Sivatagi géb
Chlamydogobius eremius (Zietz, 1896)

ImageAusztrália számos gyönyörű színezetű fajjal kényezteti az akvaristákat, ezért nem véletlen, ha egy újabb faj kerül leírásra joggal számíthat nagy érdeklődésre az akvaristák körében. A sivatagi gébet először 1896-ban írta le Zietz a közép-ausztrál Horn expedícióban.

ImageAz ugyancsak népszerű Melanotaenia splendida tatei is ekkor került először leírásra. Az első importra, és szaporításra sokáig kellett várni, Németországban 1986-ban mutatta be a szakirodalom, és ekkorra tehető rendszeres tenyésztése. Természetesen, mint más fajok esetében a sivatagi géb sem terjedt el viharos gyorsasággal, így mikor egy beszerzési listán megláttam, azonnal megrendeltem.

Hím
Hím
A csapatban 5 nőstény, és 5 hím érkezett. A csomagoláson fel volt tűntetve az ajánlott sózás mértéke. A hosszú szállítás után a gébeket kiraktam. Ilyenkor minden esetben felmerül a kérdés, milyen akváriumban célszerű az adott halat tartani? A sivatagi gébek – nevüknek megfelelően – Közép-Ausztrália sivatagos vidékein élnek. Itt a sivatagi környezetet helyenként artézi források teszik élhetővé. Az Eyre-tó gyűjtőterületén artézi források által táplált vizekben honos. A sivatagi területen a nappalok igen forróak, amelyek erősen felmelegítik a vizeket, és a párolgás miatt a sókoncentrátum jelentősen megnő. A folyamatos napsütésnek kitett vízfelületek erősen algásodnak. Éjszaka a sivatagban erősen lehűl a hőmérséklet, az itt lévő vizek is lehűlnek. A sivatagi géb kitűnően alkalmazkodott ezekhez a feltételekhez, igazi túlélőbajnok. Kitűnően viseli a víz paramétereinek így a – só, hőmérséklet, oldott oxigén – változásait. Igazi túlélőként speciális technikákat fejlesztett ki. Ha túl kevés az oxigén az algaszőnyeg felett úszva, az algák által kibocsátott oxigéndús vízben próbál ’levegőt’ venni. Nappal a forróságban kövek alá bújik, de szükség esetén a homokos aljzatba ássa magát. Az akvarista által biztosított körülmények a fenti leírás alapján igazi luxus szállodának minősülnek, és ezt a gébek meg is hálálják. 
Nőstény
Nőstény
Akváriumukban vastag homoktalajt tegyünk, ezt enyhén sós vízzel töltsük fel (2-3 kanál / 10l). Majd ezt követően szikladekorációt tegyük be ügyelve arra, hogy a szikla alá beférjenek a gébek (ide rakják majd az ikrákat). Ha több hímet tartunk mindegyiknek alakítsunk ki olyan sziklabúvót ahol nem zavarják a többiek. A vizet fűteni nem szükséges, nálam 24C-fokban kitűnően érzik magukat. Szűrni kell a vizet. Olyan akváriumot válasszunk, ahol nagyobb alapterületen 15-20cm magas vizet töltünk fel. (Kereskedésekben ezt inkább terráriumnak hívják.) A gébek beköltözés után azonnal ásni kezdenek.
A hímek élénk színezetűek, a nőstények kevésbé, ezt jól mutatják a melléklet képek. Fontos megjegyezni, hogy kétféle színváltozatban kerülnek forgalomba, az alapszín olajzöld, míg az arany változat tenyésztett forma. A képeken az arany változatot mutatom be. Ebben a változatban a hímek citromsárga színűek, az úszóik élénk kékek, fehér szegéllyel. A nőstények halványsárga színűek az egész testükön.
ImageEtetéskor szükséges figyelni a megfelelő táplálkozásra. A gébek elég válogatósak, nálam sokáig csak élőt voltak hajlandók enni. Sajnos az egyoldalú táplálkozás egy idő után bélgyulladásban bosszulta meg magát. Ezt követően koplaltatással szoktattam rá az ínyenceket jó minőségű növény alapú száraz táp fogyasztására. Ez láthatóan igen jót tett állapotuknak, kiszínesedtek, sokkal élénkebbek lettek. Azóta többségében növény alapú tápot, kiegészítés képen élőt kapnak.
Szaporodásuk a gébekre jellemző, a hím megtisztít egy szikla alatti területet, majd kifeszítve úszóit ide csalogatja a nőstényt. Az udvarlás után a nőstényt beszorítja a nyiladék alá. Az ikrákat a megtisztított barlangszerű nyílás ’plafonjára’ rakja. Itt növekednek fejjel lefelé a kis gébek, amelyek könnyen felnevelhetők artemiával.
ImageA sivatagi géb élénk, hálás, és igen szép színezetű könnyen tartható, elsősorban csapatban tartható. Társítás esetén célszerű enyhén sós vizet kedvelő fajokkal tartani, bár véleményem szerint ez a faj tényleg megérdemel egy saját akváriumot.

Szöveg és fotó: Bukovácz Tamás

Log in to comment