17 december 2017

Vannak halfajok, melyek tenyésztése körülményes és nehezen jön össze, pedig mindent megteszel, ozmo víz (ez egy nyers és halott víz), jó kajával, különféle aminosavakkal kondiba hozod a tenyészpárt, ívás előtt elkülöníted, beállítod a vízparamétereket és mégsem jön össze. Ötleteid elfogynak, pedig már a légnyomásváltozásokat is számításba vetted a szokásos ívási időszak mellett és ennek ellenére nem sikerül.

Én úgy gondolom, hogy az esetek nagy részében – ha minden más stimmel - a víz lehet a ludas.

Ha fanatikusan kitartó vagy és kész vagy mindent kipróbálni, akkor adok neked egy tippet kedves tenyésztő. Hátha működni fog.

Az én elméletem szerint fontos, hogy bizonyos esetekben a tenyésztő vized ne csak só mentes legyen, hanem maradjon biológiailag aktív a sótalanítási eljárás után. Erre a legjobb módszer az, amit egyszer máshol már felvetettem mikor a trisós vízlágyításról értekeztünk, de most ebben a kis cikkben visszatérnék rá, egyrészt azért mert most kedvezőek az időjárási feltételek, másrészt mert szeretném, ha így itt együtt lenne az infó ebben a kis cikkben.

Elgondolkodtál már azon, hogy az Északi tenger mikor télen befagy, annak a jege sós vagy édes, ha felolvasztod? Édes bizony! De hát ez hogyan lehetséges, hiszen a víz sós volt, amiből kialakult.

Nos, a víznek ezt a tulajdonságát kell kihasználnod a tenyésztő vized előállításához, úgy, hogy az közben biológiailag maradjon aktív. (Remélem, jó tippet adok, de hát majd kipróbálod, ha akarod).

A módszer lényege a fagyasztás útján nyert olvadékvíz. Olyan, mint amilyen az Andok bércein jelentős mennyiségben lefolyik és vegyülve az esővízzel, feltöltődve tanninokkal és különféle ásványokkal eléri az ívási zónákat. Ennek összetétele attól függően változik, hogy milyen közel van a forráshoz, ezáltal mi kerül még bele az úton. Ezt viszont neked kell kideríteni, hogy az adott halfaj hol, és milyen vízben él és szaporodik.

Visszakanyarodva a tenyésztő vízhez. Úgy gondolom, hogy bizonyos „nehéz halfajok” tenyésztéséhez csak egy kevés hiányzik, ahhoz, hogy sikerüljön, de nem tudod, hogy mi az.

Ha már nincs több ötleted, de még próbálkoznál, akkor olvass tovább:

A tenyésztő vized összeállításához használd alapnak az olvadék vizet. Az olvadék víz szinte majdnem tiszta víz, sófélék alig vannak benne, tehát lágy, de ugyanakkor biológiailag aktív. Olyan ez, mint egy biostimuláns.

Hogyan csinálj olvadékvizet?

(a módszer lényegét kicsiben mondom el, aztán rajtad múlik, hogy később mekkora edényt fogsz használni erre a célra)

1. Szerezz be egy PET palackot

2. Tölts bele klórmentes csapvizet (a klórtalanításról szóló cikkemet, ha elolvasod, akkor azt is könnyen és olcsón elvégezheted házilag) körülbelül a palack háromnegyedéig és zárd le

3. Tedd be a fagyasztóba és várd meg, amíg kb. a víz 10%-a megfagy

4. Ekkor vedd ki az edényt és a még meg nem fagyott vizet öntsd át egy másik tiszta palackba, az előző palackban képződött jeget pedig dobd el, nem lesz rá szükséged

5. A megmaradt vizes palackot tedd vissza a fagyasztóba addig, amíg kb. fele kétharmada megfagy

6. A folyékony vizet, ami a második fagyasztásnál nem fagyott meg, öntsd ki

7. Várd meg, amíg a megfagyott víz felolvad (segíthetsz neki, de ez a segítség max. 37 C lehet)

8. Az így felolvasztott víz lesz a tenyésztővized alapja

Tehát összesen három fő mozzanata van az eljárásnak:

1. eldobod ez első réteg jeget

2. lecsapolod és kiöntöd a második lépcsőben meg nem fagyott vizet

3. a felolvadt jégből származó vizet felhasználod

Kis magyarázat (remélem, jól gondolom):

- az első jégréteg, amely a nehézvizet (deutérium tartalmú víz) tartalmazza kb. 3,8 C fokon megfagy, ez lesz az első réteg

- a tiszta víz (nem az abszolút tiszta) 0 C fokon fagy meg.

