| limia |
| Limia melanogaster - Feketehasú limia |
| 2010.07.26 16:28:32 | |
|
Címkék: elevenszülő fogaspontyok | Limia | halak | hal |
| ugrosaska |
| Bécs legnagyobb díszállatkereskedései és kínálatuk |
| 2010.03.04 08:27:43 | |
|
Tegnap a soproni állatorvos ismerősömmel úgy döntöttünk, hogy végig járjuk Bécs legnagyobb díszállatkereskedéseit. Minket főként az akvarisztika része érdekelt, így döntően arról csináltam képeket. A képek minősége nem lett az igazi, mert a legtöbb helyen nem volt megengedett a vaku használata.
Érkezési sorrendben haladva:
Mega Zoo
Tommy Zoo
Zierfisch Zentrum
Képek: http://labyrinthparadise.blogspot.com/2010/03/becs-legnagyobb-diszallatkereskedesei.html Címkék: |
| kezdőakvarista |
| Kezdetek |
| 2010.02.28 07:19:43 | |
|
Üdv a nevem Schöffer Attila. 2009 dec. 24.-én 13 évesen kaptam életem első akváriumát,és még aznap sikerült beüzemelni.2009 dec. 28-án megkaptam az első halaimat.6 plattit,6 guppit,3 blackmollyt,1 pandaharcsát és 2 ancit.2009 dec. 29.-én még kaptam 3 foltos páncélosharcstá. Címkék: |
| ugrosaska |
| Videófelvétel a Csokoládé gurámi ikrázásáról! |
| 2010.02.26 13:38:13 | |
|
Nagy öröm számomra, hogy a nyilvánosság elé tárhatok ilyen szuper felvételeket, amiket Csaba bajtárs vett fel akváriumában a méltán híres (inkább hírhedt) Csoki Gurámiról ( Sphaerichthys osphromenoides).
Videó elérhetősége: http://labyrinthparadise.blogspot.com/2010/02/szenzacios-ikrazas-turoczi-csabanal.html
Horváth Balázs Gergő Címkék: |
| ugrosaska |
| Fakultatív szaporodású Betták |
| 2010.02.01 09:18:29 | |
|
Ez a téma már nagyon régóta foglalkoztatja a Betta tartókat, főként a vad Betták szerelmeseit, köztük engem is. Hogy tisztán láthassunk az alap defeníciókat kell értelmezni. Fakultatív: szabadon választható, nem kötelező Obligát: kötelező, elmaradhatatlan
Az obligát szaprodású Betták közismertek és többnyire minden ember ilyeneket tart. Léteznek habfészeképítők és szájköltő Betták. Ez eddig rendben is van. Megszokott, hogy egy Betta splendens fészket épít és a hím a nőstényből kipréselt ikrákat oda köpi, majd gondosan őrzi is. Sokan azt gondolják, hogy minden Betta / Harcoshal habfészket épít, pedig ez nagy tévedés. A jelenleg biztosan beazonosított közel 70 Betta fajból csak 17-18 habfészkes Betta van, a többi mind szájköltő és hogy miért van ez? Egy kis fejtöréssel könnyen meg lehet magyarázni, nem kell hozzá biológusi végzettség. A kezdetekben, amikor kialakult az evolúció során a labirintkopolytú, mint az élőhelyi feltételekhez való alkalmazkodás hatékonyabb módszere magával vont egy újfajta szaporodási módszert is. Ami kiváltotta a labirintszerv létrejöttét, vagyis az oldott oxigénben szegény víztömeg, az a probléma hívott életre egy másikat, mégpedig, hogy az ikráknak és bennük az embriónak folyamatosan megfelelő oxigéntartalmú környezetet biztosítson. Amikor egy labiritkopoltyús hal felúszik levegőt venni és onnan visszatér a mélyebb vízrétegekbe, levegőbuborékokat enged ki szájából, ami az álló vízben megreked. Innen már „csak egy lépés” hogy felismerje hogyan tudja az ikráinak biztosítani a fejlődésükhöz szükséges oxigént. Kialakult a habfészek építés és halaink nagyon hatékonyan használják mind természetes élőhelyükön, mind pedig akváriumainkban. Viszont most érkeztünk el arra a pontra, amikor a következő evolúciós ugrás jött. A habfészek egy immobil építmény, amit könnyű megbontani, szétzilálni. A hímnek folyamatosan őriznie is kell, hogy a már kikelt 1 napos lárvák a védelmet jelentő fészekben maradjanak és más ragadozó ne támadhassa meg azokat. Sok problémát jelent! Miközben a hím rendezgeti, gondozza a fészekben az ikrákat/ivadékokat önkéntelenül is a szájába veszi őket, de ha éppen egy olyan biotópon él, ahol az oldott oxigén mennyisége nem tragikus és nem kényszerül rá a fészek építésére, akkor egészen egyszerűen a szájában is tarthatja, így tökéletesítve a szaporodás 2. szakaszát, az ikrák védelmezését, kiköltését. Szájában az ikrák nagyobb biztonságban vannak, mert pl. egy ragadozó támadásával a kifejlett hím hatékonyabban tudja felvenni a harcot, vagy gyorsabban tud elmenekülni, így megmentve saját maga és ami a legfontosabb, az új generáció életét is. Másfelől a kopoltyú mozgatásával folymatosan oxigénben gazdag friss vizet tud pumpálni az ikrákhoz, vagy a már kikelt ivadékokhoz. Régóta rebesgetik azt az információt, hogy napjainkban is megfigyelhető ez az evolúciós ugrás és vannak olyan rugalmas fajok, amellyek képesek váltogatni a kölönböző szaprodási stratégiákat a helyzettől függően és mindezt akváriumban is. Őket angolul switch hitters Bettákként is emlegetik és 3 fajt sorolnak ide: Betta brownorum, Betta coccina és a Betta rutilans. Amikor utána jártam annak, hogy kinél lehet ilyen fakultatív Betta