18 november 2017

Megjelent Lukács László és Sinkó Gábor: A Tanganyika- és a Malawi-tó sügérvilága című nagysikerű könyv harmadik, bővített kiadása. Az új könyv -az első két kiadás is az afrikai-sügéres társadalom Bibliájaként szolgál- 400 oldalon, 624 színes fotóval, 4 új és számos átdolgozott régi fejezettel, 58 új faj és 90 új színváltozat leírásával gazdagítja a sügérbarátokat.

Megvásárolható az AM Akvarista Könyvesboltban! 

Image

Log in to comment

Az év fája a mézgás éger

2009-ben az év fája a mézgás éger (Alnus glutinosa) – tájékoztatta a ForestPress-t Bartha Dénes, a Nyugat-magyarországi Egyetem intézetvezető egyetemi tanára, az Év fáját kiválasztó grémium vezetője.
Arra a kérdésre, hogy miért éppen rá esett a választás, a professzor így indokolta a döntést:
Azért választottuk a mézgás égert, mert a (vizes) élőhelyei erősen veszélyeztetettek, a fajnak egyre több új kór- és károkozója van.
A mézgás éger - MÉ
A mézgás éger vagy enyves éger a nyírfafélék (Betulaceae) családjába és az éger (Alnus) nemzetségbe tartozó növényfaj. Szerte Európában nő patakok mentén és vízzel jól ellátott területeken. Észak-Európában zonális, attól délre reliktum jellegű erdőtársulások tagja. A Kárpát-medencében posztglaciális reliktum faj, a bükk kor emléke.
Kúpos formájú, 20 méternél alig magasabbra növő fa – mocsarakban, vízpartokon elterülő cserje is lehet. Törzse egyenes, ágai nagyobbrészt vízszintesen állnak. Kérge fiatalon sima, fényes, fehér pettyekkel, idősebb korában barnásszürke, táblásan felrepedezik. Hajtásai fiatalon ragadósak (mézgások), lilásbarnák, kopaszok, fehérpettyesek. Rövid, nyeles rügyei tojásdadok, feketéslilák, ragadósak. 5–10 cm hosszú levelei visszás tojásdadok, kétszer fogazottak.
Váltivarú, egylaki fa: megnyúló és pirosból hirtelen sárgába váltó, végálló porzós barkái tavasszal jelennek meg. A kicsiny, vörösesbarna termős füzérek a hajtások végén, az előző évi tobozkák mellett nőnek a még levéltelen ágakon. Termése 1–1,5 cm hosszú kocsányon lógó és kb. ugyanilyen hosszú, éretten sötétbarna áltoboz. Magja apró, ötszögletű, fényes barna, szárnyatlan. Gyorsan növő fafaj, már 30-40 éves korától bőven terem magot. Tőről is kiválóan sarjad, ezért állományaiban és a patakpartok mentén gyakran látni sarjcsokrait,
Víz- és fényigényes, melegkedvelő, a szennyezett levegőt jól tűri. Folyók, patakok mentén, a síksági lápokon, oxigéndús termőhelyen gyorsan növekszik.
A mézgás éger a hegy- és dombvidéki patakok mentén, a mélyrétegű, tápanyagokban gazdag talajon gyorsan nő, a vízzel bőven ellátott területeket uralja.
Március-április között virágzik. Gyökerein a levegő nitrogénjét megkötő sugárgombák (Actinomyces alni) élnek. A nedvességnek ellenáll, különösen víz alatt tartós (hidak építésére kiváló volt). Fája puha, jól faragható, kérgében sok a csersav. Kidöntve narancssárga színű, mely később teljesen eltűnik., keresett, értékes árucikk. A nedves vízzel bőven ellátott talajokon elegyetlen állományokat alkot, az ilyen területek hasznosításában nincs párja.
40-50 éves korától a növekedése leáll, fája elértéktelenedik.
Jól sarjad, de sarjállományait magról kell felújítani, mert a tuskók hamar vénülnek.

 Az égerfa akvarisztikai felhasználásáról remek cikk olvasható az Akvárium Magazin 71. számában.

Log in to comment

Sokan, sokszor hiányolták tõlünk, hogy az Akvárium Magazin oldalán nincs lehetõség fotófeltöltésre. Pedig sokan szerettek volna élni ezzel, hogy bemutathassák halaikat, akváriumaikat. Nem is ragoznám tovább, inkább örömmel jelenthetem, hogy fotóalbum szolgáltatásunk elindult! A részletekért, és a használati útmutatórért lapozz tovább.

Log in to comment

Sikamlós viszonyok - díszhaltenyésztők mindennapjai

Díszhalat tenyészteni bonyolult dolog: a "gyártás" és a szállítás költségei magasak, az olcsó ázsiai importnak köszönhetően pedig néha el sem lehet adni az árut. Mégis akad olyan szakember, aki szerint egy, megfelelő üzleti ismeret és szaktudás birtokában, ésszerűen működtetett tenyészet elegendő a megélhetéshez.

