Az akvárium szûrése

Több
8 éve 1 hónapja #21 Írta: Pap Endre
Pap Endre válaszolt Az akvárium szûrése témában
Vagyis akármilyen elhasznált is a levegő, várhatóan mindig több lesz benne az oxigén, mint amit a víz oldani tud, így nem ez lesz az akadálya a beoldódásnak, értem.
Azt azonban, hogy a légbeporlasztás nem hűti az akváriumot, sem elméletileg, sem tapasztalat alapján nem írom alá. Azok a buborékok mire felérnek a vízből, telítődnek párával (ami lehet hogy később lecsapódik az üvegen, de valamennyi úgyis elhagyja az akvárium légterét), e pára pedig biztosan párolgáshőt visz magával.
Az egyik kicsi akváriumomban korábban még kicsi motoros belsőszűrő volt. Kíváncsiságból direkt megfigyeltem ,hogy a szoba azonos hőmérséklete mellett - amit szintén mértem - megváltozott a hőmérséklete a víznek, már akkor is, mikor a saját légbeszívóját használtam (persze eközben működik a fodrozódás is, ami igen hasznos, ezért itt is felszínközelbe kell hagyni a vízsugarat). amikor átálltam akkor még légporlasztós szűrőre, tovább esett az egyensúlyi hőmérséklet, persze nem sokat 1-2°C csupán. A fűtő állandó teljesítményű, nem hőfokszabályzós, így a magától beálló vízhőmérséklet a hőkivitel változásával megváltozik a vízhőmérséklet. A nagyobb különbség akkor mutatkozott meg hőmérsékletben, mikor eljött a kánikula. Magasabb hőmérsékleten már többet hűt, mert több párát tud kivinni a meleg levegő. Tovább lehet trükközni azzal, ha esetleg átvezetem a légcsövet egy jegesvödrön, ezzel hideg levegőt fújok be, ami további folyamatos hőelszállítást tett lehetővé, mikor megjött a nagy meleg. A leghatékonyabb vízhűtésnek azonban az bizonyult, ha levettem a fedőt és odaállítottam a ventillátort :), az mindent vitt, 30-ról visszaálltam vele 24-re, és éjszaka le lehetett kapcsolni.
Az alábbi felhasználók mondtak köszönetet: halőrxxl

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
8 éve 1 hónapja #22 Írta: halőrxxl
halőrxxl válaszolt Az akvárium szûrése témában
Az hogy az aquascapereknél éjjel ez a tapasztalat engem egyáltalán nem lep meg sajnos...kimondottan tisztelem és becsülöm specifikus ismereteiket, de egy növénytartásra /sőt mocsári növények szinte hajtatásszerű tuningolására/ kihegyezett medence az én szememben kín az állatoknak. Nem akarok most belemenni hogy mi okozhatja a jelenséget, csak bevetek egy keresőszót ha kedvetek van: " methemoglobinémia halaknál" Hajrá- érdekes lesz!;)
Aztán még: amikor a halak elkezdenek pipálni, akkor a baj már sokkal nagyobb semmint azt gondolnánk- itt most egyértelműen nem azokra a halcsaládokra gondolok melyek kívánják is a légköri lélegzetvételt, hanem a hagyományos "vízi halakra". Amint azt az AM régebbi számában is nagy élvezettel olvashatjuk sajnos az oxigénhiány mint jelenség már jóval korábban mételyezi halaink életét minthogy pipálni kezdenének! A pipálási határ mint olyan jóval kevesebb oxigénszintnél található, mint a kezdődő és minden életfolyamatban káros oxigénhiányos állapot. Részemről legszívesebben megölelném az akkori cikk íróját olyan szépen levezette, látványos méréseket és egy általam plátói szerelemmel kedvelt műszert is bevillantva...szóval számomra aki halas ember vagyok és szó mi szó kissé sok halat is tartok nekem szinte kötelező a folyamatos levegőbeoldás. Működik-működhet a felszín fodroztatása is, de egy régebbi linken lévő táblázat is híven megmutatja a hatékonyságok közti különbségeket.
A legjobb az lenne ha nem is kellene semmit csinálnunk a vízzel, de ez a hobbi nem erről szól..
T. :Gábor
Az alábbi felhasználók mondtak köszönetet: toist, Galagonya, Spongyafilter

