14 december 2017
Sokat gondolkodtam e blogom címén…nem szerettem volna ha hatásvadásznak tűnik,ugyanakkor célom volt hogy könnyedén megtalálható legyen ha valaki e témában keresőzne,és magyar találatra vágyik.Így esett hát választásom a fenti címre-de megvallom szívem szerint az Erdők ölén megnevezést adtam volna neki…így vagy úgy,végül maradtam a lényegretörő cím mellett,és jó szívvel tárom elétek mindazt,amit a témában tudok,illetve az eltelt idő alatt magam is megtanultam.Nem mehetek el amellett sem,hogy rengeteg hasznos információt kaptam részben a fórumokon böngészgetve,részben pedig a ti hozzászólásaitok gerjesztette érdeklődésem okán-volt hogy célzottan keresőztem szerzőre,de akadt amikor ismert blogban olvasgattam utána.Tájékozódásom ki nem hagyható forrása volt az Akvárium Magazin összes rendelkezésemre álló száma,a különböző könyveim,és olyan dokumentumok melyeket idegen nyelvről fordítóztam több-kevesebb sikerrel.E hosszúra sikerült prológusra szükség volt- úgy korrekt ha már előljáróban is megköszönöm mindazok munkáját akik nyomdokain haladva végül úgy érzem egy jó átlagos szintet megütő magyar nyelvű cikket írhattam a témában. Falevelek…vajon kinek a fantáziáját ne mozgatná meg a kérdéskör,nevezetesen hogy mire alkalmazhatjuk ezeket hobbink során?Ugye érdekes lehet a felvetés is,főleg olyan hobbitársaim számára akik hozzám hasonlatosan idegenkednek a vegyszerektől,és ha csak tudják el is kerülik azokat!Falevelek…ok,de milyen faleveleket alkalmazhatunk egyáltalán-melyek azok amiket már kipróbáltak honi vagy külföldi társaink?Milyen észrevételeik voltak ezekkel kapcsolatosan,a medencékben tartott különféle állatainkra ezek milyen hatást gyakoroltak?Sőt-milyen hatást gyakoroltak a tartó közegre,hogyan befolyásolták a víz paramétereket….Ezernyi ki sem mondott kérdés-már most érzem hogy minderre csak részben tudok válaszolni.Nem túlzok:kicsit félve nyúlok a témához,és még írás közben is folyton utánaolvasok…nagyon szeretném ha helytálló,és hosszú távon is használható ismeretanyagot sikerülne prezentálnom. Tovább nem kerülgethetem hát a „forró kását”-érzem türelmetek véges.Vágjunk hát bele!:) Előbb azonban még egy kis felvezetés:hobbiállataink nagy része tőlünk igen messzire eső tájakról származik…mit keresnének hát a nálunk honos levelek az ő medencéikben?A magyarázat rendkívül egyszerű:a honi erdőkben-kertekben is találhatóak olyan fák,melyek levelei nagyon hasonló anyagokat tartalmaznak mint a trópusi fák levelei,igaz az összetételük csak nyomokban hasonlatos.A lényeg azonban nem ezen van-„nyughatatlan”,örökké kísérletező kedvű kollégáink/na és persze magam is!/keresték azt az utat mely során itthon is elérhető a természetből származó növényi származékok sora!A legfontosabb mindezek közül a tannin jelenléte a hazai fák leveleiben,másodikként pedig szorosan felzárkózva azonnal említeni szükséges a huminanyagok meglétét is.Ahogy visszaolvasom magamat kicsit nevetségesnek érzem ezt az egyszerű fogalmazásmódot-de látni fogjátok hogy szerettem volna egyszerű konyhanyelven kifejezni magamat. A tannin jelentőssége kimondhatatlanul fontos a trópusi medencékben…mint tudjuk a tannin másik neve a csersav,képlete C14H10O9 + 2H2O.De itt azonnal erőt is kell vennem magamon,ugyanis nem szeretnék én tudományoskodni-a Wikipédia tökéletesen elmagyarázza miről van szó: http://hu.wikipedia.org/wiki/Csersav A tannint-csersavat-mi akvaristák rengeteg módon használjuk…igen lágy vizeinket savanyítani tudjuk segítségükkel,de nem kell feleslegesnek gondolnunk jelenlétét keményebb vizeinkben sem!Erre rendkívül nyomatékosan szeretném felhívni azok figyelmét,akik csak legyintenek a falevelekre mondván:”Á,nekem úgyis kemény a vizem,nem savanyít az semmit”!Ez igaz is-mint tudjuk a karbonátkeménységet okozó kalcium-hidrogén–karbonát,és a magnézium-hidrogén-karbonát pufferoló hatása miatt a kemény vizeket csak erőteljebben savas más szerekkel tudjuk leküzdeni-a természetes savak erre csak igen feltételesen,és nagy mennyiségben alkalmasak.Okvetlenül szeretném felhívni figyelmeteket arra az egyszerű tényre,hogy a vízkémia olyan ága a hobbinknak,melyet igen melegen ajánlok tanulmányozni-sőt magam