14 december 2017

Aki nem olvasta volna az első részt, itt találja.

Aki a weboldal blogjainak és az Akvárium Magazin nyomtatott verziójának is olvasója, már tudja miről lesz szó, a többiek hamarosan megtudják! A tiszta adatokat, mérési részleteket és a levelekről készült képeket, egész rövid kis - első résszel összevont - leírásokkal megtalálhatjátok a 96. számban. Ott a terjedelem adta korlátot és a bizonyos szempontból szűkített, más szempontból bővített témakört megkerüljük, amolyan vitaindítóként/tapasztalatmegosztó helyként írom ezt a kis blogot, remélem használni fogjuk! (Természetesen az újságcikkben megjelentek és lentebbiek kapcsán egyaránt!)

A begyűjtésről (sztori) röviden: az első részben gyűjtött kerti levelek után 1,5-2 hónappal (november legelején) sikerült kijutni az erdőbe, ahol 500 méter felett ezt láttuk:

 

 



bizony, ha nem tudtuk volna emlékezetből, merre van a kilátó, soha nem találunk oda! Cserébe csodálatos állapotú leveleket sikerült begyűjteni, a lehető legtermészetesebb, legkevésbé "fertőzött" környezetből.
Így nézett ki kicsit lejjebb az ösvény:

 

 



közelebbről:

 

 




Hát igen, nincsen túlzottan széttaposva :) Persze itt messze nem sikerült minden vizsgálni kívánt levelet gyűjteni, néhány azért maradt ki, mert még mindig nem volt száraz, vagy a környéken csak olyan helyen találtam, ahol nem ítéltem elég tisztának a begyűjtési helyet (pl Sárospataki Kollégium parkja számomra túlzottan belvárosi volt gesztenyelevél- gyűjtéshez, pedig volt bőven...), esetleg - előfordulhat, hogy hiányos ismereteim miatt - nem sikerült találni a környéken (pl. hárs). Azért pár féle levél összegyűlt, a kiegészítésért köszönet illeti a következőkben megjelenő személyeket: Gábor gyűjtéséből származó csertölgy és tölgy leveleket Mary bocsátotta rendelkezésemre, ahogy a Mátéfi-féle diólevelet is, és persze Sanyinak is itt a helye, akitől saját gyűjtésű platánt kaptam. Köszönöm mindenkinek a segítséget! Én idén ősszel sem leszek rest, ha gyűjtötök olyan levelet, amit szívesen "megmérettetnétek", örömmel fogadom, ha eljuttatjátok hozzám és persze én is dolgozni fogok rajta, hogy minél több új levelet gyűjtsek be és próbáljak ki!

Korábbi mérések kapcsán felmerült, hogy mennyire van értelme RO vízben mérni, mit tapasztalnánk/tapasztalnánk-e egyáltalán valamit "csapvízben" (nyilván a csapvíz mindenhol más), vagy legalábbis olyan vízben, ami valamivel keményebb.
Nézzétek hogy néz ki a tebang 70 óra után:

 

 



bal oldalt a csapvizes tebang. Nem elírás: a BAL oldali a csapvizes! 70 óra elteltével gyakorlatilag feketére színezte a csapvizet, miközben az RO víznél is nagyjából a végleges szín látszik. A gyertyán hasonló pH módosító hatás mellett nem mutat ilyen színbeli eltérést.

Az újságba eredetileg nagyobb táblázatot terveztem, de úgy túl bonyolult lett, ezért a másik vetülete itt következik... A referencia és mért érték deltája ugyanis nem kicsit meglepő:

 

 



A múltkori mérésben furcsának találtam, hogy egy idő után az eredeti pH fölé emelkedik a mért vizek pH-ja. A gyanú a referenciaméréssel beigazolódott, a magára hagyott pohárnyi víz pH-ja is folyamatosan emelkedik (minden bizonnyal a párolgás okozta felkeményedés miatt). Kicsit máshogy érdemes tehát értékelni az adatokat, nem a pH az igazi fő tényező, inkább a referenciaméréstől való eltérés, ezt látjátok fentebb. Persze nyilvánvalóan a keményebb víz pufferkapacitása más jellegű, így a különbség önmagában szintén nem teljesen mérvadó, hiszen, bár a csökkenés szinte azonos egyes esetekben, jó eséllyel ez a csökkenés egy akvárium esetében sokkal stabilabb és ezért jobban jelentkezik lágy vízben. Milyen csodálatosan bonyolult is a vízkémia! :)

Az új levelek közül etetési tapasztalatom sajnos nagyon kevés van, a gyertyánt látható lendülettel fogyasztják a garnélák és a csigák, ancik sem vetik meg. A platán nagyon lassan fogy, a dió szintén elég lassan tűnt el. Most sajnos kevés kis ancim van, a garnélákon meg tovább tart a teszt, így ahogy a múltkori alkalommal, most is várom tapasztalataitokat, illetve, ha valaki kedvet érez, de nincs levele, szóljon, mert ez őszig nem fogy el! :D

 

 

 


Levelezésre fel! :)

Log in to comment


toist profilkép
toist válaszolt #1 3 éve 5 hónapja
A talajos témát megbeszéltük, én rajta leszek!