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
8 éve 1 hónapja #23 Írta: toist
toist válaszolt Az akvárium szûrése témában
Spongyafilter! Gondolom azért idéztél be, mert ellentmondást véltél felfedezni a kettőnk gondolatai között, de én sem mondtam mást - vagy legalábbis nem erről beszéltem (szövegkörnyezet is fontos). Az idézett részt úgy kell értelmezni, hogy sokkal jobb pl. egy belső motoros szűrőt a felszínhez közel porlasztás nélkül üzemeltetni, mint mélyen a felszín alatt úgy, hogy apró buborékokat porlaszt amik felmennek a felszínig, de nem mozgat ezáltal jelentősen. A levegős szűrés szerintem is jobb, mint a belső motoros, több okból is, alapvetően egyet is értettünk Gáborral is, szóval szerintem kicsit félreértetted a dolgot.
Endre! Értem mire gondolsz, de én úgy tapasztaltam, tökmindegy honnan szívunk a kis csővel, ha belső szűrőnk van (több év alatt egyszer sem lett kevés a vízben oldott oxigénem attól, hogy csak a "zárt" tető alatt volt a kis cső vége). A gyakorlat elméleti háttere az lehet, hogy az oxigén vízben rosszul oldódik, 6-7 mg/l környéke a maximum az általunk használt hőmérsékleten, a levegő 1 literjében pedig nagyjából 200 mg az oxigén, tehát magas a buffer, emellett az akváriumi világítás által melegített levegő és a párolgás egyaránt kifele hajtja az akvárium fölül a levegőt, a kis réseken mindenképpen elég aktív légcsere történik (elég csak arra gondolni alátámasztásul, hogy párszáz liter akváriumnál is mennyivel nagyobb a szoba páratartalma, még akkor is, ha üvegtető van minden akváriumon). Viszont van egy kijelentésed, ami egyáltalán nem igaz: ha levegőt juttatunk be az akvárium vizébe, az önmagában nem hűt. Az valóban tud hűteni, ha fölüle aktívan hajtunk ki levegőt pl ventillátorral, mivel a párolgás erősebb lesz és ez endoterm folyamatként hűti az akváriumban maradó vizet. Visszaolvasva amit írtam, úgy tűnhet, hogy kötözködöm, de nem ez történik csak ha már elméletet keresünk a gyakorlat mögé, próbálom azt megtalálni, ami alátámasztja a valós gyakorlatot. Nem kell elhinni egyébként, csak próbáld ki! ;) Nem durván túltelepített akváriumnál (és ez nagyon fontos kitétel!) elég oxigén fog bekeveredni - a telefon kamerája sajnos még mindig nem jó, hogy pl az L333-asokat levideózzam, jelenleg 2 akváriumom működik bárminemű beporlasztás nélkül kiválóan (csak felszín mozgatással), de hogy egy példát mutassak a múltból, az esőztető szintén csak felszínfodrozásra (felszín alól felfelé) állítva ikráztattam és neveltem fel pettyes indiai tarkasügereket, a hozzászólásban és linkelten látható képek, videók is mutatják, hogy nagyon nem érezték rosszul magukat :) - a hozzászólás alján a 3. videón az is elég jól látható, mennyi a felszínfodrozás mértéke.
Az alábbi felhasználók mondtak köszönetet: halőrxxl, Spongyafilter

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
8 éve 1 hónapja #24 Írta: Spongyafilter
Spongyafilter válaszolt Az akvárium szûrése témában
De a növényes akváriumok nyitottak és mégis jelentkezik az oxigénhiány. Még úgy is, hogy a felszíni hártyát egy skimmerrel eltávolítják. Igaz viszont, hogy a sok növény éjjel jelentős oxigénfogyasztóvá válik.

