Hozzászólás a cikkhez
Bejelentkezés a hozzászóláshoz
Erős másfél éve felszámoltam a black worm medencét. Kellet a hely, nem volt érdemes tovább folytatnom hiszen csak egy kísérlet volt. Szaporodtak, gyarapodtak, de sokkal lassabban mintsem hogy megérje őket külön medencében gondoznom. Így hát maradéktalanul feletettem őket- ezt gondoltam! 
Mind a mai napig azonban egy kis állományuk és az L134 harcsáim medencéjében, ők nem fogyaszthatnak valami sokat a talajba gyorsan visszahúzódó férgekből. Így hát most is van még L.variegatus-om amiből ha szeretnék indulhatnék újra- de nem akarok! Teljesen más lenne azonban a pálya akkor ha olyan telken élnék amit patak folyik át- nos ott tuti ezer % hogy nyáron a blackeket megpróbálnám egy átfolyós medencében, de az még ettől is biztosabb hogy tubit is..
T. :Gábor
Mind a mai napig azonban egy kis állományuk és az L134 harcsáim medencéjében, ők nem fogyaszthatnak valami sokat a talajba gyorsan visszahúzódó férgekből. Így hát most is van még L.variegatus-om amiből ha szeretnék indulhatnék újra- de nem akarok! Teljesen más lenne azonban a pálya akkor ha olyan telken élnék amit patak folyik át- nos ott tuti ezer % hogy nyáron a blackeket megpróbálnám egy átfolyós medencében, de az még ettől is biztosabb hogy tubit is..
T. :Gábor
Hú, ez nagyon hosszú blog. lehet, hogy már le van írva, bocsássátok meg, de félúton olvasás közben eszembe jutott, amit a gilisztás topikban említettem , hogy a gilisztáim immáron úgy néz ki, hogy kiöregedésig életben maradnak a jól szűrt akváriumom ajzatában és szűrőjében. Talán erre ez a féreg is képes lehet, még inkább mint a giliszta, talán még szaporodni is képes lehet benne, közben kizabálja a szűrőből azt, ami rohadni tudna - dupla haszon. Mit gondoltok? Valaki esetleg próbálta?
Toist: Köszönöm hogy köszönöd 
Igazából nem munka és fáradság volt ez,hanem igen lelkesült rögzítése a tapasztalataimnak-a munka ott kezdődött amikor a Blogger szétdobálta az egészet:(.
A pincéből én talán május végén hoztam föl őket,ekkor olyan kevesen voltak,és olyan csenevészek hogy tényleg hezitáltam a feletetésükön.Mi a fenének szenvedjek velük-bár ez nem szenvedés;)-,és minek foglaljanak el egy medencét/állványon helyet ha nem sikerül?Nálam minden centiméternek értéke van-szó szerint az állványok elkészítésekor valódi harcot folytatok a centikért!Gondolhatjátok hogy ezekre egyedi méretű medencéket teszek,tehát igen értékes számomra minden egyes liternyi akvárium...
Mégis megacéloztam magam,és nem törődtem bele-kezdetben én is úgy próbálkoztam mint ahogy a mostani linkeken van..eltartáshoz csodálatos,de tenyésztéshez nem gondolom jónak.Különösen ha valami olyan "biotópszerű" mocsarat vagy gyenge kis patakrészletet szeretnénk elérni amilyet én is.Itt azonnal meg is jegyzem hogy a blogban említett kolléga-aki összehasonlíthatatlanul sikeresebb nálam-nem alkalmaz semmiféle aljzatot...na ezért is várnám lelkesedve hogy a börzén talán összefuthatunk!
Tehát májusban "feljött" egy gyűszűnyi black,a blog írására pedig lett erős 1.5 deciliter.Ha megsaccoljuk ez kb.százszor annyi mint májusban..de nem ilyen egyszerű
Ha most követem ezt a haladványt akkor 4 hónap múlva 15 liter féregnek kellene lennie?Aligha hiszem-egyrészt az élőhelyük szűkössége,másrészt a közben elkövetett bakik is beleszólnak!Bakik igen-mert ekkorka kis helyen egy egzotikusnak számító férget tenyészteni igazi kihívás..minden mindennel összefügg.A dolgok végső kicsengése talán az lehetne,hogy nem szabad túlspilázni....csak hagyni kell hogy tegyék a dolgukat,etetni,és vizet cserélni.Na jah...meg újabb helyet sikeríteni nekik,mert a jelenlegi már kicsinek gondoltatik,és ha nem megy ahogy szeretném még erre fogom..