egy embert találtam csak meg, de őt is igen nehezen. Neki van elm. egyedül Európában szájköltő Betta brownoruma, ami nagyon nagy szó, nem csak amiatt, mert maga a faj fészeképítő, hanem mert a brownorum egy igazán gyönyörű Betta faj. Sajnos nem tudtam tőle kifejlett példányokat szerezni, ezért az információ áramlás akadozása miatt meg is szakadt a kapcsolat. Viszont nemrégiben egy kedves osztrák ismerősömnél is történt valami nagyon érdekes. Egy vadonfogott Betta brownorum párt vett meg közel 2 éve és tavaly novemberben arra lett figyelmes, hogy a brownorum hímnek van valami a szájában. Le is fotózta és megengedte, hogy megosszam mindenkivel ezeket a képeket. Jelenleg is a következőt teszi a hím. Épít egy habfészket és abba az ikrákat belehelyezi, majd 3-4 nap elteltével a kikelt lárvákat a szájába veszi és ott őrzi tovább, amíg azok meg nem erősödnek és fel nem használják a szikzacskó tartalmát. Habár ezt még nem nevezhetnénk kifejezetten szájköltésnek, de már jó úton halad. Ne feledjük, ezt a felfedezést nem egy kutató csoport vagy egy laboratóriumi vizsgálat során tudtuk meg, hanem egy egyszerű és gondos akvarista révén, aki fontosnak tartja, hogy olyan fajokkal is foglalkozzon amiknek nincsenek 4-5 cm-es farokúszói, nem pompázik 10 féle színben és kereskedelmi értéke sem nagy. Rengeteg dolog vár még ehhez hasonlóan magyarázatra és okfejtésem csak karistolja a felszínt, de ha nem törekszünk minél többet megtudni állatainkról, akkor a hobby, amit űzünk felszínessé válik A fajmentő programok azért veszik bele az „átlag akvaristákat” is a kutatási témájukba, mert a lelkesedésük, elkötelezettségük révén olyan megfigyeléseket tudnak tenni, mint amire egy rosszul fizetett állatkerti gondozó nem képes.
Horváth Balázs Gergő Fotókkal együtt itt lehet megnézni: http://labyrinthparadise.blogspot.com/ Címkék: |
| ugrosaska |
| Betta foerschi Formacsoport 2. rész |
| 2009.12.14 08:47:04 | |
|
Hol volt, hol nem volt, avagy Betta rubra (Perugia, 1893)!
A címben az utalás szándékos. Ezt a Bettát csak az elmúlt években sikerült újra visszahozni a hobbiba, habár már majdnem 120 éve felfedezték. Egy lelőhelye volt ismeretes 2007-ig, a szumátrai Tobo tó (Lake Tobo), ahonnan több kutató expedició is sikertelenül tért vissza és kijelentették, hogy ott vagy egyáltalán nem élt rubra vagy kihalt. Több száz km-el északabbra, Aceh környékén fedeztek fel néhány példányt mindenki nagy örömére, hogy mégsem pusztult ki a faj. Ez a régió volt a gócpontja egy súlyos polgárháborúnak, amit a Szabad Aceh szeparatista Mozgalom ( Gerakan Aceh Merdeka ) vezetett. A problémák a holland gyarmatosítókig nyúlnak vissza, de mélyebben nem szeretnék belemenni ebbe a politikai probléma körbe. A lényeg, hogy a harcok megnehezítették a kutatást. Jelenleg jobb körülmények között dolgozhatnak az expediciók és mára több ekülönült populációt is felfedeztek. A rubrák dús vegetációjú esőerdők árnyékos, lassú folyású, vagy éppen pangóvizes, mocsaras részein élnek, ahol a csak minimális a vízbe hatoló napsugarak mennyisége és a bomló, rothadó szerves anyagoktól a pH érték igen alacsony (5-5,5). Első próbálkozásom a fajjal nem jól kezdődött, beteg Oodiniummal fertőzött kicsiket kaptam, amiket sajnos már nem tudtam megmenteni, pedig sokszor legyőztem ezt a rajzóspórás darakórra hasonlító betegéset. Másodszorra már teljes volt a siker. Fiatal párokat kaptam, amiket jól tápláltak és megfelelő fizikai állapotban helyeztem be őket a számukra kialakított 40 literes akváriumba, ahol tiszta Revers Ozmo vizet, sok kocsánytalan tölgylevelet és tőzeget használtam, ami szépen levitte a víz pH értékét 5,6 körüli értékre. Egy 25-30 literes akvárium bőven megfelel egy párnak, mivel nem nő 5-5,5 cm-nél nagyobbra. A hőmérsékletre nem különösebben kényesek, de a 27 fok feletti vízhőmérsékletet már nem jól tolerálják. Felgyorsul az anyagcseréjük és lerövidül az élettartalmuk. A 3 pár megérkezése után a domináns hím szépen átvette az uralmat az akváriumba és a legvitálisabb, legerőteljesebb nősténnyel szaporodott. Az első szájköltése a hímnek sikeres volt, ami viszonylag ritka. A későbbiekben a többi hím is sikeresen szaporodott és jelenleg kb. 23 fiatal állatot nevelgetek egy kb. 100 literes akváriumban. A szájköltés időtartalma kb. 15-20 nap és közel 20-30 db apróságot engednek ki a szájukból. Nagyon fontos, hogy jól fedjük le akváriumunkat, ha emellett a faj mellett döntünk. A legkisebb résen is képes kiugrani! Képekkel együtt itt is olvasható: http://labyrinthparadise.blogspot.com/ Horváth Balázs Gergő Címkék: |
| trek |
| Tévhitek az akvárium körül - III.rész |
| 2009.11.25 14:47:22 | |
|
A végére maradt még néhány apróság amit meg kell említeni. Ha kihagytam valamit a köztudott tévhitek közül akkor nyugodtan szóljatok.