sem érzem naprakésznek tudásomat!Mivel viszont nem is a vízkémiában „vetemedtem” írásra,nyugodt szívvel említem meg:aki savanyítani akar levelek segítségével annak e blog csak támpontként szolgálhat-utánaolvasni okvetlenül szükséges! Rengeteg halunk származik az unalomig emlegetett fekete vizekből/black water/,vagy ha nem is ennyire sötét vizek lakói akkor az oldott növényi savaknak köszönhetően savanyú vizekből származnak.A tannin,és a huminsavak együttes hatásának köszönhetően ezen vizek színe teaszerűen sárgás,de akár egészen sötét árnyalatokat is felölthet-erre nem csak a szintén mindenki által ismert Rio Negro lehet példa!Említhetnénk még a teljesség igénye nélkül a Nánay-t Peruban,vagy a guayana-i Mazaruni-t…de mondom ezek csak példák egy cseh fórumról.Nyilván a környező vidék összes patakja is hasonló,ezek csak a nagyobb folyók…Akit bővebben érdekel a fekete vizek fellehetősége,annak jó támpont ha ránéz erre: http://en.wikipedia.org/wiki/Blackwater_river Ugye nem is olyan egyedülálló már az a sötét víz-nem kifejezetten csak az Amazonas-medencére jellemző?Én azonban most a falevelekkel kapcsolatos gondolataimat osztom meg,így nem veszem figyelembe a folyóvizekben lebegtetett hordalék miatti színt-csupán a fentebb említett /tannin,huminsav/beoldódó anyagokkal szeretnék foglalkozni.Jól ismerjük ezek hatásait vizünkre,illetve halainkra:adott esetben savanyítják/színezik,algák növekedését gátolják,gomba és baktériumölő tulajdonságúak stb,stb….Halaink tartása során is kihasználhatjuk e tulajdonságaikat,stresszoldó képessége mellett halainknak természetesebb és szűrt fényt is engednek a vízbe. Azonnal fel is jajdulnak a növényes akvaristák-de hiszen azért világítok ilyen teljesítménnyel hogy növényeimet jobban kényeztessem,mi lesz velem a sötét vízben?Kérdésem:ezekben a vizekben találhatóak azok a csodás növények melyeket ti tartotok,neveltek?Ugye nem…de megvédem a leveleket akkor is:a vízfestő képességüket egyébként is csak hosszabb ideig való áztatás során élvezhetjük,egy teljesen „kilúgozott levél”/kifőzött,kiáztatott../már alig tartalmaz olyan anyagokat melyek színezhetik vizeiteket.A dekorációs hatás viszont sok ideig élvezhető-feltéve persze akkor,ha nincs olyan élőlény a medencében ami elfogyasztja azokat! Ilyenek pedig szép számmal vannak-itt mondok köszönetet sok garnélafannak,L-es harcsásnak…és legnagyobb örömemre egy igen elhivatott magyar kollégánknak is,aki e remek írást készítette a tájékozódni vágyónak: http://szentgyo.wordpress.com/2009/02/02/falevelet-az-akvariumba/ Aztán még egy-ez már külföldi,de rendkívül szép képekkel is rendelkező blog: http://www.crustahunter.com/laub-fur-wirbellosenbecken/ Érdekes ugye,hogy eddig én főleg a vízre való hatásról beszéltem-aztán tulajdonképpen e kollégáink eleségként is emlegetik?Jah kérem-a garnéláknak ez egyenesen csemege,a különféle algázó halaink is bizonyára ledarálják az őket megillető adagot,és sok csiga sem közömbös irántuk!Nálam az ancik és RC-k nagy élvezettel rendezik el a falevelek sorsát….csupán a falevelek vastagabb erezetét hagyják meg.Bár beszélgettünk már erről,de itt is említeném hogy akik külső szűrőket alkalmaznak,ezekkel vigyázzanak:a szívó részre szükséges egy sűrű rostély vagy durvább szivacs.Mindenképpen meg kell akadályozni a vastagabb erezet szivó ágba való jutását,hiszen ott rejtélyes dugulásokat okozhat. De beszéljünk még a falevelek más hasznáról is-oly sokszor emellett elsiklik a hobbista! Jól tudjátok már többen is hogy én alapvetően corykat tartok-ezért számomra eleségként nem jönnek szóba,de annál inkább rejtekadó helyként,sötétebb aljzatként!Alig olvashatok sikeres megvalósításról-mindenhol csak kívánalomként van a sötétebb aljzat/milyen kétségbeejtő hogy a festett kavicsokban sejtik a megoldást!