Bájitalok, varázsszerek

Az első közkedvelt varázsszer a konyhasó (NaCl nátrium-klorid). Valójában a legtöbb esetben nincs rá szükség, és mivel nem növeli a keménységet ezért téves azt gondolni hogy a kemény vizet kedvelő fajok ( pl. elevenszülők, afrikai sügérek) vizét besózzuk. Keményítéshez legegyszerűbb pl. mészkövet használni (CaCO2 kalcium-karbonát), vagy szódabikarbónát a karbonátkeménység (NaHCO3 nátrium-bikarbonát) illetve keserűsót (MgSO4 magnézium-szulfát) az összkeménység növelésére. Sok esetben pont fordítva szeretnénk a keménységet változtatni (azaz csökkenteni), ebben az esetben használjuk ozmózisos vízlágyítót vagy kevertágyas gyantát. Kérdés hogy van-e valamilyen terápiás haszna a konyhasónak? Néhány gramm/liter használható a nitrit és nitrát mérgező hatásának csökkentésére (de megette a fene ha erre van szükség), viszont jól működik egyes másodlagos bakteriális fertőzések és úszórothadás mérséklésére. Használható darakór kezelésére (a vízhőmérséklet emelése mellett). Egészséges (édesvízi) akváriumban, a hosszútávú sóadagolással inkább kárt lehet csinálni mintsem hasznot. Persze vannak “sós” esetek is pl. brakkvizes halak. Említsük meg a metilénkéket, mint közkedvelt bájitalt és sok kereskedő első ötletét, ha akváriumról kérdezzük. “Fertőtlenítsél!” – mondja. Na de minek? Az akvárium működéséhez szükségesek lebontó baktériumok és mindig találunk olyan mikroorganizmusokat amelyek természetes velejárói a víznek, azaz sosem steril. Csak akkor használjuk ha tényleg betegség miatt van rá szükség. Persze aki szereti hogy kékes lében úsznak a halak azokat úgysem lehet lebeszélni róla. Nyilván azért használható a szer, csak nem úgy hogy folyamatosan adagoljuk a vízbe. Nézzük a vízkezelő szereket. Ez egy hatalmas piac és amíg ez így van addig mindig el lehet adni. Na jó, azért használhatók is persze, megköt káros anyagokat. Állítólag stresszoldó, ez leginkább a halak szállításakor lehet hasznos. Amúgy a türelmetlen akvarista “jóbarátja” is lehet egy vízcserénél. Hagyjuk a vizet pihenni és sokszor többet érünk vele. Ide sorolandó varázsszer még az aktívszén! Nagy tévhit hogy az aktívszén megköti az összes nitrátot és minden “káros” anyagot. Nem úszod meg a vízcserét! Az aktívszén egy kémiai szűrőanyag, alkalmas egyes bomló anyagok, gázok, festékanyagok megkötésére, mindaddig míg nem telítődik. Ez rövidebb-hosszabb idő alatt bekövetkezik és ezután már több kárt csinál mint hasznot, így időben cserélni kell. Jó tulajdonságai miatt gyógyszeres kezelés után érdemes “bevetni”. Egyéb esetekben nem sok minden indokolja a használatát. Persze lehet ezen vitatkozni, mivel adszorbeál olyan anyagokat amik a halak vizeletében vannak, viszont a nitrátképződés olyan gyors hogy az aktívszénnek nincs markáns jelentősége. Főleg olyan mini kiszerelésben amiket belső szűrőkbe lehet belepaszírozni.

Guppit a népnek

“Vegyél guppit, az túlél mindent!” – halljuk sokszor a “bölcs” tanácsot. Valóban igaz hogy a vadon élő guppik erősek és könnyen alkalmazkodnak a mostohább körülményekhez is. De ez már kevésbé mondható el a tenyésztett példányokról, ők kevésbé rugalmasak és jobban kell őket “kényeztetni”. Ha berakjuk őket egy friss vagy gyatrán karbantartott, rossz vízminőségű akváriumba, akkor sajnos már el is kezdhetünk aggódni. Ha igazán szép és jó kondíciójú guppikat szeretnénk akkor megfelelő akváriumról kell gondoskodni. Felejtsük el az “üvegbiliket”, picike akváriumnak “látszó” tárgyakat. Rendes akváriumot szeretnek, jól szűrt, tiszta vízzel! Még a legjobb körülmények között tartott guppikat se keverjük olyan fajokkal amelyek megcsípkedhetik az úszóikat (pl. néhány márna, pontylazac, harcoshal). Tartsuk őket nagyobb csapatban így kevésbé aggresszívek egymással.

A műnövény az igazi?

“Inkább műnövényt veszek mert azt könnyű tartani” – mondta egy ismerősöm. Tény hogy nem sok karbantartást igényel, habár néha nem árt megpucolni. Igen, lehet műnövényt olyan akváriumba tenni ahol számottevő “növény fogyasztás” várható (pl. aranyhalas).  Azonban nem árt tudni hogy az akvárium zárt rendszerén belül a műnövény vajmi kevés biológiai hasznot hoz. Ezzel ellentétben az igazi vízinövények (és nem a mocsári és szobanövények amelyek hosszú ideig bírják víz alatt aztán kipusztulnak!) hatalmas segítséget jelentenek a vízminőség fenntartásában és nem utolsó sorban látványosak is. A legtöbb faj megfelelő világítás és tápanyag mellett gyorsan és könnyen növekszik. Miért nem sikerül a legtöbb akvaristának mégis szép növényeket nevelni? A legnagyobb gond már az akvárium összeállításánál keletkezik. Többnyire “alulméretezik” a növények fényigényét, azaz gyenge világítást választanak, vagy épp fordítva, a világításhoz választanak nagy fényigényű növényeket. Fény nélkül vajmi kevés esélyük van normális fotoszintézisre, amely az életbenmaradásuk kulcsa. Persze tudom hogy nem könnyű megfelelő világítást találni vagy készíteni. Mindenképp utána kell olvasni és előre gondolkodni mert utólag csak a kukát látogathatjuk a kirothadt növények darabjaival! Ez ugye nem barátja a pénztárcánknak. A növényeket gondozni kell, tápozni esetleg széndioxidot adagolni és a fénycsöveket időben újra cserélni.

...folytatása következik...

Bejelentkezés a hozzászóláshoz