Drága érdeklődő kollégáim!Nem tudok okosat mondani...nem merészelek elhamarkodott kijelentéseket tenni,mert időközben megint újabb tapasztalatokkal lettem gazdagabb.El is bizonytalanodtam-most vastagabb aljzatuk van,és nekem úgy tűnik mintha kevesebben lennének mint ezelőtt-de emlékszem amikor legutóbb felkavartam őket akkor is meglepett az a mennyiség ami előkerült onnan!
Nem tudok választ adni arra sem hogy mennyi idő alatt regenerálódnak a durva felkavarás/fragmentálódásra késztetés után,de azt gondolom bármiféle táblázat és link is csak támpont lehet..sok a változó,sok az olyan tényező ami nálunk más lehet mint a laboratóriumokban.
Csigák:elírtam,javítom majd!Dehogy postakürtök azok..egyszerű tányércsigák!:)Ettől függetlenül erőteljesen ritkítottam őket,mert közös a tudásunk..ezek is megesznek mindent!Elbaltáztam anno-a belső felületen keletkező mikrofilm réteg eltávolítására "szerződtettem őket"...
Nos,ha mai fejjel újrakezdeném egy nagyon nagy felületű és inkább lapos mint magas medencében folytatnám-most azonban bajban vagyok a hellyel:(Mindezek mellett én nem tenném őket alig pár centis vízbe-élőhelyükön nyilván jó így,de mi van ha mi valamit hibázunk?A mélyebb víz egyben több víz is,egyféle biztonsági tartalék:több esély és idő ha elhibázunk valamit.
T.:Gábor
Igazából nem munka és fáradság volt ez,hanem igen lelkesült rögzítése a tapasztalataimnak-a munka ott kezdődött amikor a Blogger szétdobálta az egészet:(.
A pincéből én talán május végén hoztam föl őket,ekkor olyan kevesen voltak,és olyan csenevészek hogy tényleg hezitáltam a feletetésükön.Mi a fenének szenvedjek velük-bár ez nem szenvedés;)-,és minek foglaljanak el egy medencét/állványon helyet ha nem sikerül?Nálam minden centiméternek értéke van-szó szerint az állványok elkészítésekor valódi harcot folytatok a centikért!Gondolhatjátok hogy ezekre egyedi méretű medencéket teszek,tehát igen értékes számomra minden egyes liternyi akvárium...
Mégis megacéloztam magam,és nem törődtem bele-kezdetben én is úgy próbálkoztam mint ahogy a mostani linkeken van..eltartáshoz csodálatos,de tenyésztéshez nem gondolom jónak.Különösen ha valami olyan "biotópszerű" mocsarat vagy gyenge kis patakrészletet szeretnénk elérni amilyet én is.Itt azonnal meg is jegyzem hogy a blogban említett kolléga-aki összehasonlíthatatlanul sikeresebb nálam-nem alkalmaz semmiféle aljzatot...na ezért is várnám lelkesedve hogy a börzén talán összefuthatunk!
Tehát májusban "feljött" egy gyűszűnyi black,a blog írására pedig lett erős 1.5 deciliter.Ha megsaccoljuk ez kb.százszor annyi mint májusban..de nem ilyen egyszerű
Drága érdeklődő kollégáim!Nem tudok okosat mondani...nem merészelek elhamarkodott kijelentéseket tenni,mert időközben megint újabb tapasztalatokkal lettem gazdagabb.El is bizonytalanodtam-most vastagabb aljzatuk van,és nekem úgy tűnik mintha kevesebben lennének mint ezelőtt-de emlékszem amikor legutóbb felkavartam őket akkor is meglepett az a mennyiség ami előkerült onnan!
Nem tudok választ adni arra sem hogy mennyi idő alatt regenerálódnak a durva felkavarás/fragmentálódásra késztetés után,de azt gondolom bármiféle táblázat és link is csak támpont lehet..sok a változó,sok az olyan tényező ami nálunk más lehet mint a laboratóriumokban.
Csigák:elírtam,javítom majd!Dehogy postakürtök azok..egyszerű tányércsigák!:)Ettől függetlenül erőteljesen ritkítottam őket,mert közös a tudásunk..ezek is megesznek mindent!Elbaltáztam anno-a belső felületen keletkező mikrofilm réteg eltávolítására "szerződtettem őket"...