/,de alig páran tesznek is lépéseket e felé.Nos egy jó lehetőség némi falevél alkalmazása…Coryjaim olyan élvezettel bujkálnak alattuk rejteket keresve,amit elmondani nem tudok-tegyetek próbát!Hmm…kapni préselt tökéletesen lapos catappa leveleket is,ezek nyilván nem erre vannak „kitalálva”-de egészen más a helyzet a kissé felpöndörödő szélű természetes módon szárított levelekkel:egyszerűen megkapóan kedvesek a levelek alól kikandikáló kis coryk!Aztán hogy milyen természetesnek érzik még a levelek közelségét mi sem bizonyítja jobban mint az,hogy egyenesen rájuk is ikráznak….némely nőstényem határozottan előnyben részesíti a levelek fonákját/görbületét mint az üvegfalat,vagy az ez célra betett „ívási mopp”-otJ! Ezért aztán igen egyszerű a dolgom ha az ő ikráit szeretném menteni:egyszerűen a falevelet helyezem a keltetőbe…a kikelő lárvák is keresik a fedezéket! Nagyon belelkesedtem érzem-térjünk hát vissza az eredeti koncepcióhoz:milyen leveleket tehetünk be a medencéinkbe?A kép fent említett linken ezekből bőséges információt találhattok,nem kell megismételnem az írók szavait… viszont mértékletességre inteném olvasóimat!Attól hogy milliónyi fa fogja elhullatni a leveleit,nem mindegyik hasznos ám!A hálózaton való kutakodásom során pontosan olyan hozzászólásokat olvasgattam,mint hazai oldalakon is:szinte minden levél említve van,mindenki mindent bele szeretne tenni a medencéibe-mert azt szedheti le a bejárati ajtaja előtt közvetlenül! L Nem erről van szó-sőt szó sem lehet forgalmas helyekről való gyűjtésről,ne adj isten permetezett kertekből származó levelekről!Ezt szinte mindenhol olvashatjuk-és tartsuk is be. Egyes levelek bár alkalmasak a medencékbe-legalábbis nem ártanak-,de akik célzottan és tudatosan szeretnék alkalmazni a leveleket azoknak jószerével egy kézen megszámolható választásuk lehet.Mindenek előtt említendőek hát a klf. tölgyek,a bükk,és gyertyánlevelek,illetve az éger levelek és tobozkák….ezeknek hosszú időre visszavezethető jó tulajdonságaik vannak,így érzésem szerint aki a vizét is kezelni/módosítani szeretné ezeket részesítse előnyben.A fent említett fajok honosak nálunk is-megtalálásuk nem okozhat problémát!Vegyes érzéseim vannak a különféle gyümölcsfa levelekkel mert kétségtelen hogy könnyedén elérhetőek,de a permetezésről se feledkezzünk meg-ha mi nem is permeteztünk,de a szomszéd igen,és lengedezett a szél..szóval értitek ugye?Vannak persze elhagyott gyümölcsösök,erdőszéli vagy szántó mellet lévő fák is-inkább innen próbálkozzatok pl. eperfa levéllel.;)Ellenjavallt viszont a tűlevelűek használata…. A fórumokon olvasni lehet még a levelek eltérő tulajdonságairól is:nevezetesen némelyik könnyedén szétmegy rövid idő alatt,mást nem kedvelnek a benn lakó élőlények-de van olyan is aki egyenesen arról beszél hogy neki nem tetszik az a fajta levél,más kinézetűvel próbálkozik majd…Igen-ez utóbbi is számottevő kritérium lehet,ezért nem kívánok mereven rábeszélni senkit sem saját gyakorlatomra. Rendkívüli módon számít a begyűjtés helye-és ideje is,de erről majd később-,hiszen igaz ugyan hogy a fa már visszaszívott minden hasznosíthatót az elhaló levélzetből,de ugyanakkor a felhalmozódott szennyezések még ott vannak.Számít továbbá a begyűjtött levelek kezelése-gondozása is….nem csak megtömök vele egy szatyrot és kész!Tárolni is kell,hiszen egy ideig biztosan nem tudunk ebből szedegetni… Nos eddig tartott a könnyed/beszélgetős mondandóm-a nyilván következő folytatásban belemegyünk a kőkemény részletekbe,megvitatásra felvetem gondolataimat a szedés időpontjával kapcsolatosan,és elkísértek a környező erdőkbe engem.:) Az az írás azonban még várat magára –bár már vannak sárga levelek,még él az erdő.Ezen cikkemben célom volt az egyszerűség-a túl sok ismeret esetleg unalmas lehet…érzem viszont hogy ez a téma olyannyira magába zár,mint anno a cseh emelős.Mivel sejtem hogy egy kollégánk szintén e témában fog írni nektek,elegendőnek véltem ennyit a magam részéről….talán még valami:hogy „ütközés” ne legyen,én a tölgy-bükk témát szeretném folytatni,némi égertobozzal vegyítve.Tehát tájékozódásra fel…hol vannak e nagyszerű nemes fák a környezetetekben?;) /Folytatás a levelek lehullása,szárítása,és a tárolás megkezdésekor valószínű részemről…/ T.:Gábor
Log in to comment


halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #1 4 éve 2 hónapja
Ha hölgy lennél most úgy kezdeném hogy csókolom a kezedet...Így viszont köszönöm a szabadidőd azon részét melyet a blogra szántál-de főleg azt hogy követted a linkeket!.Bele kell ásni magunkat a létező legmélyebben...így igaz!