- az oldott sókkal, nehézfémekkel, nitráttal, stb. telített víz alacsonyabb hőfokon fagy meg, mint a tiszta víz, ezért marad folyékony a második fagyasztás során

Tehát az így nyert olvadék vized sokkal kevesebb deutériumot tartalmaz, az oldott sóktól és egyéb anyagok nagy részétől is megszabadul. Az eredmény egy lágy és biológiailag aktív víz lesz. Ez legyen az alapja a tenyésztői vizednek, hátha sikerül a nehéz halak ívatása.

Ezt a módszert vízlágyításra is használhatod, ugyanez az eljárás. Nagyobb mennyiség esetén körülményesebb lehet az eljárás lebonyolítása. A fenti palackos módszer a lehető legegyszerűbb és fagyasztó kell hozzá. Ha nagyban akarod csinálni, akkor most igazán kihasználhatod a kinti cudar időjárást, ingyen fagyaszt a természet. A nagyobb mennyiség kivitelezéséhez majd kitalálod magad az edényt, lényeg, hogy nagyon semleges anyaga legyen, mert kioldódhat belőle ez+az, ami tönkre teszi a mutatványt. Az elv ugyanaz.

Még valami: ha fagyasztóban fagyasztasz akkor a jégképződés minden irányból elkezd képződni, ha kinn csinálod a szabadban és nagyobb edényben, akkor jó eséllyel felülről kezdődik ez első réteg jég, amit majd eldobsz.

Ha esetleg elszámolnád az időt és az egész vízmennyiség megfagyna, akkor látni fogod, hogy a jégtömb legbelső része egy opálosabb rész, az tartalmazza a legtöbb oldott anyagot, no, az fagyott meg legkésőbb és az a keményebb víz. A lágy és használható jég a külső tisztább rész. Ez a fagyás módjától is függ (milyen irányból éri a hideg az edényt) és a fagyás gyorsaságától. Az a jó, ha nem túl gyorsan fagy meg a víz, ezért, hogy legyen ideje az oldott anyagokat tartalmazó víznek alásüllyedni.

Ha kinn a szabadban egy pereméig beásott vagy szigetelt edényben csinálod, akkor a fagyás mindkét lépcsőben felülről kezdődik majd meg. Ha a hideg egyenlő arányban éri az edény minden oldalát, akkor minden irányból.

Nos, hát ennyi lett volna. Lehet, hogy hihetetlennek tűnik (ne nekem, hanem a műszereidnek higgy), de kicsiben próbáld ki, majd a felolvasztott víz keménységét/vezetőképességét és egyéb mérhető tulajdonságait vesd össze a bázis víz értékeivel, és rá fogsz jönni, hogy működik. Lágy vized és jó tenyésztő vized lesz. Ha pedig kis testű halakat tenyésztesz, akkor nem is kell nagy mennyiség. Pár liter, amit könnyedén megcsinálhatsz.

Aztán jó tenyésztési eredményekről számoljatok be!

Ezt a cikket ezért írtam, mert nagyon ráértem és kutya hideg van kinn.

2012. 12. 07.

(Csak akkor hidd el a leírtakat, ha már kipróbáltad.)

 

Log in to comment


Gabor77 profilkép
Gabor77 válaszolt #1 4 éve 8 hónapja
Kipróbáltam én is ezt a módszert, bár nem tenyésztővíz, hanem vízlágyítás céljából, így én az első 10% jeget nem dobtam ki, hanem megtartottam, csak az utolsó 30-40%-nyi meg nem fagyott vizet öntöttem ki, de azt is csak mérés után.
A vízhőmérséklet ahol mértem minden mérésnél 20 C, a PH is állandónak bizonyult, 8,2 volt.
A többi adat viszont változott jócskán:

Kiindulási alap csapvíz: GH: 15, KH: 9, EC: 517.
Az első 10%-ban megfagyott víz: GH: 8, KH: 5, EC: 285
Az utána megfagyott "tenyésztővíz": GH: 9, KH: 6, EC: 320
A kidobásra szánt nem fagyott rész: GH: 20, KH: 14, EC: 735

Mérés: Neptun cseppek, és EC mérő.