Nos,ha mai fejjel újrakezdeném egy nagyon nagy felületű és inkább lapos mint magas medencében folytatnám-most azonban bajban vagyok a hellyel:(Mindezek mellett én nem tenném őket alig pár centis vízbe-élőhelyükön nyilván jó így,de mi van ha mi valamit hibázunk?A mélyebb víz egyben több víz is,egyféle biztonsági tartalék:több esély és idő ha elhibázunk valamit.
T.:Gábor
...még egy regenerálódási tanulmány, fotókkal
biol-150-fall-2007.wikispaces.com/Lumbri...Tail+and+Mid-Section
biol-150-fall-2007.wikispaces.com/Lumbri...Tail+and+Mid-Section
Nagyon bátran rákattintottam a "Bővebben" linkre, de aztán rájöttem, hogy csak rosszabbul tördelve jelenik meg ugyanaz a tartalom.
A blogon nincs köszönöm gomb, így szóban köszönöm a megíárásval töltött fáradalmaidat és kedvcsinálódat!
Az egyik oldalam nagyon lelkesedik, a másik meg csitítja: a tubitenyésztésre van pár legenda, de azért házilag nagyjából kimondhatjuk, hogy nem működik (vagy nincs az orrunkra kötve), a feketekukac láthatóan szaporítható, de sajnos olyan tempóban, hogy csak "ritka kiegészítőként" jöhet szóba az etetésük... Vagy mégsem? Gábor, kicsit elbizonytalanítasz, mert nem nagyon jön le az időtáv és a mennyiségbeli összefüggés, csak azt látjuk, hogy most már azért elég szép mennyiség gyúlt össze! Van valamilyen benyomásod, hogy a legutóbbi megoldással mennyi a duplázódási idő?
Csak ezek miatt még nem írtam volna, viszont van egy szerintem kukacaid számára hasznos észrevételem: én a Physák mellett a Planorbisokat is száműzném medencéjükből. Nem egyszer láttam saját példányaimat számukra kevésbé eleségdús időben tubifexet fogyasztani, ezért attól tartok valamennyire visszafogják a tenyészeted sikerességét!
Az egyik oldalam nagyon lelkesedik, a másik meg csitítja: a tubitenyésztésre van pár legenda, de azért házilag nagyjából kimondhatjuk, hogy nem működik (vagy nincs az orrunkra kötve), a feketekukac láthatóan szaporítható, de sajnos olyan tempóban, hogy csak "ritka kiegészítőként" jöhet szóba az etetésük... Vagy mégsem? Gábor, kicsit elbizonytalanítasz, mert nem nagyon jön le az időtáv és a mennyiségbeli összefüggés, csak azt látjuk, hogy most már azért elég szép mennyiség gyúlt össze! Van valamilyen benyomásod, hogy a legutóbbi megoldással mennyi a duplázódási idő?
Csak ezek miatt még nem írtam volna, viszont van egy szerintem kukacaid számára hasznos észrevételem: én a Physák mellett a Planorbisokat is száműzném medencéjükből. Nem egyszer láttam saját példányaimat számukra kevésbé eleségdús időben tubifexet fogyasztani, ezért attól tartok valamennyire visszafogják a tenyészeted sikerességét!
Ha már szóba került ez az eleségállat, félve kérdem, tud-e valaki oltást adni?
Most, hogy egyhamar nem megyek kórházba, szívesen folytatnám a velük való bíbelődést.
Most, hogy egyhamar nem megyek kórházba, szívesen folytatnám a velük való bíbelődést.
Juj de szuper!!!Na ezt eddig még sehol nem láttam,fantasztikus..beleásom magam!
Nagyon szépen köszönöm! (y)
T.:Gábor
Nagyon szépen köszönöm! (y)
T.:Gábor
Gábor, itt találsz némi finomságot a témát illetően:
www.aquaristikimdetail.de/allgemeine-aqu...sse-an-einem-ansatz/
www.aquaristikimdetail.de/allgemeine-aqu...sse-an-einem-ansatz/
Szia!
Időközben még egy adalékot hozzá tudok tenni a dologhoz:a megjelenés napján már kaptam chaten visszajelzést a mestertől...olvasta!:)Tájékoztatott,hogy a másik kolléga-aki a blogban említve van mint "neten elérhetetlen"-talán kilátogat a börzére..oltári lenne!Ő aljzat nélkül csinálja,és javában etet velük,nagyon sikeres!Felajzott íjként feszülök immár az időpontig,és remélem hogy megtisztel pár mondat erejéig a kolléga ha kilátogat!