Roppant jó a kísérlet említése,mindenképpen szeretném ha majdan beszállnál pár post-al!Erről van szó egyébként-nem leragadni egy dolognál hanem próbálkozni,kenni-fenni!:silly: Ismerős egyébként természetesen a "pohárkás linked",első osztályú az a munka amit írója áldozott rá-a következtetések levonásához még vissza kell térnünk rá!
Diólevéllel kapcsolatosan még megjegyezném ismételten:én is megetetem,semmi gond nem származott belőle!Tehát aki ehhez jut hozzá könnyedén az nyugodtan használja-isten ments hogy úgy értelmezzétek előző postomat hogy ellenjavallanám,csak kell némi körültekintés.A lelkiismeretünk azonban nyugodt lehet-elmondtuk pro/kontra hogy milyen tapasztalataink vannak,és mit gondolunk.Megemlíteném még hogy anno beszélgetünk erről a témáról már,talán itt:
www.akvariummagazin.hu/index.php?option=...9&id=7796&Itemid=322
Továbbra is nagyon szívesen látom a blogjaimhoz köthető hozzászólásokban a gondolatébresztő linkeket,saját gondolatokat:amatőr cikkíróként akkor érem el célomat ha az írásaimban foglaltakat nem megmásíthatatlan tényként,hanem csupán saját aktuális tudásként kezelitek!Előbbre kell vinnünk a hobbit-erről szól!
Toist...mindig is vágytam saját Terminalia fára!Össze kellene többünknek hangolni,és ismételten szerezni magokat-több ember nagyobb esély a sikerre!A kis fácskákról aztán szedhetünk dugványokat,melyeket ajándékozhatunk-én nagyon szeretném!Az biztos hogy saját fáinkról nem fogjuk tudni fedezni a teljes szükségletet,de hiszen ezért van pl.ez a blog is hogy más leveleket is megismerjünk...de mégis,gondoljunk már bele:kilépsz a teraszra,és ott egy fa ami a világ másik feléről került ide magként-a levele pedig szuper nekünk!:)
Olvastátok Horváth Gábor írásában ugye azt a részt-az előző számban-amikor arról beszélt hogy Szingapúrban bizony összeszedegette a garnélafarm udvarán a catappa leveleket?Gáborral való Sajó parti beszélgetésemkor viszont azt is elmondta nekem,hogy mikor legközelebb ment már nem kellett összeszednie-kész zsákocskával ajándékoztak neki ingyen!:)Ilyen emberek az akvaristák...
Rendezgessük hát gondolatainkat-hét végére jön egy újabb írásom saját bennem megfogalmazódott mondandókkal.
T.:Gábor
toist profilkép
toist válaszolt #2 4 éve 2 hónapja
A diólevelet én is próbáltam az itt olvasottakat alapul véve zölden szárítva, simán bedobva, hátrányát én sem tapasztaltam, az ancik, garnélák, csigák is rágcsálták, azonban én is más fajok felé kacsintgatok, ha már ennyi félét lehet használni! :) A blogban és az onnan követhető linkekben említésre került rengeteg olyan növény, aminek ősszel vidéki kertekben/hegyekben könnyűszerrel tömegesen szedhető a levele, szeretnék velük majd végezni pár ilyesmi kísérletet:
Égertoboz kísérletek
Ha már úgyis szóba került az éger, ez az egyik legkedveltebb írásom a témában! :)

És itt is van ám hasznos információ a témával kapcsolatban, konkrétan erre a részre gondolok:
"A ponty indukált szaporítási technológiáját sikeresen alkalmaztam a széles kárász szaporítására. A termékenyítést és az ikra ragadósság elleni kezelést követően, az ikrák inkubálása során, az áztatott égertoboz (0,5kg/550l 12 h áztatás) hatásos védelmet nyújtott az ikrákat veszélyeztető gombásodás (pl.: Saprolegnia) ellen. Fontos megemlíteni, hogy ebben az oldatban neveltük a lárvákat is, elhullást nem okozott."

