23 november 2017

Interjú Persányi Miklóssal

Persányi MiklósAz Akvárium Magazin Szerkesztősége e-mailben kérte fel  Persányi Miklós Miniszter Urat, hogy válaszoljon az akvaristákat érdeklő kérdéseinkre. Legnagyobb örömünkre Persányi Úr készséggel válaszolt nekünk, amit ezúton is köszönünk. Az interjút itt olvashatjátok:


 

Mi a véleménye miniszter úrnak az akváriumok szerepéről az emberek életében és a természethez való viszonyukban?

Az akvárium a sokszínű, nagyszerű víz alatti világ egy része. A természet ezen egzotikus darabja minden lakás dekoratív, újra és újra lenyűgözően szembetűnő részlete. A gondozása pedig egyszerre aktív, pihentető és érdekes szabadidő-eltöltést kínál. Az akvárium olyan természetesnek tűnhet akár egy panellakásban, akár egy családi házban, mintha valóban a szemünk előtt lennének tavak, folyók, vagy akár óceánok élőlényei. Sokan abban a tévhitben élnek, hogy egy akvárium fenntartása illetve gondozása óriási luxust jelent, sokba kerül. Ez természetesen nem igaz, illetve nem ebben az a formában igaz, mert megfelelő berendezése és gondozása egyszerűbb, mint azt először gondolnánk. Az akvárium beszerzése és gondozása kevesebbe kerül például, mint egy kiskutya megvásárlása és tartása, nem is beszélve arról, hogy a halakat ritkábban kell „levinni pisilni”, s kevésbé veszélyes a harapásuk a postás számára. Persze gondoskodás nélkül ez sem megy.
Aki ezek után kedvet kapna ahhoz, hogy elkezdjen otthonában berendezni egy az esztétikai érzékének és a pénztárcájának is megfelelő akváriumot, annak sok örömet és sikert kívánunk ehhez. Én feltétlenül ajánlom.

Tartott vagy tart-e akár otthon, akár a munkahelyén akváriumot?

A kérdés jogos, és nagyon is testhezálló. A válasz pedig egyszerű: igen. Gyerekkoromban is tartottam, de a minisztériumban a miniszteri dolgozó szobámban is van egy 400 literes akvárium természetes hatású műszikla háttérrel, többi között Anubias, Microsorium növényekkel. Ebben a kényelmesnek mondható környezetben diszkoszhal, kalászhal, neonhal, bócia, algaevő hal, cseresznye lazac, vitorláshal és kongó lazac is helyet kapott, és úszkál egymás társaságában. Az előző munkahelyemen pedig hivatalból is kellett tömérdek akváriummal foglalkoznom…

A budapesti mintájára a vidéki állatkertekben terveznek-e építeni akváriumot? Mit lehet erről tudni? Igaz-e, hogy miniszter úr mindig szívén viselte a Fővárosi Állat- és Növénykertben lévő Akvárium ház felújításának sorsát?

Több vidéki állatkert már most is rendelkezik kisebb akváriumi bemutatókkal. Nyíregyházán például működik egy nagyobbacska. Emellett tudok olyan kezdeményezésről is, amelynek keretében Keszthelyen nyílhat egy nyilvános akvárium, amely persze leginkább a Balaton élővilágát mutatja majd be.
Igen, a hír igaz. A harmadik kérdésre röviden és tömören így tudom összegezni a választ. Mint azt ön, illetve vélhetőleg a magazin olvasói is tudják a miniszterség előtt a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója voltam, hosszú évekig. Ez alatt az idő alatt egy dolog vezérelt a munkámban: minél színesebbé, minél sokrétűbbé, vonzóbbá és barátságosabbá tenni az állatkertet úgy, hogy megtartsuk az egyediségét, az építészmesterek – köztük Kós Károly - keze-munkáját. Egy olyan oázist szerettem volna a városban látni, ahol családok, fiatalok, nyugdíjasok is kellemesen el tudnak tölteni akár egy egész napot. Az Akvárium felújítása is ennek az elképzelésnek, tervnek, szándéknak volt a része. Nagyon hiányozna –szerintem – a budapesti állatkertből, ha nem lenne. Szerintem rendkívül sikeres, és amiatt, hogy most csak tengeri állatokat mutat be, létesítettünk egy nagyobb édesvízi bemutatót a korábbi vidraházban, és a kert más helyein is készültek nagyobb bemutató medencék.

Miniszter Úr mire helyezné a hangsúlyt, mit tartana fontosnak, ha nem egy állandó, hanem egy időszaki akvarisztikai kiállítás szervezője lenne?

Erre az akvaristák egész biztosan sokkal jobb választ tudnának adni, de annyi bizonyosan látszik, hogy az akváriumokhoz bonyolult háttérüzem kell, tehát eredményes természetvédelmi munkát sokkal jobban lehet egy állandó létesítményben végezni. Ezért aztán egy időszaki akvarisztikai kiállítás inkább az ismeretterjesztésre, a környezeti nevelésre kellene, hogy helyezze a hangsúlyt. A bemutató üzenete - amellett természetesen, hogy bemutatná az édesvízi, vagy tengeri, hazai vagy trópusi rendszerek élővilágát- szólhatna a természeti erőforrások fenntartható használatáról, annál is inkább, mivel a 2005/14-es időszak a fenntarthatóságra való nevelés évtizede, legalábbis ilyen programot hirdetett meg idén az ENSZ.