Tehát tényleg nagyon jó hatással van ez a fagyasztós/szétválasztós módszer a keménységre.
Ha csak lágyításra használom, és megtartom az első 10%-ot is, kb 4,5 liter vízzel (nyitott 4,8 L-es vödörben), fagyasztóban fagyasztva, 10 óra alatt fagy arra az állapotra (-18 fokon), amikor szét lehet választani.

Köszönöm a remek módszert Gyula, így nem kell folyamatosan desztvizet vennem!
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #2 4 éve 10 hónapja
A módszer ismerős..sivatagban is alkalmazzák,csak ott a "lekisdolgozott" homokra terítenek hasonló kondenzvíz felfogót.
Szerintem aligha lesz ellenfele a nyáron is beköszönő esőknek...
T.:Gábor
Mátéfi profilkép
Mátéfi válaszolt #3 4 éve 10 hónapja
Egy kis további izgatás: olcsó "nyári módszer" lágy víz előállításához - séma. Lehet agyalni.

https://fbcdn-sphotos-b-a.akamaihd.net/hphotos-ak-snc7/376462_407406659350227_627143474_n.jpg
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #4 4 éve 11 hónapja
Pedig nyugodtan kereshetnél..amikor a cikkben ilyet olvas az ember hogy idézem:.." a víz tisztítására használt vegyszerek komponensei.." akkor maga sem tudja hogy sírjon vagy nevessen?Én inkább idegelek..
Anno Rákoskerten volt egy aranyos kis barátnőm....tőle hallottam ezt a viccesnek szánt pesti mondást:"Ki a Duna vizét issza,saját vizét issza vissza"...ez alighanem részben így van sajnos.
E blog hozzászólásai között a vizet mint éltető elemet vesézgetitek-én olvasgatom a véleményeket.Való igaz hogy a víznek mint közegnek nagy szerepe van a halak ívásában-de nem csak ez befolyásolhatja....persze ezt is említettétek már.Lehet nem csak az összetétel,hanem a mennyiség,a sodrás,az áttetszőség-sőt akár a hömpölygő folyók hangja, a becsapódó esőcseppek zaja is stimuláló lehet.Igen,már én is olvastam az ezzel foglalkozó netes írást-talán épen valamelyikőtök ajánlotta figyelmembe-és meg kel mondanom igen komolyan egyet tudok érteni.Talán páran megélték már azt amikor a nehezen ívásra bírt halaink ikrái közül nem kelt ki értékelhető számú lárva..vagy éppen degeneratív egyedek is voltak közöttük csúnya százalékban...Nem öröm ez senkinek,és igen:rettentő fontos a vízzel mint éltető elemmel foglalkoznunk-ami mára már jobbára nem a csapunkból folyik.:(
Beszélgethetnénk még a víz kondícionálásáról ha szeretnétek..kinek mi jut eszébe erről,van már tapasztalatotok?Vajon a vadiúj kristálytiszta víz a jobb,vagy esetleg némely halnál a kicsit pihentetett,de nulla használtságú víz a követendő?Vajon a humin és cseranyagok befolyásolják a halak ívási kedvét-vagy elég csak simán "lesavazni" és kész?
T.:Gábor
Mátéfi profilkép
Mátéfi válaszolt #5 4 éve 11 hónapja
Egy kis érdekesség:

Növényvédőszer-maradványok a vízben

http://www.hazipatika.com/napi_egeszseg/allergia/cikkek/etelallergia_az_ivoviztol/20121210135100


Semmilyen összefüggést nem kerestem, csupán elgondolkodtató...hogy mi minden lehet a vízben amit mi akvaristáknem mérünk de azért az még ott van, és bizonyosan káros is.
saluosi profilkép
saluosi válaszolt #6 5 éve 1 napja
Mary,biztos hogy van minden élőhelyen periodikus vízváltozás.Viszont "nekünk"akvaristáknak talán az is elég lenne,hogy a szaporodási időszakban,pl esős évszak idején hogyan változik meg a vízminőség,az eső milyen növényi- és ásványi anyagokat mos bele a vizekbe,ami még fontos lehet egy akváriumban nehezen szaporodó faj esetében.
mmccannon profilkép
mmccannon válaszolt #7 5 éve 1 napja
Mátéfi

