24 november 2017
Bevezetés a tengeri ökológiába - 1.rész
szöveg: Dr Regős János

KITERJEDÉS, FÖLDRAJZI ELOSZLÁS ÉS MÉLYSÉG

ImageA Föld kb. 510 millió négyzetkilométeres felületének 71%-át azaz mintegy 361 négyzetkilométerét borítja tenger, melynek átlagos mélysége 3700 méter. E térfogatból számítva a világtengerek összes térfogata 1.370 millió köbkilométernek adódik, amely csaknem 15 szöröse az összes szárazföld által befogott térfogatnak.

E hatalmas víztérben, a fekete-tenger 100 m alatti régióit és néhány kis elzárt fjordot vagy öblöt kivéve, mindenütt élnek magasabb rendű aerob szervezetek, habár az egyes lelőhelyeken mennyiségi eloszlásuk nagyságrendekkel különbözhet.
 A szárazföldek és tengerek eloszlása a két féltekén igen különböző: a kontinensek inkább az északi hemiszférában koncentrálódnak, míg a déli féltekét az óceánok uralják.
Image
1. ábra

TENGERI KÖRNYEZET FELOSZTÁSA

Könnyen belátható, hogy a tengerekben a legtágabb értelemben csupán két fő életforma lehetséges: a szervezetek vagy szabadon úsznak ill. sodródnak a vizekben (nekton ill. plankton) vagy pedig a tegerfenék anyagán ill. abban élnek (benthos, ejtsd: bentosz). Ennek megfelelően a tengeri szervezeteket egyrészt pelágikus, másrészt a bentikus birodalomba sorolhatjuk be. Az előbbi a világtengerek összes víztestét foglalja magába, míg az utóbbiba az összes tengerfenék tartozik bele.
 ImageA kontinensek közelében a tengerek általában sekélyek, s kb. 200 méterig lassan mélyülnek. E sekély tenger a kontinentális talapzat (shelf) felett helyezkedik el, mely nem más, mint a kontinens erodeált, s a tenger által elfoglalt része, mely egyes tengerekben hatalmas területeket borít (Északi Tenger, La Manche-csatorna, Indomalaysia tengerei). A jégkorszak során, amikor a jégtakaró hatalmas vízmennyiséget von el a tengerektől, a kontinentális talapzat messze szárazra kerül, így 20 000 éve a Brit szigetek Európa részét képezték, s a Nagy-Szunda-szigetek is összefüggtek egymással és Ázsiával. Így a pelágikus birodalmon belül megkülönböztetjük a sekély parti, azaz főként a kontinentális talapzat feletti, neritikus, és a nagy mélységek feletti, azaz a kontinentális talapzaton kívül eső, óceáni provinciát. A neritikus provincia fizikai állandói (sótartalom, hőmérséklet, sűrűség, stb.) nagyobb változásoknak vannak alávetve, mint az óceáni provinciáé.
Image
2. ábra
A tengeri környezet ilyetén felosztását a 2. ábra szemlélteti.  Mivel a mélység növekedésével a körülmények is megváltoznak, az óceáni provinciát is 3 zónára lehet osztani:

-Az epipelágikus zóna, a vízfelülettől mintegy 200 méter mélységig terjed. Legfőbb jellemzője a hőmérsékleti- és fényviszonyoknak a mélység növekedtével való fokozatos csökkenése (kivételt csak a sarkvidéki tengerek jéghideg vizei képeznek, a víz hőmérsékleti anomáliája miatt). Mindenek előtt a mérsékelt övben, e zónára jellemző még ezen tulajdonságok erős évszakos függősége is.
-A felső bathipelágikus zóna a 200 és 1000 méter közötti víztömeget foglalja magába. E zónát mindenekelőtt az igen csekély megvilágítás, s a nagy hőmérsékleti stabilitás, valamint bizonyos rétegekben az oxigéntartalom minimuma jellemzi.
-Az alsó bathipelágikus zóna 1000 méter mélységtől lefelé található. Legfőbb jellemzői az alacsony vízhőmérséklet, a sötétség, melyet helyenként az állatok biolumineszcenciája szakít meg, valamint a vízoszlop 100 atm-nál magasabb nyomása.

A bentikus birodalmat a következő zónákra osztják fel:

-A litorális vagy strandzóna a partvonalat foglalja magában a víz és a levegő határán; benne az árapály erősségétől függően több órás vizes-nedves fázisok váltakozhatnak a több órás száraz periódusokkal.
-A szublitorális zóna a már állandóan nedves partvonaltól a kontinentális talapzat pereméig tart.
-A mélytenger-fenék felosztható egy archibentikus zónára, mely a kontinentális talapzat peremétől kb. 1000 méterig tart és egy abysszális zónára, amelyik 1000 métertől a mélytengeri árkok mélységéig (kb. 6000 m) tart és magába foglalja a óceáni medencéket, valamint a középóceáni hegyláncokat is. Végül a mélytengeri árkokat (ált. 6000 m alatt) a hadikus zónába soroljuk.


