19 november 2017

Amit a  paludáriumokról tudni kell - 2. rész

ImageHáttér
"Nincsen palu háttér nélkül", mondhatnánk, és bár ez így nem igaz, de a legnagyobb részük valóban hátterezett. A háttérkészítésre ugyanazok a módszerek állnak rendelkezésünkre, mint akváriumépítés esetén, csak a mérgező anyagok alkalmazása, és a fantáziánk szab határt a dolognak.

A háttérnek az esztétikain kívül más szerepe is van, egyrészt elrejthető mögé a technika, a csövezés, másrészt pedig helyet és alapot biztosít a növényeknek. Faágakat, gyökereket építhetünk bele, teraszokat illeszthetünk hozzá, kaspókat alakíthatunk ki belőle. Nekem cement-perlites hátterem van, üvegdarabokat ragasztottunk a hátlapüvegre, majd ezeket is bevontuk a háttérrel, és peremeket alakítottunk ki rajtuk, hogy a rájuk helyezett aljzat ne csúszhasson le.  A hungarocelles vagy a műgyantás háttér jobban formázható talán, viszont ezen meg az algázóim nehezebben rágják át magukat, bár két év alatt 1-2 ponton már így is átjutottak az üveghez a legalább centi vastagságra vett háttér ellenére. Algázók tartásánál a színt érdemes a cement-perlitbe bekeverni, mert különben egy idő után foltos lesz a hátterünk.
ImageA vízesést is tervezzük meg előre, hiszen azt is ki kell alakítanunk a háttérépítés előtt. Én egy vékony csövet ragasztottam a fölső-hátsó sarokba, majdnem az üveg teljes szélességében (a víz a jobb-hátsó sarokba ragasztott függőleges csövön jut föl hozzá, illesztés könyökkel), a végét ragasztóval telinyomtam, majd bevontuk a háttérrel. Amikor látszott a kész háttér formája az elhelyezett teraszokkal, növényültető helyekkel együtt, akkor pár helyen átfúrtuk a csövet, ahol szerettem volna, hogy a víz lefolyjon. Ezzel csak az volt a gond, hogy így már nem fért oda a fúró az ideális szögben, így a lyukak nem annyira lefelé, mint inkább előre estek. Mivel a víz erejét nehéz permanensen beállítani, még egy szabályozható motorral is, ez azt eredményezheti, hogy a víz nagy erővel egyenesen előre spriccel, nyitott palunál közvetlenül a padlóra, zártnál pedig az elülső üvegre, amit ha sínbe helyeztünk, akkor a sín elvezeti valamelyik szélére a vizet, és ott folyik a padlóra. Ez sajnos gyakorlati tapasztalat. Ez ellen zárt-sínes kivitel esetén úgy védekezhetünk, hogy a sín belső peremét a két végén egy kis szakaszon kivágjuk, így az akváriumba folyik vissza a víz. Tovább árnyalja a képet, hogy idővel - ha telepítettünk ilyet - akkor a futónövények, mohák benőhetik a lyukakat, a megmaradt lyukaknál felerősítve a víz erejét, és ismét elkezd nagy ívben spriccelni. Szóval ha módunk van rá, készítsünk látványtervet, és annak megfelelően építeni a hátteret, hogy előre meg tudjuk fúrni a csöveket. Persze ha csak egy sarokban szeretnénk vízesést, akkor nincs is szükség ilyesmire, egyszerűen könyök segítségével lefelé irányítjuk a kifolyócsövet. Nálam végül is, csak a cső elejénél maradt szabadon két lyuk, ami elé úgy benőttek a növények, hogy nem tud rajtuk keresztülspriccelni, és én hagyom is ennyiben, ugyanis nem szerencsés, ha a háttér teljes szélességében folyik le a víz, ezt sok növény nem tolerálja.