Mindenképpen érdemes lenne akváriumi körülmények között is mérni! A baj csak az, hogy ezt egyszerre érdemes több levélre végezni, ezért nem került még rá sor. Szülőházamban a pincében állnak a 27 l-es formaakváriumok szépen egy sorban, azok tökéletesek lennének tesztelésre, csak egyelőre se levegő, se hely hozzá (halat még csak-csak tudni belerakni :) ). Szóval idővel, de én is tervezem.

A fajok, amiket még szeretnék megnézni: hárs, gesztenye, kőris, nyár, füge, szeder (ezekre mindenképpen kíváncsi vagyok); ha sikerül szil és berkenye, de ezekkel ritkábban futok össze, annyira nem gondolom gyakorinak, nem feltétlenül érdemes foglalkozni vele (de azért érdekelne mit tudnak). Ugyanígy, ami útbaesik, sikerül azonosítani és nem tartozik a fentiek közé, jó eséllyel kipróbálom, hátha találunk még meglepetést! Persze, ha valakinek van egyéb ötlete, továbbra is várom és megpróbálok szerezni.
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #2 3 éve 5 hónapja
Szóval tetszik nektek a dolog? :) Ha nem is "veszi fel a meszet", de szerintem valószínű hogy kissé már összetételt produkálnak- ettől még mindkettő tölgylevél, sőt jól használható levél!
De lehet eltérés a klimatikus viszonyok tekintetében, az esős vagy szárazabb évekre is gondolhatunk stb...ezek az eltérések nyilván nem annyira markánsak hogy észvesztően kirívó eredményeket adnának, de sosem tudni!
Kíváncsi lenék Toist hogy még milyen fa fajokat szeretnél megmérni- sőt lehetséges hogy az egész sorozatot majd idővel meg kellene ismételni akvarisztikai körülményeket imitálva is...
T.:Gábor
halivadek profilkép
halivadek válaszolt #3 3 éve 5 hónapja
A különböző talajokon nevelt ugyanolyan fajta szőlőből elvileg másmilyen bor lesz. Nem vagyok szakértő, de az okosok ezt mondják. Ezt az analógiát követve a leveleknek is eltérő összetételűnek kéne lennie, elvégre abból építkeznek amit a talajból ki tudnak szedni. A kérdés az hogy ez mérhető-e, illetve ha igen akkor mivel, hogyan?
toist profilkép
toist válaszolt #4 3 éve 5 hónapja
Lehet nem teljesen jól fogalmaztam, a múltkori mérésnél is mértem tölgyet, az volt elvileg a kocsányos, a mostani mérésben (elvileg) mindkettő kocsánytalan volt, de ezt a kérdést nyitva hagynám, mert a gyűjtésnél nem voltam elég alapos, nem vagyok biztos a dologban. A vörös tölgy szintén érdekes, de még legalább egy tucat fát tudnék felsorolni, ami tervbe van véve!
A különböző talajokon történő gyűjtést mindenképpen jó ötletnek találom, ~10 év szünet után nekiláttam a kék túra folytatásának, az őszi túrákon mindenképpen gyűjtök pár levelet, a lehető legkülönbözőbb helyeken!
Érdekes, amit a meszes talajjal sugallsz, mindenképpen megérdemel a dolog egy ellenőrzést, kíváncsi vagyok mennyire adhatja vissza a talaj ilyesfajta jellegét a levéltartalom... Azt gondolnám, hogy attól, hogy meszes talajon nőtt, még nem feltétlenül veszi fel a meszet is a talajból - de ennek tudományos háttere nagyon messze áll tőlem, a felvetésed viszont nagy tetszik!
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #5 3 éve 6 hónapja
Arra következtetek a magazinbéli cikkedből, hogy te a tölgyek közül a kocsányost szedted/mérted, az enyém viszont kocsánytalan volt..nem azonos tehát a faj, de nem is számít igazán! Időközben én is érdeklődtem erdőben nagy szakember kollégától, és magyarázta is nekem hogy hol-merre találok még errefelé is kocsányos tölgyet. Ősszel felkutatom a legjobb lehetőségeket, mert a kocsányos tölgy mellet a vörös tölgy leveleire is igen kíváncsi lennék mérésileg...dekorációs/etetési céllal használom a gyönyörű nagy "lapuleveleit", ebben szerintem ez a faj veri a tebangot- de vajon mit mutatna ha megmérnéd a sajátosságait?
Még azt is javasolnám ha van indíttatásod, hogy gyűjtsünk mindketten azonos faj leveleiből is, és egy azonos időben zajló méréssel-az azonos fajokat egy időben/azonos körülmények között méred- választ kaphatnánk egy érdekes megérzésre...
Mint tudod Mikóháza valahai vulkanikus tevékenység színhelyén terül el, míg a mi kis falunk meszes talaj jelleggel bír- kíváncsi lennék hogy a klf. talajokon tenyésző azonos fa fajok levelei mit produkálnának, vajon lenne eltérés a talaj kémhatásából eredeztethetően? Persze csak a leggyakoribb tölgy/ bükk vonatkozásában is bőven elég lenne a kísérlet szerintem, de addig még beszélünk róla szerintem!
T.Gábor
toist profilkép
toist válaszolt #6 3 éve 6 hónapja
No annak én is örülnék, ha lenne alkalmam megcsinálni, de ami késik, nem múlik! :) Jelenleg a hőingadozás nálunk bőven túlmutat a normál akváriumi viszonyokon, úgyhogy nagyon messze lenne a mérés a reálistól... Meg persze be kell még szerezni ezt-azt, éger, tőzeg, platánkéreg már van :)