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
8 éve 1 hónapja #25 Írta: Pap Endre
Pap Endre válaszolt Az akvárium szûrése témában
Azt ne felejtsük el, hogy ha fedő van az akváriumon, akkor hiába fodroztatjuk a vizet, az legfeljebb egy többszörösen elhasznált levegővel érintkezhet, mely cserélődik ugyan, de csak a réseken keresztül, kis mértékben. Míg ha levegőt juttatunk be az akvárium terébe - akár a vízbe, akár a víz fölé - az nemcsak a légteret frissíti, de hűt is. Ez is lehetett az oka, hogy a nagy melegben jobban szuperált a légbeporlasztás. Tehát ha szivattyút használunk - véleményem szerint - mindenképpen használni kell a légbeszívó csövet, mégpedig a tető alól kidugva, hogy friss levegőt szívjon be a tetőn kívülről, ezáltal cserélve a tető alatti légteret.
Én ebben látom a probléma gyökerét amikor csak a vizet hullámoztatjuk.

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
8 éve 1 hónapja #26 Írta: Spongyafilter
Spongyafilter válaszolt Válasz: Az akvárium szûrése témában

toist beküldte: Egyetértek. A hullámzó felszín többet ér oxigénbeoldás szempontjából mint, a finom, elkevert beporlasztás.


Ha már újra előkerült a téma, akkor én is leírom a tapasztalatomat. Nekem is úgy tűnik, mint halőrnek, hogy légpumpás levegőztetéssel sokkal jobban dúsítható a víz oxigénnel. Kánikulában volt az a jelenség, hogy a halak elkezdtek pipálni és a maláj tornyosok is mind a felszínre jöttek. Belső motoros szűrés volt, felszíni vízáramoltatással, légpumpa nélkül. A víz hőmérséklete 28-29 °C körül volt. Aztán üzembe helyeztem a levegős szivacsszűrőt a motoros helyett és a probléma megszűnt. Belső motoros szűrésnél nálam mindig megjelenik a hártya a víz tetején, a levegős ezt eltünteti, nem tudom, hogy ez okozza-e a jelenséget, vagyis a hártya akadályozza a beoldást. Növényes fórumokon is írják, hogy nyáron éjszakára gyakran üzembe kell állítani a légpumpát, mert a halak elkezdenek pipálni, pedig azok az akváriumok nincsenek általában túltelepítve hallal. A természetben a csobogás utánozza a légpumpa hatását, azok a vizek oxigéndúsabbak, amiknek csobog a felszíne, mint a csak felszínen áramlóknak.

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
8 éve 1 hónapja #27 Írta: Pap Endre
Pap Endre válaszolt Az akvárium szûrése témában
Visszatérve a mozgóágyas szűrőkre: Azt hiszem találtam egy remek szűrőközeget, ami olcsó ,nagy mennyiségben gyűjthető, és megfelelően struktúrált konkáv felülettel rendelkezik: Petpalack kupakok, illetve a cseh emelőknél már használatban lévő ampullás kupakok. Ezekből itt Budapesten (jelenleg itt tartózkodok) könnyen összejön egy szatyorral, mindenhol van belőle. Mikor forró vízzel átmostam őket és láttam kavarogni a vödörben, akkor ugrott be ez az ötlet. A zárjegyeket mindenképpen le kell áztatni, és egy hipózás is indokoltnak tűnik ez esetben.

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
8 éve 2 hónapja #28 Írta: Pap Endre
Pap Endre válaszolt Az akvárium szûrése témában
Egyet értek, úgy lesz!
Az alábbi felhasználók mondtak köszönetet: halőrxxl

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
8 éve 2 hónapja #29 Írta: halőrxxl
halőrxxl válaszolt Az akvárium szûrése témában
Mondom neked....ez a honlap A Honlap! Meg lehet alázkodni elődeink munkái előtt, és lehet körömszakadtáig kapaszkodni hogy hozzuk azt a szintet amit ők nem is oly rég prezentáltak. Most ugye már érted hogy miért berzenkedek néha ha itt vagy máshol "harc van az igazamért", vagy azt hiszik sokan hogy ha kellően sokszor elismétlik a butaságot akkor az igaz is lesz egy idő után? :) Ez nem az az oldal ahonnan jöttél...majd megszokod, elfogadod és igen jól fogod magad érezni. Nem a pörgés számít hanem a hobbi nyugodt és helyes művelése. Jó útra léptél- isten hozott!
T. :Gábor

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
8 éve 2 hónapja #30 Írta: Pap Endre
Pap Endre válaszolt Az akvárium szûrése témában
Óriási jó írások vannak! A régebbi rétegekben.
Az alábbi felhasználók mondtak köszönetet: halőrxxl

