www.mavi1.org

Bár az Akvárium Magazin aktuális száma technikai okokból csak a hónap végén jelenik meg, úgy éreztük, a téma fontossága nem tűr halasztást (hisz a rendelet betartását a hatóság július 1-től ellenőrzi!), így kivételesen a neten is közöljük a rendeletről szóló cikket, még az újság megjelenése előtt!

 

 

Kormányrendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról

Megjelent a “Kormány 41/2010. (II. 26.) Korm. Rendelete a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról”, melyről néhány – az akvarisztikát és a halakat érintő – gondolatot leírtunk, kiemelve azon részeket, amelyek szakmailag aggályosnak, illetve megfelelő értelmezés híján értelmezhetetlennek tartunk.

Tiltó listára került (nem forgalmazható Magyarországon) például az amurgéb (Perccottus glenii, Dybowski, 1877), és a kígyófejű halak (Channa spp., Parachanna spp.) összes faja, mert az ország őshonos növény, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyesek.
Ez utóbbiakon csodálkozunk, hiszen szerintünk ezeknél sokkal veszélyesebb halak is vannak, nem kevésbé lenne indokolt, például a piráják kitiltása.

Egyetértünk azzal, hogy csak egészséges állatot (halat) lehet forgalmazni.
Ehhez azonban megfelelő szakorvosokra lenne szükség. Elgondolkodtató, hogy a gyakorlatban hogyan valósul meg a vizsgálat halak esetén? Milyen szakvizsgával kell rendelkeznie egy állatorvosnak, hogy vizsgálhasson halakat?
Sajnos a rendelet nem tér ki az állatok külföldi behozatal utáni egészségügyi megfigyeléséről (karantén), amire viszont nagy szükség lenne forgalomba hozatal előtt.

Az állat forgalmazásakor írásban az új tulajdonos rendelkezésére kell bocsátani – halak esetében – a rendszertani család tartásának minimális feltételeit. Az írásos ismertetőnek tartalmaznia kell mindazokat az ismereteket, amelyek az állat egészségének és jólétének, valamint a tartó személy egészségének biztosításához szükségesek:
• az állat faja és tudományos neve,
• a faj származási országa és természetes előfordulási helyei,
• a fajra jellemző kifejlett kori méret,
• a fajra jellemző elérhető életkor,
• a fajra természetes körülmények között jellemző aktivitás és szociális szerveződés,
• hogyan lehet az állat táplálkozási igényeit kielégíteni,
• hogyan lehet az állat hely, klíma, fény és egyéb igényeit kielégíteni,
• hogyan lehet az állat viselkedési szokásaihoz kapcsolódó, illetve szociális igényeit kielégíteni,
• bármely betegség, amire az adott faj különösen fogékony, és hogyan lehet ellene védekezni, • az e rendelet szerinti minimális tartási követelmények,
• az állat milyen veszélyt és egészségügyi ártalmat jelent az állat tartójának egészségére, és azt hogyan lehet megelőzni.
Alapvetően egyetértünk abban, hogy a vásárlónak információt kell adni az általa vásárolt kedvencről. De a halak esetén, pl. a rendszertani család leírása önmagában semmit sem ér, hiszen a családon belül olyan fajok találhatók, melyek teljes mértékben más jellemzőkkel bírnak, így nem lehet a család összes tagjára azonos információt közölni.
De a halak esetén az ismertető anyagok elkészítése sok kereskedőnek erejét meghaladó feladat lenne, mert míg egy-egy kereskedésben díszmadárból, rágcsálóból néhány faj található, addig a halcsaládok száma a több tízet, a halfajoké akár a százat is elérheti. Ez nem kevés munka!
Gondoljunk bele,
• hogy a rendelet szerint kiadandó információs anyag költségeit ki vállalja?
• hogy több külföldi nagykereskedés is forgalmaz Magyarországon díszhalat. Rájuk nem vonatkozik a rendelet? Ebben az esetben ki adja hozzá leírást?