A tebang levéllel kapcsolatban: tavaly ősszel rendeltem magokat Indiából és jól elterveztem, hogy idén már saját termesztésű fáról szárítom a leveleket. Sajnos képeket még nem tudok mutatni, mert a magok nem keltek ki (pedig néhány még csíráztatóhormonos vizes áztatást is kapott), de azért még nem tettem le teljesen a dologról, hogy a fikuszt catappára cserélem :)
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #3 4 éve 2 hónapja
Nekem is adtál Gyulánk-és el is használtam az összeset.Én ellentétben veletek nem vagyok még teljesen meggyőződve arról hogy a fiatal zöld dió levél akár szárítva is felhasználható-e?Tudom hogy itt sok nagy tudással megáldott garnélással szembe helyezkedem,de én óvatosságból megvárom a sárguló stádiumot-mint tudjuk a levelek juglon tartalma annál kevesebb,minél idősebb a levél.
Mikor készültem a blog írására néhol kétségbeejtő infókat is olvastam erről a fenébe is-pedig akkor már előrehaladott állapotban volt a "diólevél szedése kazalnyi méretben" munkacímet viselő projektem :D..Olyat is olvasni hogy mutagén..hogy halakra mérgező.Feltételesen ajánlom,és kisebb mennyiségben ezért-persze mehet a vízbe,de módjával ha lehet.Jobb az óvatosság szerintem....
T.:Gábor
halivadek profilkép
halivadek válaszolt #4 4 éve 2 hónapja
Csak simán adod vagy forrázva? Mondjuk egy 20 literes garnisba meennyi kell?
Zölden még nincs benne az a mérgező anyag? Vagy nem hat a halakra?
Mátéfi profilkép
Mátéfi válaszolt #5 4 éve 2 hónapja
Harcsák és garnik szeretik. Én kb. ugyanakkora gyakorisággal adagalom, mintha trópusi mandulalevelet adnék. Itt is legfontosabb szabály, hogy nem kell túlzásba esni. Én nem tapasztaltam sem Ph csökkenést, sem színeződést. A savanyítással kapcsolatban érdemes figyelni a víz paramétereire, mert a hazai kemény vizek savanyítása nem olyan egyszerű dolog. De ha ozmo vized van akkor nincs ilyen gond, az szinte magától is savanyú lesz. A diólevél etetéséről kérdezd meg a Pecajocót, mert mióta javasoltam neki, azóta elkezdte rendszeresen etetni a harcsáit vele. De a Mary-nek is adtam szárított leveleket, bár ő soha nem számolt be a tapasztalatairól.
saluosi profilkép
saluosi válaszolt #6 4 éve 2 hónapja
Gyula!Felkeltetted az érdeklődésemet a diólevél iránt...
A zölden szárított diólevél savanyításra és tápláléknak is alkalmas?Mert ha megcsócsálják,akkor már gondolom nem savanyít.Viszont akkor hány naponta hány darabot ,hány liter vízhez javasolsz adagolni?
halivadek profilkép
halivadek válaszolt #7 4 éve 2 hónapja
Betettem a corykhoz néhány platánlevelet, most várom hogy süllyedjenek :)

Az igazi balck water kivonat az lenne ha nem 1 féle hanem többféle növény leveléből, tözegből és égertobozból készülne. A kivonatnál nem csak a szín számít hanem a kioldott csersavak és egyébbanyagok is. Minden levélnek más az "összetétele", minnél több fajtát teszünk bele annál közelebb kerülünk a természetes vízhez. Dióból mennyi az ajánlott adga, vayg az csak gyógyítási célall alakalmazható?
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #8 4 éve 2 hónapja
Így igaz Gyuri-ha magával a tobozzal színezel ez a metodika érvényesül.Viszont anno mikor még "teáztam" volt olyan hogy kicsikét elszámítottam a löttyintést!:D Célom az lett volna a fürdőszobai egyik állvány legfelső akváriumát óvjam a rávetülő napfénytől-sikerrel jártam!Csorgattam bele az égerteát,szépen el is oszlatta a szűrés...jujj,mondom na még egy kis szorgalmit nekik-ezt nem kellett volna.Már másnapra erőteljesebb volt a szín,aztán olyannyira eldurvult a helyzet hogy a 3. napon vizet cseréltem.Egyszerűen már nem tudtam hogy mik vannak abban a medencében-csak emlékezetből.Elkészült hát a halőrféle blackwater2 -aminek nem igazán örültem.A dolgon gondolkodtam-lehet hogy a napról napra sötétedő vizet az oxidálódó alkotók tették?Nem vagyok ebben biztos,hiszen ilyet azóta sem tapasztaltam-igaz sokkal óvatosabban is adagolom a teát ha történetesen azzal dolgozom.Nálam az égertea-sőt anno a tőzeg tea is-kizárólag a leglágyabb vízben készült! RO,vagy gyantázott esővízzel készítettem,hiszen nálam a savasság beállítását is szolgálta-nem kívánhattam hogy egy keményebb vízben még a pufferelést is leküzdje.;)Ezt ajánlom hát a "teázóknak" is...
