A történet és a cikk megírásához a következő út vezetett: többször több alakalommal olvastam kollégák bejegyzéseit a csapvíz klór és klórszármazék tartalmáról. Köztudott, hogy ezen vegyületek igen kedvezőtlen és káros hatással vannak a vízi élőlényekre, többek között a díszhalakra is. Bevallom, hogy nekem semmilyen eszközöm nincs a klór méréséhez, ezért a vízcserék során csupán a szagló érzékszerveimre hagyatkozva végeztem el az ellenőrzést. Én eddig soha nem pihentettem vagy szellőztettem a cserevizet, hanem mindig – a hőmérséklet beállítása után – egyből felhasználtam azt. Mindeddig bármilyen káros következmények nélkül! Azt nem tudom bizonyossággal megállapítani, hogy volt-e klórszármazék a cserevízben, mivel mérni nem tudtam, de azt igen, hogy szagra nem volt megállapítható a jelenléte. Ez nem jelenti azt, hogy ha csekély mértékben is, de ne lett volna jelen a vízben, hiszen a vízszolgáltatóknak valamilyen módon fertőtleníteniük kell a vezetékes vizet. Erre több módszer is van, de erre most nem szeretnék kitérni, egyik ezek közül a klór, vagy a kloraminok alkalmazása. Az előbbi könnyebben távozik a vízből, pl. szellőztetéssel, pihentetéssel, az utóbbi kissé makacsabb és erre nem olyan egyszerű rábírni.

Tehát a kis ördög állandóan ott motoszkált a fejemben, hogy mi lesz akkor ha egyszer egy vízcsere alkalmával megmérgezem a halaimat, mert teszem azt egy javítás vagy beavatkozás miatt a vízművek nagyobb dózisban fertőtlenítenek mint a megszokott. Elhatároztam, hogy csinálok egy klóreltávolító szűrőt, mely lehetőleg egyszerűen megépíthető házilag, olcsó a működtetése, és folyamatos szűrésre képes. Nem kell a vízcseréhez tárolgatni, pihentetni a cserevizet. Az aktív szén kiválóan alkalmas erre a célra, hiszen megköti a klórt meg még egyéb nemkívánatos dolgokat is. Egyetlen hátránya, hogy viszonylag drága, ha nagyobb mennyiségben és rendszeresen használjuk. Szerettem volna a költségeket tovább csökkenteni, és arra gondoltam, hogy mi lenne, ha a grillezéshez használatos faszenet használnám fel. Ennek az adta az apropóját, hogy több alkalommal láttam olyan természetfilmet, melyben az állatok előszeretettel ették a villámlás okozta tűztől elszenesedett fákat. Olyan gyógyszerként alkalmazták, a különféle mérgek semlegesítésére, amit állati vagy növényi táplálékkal fogyasztottak el.

Arra gondoltam, hogy körül nézek az interneten, hátha valaki gondolt már ugyanerre és készített valami hasonlót. Ami ezt illeti rengeteg féle szenes alapú szűrő kivitelezési módjára bukkantam és azok között csemegéztem, mikor az egyik helyen találtam egy utalást valami egészen egyszerű és nagyon kézenfekvő megoldásra.

A tudományos cikk arról szólt, hogy az egészségügyben a csapvíz klórtalanítását aszkorbinsavval is el lehet hatékonyan végezni. Bevallom nagyon el kezdett érdekelni a dolog, ezért a kutakodásom már ebbe az irányba fordult át és hirtelen elfeledkeztem a szénszűrésről.

Mikor már célirányosan és tudatosan használtam a Google keresőmotorját, egyre több információ birtokába jutottam e tekintetben. Többek között már olyanokat olvastam, hogy a haltenyészetekben is előszeretettel klórtalanítanak ezzel a módszerrel. A módszer kémiai folyamatára és ábrázolására nem szeretnék kitérni, mivel a kémiát nem nevezném erősségemnek és így nem szeretnék semmilyen téves fordítást vagy általam helytelenül értelmezett kémiai reakciót közzé tenni. Aki érti és tudja, az utána tud majd nézni, a cikk végén feltűntetett forrásokban.

Egy lényeges dolog az, hogy az aszkorbinsav azaz a C-vitamin környezetbarát (ennek ellenkezője még nem bizonyított) és növeli a halaink immunrendszerét.

E tekintetben Viktor (imperatore) is írt egy igen részletes és cikket itt:

http://www.akvariummagazin.hu/index.php?option=com_kunena&func=view&catid=19&id=7568&Itemid=322

melyben a C-vitamin szerepéről írt. A cikk végén levont következtetés arra hívja fel a figyelmet, hogy a C vitaminnak milyen fontos szerepe van a halak immunrendszerének növelésében. Ajánlom figyelmetekbe, mivel nagyon informatív és jól megírt cikkről van szó.

