21 november 2017

 

Boltokban és az újságárusoknál az Akvárium Magazin 87. száma. Többek között olvashatunk benne Chris Lukhaup újabb útjáról Sulawesire, a győri állatkert új dél-amerikai bemutatójáról, és egy érdekes "jelenségről" ami a Dunán ütötte fel a fejét. Egyszóval ezt sem érdemes kihagyni!

 

 

 

A csodálatos koi
Minden kezdet nehéz! Ez a közhelyszerű megállapítás jutott eszembe, miután a Főszerkesztő Úrtól megkaptam a felkérést, hogy írjak a koikról. Először is azért, mert hirtelen nem is tudtam, hol kezdjek neki a témának, amiről már olyan sokan és olyan sokat írtak előttem nálam szakavatottabb emberek. Másodszor pedig akkor jutott eszembe ez az életbölcsesség, amikor néhány hete a kezembe került egy 1984-es kiadású „Horgászkalauz” című kiadvány, amiben – nem kis meglepetésemre – egy, a koi -tenyésztés magyarországi kezdeteiről szóló érdekes cikkre bukkantam. A megsárgult lapokat forgatva mindjárt az első oldalon a szép emlékű TEHAG egész oldalas hirdetése olvasható, ahol nemes egyszerűséggel csak „japán származású tarka pontyokról” tesznek említést, arra buzdítva a horgászegyesületeket, hogy ezekkel a halakkal „tegyék színesebbé a horgászatot”.


Sulawesi – újabb kalandok a kalózok szigetén
Még 2008 őszén, az Akvárium Magazin 70. számában számoltam be a Sulawesi szigetről származó, újonnan begyűjtött, és a kedélyeket erősen felizgató, csodálatos garnélafajokról. Barátaimmal 2011-ben ismét látogatást tettünk a szigeten. (Chris Lukhaup)

Füles Bástya, állatok a kazamatában
A győri Xantus János Állatkert új „részlege”, a Füles Bástya decemberben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Az elsősorban dél-amerikai fajokat bemutató kiállítás az állatkerttől kicsit távolabb, Győr belvárosában, az úgynevezett Új-bástyában kapott helyet. A falakon Zsila Sándor fotóművész Costa Rica őserdeiben készült varázslatos képei és Győr várát ábrázoló középkori metszetek másolatai tekinthetők meg.

Interjú – Mosonmagyaróváron
Ebben a városban, földrajzi adottságai miatt, az egyik legkedveltebb hobbi a horgászat.
A körülbelül 30 000 lélekszámú településen azonban az akvarisztikának is nagyszámú rajongó tábora van. Ezt támasztja alá az, hogy ritkaságokra is van igény, gyakorlatilag mindenféleforma haltartási mód elkötelezettje is akad a városban. Van, aki „megszállott” sügéres, míg mások diszkoszhalakkal vagy épp ponty lazacokkal foglalkoznak szívesen, de akvakertészt is találunk. A városban 5 díszállat-kereskedés foglalkozik díszhal-értékesítéssel.

Sügérföld – A Viktória-tó sügérei
Az első Viktória-tóból származó sügérek a 70-es évek végén kerültek be hazai akváriumainkba. A csodálatos színpompában tündöklő, ideális akváriumméretű, könnyen szaporodó sügérek azonnal sikerhalakká váltak, de sajnos a gyorsan jött népszerűségük nem tartott sokáig. Ennek okául két dolog írható: az akkoriban szintén új felfedezésként hazánkba betört malawi- és tanganyika-tavi sügérek divatja minden mást „überelt”. Másodszor, hogy bár a különböző fajú viktoria-tavi sügérek más-más színkombinációban pompáztak, testfelépítésük, szaporodásuk és viselkedésmódjuk nagyon sok egyezést mutatott, így néhány év sikeres szereplés után teljesen kivesztek a hazai akváriumokból.
A nyolcvanas évek közepén kerültek be Magyarországra újabb fajok, többek között az alábbi cikkben részletesen leírt Haplochromis CH 44.

Akvakertész-verseny 2011.
Az idei évben rekord mennyiségű nevezés érkezett. 66 induló egy jóval nagyobb országnak is megelégedésére válna. A beérkezett munkákat egy 7 fős bizottság pontozta és értékelte. A három Green Aqua-alapító (Lantos Viktor, Farkas Balázs, valamint jómagam), Orbán Hunor – a tavalyi H.A.C. verseny győztese, George Farmer az angol akvakertészek meghatározó alakja, Filipe Alves Oliveira (FAAO) a portugál akvakertész fenegyerek, valamint Stan Chung képviselte az ázsiai régiót a zsűriben.

