Nagyszerű éve volt 2024 a magyar versenyguppi tenyésztőknek. Számos remek eredményt értek el az IKGH Európa-bajnoki fordulóin mind trió mind pár kategóriában. Közülük is kiemelkednek ketten, akik Magyarország első két összetett Trió Európa-bajnoka lett Dari Zoltán (négy verseny összesített eredményei alapján) a guppi triók broad tail (széles farokúszójú) kategóriájában, Toma István pedig a guppi triók short tail (rövid farokúszójú) kategóriájában nem talált legyőzőre 2024-ben!
Csak hogy tudjuk hová tenni: a verseny több mint 40 éves történetében ők lettek az első magyar Európa-bajnokok Trió versenyszámban! Gratulálunk!
A részletek: Zoli mind a négy versenyen dobogón végzett: Franciaországban és Szlovákiában második, Ausztriában és Pakson első lett. Pakson ráadásul övé lett a Best of Show cím! Pisti „több hangszeren is játszott”. Trôo-ban (FRA) mind a round tail (körfarkú) mind a delta tail (háromszög farkú) standardot megnyerte, ráadásul a delta triója elnyerte a Best of Show címet! Round tail kategóriában Szlovákiában bronzot, Pakson ismét aranyat nyert!
Emellett számos kiváló helyezést értek el a hat Páros EB fordulón. Pistit például short tail pár kategóriában összetettben csak egy holland versenyző tudta megelőzni: ezüstérmes lett holtversenyben! Zoli pedig Olaszországban lett delta tail párjával verseny győztes (Best of Show).
Velük beszélgettünk:

Dari Zoltán: Akvarisztikával gyerekkorom óta foglalkozom, verseny guppikkal kb. 8 éve.
Toma István: Több, mint 25 éve kezdtem akvarisztikával foglalkozni, pár év alap szintű hobbizás után lassan 20 éve szippantottak be az induló AME programjai (közös planktonozás a Hárosi-öbölben, Akvarista Napok, börzék) és az elérhető hatalmas tapasztalat. A verseny guppizásról nagyjából 15 éve hallottam először, több elhalt próbálkozás is volt kis hazánkban (egy-egy tenyésztő próbálkozott minőségi halakat beszerezni és továbbtenyészteni), én 2013-ban vettem meg az első törzsemet – ami akkor még nem volt versenyre igazán alkalmas, azóta viszont számos sikert (beleértve első helyeket is) értem el vele. Az igazi guppis mélyvízbe 2018-ban ugrottam/ugrottunk bele, miután kis lelkes csapatunk a szlovákiai verseny 2017-es látogatása és a nemzetközi pozitív hozzáállás hatására megszervezte az első hazai páros versenyt – és büszkén jelentem, hogy Európa egyetlen egyesülete vagyunk, amely azóta is minden évben szervezett versenyt! (Még a COVID-járvány idején is nemzetközi nevezőkkel!)

Dari Zoltán: 80 akváriumban kb. 4000l víz van a halodámban. Én arra törekszem, hogy minden egyszerű és könnyen kezelhető legyen. Igyekszem automatizálni amit lehet, hogy a munka mennyiségét csökkenteni tudjam.
Toma István: Vagy sok liter víz kell, vagy sok vízcsere, optimális esetben mindkettő. Túlzsúfolt akváriumban nem lehet győztes guppikat nevelni, ugyanígy a vízminőség is fontos, különösen a delta törzseknél. 6000 liter körül mozog a halodám (most épp kevesebb), ahol fokozatosan átvették a guppik az uralmat – de azért tenyésztek más fajokat is, túl sok gyönyörű és érdekes faj van, hogy az ember „csak” guppikkal foglalkozzon!
AM: Ha jól tudom, mindkettőtöknek van civil foglakozása, munkahelye. Amellett, hogy győztes guppikat neveltek, tavaly több versenyen is bíráltatok szerte Európában. Ti vagytok a fő szervezői a magyar EB fordulónak. Pisti, Te nem mellesleg az IKGH egyik alelnöke vagy. Hogy jut mindenre időtök? Egyáltalán mennyi időt szántok erre a hobbira az életetekből? Milyen a guppi napirendetek?
Dari Zoltán: A munka után ez olyan mint egy meditáció! Hajnalban ezzel indul a nap és este ezzel fejeződik be. Az életünk része.
Toma István: (Nevet) Jó kérdés… sehogy! Valami mindig kicsit kárt szenved. 2019-ben 6 páros EC versenyből 5-ön voltam jelen. A versenyre csütörtökön kell odaérni, szombat este-vasárnap napközben ér haza az ember, az alsó hangon 10 nap szabadság a munkából, 5 foglalt nyári hétvége. És akkor a halakkal még nem is foglalkoztál, ez csak a versenyek direkt időigénye, mellette a hazai verseny szervezése sem 2 perc… Épp ezért nagyon örülök, hogy Zoli is aktívan beszállt mind a bíra-létbe, így nem mindenhova nekem kell látogatni, ha képviselni szeretnénk hazánkat; mind a hazai verseny szervezésébe, amiben az elmúlt években Volf Rolandék is segítenek, így még jobban elosztottak a feladatok. A mindennapi guppi-etetés (minden más hallal együtt), nálam napi 1 óra és persze néha 1-1 éjszakát vagy hétvégét be kell áldozni a vízcserékre, szelektálásokra stb. Szóval mennyi idő? Rengeteg! De ez egy gyönyörű hobbi.
AM: 2024-ben elképesztő eredményeket értetek el! Mi volt a titok?! Meséljetek a 2024-es nyertes guppi törzseitekről!
Toma István: „Nincs titok”! Rengeteg munka, jó törzsek, gyakorlott szem és… szerencse! Mert hiába minden, ha szerencse nincs! Sokszor a legjobb hal ugrik ki/szakad be az úszója/fekszik le a versenyen a legjobb tartás ellenére! 2024 ilyen szempontból a szokásosnál szerencsésebb évem volt, 1 első, 1 második és 2 harmadik hely az összetettben (6 kategóriából) ilyen erős mezőnyben szerencse nélkül lehetetlen. A nyertes törzsek? Rövid kategóriában a kategória győzelemhez mondhatni mindent bevetettem. Mindhárom kerekfarkú törzsem volt a lista elején, a régi favorit pandák, a 2013 óta gyúrt törzsből származó filigranjaim és az utolsó versenyen a full gold is hozott egy „gold”-ot. Deltában a full red albinom volt tavaly (és idén is) erős, duplakardosból pár csodálatos fészekalj bécsi smaragdot sikerült felnevelnem, amivel a duplakardos kategória öreg nagymesterét is sikerült összetettben megelőzni.