Blehernek és HGE-nek már nekiszegeztem e kérdést. HGE elárulta, hogy az felfedező utakat segítő cégek szponzorálási kedve a gazdasági válság hatására lankadt, ezért plusz laboratóriumi vizsgálatokra nem futja. A hordozható eszközök meg nem teszik lehetővé az Általad említett "nüanszok" mérését.


Saluosi

Szinte lehetetlen lenne, mivel az év 365 napján, és minden évben más a makro- ergo a mikroklíma. Az elmélet szép, de kivitelezhetetlen.
A mi medencéinkben minden másként zajlik, mint a természetes víztestekben, ezért nem sok hasznát látnánk az információnak, mivel max. elnagyolt támpontot adna.
Mátéfi profilkép
Mátéfi válaszolt #8 5 éve 1 napja
Természetesen a víz csak egyik tényező a sok közül. De. Azt hangsúlyosan kell figyelembe venni, hogy az egyik legfontosabb. Hiszen az összes többi - kivéve élelmiszer - abban található oldott állapotban. A növényekből kioldódó anyagok ki tudja, hogyan viselkednek más-más paraméterű vizekben, esetleg egymással milyen kölcsönhatásba lépnek. Változatlanul úgy gondolom, hogy az adott halfaj evolúciójában szerepet játszó tényezők összessége szükséges egyes nehéz halfajok tenyésztéséhez. Ebbe bele tartozik a víz is, valamilyen terheltségben.

Mary.
Bleher jelentéseit naprakészen szoktam olvasni, de ami azt illeti ő is leragad a vezetőképesség (Gh, Kh), a Ph. és a hőmérséklet értékeknél. Ritkábban utal a nitrát szintre is. Azonban más oldott anyagok, fémek, nehézfémek, stb. már nem szerepelnek a jelentéseiben. A különféle növényi származékokról is max. annyi, hogy fekete víz. Pedig azt annyi növényfaj okozhatja..... Természetesen amit közöl az is hatalmas segítség nekünk, és azt nem tudhatjuk, hogy mi mindent vizsgál még azon kívül mint amit közzétesz. Mondjuk nagyon hasznos lenne a vadon élő populációk béltartalmának vizsgálata különböző életciklusokban és különböző időszakokban.
mmccannon profilkép
mmccannon válaszolt #9 5 éve 1 napja
Az egész kérdéskör Achillesére mutattál Saluosi.

Azért szerencsére van - igaz, kevés - kutató, aki a lelőhely vízparamétereit is górcső alá veszi, és publikálja. Többek között Bleher mindig csekkolja, milyen vízből vette ki a halakat.
saluosi profilkép
saluosi válaszolt #10 5 éve 3 napja
Mátéfi,amikor a vízkezelésben használható fűszerekről,növényekről írtál(elképesztően érdekes!)az jutott eszembe,hogy a hőmérséklettel a keménységgel a ph-val a vezetőképességgel foglalkozunk amikor "nehéz"halakat próbálunk ívásra serkenteni.
De a természetes élőhelyeken milyen növények,faágak, levelek,gyümölcsök hullhatnak bele a vízbe,ami speciálissá teheti az adott élőhely vizét? Talán ez szinte fehér folt egyenlőre, legalábbis az én számomra.
Mátéfi profilkép
Mátéfi válaszolt #11 5 éve 3 napja
Én úgy gondolom, hogy az akvarista által mért víz paraméterek mérése és beállítása bizonyos fajok esetén nem biztos, hogy elegendő a sikerhez. Nem véletlenül nem vagy csak bizonyos körülmények között sikerült eddig fogságban tenyésztése egyes halfajoknak. Ha csupán az a néhány paraméter beállítás elegendő lenne, akkor viszonylag egyszerű lenne reprodukálni a dolgot bárhol bárkinek. De sok esetben kiderül, hogy mégsem lehetséges. Olvasol egy megbízható leírást vagy meghallgatsz egy baráti módszert és az mégsem működik nálad a te viszonyaid között. Vajon miért nem?