Mivel foglalkozik az EAZA? Milyen feladatokat kell ellátnia az EAZA elnökének?

Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) célja előmozdítani az európai állatkertek közötti együttműködést, különös tekintettel a gyűjteménytervezés és tenyésztés összehangolására (így például az Európai Fajmegmentő Tenyészprogram, az EEP fenntartására). A szövetség emellett zászlajára tűzte, hogy tevékenységével segíti az állatkertek oktatásban betöltött szerepét, különös tekintettel a környezeti nevelésre.
A szövetség feladatának tekinti az élővilág megőrzésére vonatkozó kérdésekben előmozdítani a párbeszédet és az együttműködést az olyan nemzetek feletti szervezetek között, mint az ENSZ, az Európai Unió, a Nemzetközi Természetvédelmi Unió, vagy éppen a Washingtoni Egyezmény Szervezete. Felkérésre tanácsadói szerepben segíteni az Európai Unió, illetve az EU különféle szervezeteinek (pl. Európai Parlament, Európa Tanács) munkáját is.
Ami a szervezet elnökét illeti, az EAZA tanácsa (Council) két évre választja, teendői pedig hasonlóak ahhoz, amelyet a társadalmi szervezetek elnökei általában betöltenek. Az EAZA Jómagam három évig töltöttem be a tisztet, aztán a miniszterség miatt mondtam le róla.


Milyen akvarisztikai szervezetek taroznak az EAZÁ-hoz? Milyen feladatokat ró ez rájuk?

Az EAZA tagságába teljes jogú tagok, ideiglenes tagsággal rendelkező tagok, társult tagok, valamint tiszteletbeli tagok tartoznak, továbbá létezik egy "kandidáló tag" fokozat is, olyan intézményeknek, amelyeknél a csatlakozás folyamatban van. A szövetség tagjai zömmel állatkertek, természetesen tágabb értelmezésben, tehát nyilvános akváriumok is tartoznak a tagságba. Arról nincs külön kimutatás, hogy mennyi az állatkert, és mennyi az akvárium, mert nem mindig ilyen élesek a határok. De a tagok úgy egynegyede-egyharmada vagy tipikus  akvárium, vagy „akváriumos állatkert”, mint a budapesti. A tagoknak a tagság elnyeréséhez át kell esniük egy akkreditációs eljáráson, ennek része az is, hogy el kell fogadniuk, illetve alkalmazniuk kell az EAZA szabványait. Külön szabványok vannak az adatkezelésre, a kutatásra, az oktatásra, az ex-situ állományok fenntartására, az oktatásra és számos egyéb területre.
A szövetségnek Etikai Kódexe is van, illetve különféle állásfoglalásokat tesz közzé. Természetesen az akkreditációban minden tagnak meg kell felelnie, függetlenül attól, hogy akvárium-e, vagy más állatkert-jellegű intézmény. Fontos viszont megjegyezni, hogy létezik egy akvárium ügyben hasonlóan releváns állatkerti szervezet, az EUAC (Európai Akváriumi Kurátorok Szövetsége), amelynek egyes személyek a tagjai, köztük pl. Csépányi Balázs, aki a Fővárosi Állat- és Növénykert akváriumát vezette.

Az EAZA ajánlása szerint: "Minden tag törekedjen arra, hogy a beszerzett állatok fogságban születettek legyenek..... A Tagoknak biztosnak kell lenni abban, hogy az ilyen beszerzés nem lesz káros hatással a vadpopulációra." Csakhogy az akvarisztikában a díszhalként tartott fajok többségének a tenyésztése nem megoldott. Mi a vélemény ennek fényében a vadon fogott édesvízi és tengeri halak szerepéről az akvarisztikában? Segíthetik-e az akvaristák, a természetes élőhelyükön kipusztulóban lévő fajok visszatelepítését? Mi lehet ennek a módja?

Valóban nagyon sok akváriumi faj tenyésztése számít ma még megoldatlannak. Ez azonban nem zárja ki az erre való törekvést.
Ötven évvel ezelőtt például senki nem gondolta, hogy állatkertekben gorillák rendszeresen szaporodnak majd, ma pedig ez már realitás. Sok hasonló példát fel lehetne hozni erre, és mindezek arra tanítanak valamennyiünket, hogy csak azért, mert ma még nem megoldott egy-egy faj szaporítása állatkerti/akváriumi körülmények kötött, még nem biztos, hogy lehetetlen, elképzelhetetlen. Ebben a vonatkozásban az állatkertek/akváriumok szerepe egyebek mellett éppen az, hogy ezeket a módszereket kimunkálják.
Kétségkívül sok a megoldandó nehézség, specifikus probléma. A Fővárosi Állat- és Növénykert akváriumában azonban így is több faj is szaporodik (pl. barnasávos bambuszcápa, benggai kardinálishal), tehát nem lehetetlen az állatkerti szaporulat. Másrészt ebben az állapotban sem szükségszerű, hogy az akváriumokban ma még nem szaporodó fajok tartása a természetet terhelje. Ezeket a szállítmányokat ugyanis nem vadon fogják be, hanem igen gyakran félig természetes körülmények között működő telepekről, tenyészetekből származnak (hasonlóan például az állatkertekben bemutatott trópusi lepkék egy részéhez). Arra pedig számítani kell, hogy ha a kutatások, tapasztalatok a mainál is előrehaladottabbak lesznek, még nagyobb lesz a szaporulat az állatkertekben, és a vízi élővilág esetében is egyre több fajjal kell majd számolni, amelyeken az állatkertek segíteni tudnak.