Miért kell a szűrőt bedugni? Ezt kérdést havonta rendszeresen hallom, persze nem mindig pont így. Sokszor az a kérdés “Éjszakára kihúzhatom? Nagyon zörög…”. A szűrés nem dekoráció - már csak azért sem mert többnyire nem túl szép, persze ízlés dolga – így nem opció, hogy bedugjam avagy sem. Igen, mennie kell éjjel-nappal mivel így tudja csak biztosítani az akvárium megfelelő szűrését. “Nem kell az, működik nélküle is az akvárium!” – mondja a “bölcs”. Vannak esetek amikor mesterséges szűrés nélkül is üzemel egy akvárium, de valljuk meg ez még a profiknak is nehéz feladat és ritka mint a fehér holló. Maradjunk csak a jól bevált módszernél, azaz dugjuk csak be a szűrőt a konnektorba. A folyamatos vízáramlás oxigéndús vizet juttat a szűrőanyagban megtelepedő lebontó baktériumoknak illetve összeszedi a szennyeződéseket. Így működhet rendesen az akvárium nitrogén körfogása. Ha ezt leállítjuk hosszabb időre akkor bizony bajok lehetnek a felhalmozódó – többnyire szemmel nem látható - káros anyagok miatt.
“Minden hal tartható együtt” – mondja a kereskedő és kaján vigyorral becsomagolja a halakat. Igen, valóban így van több kevesebb ideig. Az hogy mennyi ideig attól függ milyen fajokat gyömöszöltek a zacskóba. De legtöbbször egy hétig sem tart. Miért is? Mert attól hogy “társas hal” az egyes fajok igényei merőben eltérhetnek egymástól. Ezért válogassuk meg alaposan mit rakunk egy akváriumba. Elsősorban a viselkedésük, a táplálkozásuk, az igényelt vízminőség és a méret ami meghatározó. Ezeket az adatokat írjuk fel a cetlire amikor vásárolni indulunk. Ha mégis olyan halat szeretnének akváriumunkba rakatni ami nem passzol akkor szóljunk hogy “Stop! Nem ilyen halat akartam!”.
Ugyanaz igaz a halakra mint egy intelligensebb lényre amely tartja őket. A kövérség egészségtelen. Aki akar szóljon meg, de akkor is igazam van. Számos probléma forrása lehet az elhízás halaknál is. Etessünk körültekintően ami a mennyiséget illeti. Figyeljünk a minőségre is, legyen változatos halaink étrendje. Ha eldöntöttük mivel etetünk, tegyük ezt inkább többször kevesebb eledellel, mint hogy reggel beleborítjuk “Majd megeszik, egész nap ráérnek!” felkiáltással. Igen, nagyját megeszik és még az is lehet hogy megemésztik. Mondanánk ez jó, de így lehet egyszerűen felhízlalni a jószágot. Jellemzően a kaja egy része emésztetlenül átmegy a bélrendszerükön és ugyanott köt ki, mint amit meg se ettek. Adjunk annyit amennyit rövid idő alatt elfogyasztanak, mondjuk 5-10 perc. Ennyi időd kell hogy legyen, nem? Ha nem akkor ajándékozd el a cuccot. Ha élővel etetsz akkor más a helyzet, hiszen ami él ritkán bomlik a vízben. Ami viszont nem él és nem eszik meg, bizony elkezd bomlani és igen hamar problémákat okoz. A víz “egyensúlya” felborul és sokszor látható tünetek nélkül a kis kedvenc is követi – azaz ő is felborul. A legnagyobb hiba amit a haltartók elkövetnek, az nem más mint a túletetés. Ettől döglik a nagyja.
Végül.... Végül de nem utolsó sorban. Tanulj! Annyi minden van amit meg lehet tanulni. A díszhaltartás nagyon egyszerű és nagyon bonyolult is tud lenni. Ha egyszerűbben szeretnéd akkor olvasd el legalább az alapokat, kérdezd meg ismerősödet (olyat persze aki tudja is miről van szó) és válassz egy nem túl kicsi akváriumot kezdésnek. 80-150 liter között már jó választás. Válassz elsőre néhány könnyebben tartható fajt, ami a helyi csapvizet is bírja. Ne feledkezz el az akvárium helyes beindításáról sem! Persze ha rögtön kihívást szeretnél és szenvedni is akarsz akkor nyugodtan vágj bele kisebb méretűbe és tömd tele mindenféle hallal. Ez utóbbihoz sok szerencsét kívánok (miközben sajnálom a halaidat), de ne lepődj meg ha hamar csalódnod kell. Tanulj! Ehhez sok segítséget kaphatsz ezen a fórumon is. Óvakodj a hülyeségektől és inkább kérdezz sokat!