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
8 éve 2 hónapja #31 Írta: halőrxxl
halőrxxl válaszolt Az akvárium szûrése témában
A tanár úr valóban tanár úr..:)
www.akvariummagazin.hu/index.php/ame/83-...ermet-nyert-pragaban
Cikkek keresése a honlapon: "Főoldal" fül lenyitása, tallózás a 42 oldal csodásnál csodásabb cikkei között- jelenleg ismét megfogadtam hogy nagy gyönyörűséggel elolvasom a " Gázok hatása az akvárium biológiai egyensúlyára" c. írást.
Ha idézetet találsz tőlem és nincs megjelölve forrás azt azt jelenti hogy a neten is megtalálod- copy a szövegre, Google keresőbe illeszt és enter...;) Örömmel jelentem hogy a 3. találat már a Te kommentedre mutat- nos ennyit a net hitelességéről, ezért kell mindig lektorált irodalomból is olvasni.
T. :Gábor
Az alábbi felhasználók mondtak köszönetet: Pap Endre

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
8 éve 2 hónapja #32 Írta: Robotpilóta
Robotpilóta válaszolt Az akvárium szûrése témában
Endre! Én is elég új vagyok itt a fórumon ezért nem akarlak kioktatni de egyetértek halőrxxl fórumtársal. Lazíts kicsit! ;)

"Ami nem öl meg az megerősít"

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
8 éve 2 hónapja #33 Írta: Pap Endre
Pap Endre válaszolt Az akvárium szûrése témában
Rendben, értelek!
Az internetet kényszerből használom források keresésére. Az akavrista blogokról egyet értek, ha még én is tudtam ott blogot írni... Ezzel szemben azért egy egyetemi TDK dolgozat nem a 4/b, azt azért hozzáértő emberek ellenőrzik, mielőtt jóváhagyják, azt az írójának szakemberek előtt, egyetemen tanító emberek előtt szóban is meg kell védenie, és már a mű keletkezésekor tudományos fokozattal bíró személy felügyeli a diákot, annyira nagy balgaságot nem szoktak bennük leírni, cserébe fent van az interneten, na persze rangban mindenképpen alatta marad az általad említett forrásoknak. Lehet, hogy a könyvtár jobb hely lenne a kutatáshoz, de ahhoz is legalább szerzőket, címeket ismernem kell. Ezért vagyok itt. Pl ezt a tippet: Szita Tanár Úr, ezt nagyon megköszönöm, de azt hogy előre megígéred, hogy bele fog törni a bicskám... Mi is a teljes neve Szita Tanár Úrnak? Akkor könnyebben keresek tőle való könyveket a témában. Ezek szerint Ő konkrétan akvarisztika témakörben vizsgálta a denitrifikáció jelenségét, és gyakorlati tanácsokat is találhatok az elmélet mellett az írásaiban? Ez az infó másnak is hasznos lehet itt.

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
8 éve 2 hónapja #34 Írta: halőrxxl
halőrxxl válaszolt Az akvárium szûrése témában
Valódi írott-nyomtatott szakirodalmat is használok, időnként még magamat ellenőrizve is ismételten rákeresek hogy nem halványodnak-e emlékeim! Egyébként létezik az a folyamat amit te leírtál /tehát teljesen az ammónium/ammóniáig "visszabomlik" a nitrát, de ez olyannyira ritka hogy azt gondolom nem is kell ezzel egyenlőre foglalkoznunk. Jobbnak látom ha a nagyon-nagyon alapokat véssük be de tántoríthatatlan bizonyossággal, mert ez rengeteg esetben megvéd minket a "net borzalmaitól".
A Cichlids-ről származó írást ismerem, de első olvasáskor képzavarba kerültem ott, és még nem volt időm újból rendezni magamban- valószínű hogy valamit nem jól értettem tehát nem úgy ahogy a cikkecske írója szánta- visszatérek még rá hogy tisztázzam magamban.
És néhány szó most erről a honlapról amin épp aktívkodunk: tudod kolléga azért nagyon jó itt beszélgetni mert védett környezetben vagyunk- ha majd jobban ki és megismered az itteni írásokat és azok íróit is, látni fogod hogy nem Marcsika a 4/b-ből írja a netről copyzott válogatot badarságokból levont következtetéseit, hanem rengeteg esetben sikeres akvaristák, elismert szakemberek, netán tudományos fokozattal is bíró társaink tisztelnek meg bennünket írásaikkal. Egy dologban biztos vagyok- és ez számomra nagy nyugalmat ad!- ez pedig az hogy ha én mint aktív tag nagyot tévednék bizonyosan kopogtatnának.."Gábor ez nem frankó, ezt magyarázd meg!" :)

Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Minden itt olvasgatónak nagyon melegen ajánlom Szita tanár úr írásait- én már a FB-n nyilvánosan is megköszöntem neki hogy anno megírta a "Szita-összest"...nekem ő hozta meg a kedvemet a kémiához amit folyamatosan és örökkön-örökké tanulok eztán is! (Y)
T. :Gábor
Az alábbi felhasználók mondtak köszönetet: djguard, Robotpilóta

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
8 éve 2 hónapja #35 Írta: Pap Endre
Pap Endre válaszolt Az akvárium szûrése témában
Találtam szennyvizes irodalmat, több is van.
Kétféle rekcióegyenletet írtak le a denitrifikáció folyamatára:
az egyik ebben van:
www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&s...-DNu3HOnz2Yg&cad=rja
A másik itt: kornyezet.elte.hu/cimlap/hu/kornytan/Zar...6/Balogh_Zsanett.pdf .
Ebben a cikkben:
www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A...nologiak_I/ch17.html
Említenek egy módszert, ami a szennyvíztisztítás esetében drága, de talán érdemes lenne megvizsgálni alkalmazhatóságát az akvarisztikában: az ammónium MgNH4PO4 formában történő kicsapatása. Ez 8 körüli pH-nál jó hatásfokkal lehetséges. Sajna elemi magnézium kell hozzá.
Említik itt az ammónia kifúvatását is, ez az amire emlékeztem. Ezen leírás alapján az akvarisztikában nem tudom elképzelni használatát. lúgosítani és melegíteni kell a vizet.
Ezt találtam még:
forum.cichlids.hu/showthread.php?398-Denitrifik%E1ci%F3
mit gondoltok ez utóbbiról? Hihető?
Esetleg tud valaki konkrét akvarisztikai szakirodalomról, ahol ezt a jelenséget leírják, mint akvarisztikában alkalmazottat?
Az alábbi felhasználók mondtak köszönetet: halőrxxl

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
8 éve 2 hónapja #36 Írta: Pap Endre
Pap Endre válaszolt Az akvárium szûrése témában
Sejtettem. Honnan idéztél?
Természetesen ennek a cikknek, amit linkeltem, nem feltétlenül hiszek. Valami szakirodalomra gondoltam, ahol ezt rendesen leírják, mégpedig akvarisztikai gyakorlatban, nem pedig valami szennyvizes témában.
Az üzemanyagra még emlékszek is, de nem tudom hol olvastam, hogy nagyon vigyázni kell, nehogy túladagoljuk, mert ha nem fogy el, belemegy az akváriumba. Úgy rémlik hogy valamikor értettem (érteni véltem) a folyamatot, de az már régen volt. Jártam egy talajvédelem nevű tantárgy előadásaira, ott volt szó a szennyvíztisztítókról, de az is olyan régen volt, hogy a jegyzeteket vagy megtalálom még, vagy nem. Ha sikerül beindítani a régi számítógépemet, talán ott még meglesz.

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
8 éve 2 hónapja #37 Írta: halőrxxl
halőrxxl válaszolt Az akvárium szûrése témában
Bicska bele fog törni...;) Sokkal bonyolultabb a dolog, ráadásul idézem: " A folyamat végén elemi nitrogén keletkezik, amely visszakerül a légkörbe. ".
Nagyon szép dolog a reklám és a hiedelem, de minél mélyebbre ás valaki a témában annál inkább el is bizonytalanodik, illetve elkezd hitetlenkedni a reklámokon...röviden: az idézett akvaristás blogokban nekem hiányzik a folyamathoz szükséges "üzemanyag", mert maga az anoxis vagy anaerob környezet még csak az első lépcső.
T. :Gábor

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
8 éve 2 hónapja #38 Írta: Gabor77
Gabor77 válaszolt Az akvárium szûrése témában

Pap Endre beküldte: Valahol olvastam egy olyanról, hogy denitrifikátor. Úgy tálalták, mint egy módszer arra, hogy kivegyük a nitrátokat a vízből.


