16 december 2017

Az újév sok újdonságot hozott a halodám vagy, ahogy mi hívjuk „halas szoba” történetében. Karácsonyra megérkezett a várva várt két új hegesztett 4 polcos állvány. Ez az esemény indította el az újítások lavináját :D

Az állványok

Az állványok elég masszívak lettek, ahogy apósom mondta, amikor felhozta Pestre őket „ez még az unokáimat is ki fogja szolgálni”. Igaza volt, mert mint utóbb kiderült az oldalt lévő keresztmerevítések fölöslegesnek bizonyultak, sőt akvárium takarításkor még néha útban is vannak.  A képen látható, a sok-sok módosítás után megszületett végső terv:


A két ünnep között a pincében szépen lefestettem őket OBI-s Hammeright utánzattal, ami a leírása alapján mehetett volna közvetlenül a rozsdára, de azért nem bíztam a véletlenre és előtte szép fényesre csiszoltam a vasat. Toist segítségével felcipeltük az egyiket a lakásba és fel is fúrtuk a falra. Kb. 1 hét volt mire telipakoltam akváriumokkal, időközben lefestettem a másik állványt is. Az ember azt hinné, hogy az első után a második már meg sem kottyan, de nem így lett sokkal többet küzdöttünk vele mire felvarázsoltuk a falra. Állványonként 6-6 darab 12 mm-es acél dübelelt használtunk (már megint túlbiztosítottam…). Az állványoknak a hátsó lábuk fix, az első egy villáskulcs segítségével állítható. Teljesen feltöltve, a lábakat feltekerve és erőből megrángatva, meg sem rezzen az akváriumokban a víz. Utólag azért néhány dolgot másképp terveztem volna rajta, ugyanis, a csavarok furatai a függőleges vasakon lettek elhelyezve, ezért volt olyan dübel (a másodiknál a legtöbb) amiből flexel le kellet vágni hogy az anya beférjen és rá lehessen tekerni.

Leflexelt dübel

A furatok helyét sem lehetett előre fúróval megjelölni, mert a fránya keresztmerevítéstől nem fért oda. A polcokra 18 mm-es bútorlapokat vágattam az obiban. Mint kiderült rosszul mértem le őket, mert nem vettem figyelembe a varratok szélességét, ezt később otthon egy dekopírral a korrigáltam. A bútorlapokra vékony hungarocellt tettem. Ezek után elkezdtem az feltölteni akváriumokkal átpakolva a régi salgó jellegűről az újra. Jelenleg mind a két állvány van teljesen feltöltve, de most készülök módosítani az akváriumok elrendezésén.

A levegőrendszer

Levegőrendszer híján a kompresszortól a levegőcsövek az akváriumokhoz, pókhálóra emlékeztető módon voltak vezetve, sok-sok T elosztóval szétosztva hogy mindenhova jusson. Ennek a megoldásnak az átláthatatlanságon kívül az volt a hátránya, ha az egyik kis csapon állítottam, akkor az összes többit, után kellet állítani, hogy megfelelő legyen a nyomás. Az állványok feltöltése után, elérkezetnek láttam az időt a régóta tervezgetett levegőrendszer kiépítésének. A rendszer lényege hogy a táplálás hurokban legyen, ne legyenek, olyan csőszakaszok ahová csak 1 irányból jut el a levegő. Erre azért van szükség, hogy a nyomás mindenütt egyforma legyen, mert ha ez nem így lenne, akkor ugyanott tartanék, egy-egy csap állítása után az összes beállítását módosítani kellene.

„Kezdőpont”

 Két lehetséges változatot vettem górcső alá. Az egyik a fix kiépítésű, a másik a szétszedhető kiépítésű. Az első verzió szálakban kapható vízvezetékcsövekből, könyök és elágazó idomok összeragasztásával épül ki, aminek az a hátránya, hogyha új állvány kerül beállításra vagy átrendezésre kerül a helyiség, akkor meg kell bontani a ragasztást és ki kell várni az 1 napos száradási időt. Persze ha előre tudjuk, hogy hová fog kerülni későbbiekben az új állvány, akkor egy elzárható leágazással elő lehet készíteni a helyét, a ragasztó megszáradása után csak ki kell nyitni a csapot. Ennek a verziónak az előnye, hogy olcsó mind a csövek, mind az idomok.  A másik verzió is vízvezeték csövekből kerül kiépítésre, de ehhez már a tekercsben kapható KPE csöveket és a hozzá kapható gyorskötő idomokat kell felhasználni. Az előnye, hogy néhány perc alatt szétszedhető és újra összeilleszthető, ezért akár „üzem” közben is variálható. A hátránya hogy a cső egy hajszálnyival drágább (ez a kisebbik gond), sajnos az idomok viszont sokkal drágábbak. Mivel már jó néhányszor változtatattam a haloda elrendezésén (és várhatóan még fogok is), ezért a szétszedhető verziót választottam. Ez után következhetett a tervezés: egy papírlappal beálltam a szoba közepére és sávosan megrajzoltam, hogy hogyan nézne ki a rendszer. A rajzot ezután tovább egyszerűsítettem, kitöröltem a fölösleges hurkokat.  A legvégén a könyök idomokat is lehúztam a tervről a borsos áruk miatt. A képen látható a végeredmény (Pirossal a KPE csövet jelöltem, zölddel az idomokat):