Én úgy hiszem, hogy a felhasznált víz összetétele a mért értékeken túl eltéréseket mutathat, és bizony az befolyásolhatja a dolgokat. Az adott halfaj természetes élőhelyén lehet a vízben olyan dolog vagy dolgok összessége, vagy éppen hiányzik belőle, melyek elősegítik vagy gátolják a szaporodási stimulációt. Én sem tudom! Csupán gyanítom.

Miért gondolom ezt? Adott két halfaj amely azonos helyről azonos környezetből származik. Az egyiket sikeresen és viszonylag széles körben tenyésztik, míg a másik problémás halnak számít. Persze csupán addig, amíg valaki rá nem jön a titkára a dolognak. És ez a titok - eddig legalábbis - az esetek nagy részében a víz összetételével volt összefüggésben. Olvasunk néha olyan jelentést, amely sikeres szaporodásról számol be problémás halfaj tekintetében. A leírásban megadják az akvarista által mért vízparamétereiket. A szövegben pedig az szerepel, hogy spontán szaporodás történt és nem irányított. Ekkor sokan megpróbálják ugyanazokat a feltételeket rekonstruálni ami a leírásban szerepelt, és ennek ellenére nem működik a dolog. Vajon mi lehet az oka? Miért lehetséges az, hogy ugyanazon élőhelyről származó halfajok egyike problémamentesen tenyészthető, a másik pedig nem?

Én elképzelhetőnek tartom a víz kémiai, biológiai és fizikai tényezők összességének kölcsönhatását nem figyelmen kívül hagyva az adott halfaj evolúciós sajátosságait, a fajok közötti konkurenciát. Úgy gondolom, hogy a fajok leginkább akkor éreznek késztetést a szaporodásra, ha az a faj túlélése szempontjából kedvező és azt szolgálja. Ez pedig nagyon sok minden lehet.

Legnagyobb hátrány az, hogy a halfajok természetes környezetben történő megfigyelése még nagyon gyerekcipőben jár. Leginkább a befogásra, víz vezető képességének, Ph mérésére, béltartalom vizsgálatára, vízhőmérsékletre korlátozódik. Ha vannak is egyéb adatok, akkor azok nehezen vagy nem hozzáférhetők. Ezért az akvarista kénytelen kísérletezni, improvizálni, különféle elméletek alapján kitalálni a tutit. Most is ezt tesszük, és véleményem szerint ez nagyon klassz dolog. Ezt sokkal inkább nevezem akvarisztikának, mintsem a különféle márkás termékek összehasonlításával járó értelmetlen sznob vitákat.