Mára már jobbára csak közvetlenül az akváriumokba helyezem be a vízkezelő segédanyagnak szánt leveleket,tobozkákat....de elöljáróban annyit elmondok a kedvedért hogy mással is kísérletek fognak folyni a télen;)Erről a majdani blogban,rendi?A téma megint annyira feltüzelt,hogy gondolataimban folytonosan ezzel foglalkozom-tegnap direkt a te kedvedért fotóztam le azt az állapotot ahogy jelenleg az égertobozkák állnak a természetben-meg fogom osztani!
Halivadék kolléga ráérsz-nem fogunk követelőzni,mindent akkor csinálj amikor időd engedi,és még erőd/kedved is van rá!Nem sietünk sehová-de ahogy észreveszem lassan előrébb jutunk közös erővel..ez a cél!
Mátéfi ott a pont!Keressük azokat a megoldásokat melyekkel gazdaságosan és részben ki tudnánk váltani a ketapang leveleket,a vegyszerektől pedig szeretnénk elbúcsúzni ha lehetséges.Egyetértünk a dió levél használhatóságát illetően-nem véletlen hogy a blogban direkt megjelenítettem olyan honlap linkjét is ahol erről beszélnek.De-egy garnélás kolléga is írni fog a témában,és ahogy ismerem pontosan olyan "elvetemült" mint jómagunk.A közös élmény reményében-mert nagyon jó az ha egy ember blogja másokat is megmozgat-hagytam hát neki is témát bőséggel.
Utolsó mondatoddal majdnem az elevenembe hasítottál-de aztán magad is beláttad hogy bizony a fénynek is szerepe van..sok esetben kell az a kis félhomály,sőt akár sötétség is.Tudod még az is lehet hogy jópár problémahalnál ez lenne a megoldás a gyenge vagy semmilyen ikrakelésekre...a fene tudja.
T.:Gábor
saluosi profilkép
saluosi válaszolt #9 4 éve 2 hónapja
Éppen az égertobozokkal kísérletezek....
Feles,azaz fele csapvíz,fele esővíz közegben szépen barnított egy kis csokor(5-6 db)égertoboz.Viszont egy szikrányit sem vitt le a pH-ból.
Most betettem két deci esővízbe ugyanennyit,kb 2egész fokkal vitte lejjebb a ph-t.
Azóta Gábor kiokosított,hogy a toboz csak erősen lágy vizet képes savanyítani.
Azt vettem még észre,hogy a színezék nagy része két három napon belül kioldódik,azaz már nem barnul tovább a víz.
Mátéfi profilkép
Mátéfi válaszolt #10 4 éve 2 hónapja
Több dolgot érdemes szem előtt tartani..pl. a természet nem forrázással állít elő "fekete vizet"! A kioldódott színezőanyag nem azonos a kioldódott tartalommal. A természetes vizeket színező szerves anyagok összessége adja az eredményt. A szín ennek csupán egy része. Az oldott anyagok sokasága és azok kölcsönhatása lehet érdekes, ugyanis sok ezer növényfajból származhatnak, melyek 75-80%-ban tartalmaznak "mérgező" (önvédelmi)anyagokat is. Viszont az a koktél olyan amihez a helyben fejlődött organizmusok alkalmazkodtak az idők során. A hazai vizekbe ugyanúgy bemosódnak a növényi anyagok, csak a körülmények miatt kevesebb növényfajból és kisebb intenzitással. (Szerintem a lágy víz jobban kiold különféle anyagokat). Fekete vizek szinte valamennyi trópusi övezetben előfordulnak, kontinenstől függetlenül. Ebben a folyamatban szerepe van a gyűjtőterület növényfajainak, a talaj ásványanyagtartamának, a víz sodrási sebességének és az utánpótlás mértékének. Néhány spanyol nyelvű könyvet amely az érintett területekkel foglalkozik linkeltem az utóbbi időben, azokból sok mindent ki lehet következtetni egy-egy adott terület vonatkozásában. Egy biztos, hogy a hazai növények nem azonosak a trópusi társaikkal, így a beltartalmuk is különböző. Más kártevői vannak és másként is védekeznek, mert ugye legtöbb növényi anyagnak fontos szerepe van és nem csupán úgy vannak. Ettől függetlenül a hazai növények is tartalmaznak hasznos és a trópusi növényekhez hasonló hatóanyagokat is. Számomra legnagyobb és leghasznosabb levélnek a dió zölden szárított levele bizonyult. A hatóanyagai hasonlóan hatnak mint a Catappa (trópusi mandula) levelei. Csak ez ingyen van! Van még sok más is, de ez viszi a pálmát. Még valami: szerintem a halaknak sokkal inkább az oldott anyag a fontos, semmint a víz színeződése...bár ha az egyes ikrák/ivadékok fényérzékenységére gondolok.....
halivadek profilkép
halivadek válaszolt #11 4 éve 2 hónapja
ok. viszont időt kérek :)
Egységnyi súlyú tözeget és tobozt, gondoltam ugyanannyi vízbe.