A tervezés után megvettem a szükséges 30 méter 20mm-es csövet és a 8 db mind a 3 elágazásán „TOKOS” T elemet, valamint a két végén tokos a 3. végén pedig külsőmenetes csatlakozású elemet a kompresszor csatlakozásához. Ezután jöhetett az összeállítás. A KPE cső (kemény poli-etilén), nem hazudtolta meg a nevét, kemény és rideg anyagból van, nagyon nehéz vele egyenes nyomvonalat prdodukálni. A legkisebb hajlítási sugara 30-40cm. Ha valaki megteheti, használjon könyök elemeket is, főleg ha kis ívekben kell hajlítani, de meg lehet oldani anélkül is, csak akkor nem olyan szép a látvány. A csöveket gyorskötözővel a legegyszerűbb az állványhoz rögzíteni, a falhoz pedig létezik befúrható rögzítő bilincs is. A munka nagy részét nem is a fúrás és a vágás tette ki, hanem a merevsége miatti helyretuszkolás, rögzítés.

Hajlítási sugár

A vágásához vettem egy „körbetekerős” csővágót, de kis kitartással, egy fűrészlappal is darabolható. Viszont a metszőollóra hasonlító műanyagcső-vágót nem javaslom, mert ovális lesz a cső vége a vágástól, ami az idomba való betolását megnehezíti. A vágási felületet le kell sorjázni, illetve a csövet egy kicsit kúpozni kell, hogy könnyebben be tudjuk nyomni az idomba, a tömítő gumigyűrűn át. A gyorskötő idom szerelése itt látható: http://www.poliext.hu/technologia-17.html

A csövön a levegő „kiállások”-hoz 4,5-ös furatokat készítettem, amikbe egy fogóval csak bele kell tolni a levegőcső toldókat. Kézi fúróval 4,5-ös fúrószárat használjunk, de ha valakinek van fúróállványa, bártan meg lehet próbálni a 4,8-ast is. A levegőcső toldókat nem kell ragasztani, mert rendesen beleszorulnak a furatba. Ha esetleg egy-egy furatban mégis lötyögne a toldó, akkor teflonszalaggal körbetekerve tudunk segíteni a helyzeten. A kiállásokra ezután az egyéni ízlés és az állványok adottságai alapján levegőcső darabokat kell szabni. A végükre pedig egy-egy kis piros csap kerül, amiknek segítségével akváriumonként állítható a szállított levegő mennyisége.

Levegőkiállás

Az első bekapcsolás után jó néhány másodpercbe telik, míg telítődik a rendszer levegővel és megjelennek a buborékok. Ez idő alatt az ember frászt kap, hogy ennyit küzdött vele és meg sem mukkan az egész. A beindítás után az összes akváriumnál be kell állítani a levegő mennyiségét, mert „alapértelmezésben” mindenütt cunamit csinálna, ha elég erős lenne a kompresszor. Az enyém az alapkiépítést még döcögve, de bírta, de további akvárium rákötését már nem, ezért a Haelia ACO-318-ast időközben lecseréltem egy ACO328-asra. 

Új kompresszor, dupla hűtéssel

Egyelőre úgy tűnik, hogy elég lesz a teljesítménye, bár még nem töltöttem fel minden polcot akváriummal. Sok előnnyel járt a rendszer kiépítése, leegyszerűsítette a dolgokat, eddig szerencsére hátrányát még nem tapasztaltam, bátran ajánlom a megépítését bárkinek, még annak is, aki egyébként nem szokott barkácsolni. Ha valakinek kérdése lenne a levegő rendszerrel-, vagy a megvalósítással kapcsolatban annak szívesen segítek.

Köszönettel: Halivadék

 

Log in to comment


halivadek profilkép
halivadek válaszolt #1 4 éve 4 hónapja
Valami hiba lehet mert nem szóltam hozzá a témához... :)
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #2 4 éve 4 hónapja
??
Bejelentkezés
Legutóbbi fórumbejegyzések