Igen jó látni azt, hogy bekapcsolódtok ebbe az értekezésbe, mert ez így együtt további gondolkodásra és kutakodásra ösztönöz mindannyiunkat. Új dolgokat tudunk meg, olyanokat, melyekről eddig fogalmunk sem volt, vagy évtizedekig másképp tudtunk. A tanulás, a kutatás, kísérletezés és az ezekből való következtetés levonása soha nem érhet véget, mert ez a legszebb része az akvarisztikának.
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #12 5 éve 4 napja
Ez a hozzászólásod minimum egy baráti kávét ér a legközelebbi találkozáskor!:) Erről van szó....ráadásul már rengetegszer-és ráadásul helyesen-le is írták hogy sok esetben csak irányt mutatnak a mért adatok..lehet nálunk totálisan más paraméterek mellett lesz sikeres valami!Ezért van szükség mindig a szakadatlan kísérletezésre-próbálkozásra olyan fajoknál ahol még nem számít mindennapinak az akváriumi szaporítás.Nyilván M.Gyula is éppen erre célzott a blog írásakor,és ebben kívánt segíteni nekünk....hogy legalább a víz legyen ok,ha már annyi minden más befolyásolhatja halainkat!:)
Közeleg dec.21......én azért bőszen dolgozom a hobbim időszerűvé tételén.Ferikém a legjobbakat nektek is ott a hegyoldalban-lehet jövőre pár C.sodalis ivadékkal megleplek a te halaidtól!:)
T.:Gábor
lucius profilkép
lucius válaszolt #13 5 éve 4 napja
Én meg csak elméletben okoskodtam, de tényleg:)
pont ezen dolgok miatt szokott csomókban hullani a hajam amikor okosoktól olvasom a kérdést ,vagy megállapítást , hogy ilyen meg olyan vízben.
Mikor azt sem tudod mi van benne a vízben.
Amikor már a nyomokban sem kimutatható anyag is befolyással lehet a halaidra.
Ezért nem értem az irigyeket, akik félre beszélnek, és ködösítenek, mert ami nála működik az korántsem (sőt) működik nálunk is!!!!
üdv:Feri
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #14 5 éve 4 napja
Tulajdonképpen pofonegyszerű dolgot tettem-olvasgattam mindenfelé,és eközben az Aquad féle linkre is rábukkantam.Aztán még volt egy ilyen is:
www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__terme...erium-tartalmu-vizet
meg pár társuk.Talán profánul hangzik amit mondok,de engem arról győzött meg az ismeretanyag,hogy ne okoskodjak bele a témába...csakúgy mint a víznél is!Minél többet olvas utána az ember annál jobban elbizonytalanodik.Azt gondolom e témában sem vagyok kompetens-maradok a "kaptafánál"-és jól is teszem.
Érdekes hogy Lucius tudása nekem is sajátom volt mindaddig,amíg Aquad linkjét el nem olvastam/görgess legalulra kolléga,a keretes íráshoz-"Az ülepítéses eljárás problematikája"/.Aztán a fenti -e hozzászólásomban látható-hivatkozáson megint olyanokat olvas a csóró tájékozódni vágyó hogy ismét hintában érzi magát-olvasd el legyél szíves a 3/7-es post-ot.:( Ha még mindig nem elég,akkor ezt ütköztesd a 7/7-el...na ebből lett aztán elegem.
Nem kell nekem különleges víz...elég nekem az óhajtott értékekre belőtt-és aztán sorozatosan változásokat produkáló-lágy víz is...vagy az esővíz keveréke "oszt kész":D.Persze mindezeket csak elkeseredésemben írtam,hiszen nem volt időm komoly dokumentumokat átnyálazni-de lehet jobban is jártam;).
Hát Mátéfi kolléga ez lett volna az én nagy utánajárásom eredménye-de lehet hogy eredménytelensége csupán.Egy biztos:a csapvizünk érdekesebb halakhoz csak egészen ritkán alkalmas....
T.:Gábor
lucius profilkép
lucius válaszolt #15 5 éve 4 napja
Sziasztok!

Amennyire tudom a nehézvíztől ülepítéssel szabadulnak meg, mert kb 10% al nehezebb a tiszta víznél.
üdv:Feri
Mátéfi profilkép
Mátéfi válaszolt #16 5 éve 4 napja
És az utánajárásod eredményét lenne kedved megosztani itt a közösben?
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #17 5 éve 4 napja
Mátéfi köszönöm!
Arra gondoltam hogy hosszabb volt az eredeti cím amit adtál a blognak,és csak ennyit engedett megjelenni:)!Időközben magam is utánajártam a dolgoknak,köszönöm a segítséget!
T.:Gábor
aquad profilkép
aquad válaszolt #18 5 éve 4 napja
nibiru.hu/egeszseg/csokkdeut.htm
Hátha érdekes. Bár már nemigen merek ide linket tenni a múltkori után :-)
Mátéfi profilkép
Mátéfi válaszolt #19 5 éve 4 napja
Előbb leírtam amit akartam, majd kitaláltam hozzá egy címet. Elsőre "Az élet vize" címet gondoltam, de aztán rájöttem, hogy az már foglalt, mivel volt egy tv. sorozat ilyen címen. Pedig az találóbb lehetett volna.

A Kapi említette a deutériummentes vizet. Való igaz, hogy sok deutérium csökkentett vízzel üzletelnek mely eü. hatásairól olvastam ugyan elég sokat, de tudásom kevés ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket le tudjak vonni. A nehézvízről itt olvashatsz többet:

http://en.wikipedia.org/wiki/Heavy_water

A deutériumról pedig itt:

http://en.wikipedia.org/wiki/Deuterium

A cikkben én a tiszta, szennyeződésektől mentes víz előállítását szerettem volna kicsit egyszerűbb és olcsóbb módon bemutatni. Ami az ily módon előállított víz élettani hatását illeti, az inkább a saját elméletem erre vonatkozóan, és nem áll mögötte tudós csoport aki ezt tudományosan igazolta vagy cáfolta volna. Persze örülnék annak ha lenne. Én csupán megpróbáltam leegyszerűsítve megfogalmazni elgondolásomat a víz természetes körforgásáról.