A rendelet az állatkereskedés esetében a kedvtelésből tartott állatok minimális elhelyezési feltételeiről az alábbiakat írja elő: A halakat életmódjuk szerint, tengeri, édesvízi, illetve brakkvízi akváriumi egységekben, recirkulációs vízrendszerekben kell elhelyezni, melynek elemei – technikai megoldás függvényében – a bemutatási célt szolgáló akvárium, a kiegyenlítő tartály, a szűrőegység a keringtető szivattyúval és a csőrendszer.
Jelenleg a legtöbb hazai és európai kis- és nagykereskedésben illetve tenyészetekben használt és bevált szűrési technikák (levegős szivacsszűrők, motoros belső szűrők) kiváltását külső szűrőkre semmilyen szakmai indok nem támasztja alá (mert véleményünk szerint a fenti mondat azt is jelentheti, hogy ezentúl csak külső szűrőkkel lehet szűrni a kereskedésekben az akváriumokat).
Indokolt lehet nagy méretű, illetve állatkerti bemutató akváriumok és haszonhal-tenyésztő telepek esetén. Az szakmailag is alátámasztható, hogy például 50 literes akváriumig engedi a levegős szivacsszűrő alkalmazását, ennél nagyobb medencékhez belső motoros szűrőt ír elő, és 300 liter felett a külső szűrőt helyezi előtérbe. A szűréstechnika megválasztása egyes fajok esetén az egyedi igényeket kell, hogy figyelembe vegyen. A rendelet nem szól a szűréshez használt anyagok minőségéről, az anyagok mennyiségéről, azok tisztításáról, pedig sokkal fontosabb a megfelelő életkörülmények kialakítása szempontjából.
A szűrés szükségességének és minőségének előírása rendkívül fontos lenne az otthoni haltartáshoz is. Erről nem szól a rendelet.

Még inkább értelmezhetetlen az egy-egy akváriumi egységben maximálisan elhelyezhető halmennyiség kiszámításának képlete:
„A bemutatási célt szolgáló akvárium (A) és a kiegyenlítő tartály (B) literben számított térfogatának összegéhez hozzá kell adni a szűrőrendszer által előállított tisztított víz literben számított mennyiségét [szűrőegység (C) és a csőrendszer (D) literben számított összes víztérfogata megszorozva a szűrőrendszer óránkénti forgatási rátájával (T) egyenlő az összes literben számított hasznos víztérfogattal]. Az így kapott értéket el kell osztani a következő táblázatban meghatározott 1 cm halra jutó víztömeg értékkel (1. táblázat). Az eredmény a medencébe telepíthető halak összes testhosszát (L) adja cm-ben.”

Képletben: L=[A+B+(C+D)*T]/E

A rendelet e részén sikerült a legtöbbet töprengeni. Na nem a matematikai tudás hiányosságai miatt! Persze elképzelhető, hogy nagyon rosszul értelmeztük? Nézzünk egy példát, a rendelet által előírt külső szűrő esetén: Vegyünk egy 80*40*40 cm-es 128 literes standard méretű édesvízi akvárium külső szűrővel (600l/h, 5les szűrőház).
A forgatási ráta (T) mit jelenthet itt? Ez a szűrő óránként 4,68-szor forgatja meg az akvárium teljes vizét. Ezt kellene alapul venni? Vagy a 600l/h-t?

A) Tegyük fel, hogy ez utóbbit (600 l/h) gondolta a jogalkotó:
A=128, B=0, C=5, D=0 (elhanyagolható),
T=600, így 128+0+(5+0)*600=3128

• 0-20 cm-es méretű halak esetén E=2, azaz L=3128/2 = 1564 (cm) hal,
=> 391db 4 cm-es felnőtt neonhal (Paracheirodon innesi)?
=> 104db 15 cm-es aranyhal (Carassius auratus auratus)?

• 20-100 cm-es méretű halak esetén E=10, azaz L=3128/10 = 312 (cm) hal
=> 10 db 30 cm-es cápamárna (Balantiocheilos melanopterus)?

• 100 cm-es méretű hal esetén E=15, azaz L=3128/15=208 (cm) hal, erre példát nem is írunk. 100 cm hosszú hal 80 cm hosszú akváriumban?

