Az akvárium megvilágítása - 1. rész

Az akváriumok megfelelõ megvilágítása mindig is a legnehezebb dolgok közé tartozott az akvarisztikában. Ebben próbál segíteni ez a cikksorozat, a kezdetektõl a remélhetõen kielégítõ végeredményig. Az első részben az alapfogalmak kerülnek tárgyalásra.

A lakás dísze egy szépen kialakított akvárium, ami kihangsúlyozható a megfelelõ világítással. Figyelembe kell venni, hogy a növényeknek és a szemlélõdõ embereknek van csak szüksége speciális világításra. A növények a megfelelõ hullámhosszúságú fény segítségével képesek fejlõdni, míg az emberi szemnek a megvilágítás színvisszaadása fontos (az esztétikai élmény miatt). Azt, hogy milyen lámpatestet és fényforrást alkalmazzunk nehéz eldönteni. Ebben próbál ez a pár sor segíteni, oly módon, hogy magyarázatot ad a legfontosabb paraméterekre, amiket a gyártók feltüntetnek a termékeken. A késõbbiekben jellemezve lesznek a különbözõ típusú fényforrások rávilágítva elõnyeikre, hátrányaikra, felhasználhatóságuk korlátaira.

A fényforrásokat az alábbi paraméterekkel szokás jellemezni:

Fényáram: Ez a sugárzó testekbõl (jelen esetben a fényforrásból) a teljes térbe vagy annak egy részébe kisugárzott, a látható tartományba esõ teljesítmény jellemzésére alkalmas mennyiség. Jele: F, mértékegysége: lm (lumen).
Régóta bevett szokás, hogy az akvárium megvilágítás mértékének szükségét Watt/liter –ben (W/l) adják meg. Ez, a fenti definíció ismeretében óvatosan kezelendõ megközelítés, mivel a fényforrás kialakítása, mûködési elve nagymértékben meghatározza a kibocsátott fényáram mértékét.
Az alábbi példa megfelelõképpen rávilágít erre (a benne szereplõ típusok késõbbiekben ismertetésre kerülnek).

Ha a W/l megközelítést alkalmazzuk és van egy 100 literes akváriumunk, amit szeretnénk megvilágítani, ennek (tegyük fel) 0,6 W/l teljesítmény-liter arányt ajánlanak, akkor 100 literhez 60W-os hagyományos izzóból 1 darab alkalmazása szükséges. Viszont ha ugyanezen képletet alkalmazzuk a háromsávos fénycsõ esetében, akkor máris 3 db –ra van szükség, annak ellenére, hogy a fényáram már egy csõ esetében is lényegesen magasabb a hagyományos izzóhoz képest. Ez a különbség még inkább szembetûnõ a fémhalogén fényforrásoknál. Ha mindenképpen viszonyszámot szeretnénk alkalmazni a fényforrások számát illetõleg, akkor sokkal szerencsésebb (és valósághoz közelebbi) a lm/ liter alkalmazása.
További bonyolítást jelent, ha a lámpákat lámpatestbe helyezve alkalmazzuk, ilyenkor nagymértékben befolyásolja a fényáramot az alkalmazott reflektor-, tükör-, lámpatest típusa, kialakítása, anyaga.

Másik fontos paraméter a színhõmérséklet, amely a fényforrás által kisugárzott domináns hullámhossz következtében fellépõ színészlelést okozza. Ezt a következõképpen osztjuk fel:

Bár nem szokták kihangsúlyozni, de igencsak fontos jellemzõ a fényforrásoknál a fényhasznosítás, amely egy viszonyszám. Ez azt fejezi ki, hogy a felvett teljesítménynek hány százalékát alakítja át (hasznos energiává,) fénnyé a lámpa (a legtöbb, bemutatásra kerülõ típus esetén megemlítésre kerül).

Következõ paraméter a színvisszaadási index (Ra).
Annak jellemzésére szolgáló mérõszám, hogy az adott fényforrással megvilágított jellemzõ színminták színe milyen mértékben változik meg a referenciasugárzónak választott fényforrással (általában izzólámpával) való megvilágításhoz képest.

A felsorolt fényforrások közül akváriumi világítás céljára a hagyományos izzólámpa, fénycsõ, fémhalogén lámpa, higanylámpa alkalmas.

Ezért ezekkel foglalkozunk részletesebben a következõ részekben.

Folytatjuk!

Szerzõ: Farkas Csaba
Fotó: AM