Szűrés
A szűrés ugyanúgy működik, ahogy egy hétköznapi akváriumban is, egyéntől függ, hogy ki-milyen szűréstípust kedvel, bármelyik kivitelezhető a paludáriumban, talán az akasztós kivételével. Viszont ajánlatos a technika elrejtésére még jobban odafigyelni, ne rontsa el a gyönyörű összképet egy cső, vagy kábel látványa. Erre ráadásul megvan a lehetőségünk is, hiszen a paludáriumok legtöbbje hátterezett, és ha odafigyelünk a háttér kialakításánál, akkor minden eszközt elrejthetünk mögé. Ha zárt paludáriumot készítünk, és külső szűrőt/szűrőházat szeretnénk alkalmazni, akkor lehetőleg a hátterezés és berendezés megkezdése előtt fúrassuk meg az üveget, később már problémásabb lesz. :)
ImageÉn egy rendkívül egyszerű módszert alkalmaztam, bár lehet, hogy nem a leghatékonyabb, de eddig bevált. A palu egyik hátsó sarkát egy beragasztott üveglappal leválasztottuk, ezt a lapot is beháttereztük, és egy nagy háromszög alapú szivacsdugóval bedugaszoltuk. Ez alá a szivacs alá tettük a technikát, úgymint egy Jäger-fűtő, egy 800 l/órás motor, ami a vízeséshez nyomja föl a vizet, és két másik 800 l/órás motor, amik némi rájuk barkácsolt csődarabok segítségével közvetlenül a medencébe nyomják a vizet, az egyik a sarokleválasztó üveglap fölött közvetlenül, a másik pedig a vízfelszínnel egy szintben, hogy mozgassa a felszínt. A három motor elég jó teljesítménnyel szívja át a vizet a szivacson, de mivel a leválasztó üveglapot nem rögzítettük az alsó üveglaphoz, ezért az aljzaton keresztül is szívja a vizet, valamiféle talajszűrést is megvalósítva.
A paludáriumi szűrésnek van egy nagy segítsége. Jópár hónappal ezelőtt nekem is sikerült tornyoscsigákat behurcolnom a növényekkel, és megfelelőnek találva a körülményeket, el is szaporodtak. A talajt mondjuk alaposan átmozgatják, ám a folyamatosan termelődő kis csigák a tisztítást követő második vagy harmadik napra eltömítik a motorok beszívónyílásait, azok teljesítményét jelentősen csökkentve (kivéve a vízesés motorét, azt számomra érthetetlen okból megkímélik, pedig ugyanolyan, mint a másik kettő). Mivel nem tudom 2 naponta tisztítani a paludáriumot, ezért úgy saccolom, hogy az ötödik napra elhullana a halaim nagy része. Igenám, de most jön a képbe az előbb említett segítség, mégpedig a növények gyökerei, melyeket tetemes számban lógatnak a vízbe, a legtökéletesebb nitrátszűrést megvalósítva. Mint Szita doktor előadásán hallottuk, mindegyik szűréstípusnak vannak hátulütői, kivéve a növényesét. Ő ugyan az úszónövényeket említette - mivel a levél vízen kívül van, a gyökér vízben, a CO2-t a levegőből veszi fel, a többi tápanyagot a vízből, de azt hiszem ugyanolyan jól megvalósítja a szűrést a többi növény is. Azért arra figyeljünk, hogy a beindítást követően egy ideig nem számolhatunk efféle szűréssel, mert idő kell, hogy a növények "kiépítsék" a gyökérrendszerüket. Bár ha olyan növényeket ültetünk, melyek a vízben állnak, a száruk és a leveleik nyúlnak ki a vízből (mocsári növények), akkor már a kezdetekkor működik a dolog.

A fűtésre, hűtésre, CO2 adagolására nem térek ki külön, ezeken a területeken nincs különbség a hagyományos akváriumokhoz képest.

