22 november 2017

Sikamlós viszonyok - díszhaltenyésztők mindennapjai

Díszhalat tenyészteni bonyolult dolog: a "gyártás" és a szállítás költségei magasak, az olcsó ázsiai importnak köszönhetően pedig néha el sem lehet adni az árut. Mégis akad olyan szakember, aki szerint egy, megfelelő üzleti ismeret és szaktudás birtokában, ésszerűen működtetett tenyészet elegendő a megélhetéshez.

Nehézségek és kockázatok
"Csak díszhaltenyésztésből önmagában nem lehet megélni" - kontráz egyből Gazsi János, a Capy Díszhaltenyészet tulajdonosa, aki másodállásban akvarista. Ő főállásban mozdonyvezető - amit telefonon keresztül egy "ajándék" vonatfüttyel is megerősít -, otthon viszont ötezer literes tartályban tenyészti díszhalait. Szerinte a vásárlók többségét elsősorban a különleges megjelenésű, színes példányok érdeklik, így ezeket egyszerűbben lehet értékesíteni: "Szép színes halakra mindig van kereslet, ezért a Távol-Keleten gyakran injekcióval festik meg a guppikat. Mivel pedig a színpompás példányok nagyon népszerűek, a magyar kereskedők könnyen túladnak az import díszhalakon".
Hasonlóan látja a helyzetet Lukács László, aki a hetvenes évek óta foglalkozik haltenyésztéssel. "Az energia ára folyamatosan fölfelé kúszik, a halak ára viszont stagnál. Ráadásul az olcsó, ázsiai hal elárasztja az országot, tönkretéve a magyarországi tenyésztőket". A színes példányok 'erőfölényét' László is érzékeli: "Sok fogyasztó költ esztétikus, minőségi akváriumra, halaiknak azonban csak a színét nézik. Elsősorban nem a különleges életmódot folytató illetve nehezebben tenyészthető fajtákat keresik, inkább színes, tetszetős halakkal szeretnék megtölteni az akváriumot".

Slágerhalak és bukások
Pasaréti Gyula, budafoki tenyésztő szerint vannak bármikor eladható "slágerhalak", mint például a neonhal, mellettük azonban léteznek jószerivel eladhatatlan fajták is. "Legjobb, ha a tenyésztő előre tudja, hogy milyen halra van szükség és 'legyártja' a megrendelt mennyiséget. Ez persze meglehetősen ritka". Ellenkező esetben viszont előfordulhat, hogy az akvarista nem tudja eladni vaktában tenyésztett halait: "ha nem ismerjük a piacot és nagyobb mennyiséget 'gyártunk le' olyan halfajtából, amit más is szaporít vagy importál, akkor az áru jó eséllyel a nyakunkon marad" - magyarázza a szakember.
A már felnőtt, eladhatatlan állomány további súlyos forintokat húzhat ki az akvaristák amúgy sem vastag tárcájából: "A halak egy idő után kinövik az akváriumot, nagyobb helyre lesz szükségük. A két-három naponta esedékes vízcsere pedig több száz hal esetén rengeteg pluszmunkát okoz" - fejti ki Lukács László.
Az értékesítés nehézségei mellett a betegségek is kockázatot jelenthetnek, ezért a tenyészetet mindig be kell vizsgáltatni és csak akkor szabad belevágni a szaporításba, ha a halak gümőkórmentesek. Pasarétinek a betegségek eddig mindenesetre nem okoztak sok problémát: "Kétszázötven akváriumban tenyésztek díszhalakat, de nem nagyon látok betegséget. Ha esetleg 'behurcolok' valamit a haleledellel, akkor alaposan kimosom, kitakarítom az akváriumot. Nagyon fontos azonban a megfelelő biztonsági berendezések alkalmazása. Külső medencénél lényeges, hogy télen fűthető legyen, különben megfáznak a halak. Érdemes beszerezni egy aggregátort is, így ha áramszünet van, gond nélkül elketyeg róla a levegőztető" - sorolja a leglényegesebb biztonsági intézkedéseket Gyula.
A régóta "halazó" akvaristák szerint az eszközök is egyre drágábbak. "Akváriumokhoz régen olcsón lehetett hozzájutni, manapság azonban kezdik megütni a luxuscikkek árszintjét. Léteznek olcsóbb termékek is, ám minőségük nem mindig megfelelő. Én mellékállásban foglalkozom díszhaltenyésztéssel, az ebből származó bevétellel egészítem ki a nyugdíjamat. Úgy gondolom, főállásban csak akkor éri meg szaporítással foglalkozni, ha valaki valóban nagy mennyiséget 'gyárt'" - részletezi a nehézségeket egy budapesti tenyésztő. "Régen sokkal több volt a hobbista, mára azonban többen felhagytak a tenyésztéssel. Aki nem tudott nagyobb mennyiséget gazdaságosan termelni, az kiesett, vagy kiszállt az üzletből" - teszi hozzá.