Nehézségek és kockázatok
"Csak díszhaltenyésztésből önmagában nem lehet megélni" - kontráz egyből Gazsi János, a Capy Díszhaltenyészet tulajdonosa, aki másodállásban akvarista. Ő főállásban mozdonyvezető - amit telefonon keresztül egy "ajándék" vonatfüttyel is megerősít -, otthon viszont ötezer literes tartályban tenyészti díszhalait. Szerinte a vásárlók többségét elsősorban a különleges megjelenésű, színes példányok érdeklik, így ezeket egyszerűbben lehet értékesíteni: "Szép színes halakra mindig van kereslet, ezért a Távol-Keleten gyakran injekcióval festik meg a guppikat. Mivel pedig a színpompás példányok nagyon népszerűek, a magyar kereskedők könnyen túladnak az import díszhalakon".
Hasonlóan látja a helyzetet Lukács László, aki a hetvenes évek óta foglalkozik haltenyésztéssel. "Az energia ára folyamatosan fölfelé kúszik, a halak ára viszont stagnál. Ráadásul az olcsó, ázsiai hal elárasztja az országot, tönkretéve a magyarországi tenyésztőket". A színes példányok 'erőfölényét' László is érzékeli: "Sok fogyasztó költ esztétikus, minőségi akváriumra, halaiknak azonban csak a színét nézik. Elsősorban nem a különleges életmódot folytató illetve nehezebben tenyészthető fajtákat keresik, inkább színes, tetszetős halakkal szeretnék megtölteni az akváriumot".

Slágerhalak és bukások
Pasaréti Gyula, budafoki tenyésztő szerint vannak bármikor eladható "slágerhalak", mint például a neonhal, mellettük azonban léteznek jószerivel eladhatatlan fajták is. "Legjobb, ha a tenyésztő előre tudja, hogy milyen halra van szükség és 'legyártja' a megrendelt mennyiséget. Ez persze meglehetősen ritka". Ellenkező esetben viszont előfordulhat, hogy az akvarista nem tudja eladni vaktában tenyésztett halait: "ha nem ismerjük a piacot és nagyobb mennyiséget 'gyártunk le' olyan halfajtából, amit más is szaporít vagy importál, akkor az áru jó eséllyel a nyakunkon marad" - magyarázza a szakember.
A már felnőtt, eladhatatlan állomány további súlyos forintokat húzhat ki az akvaristák amúgy sem vastag tárcájából: "A halak egy idő után kinövik az akváriumot, nagyobb helyre lesz szükségük. A két-három naponta esedékes vízcsere pedig több száz hal esetén rengeteg pluszmunkát okoz" - fejti ki Lukács László.
Az értékesítés nehézségei mellett a betegségek is kockázatot jelenthetnek, ezért a tenyészetet mindig be kell vizsgáltatni és csak akkor szabad belevágni a szaporításba, ha a halak gümőkórmentesek. Pasarétinek a betegségek eddig mindenesetre nem okoztak sok problémát: "Kétszázötven akváriumban tenyésztek díszhalakat, de nem nagyon látok betegséget. Ha esetleg 'behurcolok' valamit a haleledellel, akkor alaposan kimosom, kitakarítom az akváriumot. Nagyon fontos azonban a megfelelő biztonsági berendezések alkalmazása. Külső medencénél lényeges, hogy télen fűthető legyen, különben megfáznak a halak. Érdemes beszerezni egy aggregátort is, így ha áramszünet van, gond nélkül elketyeg róla a levegőztető" - sorolja a leglényegesebb biztonsági intézkedéseket Gyula.
A régóta "halazó" akvaristák szerint az eszközök is egyre drágábbak. "Akváriumokhoz régen olcsón lehetett hozzájutni, manapság azonban kezdik megütni a luxuscikkek árszintjét. Léteznek olcsóbb termékek is, ám minőségük nem mindig megfelelő. Én mellékállásban foglalkozom díszhaltenyésztéssel, az ebből származó bevétellel egészítem ki a nyugdíjamat. Úgy gondolom, főállásban csak akkor éri meg szaporítással foglalkozni, ha valaki valóban nagy mennyiséget 'gyárt'" - részletezi a nehézségeket egy budapesti tenyésztő. "Régen sokkal több volt a hobbista, mára azonban többen felhagytak a tenyésztéssel. Aki nem tudott nagyobb mennyiséget gazdaságosan termelni, az kiesett, vagy kiszállt az üzletből" - teszi hozzá.