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #12 4 éve 2 hónapja
:-)
Tippelek,ok?
A tőzeg fajtájától is sok függ,de az inkább fog savanyítani mint az égertobozka.Kérdés a mennyiség persze..Az égertobozzal viszont úgy "besötétíthetsz",hogy csak na!:D Vigyázz,mert ahogy telik az idő egyre sötétebb lesz egy ideig...készíthetsz akár valódi fekete vizet is vele-az ember azt hinné festék!
Várom a próbáid eredményét!
T.:Gábor
halivadek profilkép
halivadek válaszolt #13 4 éve 2 hónapja
Egy próbát megér :)
Van még tözegem is megnézem melyik viszi le jobban a ph-t, illetve sötétít jobban.
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #14 4 éve 2 hónapja
Próbát kell tenned-szerintem a leforrázás rövid ideje kevés ahhoz hogy lebontsa,sőt alkalmaztam is égerteát számtalanszor..a hatása megmaradt!De kíváncsi vagyok neked mit mutat majd a tea forrázása?
T.:Gábor
halivadek profilkép
halivadek válaszolt #15 4 éve 2 hónapja
Oké hogy a forrázás kiszed mindent a levélből, csak nem mindegy hogy kioldja őket vagy lebontja. A garniknak Én is adok néha levelet, de nem szoktam előtte a megmosásán kívül semmit csinálni vele.

köszönöm szépen a tobozt előre :) Ígérem használni fogom :D

Platánlevelet azt mindenképpen szedek, de tölgyet is még szednem kell.
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #16 4 éve 2 hónapja
Ezt szeretem én-mikor nyüzsögtök!:)
Sanyikám a platánt bátran használd minden célra-bár a tannintartalma nem olyan markáns mint pl. a tölgynek,de cserében szépen enyhén színez.A kérget is nyugodtan használhatod-akár aljzat helyett is!;)Halaiddal tegyél próbát-igaz nekem az axelrodik szerették főleg ezek alá rejtegetni az ikrákat-de gondolom a pandák sem vetik meg.
A "teát"csinálhatod meleg vízben is-hamarabb oldódnak ki az anyagok-igaz utána a levél már csak mint dekoráció jöhet szóba.Azt mondják külföldi garnélások hogy ők egyenesen azért forrázzák hogy minden kioldódjon belőle-nekik csak a levéllemez kell mint eleség.Gondolom így jobban tudják kontrollálni a bevitt savakat/színezőket...
Hálásan gondolok egyébként a garnélásokra,legyenek külföldiek,vagy hazaiak!Rengeteg találatot nekik köszönhetünk a keresőben-a hazai halasok nem igen aktivizálták magukat,reményeim szerint eddig!;)
Égertoboz gond...mindig kevés,ha meg van akkor nem használják:( Anno egy szatyornyit vittem be Egerbe,egy másik honlapon még jeleztem is nekik hogy hol adnak nekik szívesen és ingyen.Te,az ég világon semmi hír nem jött arról hogy vittek-e belőle,vagy egyáltalán kellet e a kutyának vajon?:( Demoralizáló az ilyen....Na mindegy-mivel kis srácotokkal most sok időt töltötök el,így kérlek fogadj el tőlem egy liternyi tobozkát a börzén.:) A télen viszont mindenkinek magának kell beszereznie ezt is-ősszel meg a leveleket,így lesz "hajolgatnivalóm" nekem is,mert lassan lenullázódnak a bespájzolt segédanyagok.A blog folytatódni fog Sándorunk...valód idejű képekkel,pillanatnyi éppen akkor kipattant ötletekkel-ahogy azt tőlem megszoktátok.Igen inspiráló tud lenni az érdeklődés-köszönöm neked is!
T.:Gábor
halivadek profilkép
halivadek válaszolt #17 4 éve 2 hónapja
Jó "kis" írás :)
Sajnos felénk nem tudok egy égerfáról sem :( Pedig a nagyobb parkokban meg a Dunaparton szoktam nézegetni hátha, de semmi. Még annó 2 éve a nászutunkon Hévízen szedtünk egy nagy adagot, de sajnos már azt is feléltem. Toist adott néhány marékkal most azt pusztítóm, illetev az erdőben szedett tölgyfaleveleket.