AM Extrém
Az utóbbi időben sokan észlelték egy különös vízi teremtmény felbukkanását a ráckevei Duna-ágban. Megjelenéséből adódóan először valamiféle szivacsnak néznénk a mozdulatlan, kocsonyás állagú telepet fejlesztő lényt. A kisebb vízáramlású, szerves anyagban gazdagabb, főként a parthoz közeli mellékágakban, szabad szemmel is felfedezhetjük, 1-2 méteres mélységben, ahol a víz kellően átlátszó.

AME Hírek – Képek az ovis pályázatról
Az Akvaristák Magyarországi Egyesülete pályázatot hirdetett óvodák részére, melynek keretében 15 óvodába telepít egy-egy komplett akváriumot. Eddig 10 óvodai csoport pályázott és vállalta a kiírt feltételeket. Az akvárium telepítése minden esetben egy körülbelül félórás foglalkozást is jelen tett, amelyben interaktívan, a gyerekek együttműködésével történt meg a medence beállítása. A gyerekek nagyon örültek a jövevényeknek, az óvó nénik a csoporttermet díszítő cseppnyi természetnek, a szülők pedig annak a lehetőségnek, hogy gyerekeik megtanulhatják ezeknek a vízi lényeknek a gondozását.

Akvárium Antikvárium
Sorozatunkban bekutatjuk Konta Dezső: Célszerű utasítások akváriumok berendezésére és karbantartására (1927) című könyvét és Kollányi Ágoston: Akváriumok (1954) című filmjét.

 

Log in to comment


Mátéfi profilkép
Mátéfi válaszolt #1 5 éve 7 hónapja
Nagyon igényesen összeállított szám, kiváló cikkekkel és lenyűgöző fotókkal.
Az AME óvodás kezdeményezése tetszik a legjobban, ezért a 60-61 oldalon található pillanatképek dobogós helyen állnak. Gratulálok a kezdeményezéshez és bízom benne, hogy sok gyerekből lesz akvarista.
Emperor_ profilkép
Emperor_ válaszolt #2 5 éve 8 hónapja
mark24!

Így már érthető, hogy miért van ott.
Köszi!
mark24 profilkép
mark24 válaszolt #3 5 éve 8 hónapja
Az akváriumok elnevezése alatt a társítás hangsúlyosabbik részét tartottuk szem előtt, mivel abban a medencében rajta kívül minden más hal dél-amerikai, ezért ezen a néven került megemlítésre. Amúgy teljesen igazad van ebben, de az akváriumok elnevezését a kiállítóhelyen sem nyújthatták túlságosan sokáig, viszont a fajismertető táblán minden pontosan szerepel! Ehhez utólag is megértést kérnék....
A biotóp akváriumok megalkotása volt a cél, ez azért ilyen kisebb kivételekkel sikerült is, de persze szűkíteni is lehetne a kört, hogy pl.: a lazacok vagy a pontyfélék közül mi melyik folyóban él és találkozhat-e egymással, viszont túlságosan nem lehet ezt sem elvárni egy aránylag kisebb kiállítóhelységtől. A lehetőségekhez mérten viszont szerintem nagyon jó bemutatóhelyet sikerült anno kialakítani!
Emperor_ profilkép
Emperor_ válaszolt #4 5 éve 8 hónapja
mark24!

38. oldal Amatitlania nigrofasciata mint dél-amerikai hal szerepel. Ez tévedés, ugyanis közép-amerikai.

www.fishbase.us/summary/Amatitlania-nigrofasciata.html
mark24 profilkép
mark24 válaszolt #5 5 éve 9 hónapja
Köszönöm szépen Mary, nagyon kedves vagy!
De ugyanígy köszönetet érdemel mindenki, akinek ebben a lapszámban munkája van! Ismét valóban élvezetes újság készült!
mmccannon profilkép
mmccannon válaszolt #6 5 éve 9 hónapja
Megint egy jól sikerült lapszám - mint mindig.
Külön gratulálok Liziczai Márknak az interjúért, és az azt kísérő képekért. Most már a Győr mellett Mosonmagyaróvár is az úticéljaim között szerepel.
kis-Pleco profilkép
kis-Pleco válaszolt #7 5 éve 9 hónapja
A garnélák nagyon szépek ,főleg a sulawesi-ek !
Bejelentkezés
Legutóbbi fórumbejegyzések
    • Az akvárium szûrése
    • A lebegtetett vagy bugyogtatott homokszűrésről szintén érdekelne a tapasztalatok! Méretezésekkel, kialakításokkal ,hatékonysággal...
    • 1 napja 18 órája
    • AM Nyomtatott kiadás
    • Bocs, a múltkor elfeleljtettem rákérdezni, de most beszéltem Pasával, hetekkel ezelőtt feladta a megadott ózdi címre... Lehet, hogy már ott...
    • 3 hete 5 napja