Címkék: |
| ugrosaska |
| Betta foerschi Formacsoport 1. rész |
| 2009.11.17 19:28:45 | |
|
Betta foerschi Formacsoport http://labyrinthparadise.blogspot.com/ Címkék: |
| ugrosaska |
| Betta macrostoma |
| 2009.10.22 08:38:46 | |
|
A halak lelőhelye akkor még csak Brunei Szultanátus területéhez volt köthető. Mára már felfedeztek Sarawak területén is macrostoma populációkat. A kőolajban és földgázban gazdag Brunei Délkelet Ázsiában, Borneó szigetén található. Felszínét 70%-ban trópusi esőerdő borítja, aminek nagy része védelem alatt áll, vagy Nemzeti Parkká van nyilvánítva.
A szultánság igen gazdag és kellőképpen ügyel nemzeti kincseire. Az ott tartózkodás és a kijutás költséges volt már 1984-ben is, amikor még nem tiltották törvények a Betta macrostoma exportját. A Brunei Szépségnek becézett harcoshal egyébként is a Brunei szultán egyik kedvenc őshonos hala, aki különösen ügyel a szultánság területein belül még az akváriumban tartott egyedekre is. Az egyik helyi újság, a The Borneo Bulletin is rendszeresen hírt ad a legügyesebb tenyésztőkről. Nem ok nélküli a faj védelme. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) feltette a Vörös listás fajok közé, itt pedig a Vulnerable D2-es besorolást kapta, ami röviden annyit jelent, hogy a Brunei Szépség a jelenlegi tendenciák folytatódása mellett természetes környezetében előre láthatóan a kihalás szélére fog sodródni. A faj természetes lelőhelyén, Borneó szigetén az emberi zavaró hatások közvetetten vagy közvetve, de hatással vannak az ott élő populációkra. Itt nem csak a környezet szennyezésre, erdőirtásokra gondolok, hanem a helyi őslakosok táplálkozási szokásaira is, akik meg is eszik a chili paprikára emlékeztető halakat! Ne feledkezzünk meg a mi felelősségünkről sem! Ez is ugyanolyan fontos, mint az ott élők környezettudatosabbá tétele. Mit tehetünk mi egy Borneón honos, szájköltő Betta fajért? A hibát az általános akvarista szemléletmódban kell keresni, mégpedig a vadonfogott állatok töretlen térhódításában. Egyrészről érthető, hogy sokkal kevésbé izgalmasabb egy domesztikálódott faj tartása, tenyésztése, mint egy vad faj betörése. Jelenleg Európa szerte, főleg Németországban, Hollandiában, viszonylag nagy számú tenyésztett macrostoma állomány van tenyésztők és kereskedők kezében, ami elégséges ahhoz, hogy folyamatosan tudjuk saját állományunkat frissíteni, genetikai változatosságukat növelni. Törekedjünk elsősorban tenyésztett halakat vásárolni és ne támogassuk a halimportőrök természet kizsákmányoló magatartását! Ha csökken a kereslet, csökkenni fog a vadonfogott macrostoma kínálat is!
Félreértés ne essék, nem a kutató expedíciók, a befogási engedéllyel rendelkezők szakmai munkája során begyűjtött macrostomákra gondolok. Azokat a szakembereket, akik így jutnak hozzá ilyen fenséges fajokhoz, majd azokat tenyésztésre adják tovább az arra specializálódott akvarista mestereknek, minden formában pártolni kell.
A teljes bejegyzést itt lehet elolvasni:
Horváth Balázs Gergő Címkék: |
| ugrosaska |
| Eleségállatok |
| 2009.10.19 08:01:37 | |
|
Alapvetően ez a téma az "ahány ház, annyi szokás" kategóriába tartozik és legtöbbször a tenyésztők már egy jól bevállt etetési metódust követnek, különböző válogatott eleségekkel. Sokan és sokszor kitárgyalták már ezt a témát, és pont ezért nem gondolom, hogy ismételni kéne őket. Helyette inkább pár ritkábban használt élőállat tenyésztési-tartási módszert mutatnék be.
Képekkel együtt itt lehet megnézni [katt]
A mexikói bolharák (Hyalella azteca)
Sokunk tisztában van a bolharákok akvarisztikában való felhasználásával. Ki ne találkozott volna már velük kisebb patakokban, folyók lassú sodrású partközeli részein, tavakban, pocsolyákban kövek, fadarabok alatt megbújva. Planktonozás, vagy akvatikus mohák vizsgálata során számos alkalommal gyűjtöttem be ezekből a kis rákocskákból és halaim bőszen ették őket, de a tenyésztésükkel mindig probléma adódott, mert érzékenynek bizonyultak a magasabb hőmérsékletre (<24-25 C fok). Ezek a bolharákok Gammaridea családba tartoznak és kis hazánkban leggyakrabban a tüskés (Gammarus roeseli) és a pataki (Gammarus pulex) bolharákokkal találkozhatunk. A mexikói bolharák jobban tolerálja az akváriumokban előforduló hőmérséklet különbségeket és az ebből adódó oldott oxigénben szegényebb vizeket is. Ezen alkalmazkodó képességei miatt vették bele az akvaristák a tenyészthető élő eleségek listájába. Tartása nagyon egyszerű, töltsünk meg egy kisebb mini akváriumot, befőttes üveget vagy átlátszó műanyag dobozt csapvízzel( 10-24 nk, 7-8,5 pH, 16-27 C fok), helyezzünk bele köveket, vagy valamilyen fadarabot, valamint egy kisebb mennyiségű mohát és ha módunkban áll levegőztessük is vizüket. Az aljzat használata nem fontos, de a gyenge fény ajánlott, hogy tudják követni a napszakok váltakozását. Ha a körülmények megfelelőek elkezdenek szaporodni. A nőstények kb. 10 napig hordják petéiket, majd hasonlóan a több édesvízi garnélánál kifejlett kis rákocskákat engednek el, számuk változó, kb. 10-30. Egy hónapos kort elérve ivarérettekké válnak az új generáció tagjai. Ha szépen beindult tenyészetünk és megemelkedett a számuk ügyeljünk rá, hogy az általunk beszórt táplálék ( uborka, cukkini, haltáp, elhalt növényi részek, stb.) ne emelje meg a nitrit-nitrát szintet. Ezt vízcserékkel előzhetjük meg! Tápanyagtartalma is kiváló (természetesen ez is függ attól, hogy mivel etetjük rákocskáinkat):
Víz 86 %
Fehérje (albumin) 7 %
Zsír 1%
Vitaminok A
Ballasztanyagok megtalálható
És talán a legfontosabb, hogy élőállat! Növeli halaink vitalitását, ügyességét, immunrendszerét.
