cikket olvasni,ilyen képet látni.
Nagyon köszönöm hogy ráirányítottad figyelmem.