A  kerekesféreg (Rotatoria)

ImageAki díszhalakat tenyészt, akár nagyban, akár kicsiben, ismernie kell e parányi élőlényeket, melyek elsősorban nagyon zsenge, illetve kis szájnyílású ivadék indításához nélkülözhetetlenek.
Azonban annál többet, hogy hol él, hogy néz ki felhőben kavargó tömege, és hogy milyen lyuksűrűségű hálóval kell szedni, nem igazán tudunk róla, hiszen pusztán a halainkat kívánjuk megetetni, nem pedig mikrobiológiai kiselőadást készíteni. 

Akik azonban egy kicsit is "buzgóbbak", és érdeklik a természet apróbb kis élőlényei, vagy pusztán meg akarják ismerni közelebbről, hogy mégis mivel etetik halivadékaikat, nekik szól ez a kis ismertető.
ImageA kerekesférgek (Rotatoria) törzsébe nem pusztán egyetlen faj tartozik, még akkor sem, ha legtöbbször szimplán csak "rota"-ként emlegetjük, hiszen maga a Törzs, mint rendszertani fogalom igen tág, és sok osztály, rend, család, nem és faj összefoglalására szolgál. Vagyis a Kerekesférgek törzse rendszertanilag a Gerincesek törzsével található egy kategóriai szinten.
Éppen e hatalmas témakör miatt nem szeretném tovább tagolni a Rotatoriákat, annál is inkább, hiszen a Földön megtalálható körülbelül 1800 fajból mintegy 600 fordul elő hazánkban.
Megtalálhatóak édes, félsós és sós vízben, nedves talajban, és legkülönbözőbb nyirkos helyeken. Számunkra egyértelműen az édesvízben élő fajok ismerete fontos.
Tavasszal szinte minden szervesanyagban gazdag kis pocsolyában megtalálhatók, amelyek vegyi szennyeződéstől mentesek. Nagymértékben hozzájárulnak vizeink természetes tisztulásához, hiszen a legtöbb faj bomló szerves anyaggal, különböző gombákkal és baktériumokkal, lebegő mikroszkopikus algákkal táplálkozik, valamint ők maguk is fontos táplálékul szolgálnak halivadékoknak, vagy más apróbb állatoknak, például a szintén jól ismert Daphnia nem fajainak. De nemcsak az akvarisztikában és a környezetvédelemben játszanak fontos szerepet, hanem a halszaporító gazdaságok is jó előre "beoltják" tavaikat a kihelyezni való ivadékoknak.

ImageA kerekesférgeket a legkisebb többsejtű élőlényekként tarják számon, méretük 20 és 500 mikrométer között változik, vagyis épphogy láthatók szabad szemmel. Testfelépítésük igen egyszerű, jellegzetességük az úgynevezett kerékszerv, amiről a Törzs a nevét is kapta. Ez a szerv a fej elején található, különböző csillókoszorúkból és csillólemezekből áll, az állat mozgását és táplálkozását teszi lehetővé. A mozgást még a test végén található láb is segíti egyes fajoknál, ez az úszó fajok jelentős részénél hiányzik, a nem úszó fajoknál pedig a tapadást, illetve a talajon való helyváltoztatást segíti.
Érdekes, hogy a fajok többségél a hímek csak az ivaros szaporodási időszakban jelennek meg, egyébként szinte csak nőstényekkel találkozhatunk, melyek ivartalanul (parthenogenetikus úton) szaporodnak. Ez a következőképpen történik:
A telet átvészelő "tartós" petékből kizárólag nőstény egyedek kelnek ki és fejlődnek tovább, ezeket amiktikus nőstényeknek hívjuk, melyek megtermékenyítés nélkül rakják le petéiket, és ezekből természetesen amiktikus nőstények fejlődnek ki. Ebben a szakaszban a kerekesférgek élettartama fajtól függően 10-20 napig tart, és ezalatt folyamatosan szaporodnak. Amiktikus nőstény minden petéjéből szintén amiktikus nőstény fejlődik ki, ez lehetővé teszi a gyors elszaporodást egy kedvező feltételekkel bíró élőhelyen. Amint ezek a tényezők negatív irányban megváltoznak, a petékből az úgynevezett miktikus nőstények fejlődnek ki. Ezek a változások főként táplálék  vagy hőmérséklet csökkenéskor következnek be, és a faj túlélését segítik elő. A miktikus nőstények petéiből kizárólag hím példányok bújnak ki, melyek azonnal meg is termékenyítik az őket képző miktikus nőstényeket. Erre azért van szükség ily gyorsan, mert egy adott élőhelyen amiktikus és miktikus nőstények is élhetnek egyszerre (a kedvezőtlen szakasz elején), és a rövid életű hímek az amiktikus nőstényekkel nem párosodnak A hímek kizárólag ilyenkor jelennek meg, és "dolguk végeztével" el is pusztulnak. Ezzel szemben a megtermékenyített miktikus nőstények testében úgynevezett "tartós" pete képződik, és a hideg idő, vagy a kiszáradás beköszöntével ezek a peték átvészelik a kedvezőtlen időszakot, és a kedvező beköszöntével amiktikus nőstények fejlődnek ki belőlük, vagyis az egész folyamat kezdődik elölről.
Ezt a szaporodási formát, melyben ivaros és ivartalan szakasz is megtalálható, heterogoniának nevezzük. Azonban vannak fajok, melyek szaporodásában vagy az ivaros, vagy az ivartalan szakasz vagy hiányzik, vagy nem ismert, de ezekre nem szeretnék kitérni, pusztán érdekességként említettem.
Pusztán azért foglalkoztunk ilyen részletesen eme állatok szaporodásmódjával, hogy megismerjük, miért tűnik el egyes helyekről a Rotatoria éppolyan hirtelen, ahogyan jött.
Természetesen az "eltűnést" mesterségesen (vagy esetleg természetes úton) nem  mindig az éghajlati tényezők okozzák, hanem a kerekesférgeket fogyasztó állatok tömeges megjelenése. Éppen ezért ha valahol nagy létszámban találunk Rotatoriát, azt azonnal el kell kezdeni lehálózni, hiszen könnyen "átfertőződik" más tavakról, pocsolyákból, főleg a vízimadarak által. Főleg ahol Daphniákat találunk nagy számban, ott kerekesférgek vagy már nincsenek, vagy nagyon kis számban találhatók. Rendszerint pontosan a heterogonia miatt ragadozó és zsákmány előfordulási sűrűsége ciklikusan is változhat, de ha valahol a ragadozók minden amiktikus nőstényt kipusztítottak (ami ritka jelenség), ott a következő évben természetes úton nem jelennek meg a kerekesférgek.

ImageImageImage
Ezért nagyon meg kell becsülni a sokak által féltve őrzött lelőhelyeket, és a Rotatoriák megjelenésekor sűrű hálóval érdemes nagy mennyiséget fogni és lefagyasztani, még mielőtt eltűnne. Fagyasztott állapotban éppúgy kitűnő eleség, mint élve, csak arra vigyázzunk, hogy a tartótasakot lehetőleg légmentesen zárjuk le, mert könnyen liofilizálódik, és tápértéke jelentősen lecsökken.

Kasi Mátyás

 

Log in to comment