Világítás
Na igen, ez komplikált ügy lehet, ha nem jól választjuk meg paludáriumunk helyét, vagy dimenzióit, sajnos én is így jártam. Két, elkülönülő területet kell ugyanis megvilágítanunk, és már a kezdetekkor ki kell találnunk, hogyan tudjuk ezt megvalósítani. Van egyszer a fölső rész, a szárazföldi növényekkel, melyek általában trópusi növények, nagy fényigénnyel, és vannak az akváriumi növények, fajtól függően szintén erős világítást igényelhetnek. Némi könnyebbséget jelenthet a brakkos, a harcsás (mint az enyém), sügéres, esetleg egy diszkoszos biotóp sok gyökérrel, és szinte semmi növénnyel, ebben az esetben a víz alatti rész világítását megússzuk. :)
Itt számíthat a helyesen megválasztott méretarány, a túl keskeny paludáriumban, ha futó, vagy nagyra növő növényeket ültettünk, azok gyorsan benövik a rendelkezésre álló helyet, elfogva a fényt az alsóbb régióktól. Hüllők, kétéltűek tartása esetén szükséges lehet nagyobb teraszokat a háttérbe építeni, ezek is árnyékolják a vizet. Én azt mondanám, ha nem akarjuk magunkat a növényválasztás terén korlátozni, akkor legalább 50 cm mélyre (szélesre) építsük paludáriumunkat. Persze ha erre nincs lehetőségünk, csak keskenyebbre, akkor a gondosan összeállított növényekkel megoldható ez a probléma is. Vagy tetőüvegre szerelt, hosszabb karos lámpa alkalmazásával, de ez csak zárt palu esetében működik, az üveg nagyon megtörné a fényt. Nálam a 40 cm-t rövid idő alatt teljesen benőtték a futónövények, páfrányok, pálmák, de mivel én szinte kizárólag harcsákat tartok benne, köztük nagy számban algázókat, ezért akváriumi növényeknek amúgy sem lenne nagy esélye, 1-2 Anubias, jávai-  és gömbmohacsomó küzd csak a fennmaradásért.
ImageAz általam leggyakrabban látott megoldás, az vagy az akváriumtetőbe épített spotlámpás, vagy az üvegtetőre helyezett fénycsöves világítás kombinálása fémhalogén lámpával. Értelemszerűen a fémhalogén felelős a víz alatti rész megvilágításáért. Alkalmas lehet csak T5-ös csövek alkalmazása is, elég ereje van, hogy mind a fölső, mind az alsó részt megvilágítsa. A növények számára a legkedvezőbb, a meleg, fehér világítás (F29).
Nem nagyon találtam arra példát, mi a teendő, ha olyan helyzetbe kerülünk, hogy szükség lenne a víz alatt is világításra, és fentről ez nem megoldható. Oldalról nem szerencsés világítani, az üveg- levegő- víz fénytörése miatt jelentősen csökken a hasznos megvilágítás. Marad az, hogy közvetlenül a víz fölé, esetleg egyenesen a vízbe kell a világítótestet helyezni, ami IP68-as védettségű lámpatestet igényel. Vannak külön erre a célra kialakított, vízbe meríthető lámpatestek, amelyek általában halogén fényforrással működnek. Ezt be lehet építeni a  háttérbe és akár színszűrőkkel is el lehet látni. Ezek védettsége IP68. Akár az aljzatba is lehet rejteni. A működtető egysége az akváriumon kívül helyezkedik el. A Pán-Amerikásoktól azt az információt kaptam, hogy létezik víz alá meríthető lámpából fénycsöves megoldás is, de egyelőre a katalógus beszerzése folyik a gyártótól, úgyhogy nincs erről bővebb információm.
Nagyobb méretekben gondolkodva két megoldási lehetőség van. Az egyik, a medence falában előre kialakítani egy lámpatest teret, ahová a lámpát tesszük, és ezt egy hermetikusan tömített üveglappal lezárjuk. Az akvárium készítésekor figyelni kell a kábelezés kialakítására is. Ebben az esetben nem muszáj túl magas IP védettségű lámpatestet alkalmazni, de mivel ember csinálja, jobb félni mint megijedni, így javasolt minimum IP54-es védettséget használni, de megnyugtatóbb az IP65. Hátránya, hogy meghibásodás esetén csak a medence vízmentesítése után lehet hozzáférni a lámpatesthez. Továbbá elég nagy légteret kell hagyni a lámpatestnek (ha nagyobb teljesítményű fényforrással üzemel), hogy ne hevítse túl a környezetét. Másik esetben a medence felöli lezáró üveglapot a medence készítésekor rögzíteni kell víz és nyomásálló anyaggal, vagy az üveget eleve így ragasztani. Ilyenkor a lámpatestet kívülről helyezed be a számára előkészített "rekeszbe", ami azt jelenti, h biztosítanod kell a szabad hozzáférést. Ez már azt is jelenti, hogy van elég légtere a lámpatestnek és könnyebb szerelni is.

Szellőztetés
Ez zárt paludárium esetében fontos, de ott nagyon. Itt nagyon magas lesz a páratartalom, főleg, ha vízesésünk is van, és bár páratűrő növényeket válogatunk össze, minden növénynek szüksége van vízmentes időszakokra, szóval rendszeresen le kell szárítanunk őket. A kiszuperált PC-ventillátorok tökéletesek a feladat megvalósítására, használhatjuk úgy, hogy csak a belső levegőt keringessék, de így szinte biztos, hogy nem fog minden növényünk megszáradni. Célszerűbb kivágatni az üveget, és a lyukba szerelni a ventillátort. Figyeljünk arra, hogy nem elég egy lyuk, kell - lehetőleg vele átellenben - egy másik is, ahol a levegő távozik. Ha tartunk állatot a paludáriumban, ne felejtsük el szúnyoghálóval befedni a lyukakat.
Sajnos akad egy kellemetlen velejárója a paludáriumnak, főleg, ha vízesés is van benne, amennyiben rosszul szellőztetett szobában van, biztos penészedni fognak a falak. Azt javaslom, ne csak a paludáriumot, de a szobát is szellőztessük, amikor csak tudjuk. Nálam műanyag nyílászárók vannak, amik "túl jól" szigetelnek, és mivel a riasztó (és télen a hideg) miatt nem lehet állandóan nyitva az ablak, ezért az őszi-téli időszakban mindig penészednek a sarkok. Egy Schimmel Stop nevű német penészgombaölő szert szoktam használni, elég hosszú távú a hatása, a fent említett időszak alatt kb. kétszer elég lekezelni a falakat vele.


 Petőfi László

Folytatjuk!

Amit a  paludáriumokról tudni kell - 1. rész

Log in to comment
Bejelentkezés
Legutóbbi fórumbejegyzések
    • Az akvárium szûrése
    • A lebegtetett vagy bugyogtatott homokszűrésről szintén érdekelne a tapasztalatok! Méretezésekkel, kialakításokkal ,hatékonysággal...
    • 5 órája 45 perce
    • AM Nyomtatott kiadás
    • Bocs, a múltkor elfeleljtettem rákérdezni, de most beszéltem Pasával, hetekkel ezelőtt feladta a megadott ózdi címre... Lehet, hogy már ott...
    • 3 hete 4 napja