Ugróvillás (Folsomia candida)
Nyírkos földben megjelenő, szabad szemmel is látható talaj- avarlakó lények. A növénykedvelő ember cserepes virágai földfelszínén találkozhatunk vele rendszeresen.
Kis fehér rovarok amelyek szerte ugrándoznak mikor megöntözzük növényünket. Ha nem nagyon vizes a földlabda, maguktól is kihal, lételemük a nyirkosság. Ezt tenyésztésük során is figyelembe kell venni. A legjobb, ha egy kis műanyag dobozba teszünk tőzeget és azt spriccelgetjük 2-3 naponta. A hőmérséklet inkább szobahőmérséklet alatt legyen, tehát 16-23 fok körül, így a tőzeg sem szárad ki túlságosan hamar. Oltsuk be a tőzeget ugróvillás tenyészalanyainkkal, majd helyezzünk rájuk egy kisebb méretű szivacsdarabkát, ami majd a begyűjtésük során játszik szerepet, ha etetésre kerül sor. A képeken jól látszik a művelet. Etethetjük őket különböző zabfélékkel, kukoricapehellyel is (Cornflakes). Méretük kb. 1-2 mm, így ideális eleség még növésben lévő állataink számára is.
Röpképtelen muslinca (Drosophila)
Egy nagyon elterjedt eleségállat az akvarisztikában, sok új dolgot nem nagyon lehet róla már írni. Alapvetően a kétszárnyúak rendjébe tartozó kistestű légy, ami a tudományos nevéből adódóan harmatkedvelő. A Drosophila melanogster talán az egyik legkedveltebb laborállat, az egyik a kevesek közül, aminek ismerjük a teljes génállományát. Ennek egy mutációja a röpképtelen muslinca, ami az akvarisztikában-terrarisztikában közkedvelt élőeleség. Tenyésztése egyáltalán nem nehéz, inkább csak kellő odafigyelést igénylel. Már pár darab kis muslincával is indíthatjuk tenyészetünket egy 1,5-2 L-es Petpalackban. A Palack tetejét levágjuk majd az aljára szivacsot, vagy benedvesített zsebkendőket tehetünk és a tetejét lefedjük pl. harisnyadarabbal meggátolva ezzel legyeink elszökését. Ezután következik a táplálék behelyezése, ami lehet magas fruktóz tartalmú gyümölcs. Banán, megérett alma, szőlő, stb.. Lárvái erjedő, bomló növényi anyagokban (pl. erjedő gyümölcsökben) fejlődnek, ahol mikroszkópikus gombákkal táplálkoznak. Pár hét alatt hemzsegni fognak a kis muslincák, és elkezdhetjük halaink etetését. Nálam többször előfordult, hogy mutálódott pár muslinca és újra röpképesek lettek, őket légycsapóval ajánlom etetni ;). Legyeink komfortérzetét növelhetjük még, ha teszünk a PET palackba hoszabb faaprítékot, amin tudnak mászkálni.
Természetesen ezek a táplálékok nem csak Betták számára ajánlottak és az összes csak kiegészítő táplálék legyen. Egyoldalú etetés mindig hiánytüneteket eredményez halainknál!