B) Ha mégis a másik változatra gondolt a jogalkotó (T=4,68), kiszámoltuk így is:
A=128, B=0, C=5, D=0 (elhanyagolható), T=4,6 8 , így
128+0+(5+0)*4,68=151

• 0-20 cm-es méretű hal esetén E=2, azaz L=151/2=75 (cm) hal,
=> 18 db 4 cm-es felnőtt neonhal (Paracheirodon innesi)?
=> 5 db 15 cm-es aranyhal (Carassius auratus auratus)?

• 20-100 cm-es méretű hal esetén E=10, azaz L=151/10=15 (cm) hal
=> 0 db rakható bele

• 100 cm-es méretű hal esetén E=15, azaz L=151/15=10 (cm) hal
=> 0 db rakható bele

Ez az egyszerű példa is mutatja, hogy nem szerencsés képlettel meghatározni a maximálisan tartható egyedek számát. Az első esetben az akvárium mérete szinte mindegy is, hiszen csak a szűrő teljesítménye számít. Jó néhány példát lehetne még kiszámolni, de nem mutatna jobb eredményt. Tengeri akváriumokról nem is beszélve.

A rendelet előírja, hogy a vásáron és piacon (börzéken is) az állatkereskedésben meghatározott tartási körülményeket kell biztosítani állataink számára.
Hogyan? Kitelepítik a kereskedés teljes berendezését 3 órára vagy egy napra? Dupla berendezéssel kell rendelkeznie annak, aki meg akar jelenni egy börzén? Ez azt hiszem a díszhalbörzék végét jelentené!

Az akváriumot, amelyben halat tartanak, üveglappal, hálóval vagy más arra alkalmas tárggyal kell lefedni, illetve az akvárium olyan mértékben tölthető fel vízzel, hogy a vízszint és az akvárium felső pereme közti távolság alkalmas legyen a hal kiugrásának megakadályozására.
A fedéssel csak egyet lehet érteni, de a víz feltöltés mértékét ki fogja és mi alapján meghatározni? Ismét egy értelmezhetetlen megfogalmazás.

Ilyen jellegű rendelet megalkotására természetesen szükség van. Az is igaz, hogy nincs könnyű dolga a rendelet megalkotójának, hisz nehéz egységes rendeletet alkotni a kedvtelésből tartott állatokról, hisz nehéz összehasonlítani a kutyát a papagájjal, a hörcsögöt a guppival.
Az teljesen világos, hogy nem könnyű a részleteket pontosan meghatározni, de számos hazai szakmai szervezet van, amely segítséget tud nyújtani ebben. Jó lenne, ha a rendelet értelmezésében egy állásfoglalás vagy végrehajtási utasítás formájában segítenének az illetékes hatóságok!
Elkerülhető lenne a rendelet téves, szubjektív értelmezése. Ez az egyik oldal.
A másik oldal viszont az a szomorú tény, hogy sok kereskedés az elvárható minimális szintet sem éri el. Emiatt viszont szigorúbb szabályozások szükségesek, mindezt persze oly módon, hogy a hazai vállalkozások versenyképesek maradhassanak. Ehhez azonban megfelelő előírások mellett esetleg megfelelő finanszírozás is szükséges (pályázati lehetőségek, stb.). Mivel a jelenlegi előírások nem vonatkoznak a külföldről hazánkba szállító cégekre, így ez eleve előnyt jelent a hazai vállalkozásokkal szemben. A rendelet alapján olyan beruházásokra kényszerülnének idehaza, amely az amúgy is kétséges működésüket veszélyeztetné, illetve megszüntetné.
Mindenesetre, hogy valami pozitív is jusson a végére. Az Akvárium Magazin felajánlja, hogy a szükséges halleírásokat – természetesen a szükséges egyeztetések lebonyolítása után – elkészíti, és ingyenesen letölthető formában a kereskedők rendelkezésre bocsátja.
Ennyi jutott hirtelen eszünkbe.
Ez a rendelet még sokáig beszédtéma lesz akvarisztikai körökben is. Kérünk mindenkit, hogy ha véleménye van, ossza meg velünk és az Olvasókkal. Az álláspontokat a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címre vagy itt a fórumba várjuk.

Akvárium Magazin Szerkesztősége

A rendelet teljes szövege letölthető a http://www.akvariummagazin.hu/index.php?option=com_phocadownload&view=category&id=5:dokumentumok&Itemid=190

www.mavi1.org
Log in to comment