Plankton a tengeri akváriumban

ImageJantay Gusztáv cikkéből megtudhatjátok, mire jó a fitoplankton és a zooplankton, és hogyan lehet ezeket a planktonokat otthoni körülmények közt szaporítani. Kattints a cikkre! (A Szerkesztőség)

Plankton a tengeri akváriumban

A tengeri élet legalsó építőkockája fitoplankton. Hasonlóan az általunk jobban ismert szárazföldi növényekhez, a tengerekben nagyrészt a fitoplankton segítségével keletkezik a napfényből energia, amit később különböző zooplantonok, és az őket elfogyasztó egyéb állatok hasznosítanak. Ez azt jelenti, hogy a természethez hasonlóan akváriumainkban is meg kellene oldani a planktonok jelenlétét. A másik fontos dolog, hogy a tengerekben élő állatok életük első szakaszát is planktonként élik. Tehát, ha halakat, rákokat kívánunk tenyészteni, általában elengedhetetlen élő plankton használata.
Felmerül a kérdés, hogy otthon az akváriumunkban hogyan tudjuk mindezt biztosítani.
ImageA legegyszerűbb módszer a konzervált plankton készítmények használata. Ebben az esetben vagy tényleges, de már nem élő planktont, vagy ezekhez hasonló méretű, és tápanyagtartalmú részecskéket jelent. Vigyázni kell a túletetéssel, mert hasonlóan más eleségekhez, az el nem fogyasztott rész csak a vizet szennyezi.
Ennél sokkal veszélytelenebb módszer az élő plankton használata. Ezekhez Magyarországon nem olyan egyszerű hozzájutni, mert nem sok kereskedő forgalmazza, de internetes áruházakban, vagy akvarista baráttól beszerezhetőek. Én a Grotech által forgalmazott
Nannochloropsis salina fajba tartozó fitoplanktont használom. Ennek a tenyésztése nem bonyolult, a legfontosabb, hogy ügyeljünk a tisztaságra, nehogy lefertőzzük a kultúrát zooplanktonnal, mert akkor kezdhetjük az egészet előröl. Különböző gyártók, jobb-rosszabb termékeiket ajánlják a tenyésztéshez. Célszerű a legegyszerűbb eszközöket használni. A minden háztartásban megtalálható PET palackok tökéletesen megfelelnek a célnak. Szükség van még egy légpumpára, ami a szaporodásukhoz szükséges CO2-t juttatja majd a palackba, és némi fényre, ami gyakorlatilag bármilyen forrásból érkezhet, valamint tápoldatra. A legjobb a „sárgás” meleg fény, de tehetjük a palackokat az ablakba, az akvárium kiszűrődő fénye mellé is. Több helyen, többféle leírást olvastam arról, hogy a leggyorsabb szaporodáshoz mennyi megvilágítás szükséges. Van, aki a 18óra megvilágítást, és 8 óra sötétséget, és van, aki 24 órás megvilágítást javasol. Én mindegyiket kipróbáltam, nem tapasztaltam egyiknek sem negatív hatását, de mivel az energiafelhasználást minimalizálni akartam, az akvárium kiszűrődő fénye mellett tartom a kultúrát.
ImageA megszerzett oltványt frissen kevert tengervízzel (sűrűsége mint akváriumunk sűrűsége) kell fele-fele arányban beleönteni egy palackba, majd a tápoldat leírásában megadott mennyiséget hozzáadni. Tápoldatként használhatunk gyári készítményt, vagy növénytápszert és vaskészítményt is. Nincs más dolgunk, csak világítani, és várni. Mivel a gyárilag csomagolt oltványban általában nem túl nagy a fitoplankton mennyisége, ezért eltarthat 2-3 napig is, amíg a kultúránk színe halványzöldről egész sötétzöldre vált. Ekkor újabb steril tengervizet , és megfelelő mennyiségű tápoldatot adunk hozzá, és addig növeljük a mennyiséget, amíg tele nem lesz a palack.
Célszerű egyszerre több palackban tenyészteni, mert így elkerülhető a teljes kultúra elvesztése egy esetleges fertőzés esetén. Ha van elég planktonunk, tegyünk el egy keveset belőle a hűtőszekrénybe, így a teljes kultúra elpusztulása után sem kell oltványért rohannunk. A hűtős tárolás saját tapasztalataim alapján minimum 1 évig működik. A fitoplanktont ezután tetszés szerint felhasználhatjuk közvetlenül az akváriumba, vagy zooplankton tenyésztéséhez. Közvetlen adagolásnál ügyelnünk kell néhány dologra. Akváriumaink technikai eszközeiben a plankton az erős nyíróáramok miatt azonnal elpusztul, ezért etetés idejére célszerű ezeket kikapcsolni. A mennyiséget célszerű fokozatosan növelni. Többet nem tudunk adagolni, mint amire a szivacsoknak, csőférgeknek, koralloknak és egyéb élőlényeknek kell, arra viszont ügyeljünk, hogy a motorok elindítása után elpusztult plankton ne szennyezze a vizet. Az élő plankton az akváriumi élete során is fotoszintetizál, és szerves anyagot vesz fel, ezért ha a lehabzó eltávolítja, a szerves anyagot is eltávolítjuk.
Image

Nézzük a zooplankton tenyésztését. Hasonlóan a fitoplanktonhoz, oltványt kell szereznünk. Ez sokkal nehezebb feladat, mert még kevesebb helyen lehet kapni. A megfelelő faj kiválasztása is nehezebb, olyat kell találni, ami gyorsan szaporodik a monokultúránkon, és megfelelő a mérete a kívánt célhoz. Az oltványt eleve tengervízben fogjuk megkapni, így nem lesz más dolgunk, mint PET palackba önteni, belelógatni a levegőcsövet és fitoplanktont adni hozzá. Ügyelni kell arra, hogy a hőmérséklet, és sűrűség egyezzen, mert ezek gyors változása megölheti a kultúránkat. Inkább a fitoplanktont öntsük a zooplanktonba, így kisebb az esélye a túl gyors változásnak. Egyszerre csak kisebb mennyiséget adjunk hozzá. Ezután ismét a várakozás jön. Ha „lefehéredik” a víz, akkor ideje újabb fitoplanktont hozzáadni. Mivel a zooplankton hasonlóan egyéb állatokhoz anyagcseretermékként szerves anyagokkal szennyezi a vizet, ezért nem töltjük egyből az akváriumba, hanem a plankton méretének megfelelő hálóval leszűrjük, és csak az állatokat engedjük a vízbe. Itt is ügyelni kell a sűrűségre, és hőmérsékletre.
Image

A fitoplanktont használhatjuk sórák tenyésztésére is. Ebben az esetben a sórákok felnőtt méretig nevelhetőek, amik ezután szaporodnak, tehát nem kell újabb petéket hozzáadnunk, sőt, ha megvilágítjuk a kultúrát, akkor a sórákok számától függően egy önfenntartó rendszert is kialakíthatunk, mert a rákok által kibocsátott szerves anyag remek táplálék a fitoplanktonnak. Ha eltaláljuk a „szüretelés” sebességét, akkor csak az elpárolgott vizet kell pótolnunk, és hónapokig nem kell mást tennünk. Természetesen minél nagyobb méretben készítjük, annál jobb, és mivel egy idő után a nyomelemekből is kifogy a víz ezért szükséges annak cseréje.

Szöveg és fotó: Jantay Gusztáv

Log in to comment