Gábor, szóval nem volt "teljes" címe a cikkemnek.
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #20 5 éve 5 napja
Mióta csak olvastalak az jár a fejemben hogy mi lehetett a blog teljes címe..segítenél?:)
T.:Gábor
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #21 5 éve 1 hete
Folyton tanulhat az akvarista...nem is bánom,sőt kifejezetten öröm ha tágíthatom a tudásom határait!:)Köszi Tomm,és köszönöm a blog írójának is-a víz amúgy is nehéz,tapasztalom mikor a lágyvizet tárazom be;)
T.:Gábor
tomm profilkép
tomm válaszolt #22 5 éve 1 hete
Bocsánat: +3,8 celsius ( mellényúltam )
tomm profilkép
tomm válaszolt #23 5 éve 1 hete
Gábor, nem a víz hanem a nehézvíz fagy meg -3,8 Celsiuson.
A nehézvízről ill. a deutériumról bővebben az alábbi linken olvashatsz.

hu.wikipedia.org/wiki/Neh%C3%A9zv%C3%ADz
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #24 5 éve 1 hete
Emlékszem anno a fagyasztásos módszerre-mekkora pukkanás volt!:woohoo: :woohoo: Már az alapként szolgáló blog is egy isteni jó téma volt,és további postokkal tuningolták a társaink-na meg én is;)
Rendkívül felcsigáz mindig amikor a vízről olvasok-főleg ha olyan tartalmú blog kerül a szemem elé amiben számomra is új ismeretek lehetnek.Nos,az ilyen..ezért is köszöntem meg!:)
De:azonnal láss el bővebb infóval erről ha lehet,mert számomra igen szűkre szabott mostanság a szabadidő-nem tudok utánaolvasni!:( Az hogy +3.8 fokon megfagy a víz,megvallom számomra új...eddig úgy tudtam a halak pontosan ennek a +4 Co körüli hőmérsékletnek a segítségével telelnek át,hiszen a jég alatt a nem mozgó vízben-tavakról beszélek-ilyesmi hőfok alakul ki.Éppen ezért nem jó a víz kevergetése kerti tavainkban a telelő halaknak,mert kiegyenlíti a hőmérsékletet...
Egy kérdésem:milyen biológiailag aktív vízről van szó akkor,ha klórral mindent kinyírnak a csapvizemben?:(Nem gondolom hogy olyannyira aktív maradna-de a szintén általad szignált klórmentesítő eljárásnak köszönhetően erre igenis nagy esélye lesz-ezt itt és most ismét megköszönöm azok nevében is,akik használják,használni fogják!
Egyenlőre a kinti -12 fok valóban olcsóvá teszi a módszered használatát-de ha bárki szeretné kiszámolni mennyi energiába kerül 10 liter lágyvíz készítése fagyasztóval,partner lennék!;)
Inkább a tiszta környékről gyűjtött hó olvasztását javaslom egy nem poros pincében....én hasonlón ügyködöm telenként.Az esővíz szintén bejövős-és egyetértünk:bár van RO-m,én sem kedvelem a vizét.Bár ok a víz,de valahogy olyan ridegnek érzem....olyan tartózkodóan semlegesnek.
Ezt a cikkedet szintén köszönettel fogadom,kérlek láss el számos linkkel ha teheted a kért témában!
T.:Gábor
kapi profilkép
kapi válaszolt #25 5 éve 1 hete
szia
Persze hogy olvaslak mert jó dolgokat írsz.
1 liter csökkentett deutérium szintű víz több mint 1000ft.
Mindenhol azt írjak hogy csak lepárlással lehet csökkenteni a deutérium szintet,közben meg elég berakni 2 órára a fagyasztóba 2 liter vizet és kiönteni belőle a gyógyvizet.
Bejelentkezés
Legutóbbi fórumbejegyzések