Tudom hogy nem erre a fafajtára akarod terelni a témát, de mi a véleményed a platánlevélről illetve a kérgéről. Én terráriumban használom a békák alá aljzatnak. Néhány hetente elég cserélni, az előnye a többi levélhez képest hogy viszonlag terebélyes, nem kell sok kicsi levélet mosogatni. A kérgét is használom, hónapokig is eltart mire teljesen szétmállik. Az achát csigái alá is használtam a platánlevelet, de a kis piszkok kajának nézték amit én alomnak szántam, úghogy azóta moha van alattuk. Viszont akváriumba még nem tettem. Lehet a pandákhoz beteszem, ívatólevélnek hátha megteszik nekik. :)

Feketevíz kivonatot hogy célszerű készíteni? 0-as vízben áztatava vagy forrázva mint a teát? Az utóbbi esetben a forró víztől nem bomlanak le a hasznos anyagok?
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #18 4 éve 2 hónapja
Igen-tökéletesen igazad van a Wikivel kapcsolatosan!Lusta voltam-vagy csak nem szerettem volna megint annyit írni hogy alig olvassa el valaki?Az észrevételezésed kifejezetten jól esik-ha legközelebb írok,ismét amolyan "Gáborosan" teszem majd-mert elégedetlen vagyok ezzel az írásommal:( Nálam a blogírás arról szól hogy kiírom magamból a gondolataimat,hogy el-eltévedgetek más irányokba is....hogy istentelenül jól érzem magam az írás közben.Itt nem ez történt...szabályosan visszafogtam magam hogy ne hablatyoljak már annyit,meg hogy minek írjak le dolgokat hiszen rengeteg mindent tudhat az aktuális olvasóm is?Abban a pillanatban hogy elmentettem,már meg is bántam-de van magyarázatom is!Említettem hogy van még egy kolléga aki ebben a témában szeretne írni blogot-lelketlennek éreztem volna ha mindent kivesézek,és mintegy "kifogom a vizet a malmából".Ugyanakkor mégis kellet egy saját írás,hiszen nem szerettem volna egyazon írásban taglalni a levelekkel kapcsolatos gondolataimat is,meg a gyűjtést is....tudod lehet hogy így is hosszú lett sajnos!:(
Bárminemű észrevételt szívesen fogadok-célom hogy akvarisztikailag egy megfelelő helyen legyenek összegyűjtve az aktuális gondolataink,és tudásunk...talán erre jó ez a "blog".
Viktor igen szépen köszönöm hogy "sürgetnél"...és ebben is igazad van,mert meg kellene osztanom abbéli gondolataimat hogy én hogyan tartom jónak a gyűjtést,miért akkor stb...Ma is kinn jártam az erdőn,és inspiráltál is-ezért ki fogom egészíteni ezt a blogot/vagy "előfutót" csinálok a következőnek/ a napokban némi képanyaggal is,rendi?:) Ebben már lesznek olyan saját gondolatok melyeket ki kellene veséznünk ígérem...és így elérem azt is hogy valóban egy "gyűjtő hely" lesz a cikk,és a hozzá tartozó hozzászólások!:)
Türelmedet köszönöm-még a hét vége előtt ígérek folytatást!Köszönöm érdeklődésed!
T.:Gábor
imperatore profilkép
imperatore válaszolt #19 4 éve 2 hónapja
Szia Gábor!

Érdekes volt olvasni eme írásodat, már csak azért is, mert rendkívül inspiráló, hiszen éppen most aktuális a téma. Külön örülök, hogy megemlítetted a halaid, falevelekhez való vonzódását. Hasonló tapasztalataim vannak nekem is, bár nem a páncélosharcsák kapcsán, hanem az általam tartott dél-amerikai sügérek vonatkozásában. Bízom benne, hogy rövid időn belül sikerül elkészítened a folytatást, mert felkeltetted az érdeklődésemet, azon mondatoddal, hogy a begyűjtés ideje, mint tényező is, igen fontos.

Még annyit fűznék a cikkedhez, mint építő jellegű kritika, hogy nem tartom szerencsének a wikipedia-t, mint referenciaként való megjelölést. Ugyan sok esetben hasznos információkkal is szolgálhat, de nem megbízható, mint forrás, hiszen mindenki számára szerkeszthető, így bárki, aki az adott témával kapcsolatban hallott már valamit, függetlenül attól, hogy az valós, vagy valótlan, kiegészítheti a bejegyzést, a nélkül, hogy annak hitelessége, valóságtartalma ellenőrizve lenne.
Bejelentkezés
Legutóbbi fórumbejegyzések