TENGERÁRAMLATOK
 A tengeráramlatok alatt a víztömegek vízszintes irányú definiálható elmozdulása értendő. Legfőbb előidézői a szelek, a víztömegek ill. rétegek közti sűrűségkülönbségek, az atmoszféra és a víz közötti hőkicserélődés valamint a tengervíz különböző felhígulása ill. párolgás általi besűrűsödése, ill. e tényezők eredője. Az áramlások útját a föld forgása, a kontinensek alakja valamint az árapály is befolyásolja. Mindezen tényezők összhatásaként nem annyira folyamszerű, mint inkább az atmoszféra mozgásával összehasonlítható örvényes, mellékáramlatokat kiküldő vízmozgások jönnek létre, amelyek sebessége azonban jóval kisebb a szelekénél.
 ImageA tengeráramlatok nagy ökológiai szerepe nyilvánvaló. A leszálló áramlatok mindenek előtt oxigént visznek a bentikus birodalomba, s lehetővé teszik az itt élő fauna életét, mivel ott növényi élet hiányában oxigén termelés nincs. A felszálló áramlatok ezzel szemben tápanyagokkal (N, P, Si) látják el a primerprodukció során gyorsan kimerülő felszíni rétegeket. Végül az áramlatok döntő hatással lehetnek egyes fajok elterjedésére. Ez nem csupán a nyílt tengeri planktont alkotó szervezetekre igaz, amelyek önálló helyváltoztatási képessége csekély, hanem a legtöbb bentikus szervezetre is, melyek pete vagy lárva korukban planktonlakók, s elterjedésüket szintén mindenekelőtt ezek az áramlatok biztosítják. Kifejlett halak (lazacok, angolnák) gyakran ugyanazon áramlat ellen úszva keresik fel ívási helyüket, mely áramlat lárvaállapotukban élőhelyükre szállította őket.


Fenékáramlatok, mélységi áramlatok és köztes áramlatok

Az Atlanti óceán déli és északi felének fenékáramlatai az antarktiszi térségben jönnek létre a hideg (0 C fokos) víztömegek lesüllyedése folytán, s észak felé haladtukban még az északi félteke 30. szélességi köre táját is elérik. Az arktikus térség lesüllyedő hideg vizei kevésbé tudnak az óceánfenéki áramlatokba belépni, mint az antarktiszi vizek, mivel a Labrador és a Skócia között húzódó tenger alatti küszöb "teknőbe" fogja őket, s megakadályozza kiáramlásukat. A kb. 500 és 1000 méteres mélységben e küszöb peremén kiáramló, az antarktiszi fenékáramlatnál kissé melegebb arktiszi víz így a néhány ezer méter mélységben , magasan a tengerfenék felett haladó mélységi áramlat része lesz, amely az Antarktisz felől észak felé haladó fenékáramlat felett halad el ellentétes irányba. Az arktiszi mélységi áramlat a 30. szélességi kör táján összekeveredik a lefékezett antarktiszi fenékáramlattal, s dél felé haladva sok ezer kilométeres út után eljut az antarktiszi térségbe, ahol felszáll, lehűl, s ismét leszállva az antarktiszi fenékáramlat részévé lesz.
 Image
Mint az 1. ábrán látható, az antarktiszi térségben felszálló mélységi áramlat egy része lehűl, s az atlanti fenékáramlat részévé válik, míg másik része egy ideig a felszínen sodródik észak felé. Ez a víztömeg az 50. déli szélesség táján melegebb és könnyebb felszíni vízzel találkozik össze, s az alá süllyed (antarktiszi konvergencia). Innen kezdve az antarktiszi felszíni víz a felszín alá süllyedve Atlanti köztes áramlatként kb. 1000 méter mélységben észak felé halad az atlanti mélyáramlat felett, s egyben azzal szemben, s egészen a 20. északi szélességi fokig kimutatható marad.
 Konvergencia néven az a jelenség értendő, amikor különböző sűrűségű felületi áramlatok találkoznak össze, s ennek eredményeképpen a sűrűbb vizű áramlat víztömegei a másik alá süllyednek.
 Az Indiai-, és Csendes Óceán térségében a mélységi áramlatok sémája nagyjából követi az Atlanti Óceánnál fentebb megismertet, de a séma a földrajzi különbségek folytán módosul. A hideg fenékáramlatok legfőbb forrása azonban itt is az antarktiszi konvergencia.
A cikk megjelent az Akvárium Magazin 1993/10. számában.


folytatjuk
Log in to comment
Bejelentkezés
Legutóbbi fórumbejegyzések
    • Az akvárium szûrése
    • A lebegtetett vagy bugyogtatott homokszűrésről szintén érdekelne a tapasztalatok! Méretezésekkel, kialakításokkal ,hatékonysággal...
    • 4 napja 19 órája
    • AM Nyomtatott kiadás
    • Bocs, a múltkor elfeleljtettem rákérdezni, de most beszéltem Pasával, hetekkel ezelőtt feladta a megadott ózdi címre... Lehet, hogy már ott...
    • 4 hete 1 napja