AM: Amikor az interjú készül, már javában tart a 2025-ös szezon, a versenyek nagyobbik részén már túl vagyunk. Hogy álltok idén a versenyben? Milyen összetett eredményeket vártok a szezon végére?
Dari Zoltán: Nekem elég jó az évem, de idén még így sem leszek dobogós. Most ügyesebbek voltak kollégák.
Toma István: Nagyon erős az idei évben is a mezőny és idén nem áll mellettem annyira a szerencse, plusz halodát is költöztetek, ezért még kevesebb idő jut a halakra… Egy delta és egy kerekfarkú trió kupát sikerült elhozni Bulgáriából, így jelen állás szerint összetettben első helyen állok a rövidfarkú és harmadik helyen a szélesfarkú kategóriában. A kerekfarkúak a „fő számom”, így ott bízom az összetett dobogóban, de 2 versennyel a vége előtt még bármi lehet – szélesfarkúban nem vagyok ilyen optimista, ott az első hely már biztosan Lengyelországba megy, szerencsére is szükség lenne a dobogóra jutni, például, hogy az otthon vidám fickándozó szép full red albinoim a bírálás napján ne csak a medence alján üljenek, mert így hiába szépek, a vitalitásuk miatt sajnos alacsonyabb pont jár nekik, mint amit kaphatnának…
AM: Augusztus első hétvégéjén Pakson lesz a magyar trió forduló. Várjátok már? Hogy kell elképzelni a felkészülést, szervezést, egy ilyen versenyre?
Dari Zoltán: A szervezés elég jól le van osztva, sokan vesznek részt benne így eloszlik a teher, de a nagyobb részt a kivitelezésben idén Volf Rolandék viszik, a tervezésben pedig Pisti és Pasa. Én most közlegényként veszek részt, amit kiosztanak azt elvégzem.
Toma István: Nagyon várom! Fantasztikus hangulatú volt a tavalyi, remélem az idei is hasonló lesz! Sok a feladat! Előző évben le kell foglalni az időpontot, találni kell nemzetközi bírákat, akik eljönnek. Foglalni a feltételeknek megfelelő helyszínt, elvégezni a szükséges adminisztrációt az IKGH többi egyesülete felé. Intézni a bírák szállását és étkeztetését, levezényelni az építést, bontást, regisztrációt, halak elhelyezését, kupákat, egyéb díjakat, szóval rengeteg teendő van, amiben szerencsére Zoli, Volf Rolandék, és persze az AME többi tagjai is segítenek!


AM: Végezetül mit tanácsoltok annak, aki szeretne belekóstolni a versenyguppi tenyésztés világába?
Dari Zoltán: Mindenkinek kell valami amibe bele lehet feledkezni, ami segít kicsit kilépni a mókuskerékből. A versenyzést nem szabad olyan véresen komolyan venni. Azok, akik nagyon görcsölnek az eredmény miatt, veszítenek az élvezetből. Szerintem az csinálja jól, aki tenyészti azt, amit szeret és a munkája eredményét bemutatja a versenyeken, az eredmény pedig lesz ami lesz.
Toma István: Nézzen meg egy versenyt, akár Pakson, akár Bécsben, mindkettő igen közel van, egy kirándulást simán megér annak, aki kacérkodik a gondolattal (a belépés mindkét helyen ingyenes) és bátran elegyedjen szóba tenyésztőkkel. Vagy ha erre valamiért nincs lehetősége, keresse meg az AME-t vagy valamelyik verseny guppi tenyésztőnket és szívesen segítünk elindulni!