Szóval elkezdett derengeni bennem az, hogy van itt egy módszer, mely alkalmas arra, hogy két legyet üssek egy csapásra. Egyrészt eltávolítok vagy semlegesítek egy olyan anyagot a vízből, amely káros a halaim egészségére, másrészt az erre szolgáló aszkorbinsav hasznos a halaknak, mivel növeli az immunitásukat. Azon halak számára amúgy is fontos a C-vitamin pótlása, melyek képtelenek annak szintetizálására. Hogy melyek ezek a halfajok, sajnos nem tudom, és nem is találtam erre vonatkozóan semmilyen anyagot.

Az eljárás mellyel a klórszármazékokat ártalmatlanítani lehet nagyon egyszerű:

Két olcsó dologgal lehet megoldani. Az egyik az aszkorbinsav a másik a nátrium-aszkorbát ami egyébként az aszkorbinsav nátrium sója. Mindkettő alkalmas a klórtalanításra, azonban az aszkorbinsavnak kb. 3 Ph értéke van, míg a nátrium-aszkorbát esetében ez az érték 7,8. Tehát amennyiben az aszkorbinsavas módszert választjuk, enyhe Ph csökkenéssel számolhatunk a folyamat végére, míg a nátrium-aszkorbát esetében ez nem áll fenn. Itt újabb lényeges dolog is figyelemre méltó. Vannak olyan területei az országnak, ahol a víz Ph értéke lúgosabb, mint amilyen szükséges volna a tartott halak igényeihez. Ez esetben nevezhetnénk ezt a „mellékhatást” egy harmadik előnynek is, bár az igazság az, hogy ez nem okoz olyan nagymértékű Ph csökkenést, mint az sokszor kívánatos volna. De hát ez mástól is függ, ami azt illeti.

Van még néhány lényeges dolog. A nátrium-aszkorbát valamivel drágább, mint az aszkorbinsav és a hatás eléréséhez körülbelül 10-10%-al nagyobb mennyiségre van szükség, mint aszkorbinsavból.

Itt zárójelben megjegyzem, hogy alkalmaznak klórtalanításhoz nátrium-tioszulfátot is, azonban annak a reakció ideje lényegesen lassabb mint a C vitaminé. A C-vitamin hatása gyakorlatilag azonnali. Továbbá úgy gondolom, hogy a C-vitamin alkalmazása sokkal biztonságosabb, mint egy kén alapú reagensé. Zárójel bezárva.

Fontos megjegyezni még, hogy a vízművek eltérő dózisban adagolhatják a klórszármazékokat a vízbe, ezért a mérése igen hasznos lehet az ellenanyagok pontos adagjainak kiszámítása során. Bár a semlegesítéshez, olyan kis mennyiség szükséges, hogy véleményem szerint az semmilyen káros következménnyel nem jár, ha figyelembe vesszük a halak C-vitamin iránti igényét is. Ami esetleg nem nem lép reakcióba a klórral az nagyon csekély mennyiség és megítélésem szerint nem fog a halknak ártani.

És akkor térjünk rá végre a lényegre, mert úgy gondolom, hogy ez az, amit már szeretnél olvasni kedves olvasó.

Klór semlegesítése C vitaminnal, módszer:

Mint már fentebb is említettem két formája használható e célra, az aszkorbinsav és a nátrium-aszkorbát. Ezek közül egyik sem tekinthető veszélyes anyagnak, és az alkalmazásuk klóreltávolításra, nem jelent veszélyt a vízi élővilágra. A C-vitamin alkalmazása enyhébben csökkenti a víz oxigéntartalmát, mint a kén alapú vegyszerek. Az aszkorbinsav nagy dózisban csökkenti a víz Ph-ját, míg a nátrium-aszkorbát esetében arra semleges hatással van. Úgy az aszkorbinsav, mint a nátrium-aszkorbát elég stabil ahhoz, hogy akár egy évig is tárolható legyen. A vízbe kerülve nem tartom valószínűnek a felhalmozódását, mivel az pár nap alatt lebomlik.

Az aszkorbinsav reakciója:

C ₅ H ₅ O ₅ CH ₂ OH + HOCL → C ₅ H ₃ O ₅ CH ₂ OH + HCl + H _2O

Aszkorbinsav + hipoklórsav → dehidro-aszkorbinsav + sósav + víz

Egy gramm aszkorbinsav semlegesít 1 mg/liter klór esetén 100 gallon (1 gallon = 3,78 liter) vizet. A reakció nagyon gyors, szinte azonnali, és enyhén csökkenti a víz Ph-ját.

A nátrium-aszkorbát reakciója:

C ₅ H ₅ O ₅ CH ₂ ONa + HOCL → C ₅ H ₃ O ₅ CH ₂ OH + NaCl + H _2O

Nátrium-aszkorbát + hipoklórsav → dehidro-aszkorbinsav + Nátrium-klorid + víz

Körülbelül 1,1 gramm nátrium-aszkorbát semlegesít 378 liter 1 mg/liter klórtartalmú vizet, és mivel ez nem befolyásolja a víz Ph értékét, ezért amennyiben nagyobb a klórszármazékok koncentrációja, javasolt ennek használata.