Horváth Balázs Gergő
Címkék: |
| trek |
| Tévhitek az akvárium körül - II. rész |
| 2009.10.13 07:57:55 | |
|
Bájitalok, varázsszerek Az első közkedvelt varázsszer a konyhasó (NaCl nátrium-klorid). Valójában a legtöbb esetben nincs rá szükség, és mivel nem növeli a keménységet ezért téves azt gondolni hogy a kemény vizet kedvelő fajok ( pl. elevenszülők, afrikai sügérek) vizét besózzuk. Keményítéshez legegyszerűbb pl. mészkövet használni (CaCO2 kalcium-karbonát), vagy szódabikarbónát a karbonátkeménység (NaHCO3 nátrium-bikarbonát) illetve keserűsót (MgSO4 magnézium-szulfát) az összkeménység növelésére. Sok esetben pont fordítva szeretnénk a keménységet változtatni (azaz csökkenteni), ebben az esetben használjuk ozmózisos vízlágyítót vagy kevertágyas gyantát. Kérdés hogy van-e valamilyen terápiás haszna a konyhasónak? Néhány gramm/liter használható a nitrit és nitrát mérgező hatásának csökkentésére (de megette a fene ha erre van szükség), viszont jól működik egyes másodlagos bakteriális fertőzések és úszórothadás mérséklésére. Használható darakór kezelésére (a vízhőmérséklet emelése mellett). Egészséges (édesvízi) akváriumban, a hosszútávú sóadagolással inkább kárt lehet csinálni mintsem hasznot. Persze vannak “sós” esetek is pl. brakkvizes halak. Említsük meg a metilénkéket, mint közkedvelt bájitalt és sok kereskedő első ötletét, ha akváriumról kérdezzük. “Fertőtlenítsél!” – mondja. Na de minek? Az akvárium működéséhez szükségesek lebontó baktériumok és mindig találunk olyan mikroorganizmusokat amelyek természetes velejárói a víznek, azaz sosem steril. Csak akkor használjuk ha tényleg betegség miatt van rá szükség. Persze aki szereti hogy kékes lében úsznak a halak azokat úgysem lehet lebeszélni róla. Nyilván azért használható a szer, csak nem úgy hogy folyamatosan adagoljuk a vízbe. Nézzük a vízkezelő szereket. Ez egy hatalmas piac és amíg ez így van addig mindig el lehet adni. Na jó, azért használhatók is persze, megköt káros anyagokat. Állítólag stresszoldó, ez leginkább a halak szállításakor lehet hasznos. Amúgy a türelmetlen akvarista “jóbarátja” is lehet egy vízcserénél. Hagyjuk a vizet pihenni és sokszor többet érünk vele. Ide sorolandó varázsszer még az aktívszén! Nagy tévhit hogy az aktívszén megköti az összes nitrátot és minden “káros” anyagot. Nem úszod meg a vízcserét! Az aktívszén egy kémiai szűrőanyag, alkalmas egyes bomló anyagok, gázok, festékanyagok megkötésére, mindaddig míg nem telítődik. Ez rövidebb-hosszabb idő alatt bekövetkezik és ezután már több kárt csinál mint hasznot, így időben cserélni kell. Jó tulajdonságai miatt gyógyszeres kezelés után érdemes “bevetni”. Egyéb esetekben nem sok minden indokolja a használatát. Persze lehet ezen vitatkozni, mivel adszorbeál olyan anyagokat amik a halak vizeletében vannak, viszont a nitrátképződés olyan gyors hogy az aktívszénnek nincs markáns jelentősége. Főleg olyan mini kiszerelésben amiket belső szűrőkbe lehet belepaszírozni.
Guppit a népnek “Vegyél guppit, az túlél mindent!” – halljuk sokszor a “bölcs” tanácsot. Valóban igaz hogy a vadon élő guppik erősek és könnyen alkalmazkodnak a mostohább körülményekhez is. De ez már kevésbé mondható el a tenyésztett példányokról, ők kevésbé rugalmasak és jobban kell őket “kényeztetni”. Ha berakjuk őket egy friss vagy gyatrán karbantartott, rossz vízminőségű akváriumba, akkor sajnos már el is kezdhetünk aggódni. Ha igazán szép és jó kondíciójú guppikat szeretnénk akkor megfelelő akváriumról kell gondoskodni. Felejtsük el az “üvegbiliket”, picike akváriumnak “látszó” tárgyakat. Rendes akváriumot szeretnek, jól szűrt, tiszta vízzel! Még a legjobb körülmények között tartott guppikat se keverjük olyan fajokkal amelyek megcsípkedhetik az úszóikat (pl. néhány márna, pontylazac, harcoshal). Tartsuk őket nagyobb csapatban így kevésbé aggresszívek egymással.
A műnövény az igazi? “Inkább műnövényt veszek mert azt könnyű tartani” – mondta egy ismerősöm. Tény hogy nem sok karbantartást igényel, habár néha nem árt megpucolni. Igen, lehet műnövényt olyan akváriumba tenni ahol számottevő “növény fogyasztás” várható (pl. aranyhalas). Azonban nem árt tudni hogy az akvárium zárt rendszerén belül a műnövény vajmi kevés biológiai hasznot hoz. Ezzel ellentétben az igazi vízinövények (és nem a mocsári és szobanövények amelyek hosszú ideig bírják víz alatt aztán kipusztulnak!) hatalmas segítséget jelentenek a vízminőség fenntartásában és nem utolsó sorban látványosak is. A legtöbb faj megfelelő világítás és tápanyag mellett gyorsan és könnyen növekszik. Miért nem sikerül a legtöbb akvaristának mégis szép növényeket nevelni? A legnagyobb gond már az akvárium összeállításánál keletkezik. Többnyire “alulméretezik” a növények fényigényét, azaz gyenge világítást választanak, vagy épp fordítva, a világításhoz választanak nagy fényigényű növényeket. Fény nélkül vajmi kevés esélyük van normális fotoszintézisre, amely az életbenmaradásuk kulcsa. Persze tudom hogy nem könnyű megfelelő világítást találni vagy készíteni. Mindenképp utána kell olvasni és előre gondolkodni mert utólag csak a kukát látogathatjuk a kirothadt növények darabjaival! Ez ugye nem barátja a pénztárcánknak. A növényeket gondozni kell, tápozni esetleg széndioxidot adagolni és a fénycsöveket időben újra cserélni.
...folytatása következik...
