Amit a paludáriumokról tudni kell - 1. rész
Azt mondják, hogy az akvárium a természet egy szelete az otthonunkban. Ebben az esetben azt kell mondjuk, a paludárium egy kicsivel még nagyobb szelete a természetnek a lakásban. Egy német oldal azt írja, a paludárium kifejezés a latinból ered, és jelentése "parti táj". Én egy latin szótárban megnéztem, és a legközelebb eső szó, amit találtam, az a paludosus volt, ami mocsarast jelent, de ettől még elképzelhető a "parti táj" megfeleltetés.

A paludárium tulajdonképpen egy akvárium, és egy florárium/terrárium keveréke, olyan, mintha egy partoldal is csatlakozna az akváriumunkhoz. Átfedések lehetnek a paludárium/ florárium/ terrárium/ vivárium között, de ezek elméletileg azért eltérnek egymástól. A floráriumban nincs szabad vízfelület, a páráról és a növények folyamatos vízellátásáról a talajként használt tőzegmoha vagy fakéregzúzalék alá helyezett agyaggranulátum, murva, faszén vagy egyéb jó vízvezető és tároló képességű anyag gondoskodik. A floráriumban kizárólag növényeket tartanak. A terrárium/ vivárium tartalmazhat akár nagyobb mennyiségű vizet is , de csak akkorát, amekkorát a benne élő - amúgy szárazföldi állat - megkíván, és nem szoktak a vízben halakat tartani. A terrárium egyébként meglehetősen egyértelműen hüllők, kétéltűek lakhelye, míg viváriumnak valahol a rovarházat nevezik így (pl. Fővárosi Állatkert), valahol pedig a békák tartására használt, vagy a dúsan növényesített terráriumot is így hívják.
A paludáriumban viszont a fentiekkel ellentétben nagy hangsúly van a halakon, míg a felső - "száraz" - részében bár lehet tartani hüllőt, kétéltűt vagy akár rovart is (erre nem találtam példát, de az elméleti lehetőség adott), de nem szükséges, sokan csak egy gyönyörű növényes részt építenek itt ki. Állatok közül még a rákoknak, fakúszó gébeknek ideális.

Típusok
A paludáriumokat több szempontból is kategorizálhatjuk. A két fő szempont, hogy nyitott-e vagy zárt. Ezt készítéskor mindenképp érdemesnek tartom előre eldönteni, mert nem olyan egyszerű az átalakítása, hogy csak kiveszem a tolóüveget, ha nyitottat akarok, és visszateszem, ha zártat. Más növények valók az egyikbe, mint a másikba, a szellőzést is meg kell oldani, ha nyitottból készítünk zártat, és a világítás kapcsán is felmerülhetnek gondok. Ha szeretnénk valamilyen állatot tartani a felső részben, értelemszerűen zárt paludáriumot kell választanunk.

Más csoportosítási szempont szerint beszélhetünk tengeri/brakkos vagy édesvízi paludáriumról, ez utóbbit továbbosztva pedig mocsár- vagy partoldal-jellegűről. Tengeri/brakkvízi esetében is természetesen meg lehetne csinálni úgy, hogy az alsó rész, egy hagyományos tengeri akvárium, a fölső részt pedig behátterezni, és trópusi növényekkel beültetni, de ez nem keltene túl természetes hatást nem is találtam erre példát az interneten (bár ettől még lehet). Sokkal élethűbben is el lehet készíteni, amennyiben mangrove növényeket ültetünk be, arról nem is beszélve, hogy ez lenne az egyik legideálisabb nitrátszűrési módszer a tengeri akváriumban. Sajnos hátulütője a dolognak, hogy nagyon helyigényes (több köbméter térfogatú paludáriumokkal találkoztam a témában leginkább), nagyon drága, és itthon szinte lehetetlen mangrove facserjéhez, maghoz, egyéb növényekhez hozzájutni. Mocsár-jellegűnek hívjuk azt a megoldást, mikor vízből kinövő növényeket használunk,  esetleg kis szigetet építünk a víz közepére, vagy lapos szögben emelkedő szárazföldet készítünk a víz mellé. Partoldal-jellegű pedig, amivel legsűrűbben találkozik az ember - nekem is ilyen van - amikor a háttér meredek szögben emelkedik a víz fölött, és a kialakított teraszokba, üregekbe ültetjük a növényeket.
Méretek
A paludárium méretei, jobban mondva méretarányai eltérnek az akváriumétól. Az akváriumnál a hossza a fő adat, a magasságát meghatározza a kezelése (túl magas akváriumba nehéz belenyúlni) és a világítás (minél magasabb, annál erősebb világítótestre lehet szükség), túl mély (széles) akváriumot meg nem szoktak készíteni. A paludáriumnál viszont előtérbe kerül a két utóbbi adat, a hossz "kárára", ha kellő teret kívánunk hagyni a növényeknek, de azt sem szeretnénk, hogy a halaink nyomorogjanak, akkor bizony magasra kell az üveget vennünk. Itt is lehet persze kisebbet-alacsonyabbat tervezni, kis termetű, kis helyigényű halaknak, de ezen a téren is igaz, hogy szebb, könnyebben fenntartható a nagyobb. Mélyebbet (szélesebbet) pedig azért érdemes készíteni, hogy helyet adjunk a növényeknek, állatoknak és a fénynek. Ez utóbbit úgy értem, hogy egy keskenyebb akváriumnál a növények könnyen elfoghatják a fényt az alsóbb régióktól, nem tudjuk az akváriumi részt benövényesíteni. Ha állatokat is szeretnénk a fölső részbe, érdemes helyet hagyni teraszoknak, ez ismét csak megköveteli a nagyobb mélységet.
A formájára vonatkozóan megkötés nincs, bár a hajlított üveg zárt paludárium esetén például nehezen kivitelezhető az ajtó kialakítása miatt. Gyakoriak a sarok paludáriumok, praktikus a világítás és a technika elrejtése miatt, és nagyon látványos is, hiszen két falfelületet ültethetünk tele növénnyel. :)
Zárt paludáriumnál tolóüveget alkalmaznak leginkább, annak a megvalósítása a legegyszerűbb, csak egy sínt kell az első, és a felső üvegre ragasztani, bár ezzel is lehet gond, de erre majd később kitérek. Nyitottnál sok lehetőség van, lehet csak elölről nyitott, és lehet, hogy mindössze egy kellően merevített háttér nyúlik ki egy egyszerű akváriumból.
Ne felejtsük el megfúratni az üveget, ha a szellőztetés, vagy az alkalmazott technika ezt megköveteli.

Folytatjuk!

Szöveg: Petőfi László
Fotó: Akvárium Magazin