Milyen természetvédelmi programok futnak jelenleg a KvVM-ben, amelyek a hazai vizekkel és élővilágukkal foglalkoznak?

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium feladatkörébe tartozó ügyek a szakterületeket kezelő, gondozó hivatalokhoz tartoznak, így a természetvédelemért a Természetvédelmi Hivatal (TvH), és az azt vezető helyettes államtitkár felel. A TvH részt vesz többi között a Víz Keretirányelv hazai megvalósításának koordinálásában, illetve végrehajtási rendeletek ökológiai-, természetvédelmi munkarészének kidolgozásában is. Mindezeken belül a TvH, illetve annak szakemberei részt vesznek a felszíni vizek ökológiai állapot-felmérési programjának kialakításában, koordinálják a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák és a javasolt Víz Keretirányelvi természetvédelmi területek meghatározását, valamint részt vesznek a tárca területi szerveinek a keretirányelvvel kapcsolatos feladatainak meghatározásában is.
Hazai vizeinkkel kapcsolatos természetvédelmi feladataink közé tartozik  a Balatonról való gondoskodás, a Kis-Balaton és a Dráva természetvédelmi célú monitorozó rendszerének szakmai koordinációja, valamint a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszernek a központban és a nemzeti parki igazgatóságokon megvalósuló feladatainak koordinációja. Ez utóbbi program több vízi élőlény-csoporttal is foglalkozik, így halakkal is.
A hazai feladatok ellátása mellett a nemzetközi ügyek is jelentős szerepét, sok tennivalót rónak a TvH vállára. A hivatal gondozza többi között a két- és többoldalú nemzetközi természetvédelmi egyezményeket, és együttműködéseket, illetve az azokból adódó feladatokat, jelentéseket illetve adatokat szolgáltatnak például vizeinkről, a vizes élőhelyekről. A konkrét – egyezményekhez, megállapodásokhoz köthető feladatok mellett mintegy érdekképviseleti szervként - a „természet, az élővilág szakszervezeteként” – a természet és tájvédelem érdekeit érvényesítik az országos, és a kiemelt térségekre vonatkozó területrendezési, fejlesztési elképzelésekben, illetve más tervekben, koncepciókban, programokban is.

Miniszter Úr szerint egy hazai, az ismeretterjesztésre nagy hangsúlyt fektető akvarisztikai magazin és a mögötte álló egyesület hogyan tudna csatlakozni a minisztérium természetvédelmi programjaihoz?

A konkrét programok egy része a hivatalos természetvédelmen kívüli egyéb (NGO) szervezetek részvételével is teljesíthető. Az hogy melyek ezek a programok folyamatos tájékoztatást és információt adunk a minisztérium honlapján (www.kvvm.hu) és a Zöld Pont Szolgálatnál.
A Magazin profilját és a természetvédelmi ágazat hosszú távú céljait tekintve a lap ismeretterjesztő tevékenységét - megítélésem szerint - elsősorban a hazai vizek, vizes élőhelyek természeti értékeinek a megismertetésére lenne célszerű kiterjeszteni. A nem védett halfajok esetleges akváriumi tartásáról, a védett és fokozottan védett fajok, valamint a tájidegen, ezért hazai vizeinkben nem kívánatos halfajok ismertetése mellett a vízi gerinctelenek érdekes és színes világát is bemutathatná a lapjuk. Utóbbival főleg a változó vízállapotú vizes élőhelyeink megőrzésre érdemes és érdekes élővilágának megismertetése lenne elérhető.

Köszönjük az interjút!

Akvárium Magazin Szerkesztősége

Persányi Miklós önéletrajza.
A KvVM honlapja

Log in to comment
Bejelentkezés
Legutóbbi fórumbejegyzések
    • Az akvárium szûrése
    • A lebegtetett vagy bugyogtatott homokszűrésről szintén érdekelne a tapasztalatok! Méretezésekkel, kialakításokkal ,hatékonysággal...
    • 3 napja 9 órája
    • AM Nyomtatott kiadás
    • Bocs, a múltkor elfeleljtettem rákérdezni, de most beszéltem Pasával, hetekkel ezelőtt feladta a megadott ózdi címre... Lehet, hogy már ott...
    • 4 hete 9 órája