Címkék: |
| ugrosaska |
| Nemzetközi Betta splendens bajnokság, Pozsony, 2009 10. 03-04. |
| 2009.10.12 11:07:34 | |
|
Idén is megrendezésre került Pozsonyban egy a Betta splendens tenyészformáknak rendezett nemzetközi bajnokság. Már tavaly is kilátogattam és egyáltalán nem okozott csalódást a felhozatal. Szlovákok tényleg magas színvonalon művelik a "házi Betták" tenyésztését és ezt büszkén ország-világ előtt be is mutatják. labyrinthparadise.blogspot.com Címkék: |
| trek |
| Tévhitek az akvárium körül - I. rész |
| 2009.09.18 13:32:22 | |
|
A díszhal tartás első állomásain átjutva a lelkes (kezdő) akvarista nekilát mélyebben beleásni magát a témába. Olvasgat az internetes fórumokon ahol látszólag sokkal okosabb akvarista társak hirdetik a igét. Nyilván jobb lenne egy szakkönyv elolvasása elsőre, így rögtön át lehetne lépni néhány hétköznapi buktatón. Na de rohanó világunkban, csapkodják az egeret és sok esetben a rossz információt vagy ha mégis jó, annak a felét (se) jegyzik meg. Természetesen vannak fórumok ahol szakértő válaszokat kaphatnak a kérdésekre (mint például itt is), de sajnos vannak ellenpéldák is. Az egyik neves külföldi szaklap ötlete nyomán (úgy látszik a probléma kis hazánkon kívül is fennáll) gondoltam részletezek néhány széleskörben tévesen olvasható és tudományosan közel sem pontos, egyes esetekben kimondottan a hülyeség kategóriájába eső gondolatot a díszhal tartással kapcsolatban.
Ez kicsi hal, nem nő meg! Az egyik legősibb és legveszélyesebb tévhit, miszerint halak akkorára nőnek mint amekkora az akvárium. Miközben valóban igaz hogy egyes fajok csökevényesen fejlődnek túl kis méretű akváriumban, főleg túlzsúfolt körülmények között, azért a többség mégsem így “működik”. Közkedvelt nagytestű sügérek, márnák, algázók például nem szokták “lemérni” az akvárium oldalait és így bizony rohamos növekedésnek indulhatnak. Ha nincs elég hely nagyobb fajok tartására akkor NE vegyük meg! Ha a kereskedő szépen mosolyog, akkor se. Inkább menjünk be a szomszédos könyvesboltba, könyvtárba és olvassunk utána mekkorára is nőhet a kiszemelt hal. Az aranyhalak, csíkfélék és néhány díszhal sajnos valóban csökevényes maradhat. Nehéz eldönteni káros-e avagy sem illetve mennyire szép egy ilyen hal ami viszont biztos, hogy túlzsúfolt, kicsi akváriumban előbb utóbb a vízminőség rossz lesz, a kémhatás instabillá válik és szépen előjönnek ismeretlen eredetű betegségek, vagy ismert de megmagyarázhatatlan gombás fertőzések és úszórothadások vagy rejtélyes halálesetek. “De hát tiszta a vizem és halak jól érzik magukat!” – Ja, persze!
Akvárium takarítót felveszek! Kár lenne. Ha persze nem akarsz vele foglalkozni nyilván ez a megoldás. De vegyük azt az esetet amikor hobbiból tartunk halakat. Sokkal egyszerűbb mint sokan gondolják. Félre lehet dobni a brigádnaplót mert heti 10-15 perc miatt nem érdemes jegyzetelni. A takarítás NEM azt jelenti hogy mindent kiborítok az akváriumból és újra építem. Porszívózás helyett szoktál otthon padlót feltörni és újra burkolni? Na ugye hogy nem! Minden újratelepítés olyan mintha előlről indítanál egy akváriumot. Minek ha minden rendben van? Tessék rendszeresen a víz egy részét kicserélni. Alkalmanként átmozgatni a talajt, néha arrább pakolni egy követ vagy fadarabot nem nagy ördöngősség és a növényeket se teszed tönkre. Na persze ez legtöbbször elvesz az életedből negyedórát. Nyugodtan lehet vásárolni garnélákat, algázókat, páncélosharcsákat vagy ami tetszik “takarító személyzet“ címén, de igaz a hír hogy minél több állatot pakolunk a vízbe az attól nem lesz tisztább csak koszosabb.
Vízcsere vagy amit akartok!
A két véglet: a teljes csere és az elpárolgott víz pótlása, egyik sem jó igazán semmire. Az akvarisztika ma már sokkal korszerűbb “tudomány” mintsem hogy elhiggyük az “öreg” víz a legjobb a halaknak. Persze a friss csapvíz sem a halaknak jó hanem inkább szomjunkat oltani (bár néha érdemes csukott szemmel inni, de ez egy másik téma). A nitrát szint, a bomló szerves anyagok, stb. mennyisége egyre nő és magától nem fog csökkenni. Cseréljünk vizet! De ne az egészet és ne csak az elpárolgott vizet pótoljuk. Minél többet cserélünk annál jobb de persze ne vigyük túlzásba mert nem újraindítani akarjuk az akváriumot. A cserevíz kémhatására, hőmérsékletére kell elsősorban ügyelni, de ha azonos vízzel cserélünk az maga a tökéletesség (nyilván ne a nitrátszint legyen azonos). Ha “nem átlagos” akváriumod van akkor figyelhetsz persze másra is (pl. keménység). Sok sügérfaj, elevenszülők nem tolerálják a magas nitrátszintet, tengeri halak meg mégúgyse. Mivel minden akvárium más ezért érdemes mérni és úgy vizet cserélni. Általában elmondható hogy egy rendszeres (tehát nem évente egyszer!) heti 25%-50% vízcsere kellően “higítja” a nitrátot és a szerves anyagokat. Nyilván ettől vannak markáns eltérések ami függ az akvárium méretétől és tartott halfajoktól is, de a hangsúly a rendszerességen van. “Ez sok időbe telik!” – mondhatnád. Persze elvesz némi időt a TV nézésből de ha tíz percnél tovább tart egy vízcsere, akkor vagy eldugult a cső vagy bealudtál.
