Akvarista oldalainkon sokféle akváriumot láthatunk különféle frappáns megoldásokkal, hogy hogyan is tegyük szebbé alkotásunkat olcsón, egyszerűen. Mégis kevesen foglalkoznak paludárium készítésével, ami  az akvárium folytatása is lehet, így nem ér véget a vízfelszínnél, nincs éles választóvonal a természet és a szobánk között. Ez nem csak a természetesség hatását kelti bennünk, hanem igen dekoratív is, szerintem.

Sok helyen olvastam hogy a paludárium készítés bonyolult, nehéz és drága, és emellett karbantartani is kész rémálom. A következő rövid kis leírásban próbálok ötleteket adni egy szép és egyszerű paludárium-szerű alkotáshoz, karbantartásához, szemléltetem pár előnyét, és talán meghozom a kedvét pár akvarista társamnak, hogy hasonlóval próbálkozzanak.

 

 

Először is: honnan jött az ötlet?

 Igazából úgy kezdődött az egész, hogy sikeresen megvettem a 200 literes akváriumomat, szépen berendeztem, növényesítettem. Minden jól alakult, csak éppen tetőt nem tudtam szerezni hozzá, gondoltam majd később sikerül venni, de nem így lett és próbáltam valahogy kihozni az életet a vízből. Ha már nincs tető hát sebaj, mindenből valami előnyt kell kovácsolni, mert ugye nem túl szép az üres fal az akvárium felett.

 

 

Nézegettem képeket neten, olvastam, hogy egyes nagy vízigényű szobanövények nemcsak hogy bírják és túlélik a hidrokultúrában való tartást (tehát a gyökerük nem a talajban hanem tápoldatos vízben van), de szépen is fejlődnek. Egész véletlen akadt itthon pár ilyen növény, és szép fokozatosan egyre több és több került az akim hátsó falára.

 

 

Milyen növények találhatók meg nálam?

Többsége igen egyszerű, legtöbb háztartásban előforduló szobanövény, nem kerülnek sokba. Ezek a nem sokra tartott növények egy szokatlan környezetben megmutathatják igazi szépségüket, bizonyítva, hogy ők nem ócska "gazak."

 

Pár példa nálam tenyésző növényekből:

kúszó filodendron (Philodendron scandens)
borostyán (Hedera helix)
pletyka ( Tradescantia fluminensis)
flamingó virág (Anthurium andreanum)
vízi pálma (Cyperus alternifolius)
szobapáfrány (Nephrolepis exaltata)
howea pálma ( Howea forsteriana)
vitorlavirág (Spathiphyllum spp.)
nyílgyökér (Maranta leuconeura)

 

 és egyéb víztűrő növények.

 

Az akváriumi növények pl. az Anubias vagy egyes Echinodorus félék is hajlamosak kinőni a vízből ezzel ők is hozzájárulhatnak a paludárium bővítéséhez ,a vízfelszínt elhagyva akár virágozhatnak is, ami nem csak a szaporítást segíti, hanem szép látvány, megnyugtatja az akvaristát hogy a növény jól érzi magát.

 

 

Hogyan marad ott, és honnan kap tápanyagot?

Ha van beépített hátterünk, akkor arra is rá ültethetjük a növényeket, amiket cérnával, damillal vagy egyéb módon is rögzítetünk. Rövid idő alatt a növények megkapaszkodnak gyökereikkel és a belógó gyökerek menedéket nyújthatnak halainknak. Amennyiben nincs hátterünk, egy magas vasfára, szőlőkaróra vagy bármilyen, a felszín közelében lévő tárgyra ráköthetjük. Nekem pl. kiáztatott korhadt fadarabok vannak az akvárium hátsó falához kötözve, melyek lebegnek a vízen, természetes megoldás és a növények belegyökerezve tápanyagokat nyernek belőle. A halak nem bánják, sőt kifejezetten szeretnek az ágak, gyökerek között bujkálni, pihenni. Egyéb megoldás, ha a felnyitható tetőbe lyukakat fúrunk, és ahhoz rögzítjük a növényeket, így ha leemeljük a tető a növényeket is kivesszük .Ez már nem a klasszikus paludárium , de az alapelv hasonló.

 

Mint minden élőlénynek, a növényeknek is szükségük van tápanyagokra amiket a jól beállt akvárium vízből ki tudnak nyerni(mert ugye a gyökerek nem a talajba hanem a vízbe vannak). Külön előny hogy a nitrátszintet jelentősen csökkentik, kinyerik a vízből, ami ugye bár nem egy hátrány. Nem kell félni, hogy vízi növényeinktől elveszik a tápanyagot, ugyanis azok többsége a talajból nyeri tápanyagait. Viszont a csökkent nitrátszint az algák szaporodását gátolja, így a víz tisztántartásában is segít. Tápoldatozni lehet de nem feltétlen szükséges .