Gábor, örülök, hogy mérhettem környéked leveleit is és köszönöm kedves szavaid, őszintén szólva engem is rettenetesen foglalkoztatott, hogy a különböző vidéken nevelkedő azonos fák levelei között mennyi a különbség! Érdekes, hogy kemény vízben szinte egyáltalán nem lehetett észrevenni (bőven hibahatáron belül volt), lágyabban ugyan volt némi eltérés, de ez inkább csak az utolsó mérésre csúcsosodott ki, addigra pedig már némileg az is számított, hogy a levelek mekkora része van még víz alatt (párolgás). Tehát összességében nagyon komoly eltérést azért nem látok.

Azt sajnálom, hogy ebből a mérésből az égerlevél kimaradt, a gyertyán meglepő szereplésével és a tebanggal érdekes lett volna összemérni azonos körülmények között...
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #7 3 éve 6 hónapja
Teljesen jogos- a tobozkát, tőzegeket, sőt egyéb dolgokat is mérni kell idővel!
T.:Gábor
halivadek profilkép
halivadek válaszolt #8 3 éve 6 hónapja
Köszi hogy ide is feltetted, bár tényleg így kerek az egész, a 2 netes és az újságcikkel együtt :)

Bár Én hiányolom a nem leveles (éger toboz, spaghnum moha) vízkezelős táblázatot is? :)
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #9 3 éve 6 hónapja
Nagyon szépen köszönöm hogy itt a honlapon is elérhetővé tetted írásodat, de nagyon jó érzékkel bőségesen hagytál indokot arra is hogy nélkülözhetetlennek érezzük az Akvárium Magazin 96. számában található cikked olvasását! Már most szólok: aki szeretné nyomon követni az itteni beszélgetést az remek támpontot talál a fent nevezett magazinban, ajánlom hát a beszerzését...már elektronikusan is elérhető! ;)
T. Kollégám én változatlanul nagyon élvezem az olvasást- írja bárki bármilyen témában, én olvaslak benneteket! Toist te mindig odateszed magad...különösképpen jól esett ma reggel amikor megtaláltam a privátodat amiben felhívod figyelmemet írásodra! Vártam már én rendkívüli módon ezt, hiszen mára a FB-n is szinte mindenki tudja: ha bármiféle levél vagy természetes vízkezelő segédanyag szóba kerül nem bírok magammal! Tegnap is erőnek erejével kellett visszafognom magam hogy egy tebang levél után érdeklődő társunknak ne kis könyvet írjak! :D Bárhogyan is van, azt gondolom hogy életem hátralévő részében ugyan úgy lelkesíteni fog a hazai levelek témaköre mint tette ezt eddig is- igazán szuper érzés hogy itt e honlapon tárt ajtókra találtam, mert ti valamennyien hasonlóan éreztek!
Táblázatok is vannak a blogodban- tudod hogy ez mennyire lelkesítő?? Persze hogy tudod...de el kell mondanom mennyire hálás vagyok a rengeteg munkádért, és mindkét írásért (a magazinbéliért is!).Talán már jeleztem mennyire megtisztelő az hogy fatornyos kis falunk erdőségeiből származó leveleket is teszteltél, és nagyon jó érzés olvasni a mérési eredményeket!
"Rommá írnám" legszívesebben most a topicot, de önmérsékletet tanúsítok: egyenlőre csak nagy respekt és köszönet a munkádért! Most pedig megyek és a FB-n "beriasztom" a garnélásokat..ezt mindenkinek olvasnia kell, egyszerűen hihetetlen jó..szuper!!
T.:Gábor
Bejelentkezés
Legutóbbi fórumbejegyzések