22 november 2017
Egy régi játékos: a foltos páncélosharcsa
Corydoras paleatus (JENYNS, 1842)

ImageTársas akváriumaink talán legősibb lakói a minden akvarista számára ismert páncélosharcsák, a Corydorasok. Mivel minden talajra hulló eleséget elfogyasztanak, igen nagy szerepet játszanak az akvárium tisztán tartásában.

Manapság már a harcsakedvelők igen dekoratív és különleges fajokhoz (adolfoi, panda, similis, sterbai, stb.) is hozzájuthatnak, mégis a mára már "kommersznek" számító,  már nagyapáink akváriumában is szorgosan takarító C. aeneus, és C. paleatus továbbra is töretlenül hódít, és tartja helyét elsősorban a kezdő akvaristák akváriumaiban. Az évek során "beakvarizálódott" paleatusok, vagy márványfoltos páncélosharcsák olyannyira alkalmazkodtak az akváriumi körülményekhez, hogy a "szárnyaikat próbálgató" akvaristák nemcsak a tartásával, hanem a tenyésztésével is megpróbálkozhatnak. Nagyon jó gyakorlóhal, az általa szerzett tapasztalatok később sokat segíthetnek a kényesebb, igényesebb fajok tenyésztésében.
 ImageSem a víz minőségére, sem a hőmérsékletére nem igényes, de a meleget nem kedveli. A 22-23 C fok a legoptimálisabb. Egy fontos dolgot kell betartani, ha jó tenyészállatokat akarunk nevelni, a változatos és bő táplálást. Sajnos sokat "szemétevőknek" tartják ezeket a harcsákat, és etetéseknél éppen hogy jut nekik valami a száraz tápból, az sem minden nap. Ne feledjük, nekik is ugyanúgy szükségük van kiegyensúlyozott táplálékra, mint nekünk! Éppen ezért figyeljünk, hogy mindig jusson a harcsáknak elegendő eleség!
Dél-Amerikából, A La Plata folyóból származik, ahol kifejlett nőstényei 10-12 cm-re is megnőhetnek, ezért a paleatus az egyik legnagyobb Corydoras faj. Ezt a méretet akváriumban nagyon ritkán érik el, rendszerint 8-9 cm a maximális méretük. A hímek ennél kisebbek max, 6-7 cm-esek. Mint minden páncélosharcsának, pikkelyeik pajzsokká módosultak, melyek világosszürkék, nagyobb, sötétszürke foltokkal. A farokúszó pontozott, de a hát és a mellúszók is magukon hordhatják eme sajátosságokat.
Tartására nagyobb, 50 liter feletti medencét javaslok. Kis helyen nem érzi jól magát. Minden olyan hallal közös medencébe tehető, amelyek nem zavarják, nem csipkedik.
Az eleségre nem igényes, szinte mindent megeszik. Mégis, ha kiegyensúlyozottan szeretnénk táplálni, hetente legalább kétszer adjunk neki tubifexet, egyszer pedig vörös szúnyoglárvát, valamint fagyasztott cyclopsot és daphniát. Utóbbi kettő erős béltisztító hatású, ami elsősorban tubifex etetése után javasolt. Emellett száraz tápokat is nyugodtan adhatunk neki, de csak kiegészítésül!
A budapesti csapvíz, mind tarására, mind tenyésztésére megfelel, de jó hatással van a tenyészállatokra, ha a tenyészmedence vizét friss esővízre cseréljük. Erre a célra egy 25-30 literes akváriumot rendezzünk be, finom homokkal, és jávai mohával, de a legfontosabb a friss víz! Ha pár fokkal hidegebb, mint a tartómedence vize, és hirtelen tesszük bele a tenyészállatokat, könnyen órák múlva elkezdhetnek ívni, mivel ez a természetben is hasonlóképpen zajlik.  A hatalmas esőzések, záporok folytán a folyó víze hűvösebb, frissebb lesz, és ezt az előbbi kis csellel utánozhatjuk.
ImageMielőtt kitennénk halainkat a tenyészmedencébe, egy-két napig ne etessük meg őket, hogy ne ide ürítsenek. Ne feledjük, a koplalásra az állatok fel vannak készülve, mivel az áradások alkalmával a táplálék mennyisége is csökken. Azonkívül hasznos abban az esetben is, ha a nőstény egy kicsit el van hízva, ugyanis elzáródhat a petevezetéke. Koplaláskor azonban a zsír felszívódik, és az ikrarakás könnyebb lesz.
Ha mindez megvan, akkor egy érett ikrákkal rendelkező nőstényt, és három hímet tegyünk ki, se kevesebbet, se többet. Előbbinél, mivel egy hímnek igen kevés spermája van, csökken a megtermékenyítés esélye, utóbbinál pedig az ikrázásban részt nem vevő állatok az ikrát megeszik. Ez ugyan az éppen ívó nősténynél is előfordul, de az esélye kevesebb.
Az ívás tipikusan "Corydoras-os". A hímek kitartóan űzik a nőstényt, amely előbb-utóbb szájával a hím ivarszervére tapad, és kiszívja spermáját. Eközben hasúszóiból képzett, dupla kanál formájú ikratokjába 3-4 ikrát rak. Ezután kopoltyúival a kiszívott hímivarsejteket a petékre hajtja, miközben a másik két hím próbálna "szerencsét". De az anya mit sem törődve udvarlóival valamilyen terptárgyra, mohába, levélre, szivacsszűrőre, vagy az üvegfalra próbálja leendő csemetéit felragasztani. Miután ezzel végzett, ismételten enged a hímek csábításának, és a művelet folytatódik, amíg a nőstény ki nem ürül, és a hímek el nem fáradnak. Végeredményként gyakran 400-nál is több ikra boríthatja az akvárium különböző kellékeit. Az ívás befejeztével halásszuk ki a tenyészállatokat, bár nem kimondottan ikrafalók, de ne várjuk meg, amíg a fáradt, éhes egyedek azok lesznek.  A pár nap után (ez hőmérséklettől függ) kikelő lárvák további két-három nap után úsznak el, és indíthatók sórák frissen kikelt naupliuszaival. A bőségesen etetett ivadék a második héttől már  az apróra vágott tubifexet, és a fagyasztott cyclopsot is megeszi. Amikor a kishalak már önállóak táplálkoznak, ajánlatos pár csigát telepíteni melléjük, hogy a fölös táplálékot megegyék, máskülönben az bomlásnak indul, és tönkreteheti a vizet. Ikra vagy lárva mellé sose tegyünk csigát, mert elpusztítja azokat!
A bőségesen etetett ivadék gyorsan nő, és fél évesen már ivarérett lehet, de nyolc hónaposnál fiatalabb egyedeket ne fogjunk tenyésztésbe!
Albínó tenyészváltozata igen elterjedt és közkedvelt, és tenyésztése sem nehezebb az alapváltozaténál.


Kasi Mátyás

Log in to comment
Bejelentkezés
Legutóbbi fórumbejegyzések
    • Az akvárium szûrése
    • A lebegtetett vagy bugyogtatott homokszűrésről szintén érdekelne a tapasztalatok! Méretezésekkel, kialakításokkal ,hatékonysággal...
    • 3 napja 4 órája
    • AM Nyomtatott kiadás
    • Bocs, a múltkor elfeleljtettem rákérdezni, de most beszéltem Pasával, hetekkel ezelőtt feladta a megadott ózdi címre... Lehet, hogy már ott...
    • 4 hete 4 órája