...folytatása következik...
Címkék: |
| DiscusMan |
| Új módszer2 |
| 2009.09.03 06:07:30 | |
|
Örömmel irhatom le,hogy a módszer bevált.A kishalak 27 naposak,rohamosan fejlődnek,pusztulás nulla.Egyenletes,életvidám csapat. A szülők ujra leikráztak,épp ma uszott el az uj generáció.Egy hónap alatt két csapat egy pártól!!!!!!!Hihetetlen ,de való! Egy pigeon párom kicsinyeivel ugyanezt alkalmaztam,annyi különbséggel,hogy ott a 7. napi kezelés nem kényszerszerű volt.Egészséges kishalak,a hetedik napjukon megkapták a Tremazol kezelést megelőzésképpen,8. napon leválasztottam őket.Esznek és fejlődnek..... Címkék: |
| DiscusMan |
| Új módszer (diszkosz) |
| 2009.08.25 17:24:25 | |
|
Fiatal diszkoszpárom leikrázott.Annak módja szerint gondozták az ikrákat,majd a lárvákat.Eluszott a szép kis csapat.Szuper nevelőknek bizonyultak. Tapasztalatból tudtam,hogy a kopoltyúféreg elkerülhetetlen.Mindig kéznél van a Tremazol.Vártam a 18-21 napot.Nem értünk odáig.A 7. napon bekövetkezett a későbbre várt rémálom.Egymás után potyogtak a kicsik. Azonnal Tremazol a vizbe,4 óra után 80% vizcsere.Megállt a pusztulás,megusztam kb. 10% veszteséggel. Másnap,az az ötletem támadt,hogy leválasztom a 8 napos csapatot.3 kishalat ,viszonyitási alapként a szülőkön hagytam. Eltelt egy hét,2 óránkénti etetés sórákkal.Elhullás nulla.Ma megtörtént a Tremazolos kezelés ismétlése és ujabb 80% vizcsere. Úgy tünik,a módszer bevállt,a leválasztott kishalak méretben elkerülték a szülőkön nevelkedőket. Holnapután egy ujabb pár kicsinyei kerülnek ugyanilyen sorsra.Majd beszámolok a fejleményekről..... Címkék: |
| Degec |
| törpeszájú halak |
| 2009.07.28 06:34:06 | |
|
Számomra az egyik legkedvesebb halak a lazacok közé sorolt Nannostomusok. Nevük jelentése „kicsi szájú”, ami a magyar névben is megmutatkozik, őket hívjuk törpeszájú halaknak. Külföldön mint ceruzahal (pencilfish) néven terjedtek el. A törpeszájú elnevezés testi jellegzetességükből adódik.
 rivalizáló N. beckfordi hímek Címkék: |
| zabracki |
| Zábrácki - Artemia |
| 2009.07.21 09:02:04 | |
|
Artemia Régi álmomat sikerült idén megvalósítani, saját artémia nevelésbe kezdtem. Igen- igen jól olvastátok nem keltetésbe, hanem nevelésbe. Címkék: artemia |
| Degec |
| a díszhalak ára |
| 2009.07.21 05:48:34 | |
|
A minap épp betértem egy díszállat kereskedésbe itt szombathelyen és érdeklődve nézegettem a halakat, majd láttam szép kis fekete fantomlazacokat. Meglepődtem, hogy 300 ft az ára. No nem azért, mert sokallanám, hanem mert 2003-ban még Komáromban dolgozva 260-ért adtuk a fekete fantomlazacot. Nem hiszem el, hogy a közben eltelt 6 évben 40 forintot emelkedett az ára. Hisz folyamatosan arról hallunk, hogy a gáz, villany, víz s egyéb szolgáltatások, használati cikkek ára emelkedik. Hgy-hogy a díszhalak ára nem, vagy csak igen csekély mértékben változik? A kereskedők és a nagykeresek próbálnak a költségeken faragni. Áremelésre nem is gondolnak. Nem csak most, korábban sem, féltik a piaci pozíciójukat a versenytársaktól. Így egyetlen megoldásként a halak beszerzési árainak leverése jelentheti. Erre remek eszköz a távol-keletről tucatszám beáramló tenyésztett hal. Címkék: |
| Degec |
| Akvarisztikai könyv – Tőlünk -> Nekünk? |
| 2009.07.20 06:28:40 | |
|
Az utóbbi napokban újra átolvastam a nálam fellelhető akvarisztikai könyveket (Dick Mills :), Horn – Zsilinszky, Kápolnási Béla – Halak és akváriumok, Pasaréti Gyula – Akvarista műhelytitkok 1-2, P.P.I. - Akvarisztika kezdőknek és haladóknak (itt egy szép kis gyűjtemény)) és úgy vélem kelően részletes információkra csak az összes könyv átolvasása után szerezhetünk, valamint nagyon fontos, és részletes elemeket tartalmaz az Akvárium Magazin eddig megjelent számaiban található cikkek.
Címkék: |
| zabracki |
| Zábrácki - Új rekord = 1500 liter. |
| 2009.07.13 08:15:02 | |
|
Kevés akvaristának adatik, meg hogy úgy tudjon új házat építeni, hogy a tervrajzon nem csak a konyha meg a fürdőszoba látszódik, hanem egy majdnem ugyan akkora akvárium is.
Címkék: |
Blog
Bejelentkezés
Hozzászólok
Akvárium Magazin
|
|
Ki chatel?
senki semtartózkodik a Chat szobákban.
Fordítás