 

 

Meddig nőhet tetővel és tető nélkül?

Tető hiányában gyakorlatilag bármeddig elérhetnek növényeim, a futónövények akár többször is körbe érhetik szobám az akváriumból kiindulva, ebben segíthet a falon végig vezetett damil amire rátekerhetjük a növényeket .Az inkább bokrosabb növények kitűnően takarják a falat. Tetővel ugyan nem lesz akkora ,de ha kicsit lejjebb visszük a vízszintet ott is remek bozótost rendezhetünk be.

 

 

Növény fő kedvence a fény. Hogyan?

Nos, nekem az asztali lámpám és a reggelente beszűrődő fény biztosit elégséges fénymennyiséget a növények egészséges növekedéséhez, de gyakorlatilag bármilyen megvilágítás megfelel nekik, akár egy jól megvilágított szoba vagy külön növény lámpa, esetleg déli ablak ahol napi pár óra napsütést kaphatnak növénykéink , a lényeg hogy lehetőleg felülről vagy szemből kapják a fényt (ez csak az esztétikum érdekében), hogy a levelek felénk nézzenek. Tetős akváriumnál ugye ez adott, és a beépített világítás elég is nekik

 

 

Hogyan lássunk neki?

Hát először is szükségünk van pár szép egészséges növényre, melyek hajtásait megtisztítunk a portól, elszáradt leveleket eltávolítjuk, és az esetleges földet lemossuk, ha nincs gyökere nem kell félni, úgyis hajtani fog. A leszedett hajtásokat tetszés szerint rendezzük el, kössük masszívan, de nem túl erősen valamilyen tárgyhoz, úgy hogy a vége belelógjon mindenképp a vízbe. Kiegészítőként szép ágakat tehetünk az akvárium fölé, nem csak mutatós ,de a növények megtartásában is segítenek. Legyünk kreatívak, bármilyen természetes díszítőelem megfelel, ezeket nem kell annyira megmosni mivel a vízzel nem érintkeznek.

 

 

Hátrányok és hol nem célszerű ilyen jellegű kísérlettel próbálkozni.

Legnagyobb probléma a nyitott tetejű akváriumoknál az, hogy ha nagyobb városban lakunk vagy az ablak közelébe helyezzük el, akkor porosodik, és sok por kerül az akváriumba is. Másik nem elhanyagolható tényező a párolgás mennyisége, bár ez nem mindig hátrány, nyáron még segítségünkre lehet az akvárium hűtésénél. Ha ezt meg tudjuk oldani igazán semmi gondunk nem lehet vele, néhány hetente vagy havonta pár percnyi igazítás és újra tökéletes minden. Ha mégse állnak úgy a növények ahogy mi szeretnénk, akkor egy vékony damillal felköthetjük valamelyik ághoz. A nyitott tetejű akváriumok másik hátránya hogy egyes halak kiugorhatnak, bár ezt én még nem tapasztaltam szerencsére, ez ellen a sok növény is segítséget nyújthat, a kiugró hal egyszerűen fenn akad a növényeken és visszacsúszik a vízbe .A közhiedelemmel szemben nem lesz penészes a fal az akvárium mögött emiatt.

 

Saját élményeim, beszámolók.

Kb. szeptember elején kezdtem nekiállni, és azóta is folyamatosan fejlesztem, sok örömöt leltem benne, ki hinné hogy ezek az egyszerű szobanövények milyen mutatósak tudnak lenni, halak számára is jó rejtekhely .És nem utolsó sorban sokkal jobban tetszik nekem így az akvárium és környezete .Összességében örülök hogy belekezdtem ,sikerült valami szokatlant alkotni, amit most végre elmesélhettem nektek.

 

Sokan mondhatják, hogy ez nem is igazi paludárium, túl sok a víz, nincs hátterezve, nem mászkálnak nyílméregbékák a levelek között ,és még csak nem is biotóp. Mondhatjuk bárminek is, egy színes foltja lehet otthonunknak, egy kis aprócska élettel teli folt, ami kilóg az agyon modernizált életünkből és egy kis nyugtató természetes dísz lehet, ami akváriumunkat köríti és mindenkit elcsodálkoztat aki meglátja „jé ilyet még nem is láttam, de ötletes”.

 

 

Köszönöm hogy megoszthattam veletek e számomra fontos alkotásom apró titkait. Remélem segítettem ötleteket adni azok számára, akik hasonlóval próbálkoznak.