A sikeres tenyészet titka
Bár több tenyésztő szerint csak mellékállásként, vagy egyáltalán nem éri meg a "halazás", Pasaréti Gyula nem látja ilyen tragikusan a helyzetet: "Ha nem érné meg, egész egyszerűen nem csinálnám. Én kétszázötven akváriumban (kb. tizenötezer liter vízben) tenyésztek halakat és - bár sokat kell adózni - nem ráfizetéses a vállalkozás. A díszhaltenyésztés persze elég rizikós, de egy gazdaságosan, ésszerűen működtetett tenyészetből meg lehet élni".
"Minimum tízezer literes akváriumpark, illetve külső medence szükséges ahhoz, hogy a tenyésztés kifizetődő legyen. Emellett lényeges, hogy a vállalkozó megfelelő szaktudással, illetve gyakorlattal rendelkezzen: e nélkül nem érdemes belevágni a szaporításba" - hangsúlyozza a szakember. "Egy tíz-tizenötezer literes tenyészet létrehozásához három-három és fél millió forint tőke szükséges: ez elegendő az akváriumpark összeállításához és a rendszer (vízrendszer, csatorna) kiépítéséhez" - kalkulál Gyula.

Halfarm az igazi
Bár a tenyésztés feltételeinek megteremtése viszonylag egyszerű, önmagában nem elég a sikeres vállalkozás beindításához: "Nagyon fontosak a szakmai kapcsolatok: még a tenyésztés megkezdése előtt el kell dönteni, hol szeretnénk értékesíteni az árut és ennek függvényében kell meghatározni a halak fajtáját, mennyiségét. Ha nagykereskedőknek akarunk szállítani, érdemes néhány fajtából többet tenyészteni, hiszen a nagykereskedések olcsóbban, ám nagyobb mennyiségben (négy-ötszáz, esetleg ezer darab) veszik át az árut. A kiskereskedők egy-egy fajtából kevesebbet (tíz-húsz, bizonyos fajtából akár száz darabot) vásárolnak, ezért annak a tenyésztőnek, aki kiskereskedéseknek értékesít, többféle halat kell "gyártania", hogy kifizetődő legyen a vállalkozás.
Sokan egy-egy fajtára, például afrikai harcsára, vagy diszkoszhalra specializálódnak, de léteznek nagyobb tenyészetek is, ahol rengetegféle halat szaporítanak. Ez általában már nem egyemberes munka: legalább hat-nyolc alkalmazott szükséges a vállalkozás működtetéséhez. Egyéni vállalkozóként nem érdemes tíz-tizenötezer literesnél nagyobb akváriumparkot üzemeltetni. Ez egy ember számára napi több órás munkát jelent, amiben még nincs benne a tenyésztésre, értékesítésre, szállításra és csomagolásra fordított idő".
Sikeres díszhaltenyésztő vállalkozást beindítani tehát nem lehetetlen, ám szaktudás, üzleti ismeret vagy tőke hiányában nem érdemes belevágni. Fontos a szakma szeretete is, hiszen - mint az egyik tenyésztő fogalmazott - "a szakma szépségei átsegítenek az üzleti nehézségeken".

Forrás: [origo] Vállalkozói negyed rovat

Az [origo] engedélyével!


 

Log in to comment

Sérült Gyerekek Napja

ImageAz AME Akvarista Napok 2008 rendezvénysorozat mellett az AME -Pasaréti Xénia és Pasaréti Gyula révén- szeptemberben még egy rendezvényen képviselte egyesületünket.

Az ÉFOÉSZ és a Fővárosi Növény-, és Állatkert immáron 17. alkalommal rendezte meg a Sérült Gyermekek Napját. Az egész napos programra a fogyatékossággal élő személyeknek és kísérőiknek ingyenes volt a belépés. A rendezvény 2008. szeptember 15-én, hétfőn került megszervezésre a Fővárosi Állatkertben. Az idei év témája a veszélyeztetett állatok védelme volt.
ImageAz ünnepélyes megnyitón részt vett többek között Szűcs Erika miniszter SzMM, Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes, Gyene Piroska az ÉFOÉSZ elnöke, és dr. Persányi Miklós a Fővárosi Állat és Növénykert főigazgatója.
A sérült gyerekeknek nagy élvezettel vetették bele magukat a különböző helyszínek - akvarista stand, kígyó simogató stand, teknős stand, rovar stand, stb. - forgatagába.

Az ÉFOÉSZ külön levélben köszönte meg az AME és a Pasaréti család közreműködését.

Log in to comment
Bejelentkezés
Legutóbbi fórumbejegyzések
    • AM Nyomtatott kiadás
    • Bocs, a múltkor elfeleljtettem rákérdezni, de most beszéltem Pasával, hetekkel ezelőtt feladta a megadott ózdi címre... Lehet, hogy már ott...
    • 3 hete 3 napja