A kísérletek kitértek arra vonatkozóan is, hogy van-e káros hatása a C vitaminos vízkezelésnek a halak egészségére, de erre vonatkozóan semmilyen káros hatás nem nyert igazolást. A tanulmány szerint javasolt úgy a haltenyésztésben, mint a hobbi akvarisztikában a használata, mivel a vízben lévő C-vitamin segít megőrizni a halak egészségét. A kísérlet szerint az 50 miligramm/liter C-vitamin dózis segítette a különféle sebek és sérülések gyorsabb gyógyulását.

A fentiek alapján szerettem volna saját kísérletemet is elvégezni, azonban nekem nem volt mivel mérjem a klór jelenlétét a vízben, ezért tettem volt egy felhívást az AME fórumon, hogy akinek van és részt szeretne venni ebben a kísérletben, az jelentkezzen. Mit ne mondjak nem volt nagy tolongás. Ez vagy azért mert, nem sokan rendelkeznek klórtesztekkel (mint ahogyan én sem) vagy pedig az érdektelenség. Remélem, hogy inkább az előbbi volt az ok. Mmccannon, azaz Mary jelezte, hogy benne van a kísérletben, de sajnos ő időközben beteg lett, és ez megakadályozta abban, hogy aktívan részt vegyen a kísérletben. De a felajánlott segítséget ezúton is megköszönöm neki.

Végül Pasaréti Gyula volt az, aki első felkérésemre és nagy lelkesedéssel jelezte, hogy csináljuk meg. Rendkívül örültem az ajánlatának és egyúttal nagy megtiszteltetésnek is éreztem. A kísérletet interaktív módon virtuálisan a Skype segítségével webkamerával végeztük el (micsoda modern időket élünk, hála a tudománynak) ami majdnem kudarcba fulladt, ugyanis a Pasánál nem volt mérhető klórtartalom a csapvízben. Tanakodtunk, hogy akkor most mi legyen, végül egy kis kloroxal tuningoltuk a csapvizet. Mindjárt reagált a teszt folyadék is, és jelezte, hogy bizony itt klór van a vízben. Jött az aszkorbinsavas abrakadabra és szinte abban a pillanatban eltűnt a klór, már nem volt kimutatható. A víz Ph-ját megmérve, megállapítást nyert, hogy az lecsökkent az eredeti értékhez képest. Viszont, olyan kis mennyiségű vízzel dolgoztunk, hogy sem a klór sem asz aszkorbinsav mérése nem volt igazán jó, mivel mindkettőből nagyobb mennyiség került a vízbe, mint azt a tanulmányok javasolták. Ezért fordult az elő, hogy a Ph csökkenés elég jelentősre sikeredett. De. A lényeg igazolást nyert, hogy a C-vitamin alkalmas a klór semlegesítésére, olcsó és hatékony, valamint azonnali eredménye van. Ha a javasolt mennyiség betartásra kerül, 1 gramm aszkorbinsav/378 liter víz, akkor bizonyosan semmilyen probléma nem lesz sem a halakkal sem a víz Ph-ja nem fog számottevően csökkenni. De már említettem, hogy a Ph csökkenésének mértéke egyéb tényezőktől is függ, de ezt már ti is tudjátok.

Végül megragadom az alkalmat, hogy megköszönjem Pasa rendkívüli segítőkészségét és töretlen szerteágazó érdeklődését.

Tanács: ha van mivel, akkor célszerű mindig mérni a vizet, és a mérések alapján dolgozni.

Felhasznált források:

http://www.fs.fed.us/t-d/pubs/html/05231301/05231301.html

Doctor Thomas Sawyer, MD, former Director, Northwest Kidney Center, Seattle, Washington

Ward, David M., “The Use of Ascorbic Acid in Water Treatment For Hemodialysis” Contemporary Dialysis & Nephrology, page 33

Warner, Susan C., “Surrogate and Matrix Spike Recoveries in Chlorinated Samples Using Sodium Thiosulfate, Sodium Arsenite and L-Ascorbic Acid as Dechlorinating Agents”, Environmental Protection Agency, Publication number EPA-903/9-89-001, 1988

Peterka, Greg, “Vitamin C A Promising Dechlorination Reagent”, Opflow (Vol.24 No.12) December 1998, Pg. 1, American Water Works Association

Tikkanen, Maria, “Guidance Manual for Disposal of Chlorinated Water” American Water Works Research Foundation, Denver, Colorado, AWWARF Project #2513, Publication number 90863

Burg, Paul, Director of Research, Integra Chemical Company, 710 Thomas Avenue SW, Renton, Washington 98055, 800-322-6646,

http://www.rjmcompany.com/Dechlorination%20with%20Vitamin%20C.pdf