A sikeres tenyészet titka
Bár több tenyésztő szerint csak mellékállásként, vagy egyáltalán nem éri meg a "halazás", Pasaréti Gyula nem látja ilyen tragikusan a helyzetet: "Ha nem érné meg, egész egyszerűen nem csinálnám. Én kétszázötven akváriumban (kb. tizenötezer liter vízben) tenyésztek halakat és - bár sokat kell adózni - nem ráfizetéses a vállalkozás. A díszhaltenyésztés persze elég rizikós, de egy gazdaságosan, ésszerűen működtetett tenyészetből meg lehet élni".
"Minimum tízezer literes akváriumpark, illetve külső medence szükséges ahhoz, hogy a tenyésztés kifizetődő legyen. Emellett lényeges, hogy a vállalkozó megfelelő szaktudással, illetve gyakorlattal rendelkezzen: e nélkül nem érdemes belevágni a szaporításba" - hangsúlyozza a szakember. "Egy tíz-tizenötezer literes tenyészet létrehozásához három-három és fél millió forint tőke szükséges: ez elegendő az akváriumpark összeállításához és a rendszer (vízrendszer, csatorna) kiépítéséhez" - kalkulál Gyula.

Halfarm az igazi
Bár a tenyésztés feltételeinek megteremtése viszonylag egyszerű, önmagában nem elég a sikeres vállalkozás beindításához: "Nagyon fontosak a szakmai kapcsolatok: még a tenyésztés megkezdése előtt el kell dönteni, hol szeretnénk értékesíteni az árut és ennek függvényében kell meghatározni a halak fajtáját, mennyiségét. Ha nagykereskedőknek akarunk szállítani, érdemes néhány fajtából többet tenyészteni, hiszen a nagykereskedések olcsóbban, ám nagyobb mennyiségben (négy-ötszáz, esetleg ezer darab) veszik át az árut. A kiskereskedők egy-egy fajtából kevesebbet (tíz-húsz, bizonyos fajtából akár száz darabot) vásárolnak, ezért annak a tenyésztőnek, aki kiskereskedéseknek értékesít, többféle halat kell "gyártania", hogy kifizetődő legyen a vállalkozás.
Sokan egy-egy fajtára, például afrikai harcsára, vagy diszkoszhalra specializálódnak, de léteznek nagyobb tenyészetek is, ahol rengetegféle halat szaporítanak. Ez általában már nem egyemberes munka: legalább hat-nyolc alkalmazott szükséges a vállalkozás működtetéséhez. Egyéni vállalkozóként nem érdemes tíz-tizenötezer literesnél nagyobb akváriumparkot üzemeltetni. Ez egy ember számára napi több órás munkát jelent, amiben még nincs benne a tenyésztésre, értékesítésre, szállításra és csomagolásra fordított idő".
Sikeres díszhaltenyésztő vállalkozást beindítani tehát nem lehetetlen, ám szaktudás, üzleti ismeret vagy tőke hiányában nem érdemes belevágni. Fontos a szakma szeretete is, hiszen - mint az egyik tenyésztő fogalmazott - "a szakma szépségei átsegítenek az üzleti nehézségeken".

Forrás: [origo] Vállalkozói negyed rovat

Az [origo] engedélyével!


 

Log in to comment
Bejelentkezés
Legutóbbi fórumbejegyzések
    • Az akvárium szûrése
    • A lebegtetett vagy bugyogtatott homokszűrésről szintén érdekelne a tapasztalatok! Méretezésekkel, kialakításokkal ,hatékonysággal...
    • 3 napja 4 órája
    • AM Nyomtatott kiadás
    • Bocs, a múltkor elfeleljtettem rákérdezni, de most beszéltem Pasával, hetekkel ezelőtt feladta a megadott ózdi címre... Lehet, hogy már ott...
    • 4 hete 4 órája