Itt egy másik módszer: www.akvariummagazin.hu/index.php/forum/1...eralva?start=20#4920 , szvsz olcsóbb, biztonságosabb, egyszerűbb, kisebb, stb...
Az alábbi felhasználók mondtak köszönetet: halőrxxl

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
8 éve 2 hónapja #39 Írta: Pap Endre
Pap Endre válaszolt Az akvárium szûrése témában
Valahol olvastam egy olyanról, hogy denitrifikátor. Úgy tálalták, mint egy módszer arra, hogy kivegyük a nitrátokat a vízből. Addig értem a dolgot, hogy az anaerob bacik nitrát légzéssel a nitrogén vegyületeket visszaalakítják ammóiává. Ezután mi történik? hogyan tünteti el az ammóniát, amitől nagy nehezen az aerob szűrő megszabadította a vizet? Tudok róla, ohgy vannak olyan szennyvíz tisztítók, ahol ezt az ammóniát kiszellőztetik a vízből, de azt már nem tudom ,hogy ezt pontosan hogyan csinálják. Egy ilyen kiszellősztetés működik az akvarisztikai denitrifikátornál is?
Itt olvastam erről:
www.akvarista.hu/akvarista-cikkek/akvari...itrifikatort-hazilag
www.akvarista.hu/akvarista-cikkek/akvari...or-1-ev-mukodes-utan
Valamikor, mikor a kommentek még megvoltak, valaki elmagyarázta ezt ott, de az már nagyon régen volt.

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
8 éve 2 hónapja #40 Írta: Robotpilóta
Robotpilóta válaszolt Az akvárium szûrése témában

halőrxxl beküldte: 1, Elsősorban az hogy milyen célra, mekkora medencébe szánod. Pl.oldalmattennek 5 centis mivel megtartja magát-kisebb méretű medencében vagy hajlított sarokmattennél már a 3cm is elég lehet. A szivacs vastagsága jelenleg igen heves érdeklődés kereszttüzében áll, az egykori gigantikus nagy szivacstömbökkel szemben érdekes dolgok derülnek ki a vékony darabokról is. :)
2,.Az általad jelzett méretek a szivacs cellaméretét jelzik, minél nagyobb ez a szám annál több egész cella van egy négyzetinchen belül.
-A legritkább a Tm10 csak előszűrésre való főleg durva szennyeződésekhez pl. tavaknál.
-Tm20 már akvarisztikai gyakorlatban is ismert előszűrőként, tömődés esetén már elképzelhető megtelepedő baktériumkultúrákkal is
-Tm30 a leggyakoribb sűrűség, ezt elterjedten használjuk mindenféle szűrőhöz. Első osztályú könnyen tisztítható cellaméret.
-Tm45 egy igen sűrű /majdnem mint a "matracszivacs"/ habanyag, gyakorlatunkban főleg kisebb szűrőknél vagy garnélák medencéinek elválasztására használjuk.
T. :Gábor
Ui.: ne a medence méretét, hanem a célt nézd amire használni szeretnéd! Egy köbméteres medencében is nagyon jó a Tm30 biológiai szűrőnek, de 100 literes kishalas növényeshez is kellhet a Tm20 előszűrőnek.

Köszönöm Gábor a kimerítő választ! Bár a szivacs cella méretezési számokat ismertem mert elég sokat kutakodom a témában ,de valaki még biztos hálás lesz ,hogy ide leírásra került ez is.
Tehát akkor nekem halashoz 5cm TM30 kell a garnishoz meg 3cm TM45 mindkettő sarokmatten lesz. Indulásnak biztos jólessz a többit meg a tapasztalat hozza :) Na meg a vízteszt! :laugh:

Üdv. Karcsi

"Ami nem öl meg az megerősít"

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Moderátorok: peters
Oldalmegjelenítési idő: 0.413 másodperc

Naptár

March 2024
M T W T F S S
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
Bejelentkezés