Ismét egy nagyon jó példája annak,hogy nem mindig az jár élen tudásban aki blogot ír-ezt nagyon fontosnak tartom itt rögzíteni!Sok alkalommal találkoztam már olyan akvaristával,vagy tenyésztővel aki kerek-perec elzárkózott a hálózaton való ténykedéstől-sőt jelenleg is van olyan kapott ígéretem amiből nagy valószínűséggel semmi nem lesz!Én megértem ezt..nem mindenki hajlandó időt szánni erre,sőt talán néha egy kis magyar titkolózás is körülleng néhány dolgot.Lehet aztán olyan is aki negatív tapasztalatokkal rendelkezik -leginkább a személyeskedésbe menő viták miatt.Ezt mindenképpen el kell kerülnünk..hátha lassacskán visszaszivárognának közénk!
Van egy kérdés is a hozzászólásodban...jólesik a dolog ha így gondolod.Ez talán az eddigi leghosszabb,viszont nem hagyhattam ki a fórumról származó gondolataimat sem-ezért aki gondolja az idézőjeles bekezdéseket bátran hagyja ki!Így szépen egyben vannak a dolgok...Megszenvedtem ám keményen ezzel a bloggal:(Több szegmensből állítottam össze,néhány hajnali csendes órát is feláldozva.Azonban az utolsó napon mikor azt hittem hogy már csak a saját tapasztalatok megírása következik,beütött a krach...A blogger mindent szétszórt,volt hogy a képeket összekeverte,de olyan is mikor "kiírtam a falra"-szó szerint!A blog írása közben valami nagy gáz lehetett,mert alig bírtam valamennyire helyrepofozni-végül csak sikerült,mert nagyon akartam ezt még időben elétek tárni.
Ha sikerült "kitolnom veletek",akkor elértem a célom:kedvcsinálás,figyelemfelkeltés!Soha nem szabad feladni...ha többen csinálunk valamit nagyobb az esély a sikerre.Várom továbbra is a szakmai észrevételeket-bárcsak adná a magasságos hogy legyen ettől jobb,gyorsabb módszer a tenyésztésükre!
T.:Gábor
Időközben még egy adalékot hozzá tudok tenni a dologhoz:a megjelenés napján már kaptam chaten visszajelzést a mestertől...olvasta!:)Tájékoztatott,hogy a másik kolléga-aki a blogban említve van mint "neten elérhetetlen"-talán kilátogat a börzére..oltári lenne!Ő aljzat nélkül csinálja,és javában etet velük,nagyon sikeres!Felajzott íjként feszülök immár az időpontig,és remélem hogy megtisztel pár mondat erejéig a kolléga ha kilátogat!
Ismét egy nagyon jó példája annak,hogy nem mindig az jár élen tudásban aki blogot ír-ezt nagyon fontosnak tartom itt rögzíteni!Sok alkalommal találkoztam már olyan akvaristával,vagy tenyésztővel aki kerek-perec elzárkózott a hálózaton való ténykedéstől-sőt jelenleg is van olyan kapott ígéretem amiből nagy valószínűséggel semmi nem lesz!Én megértem ezt..nem mindenki hajlandó időt szánni erre,sőt talán néha egy kis magyar titkolózás is körülleng néhány dolgot.Lehet aztán olyan is aki negatív tapasztalatokkal rendelkezik -leginkább a személyeskedésbe menő viták miatt.Ezt mindenképpen el kell kerülnünk..hátha lassacskán visszaszivárognának közénk!
Figyelem: Spoiler!
Van egy kérdés is a hozzászólásodban...jólesik a dolog ha így gondolod.Ez talán az eddigi leghosszabb,viszont nem hagyhattam ki a fórumról származó gondolataimat sem-ezért aki gondolja az idézőjeles bekezdéseket bátran hagyja ki!Így szépen egyben vannak a dolgok...Megszenvedtem ám keményen ezzel a bloggal:(Több szegmensből állítottam össze,néhány hajnali csendes órát is feláldozva.Azonban az utolsó napon mikor azt hittem hogy már csak a saját tapasztalatok megírása következik,beütött a krach...A blogger mindent szétszórt,volt hogy a képeket összekeverte,de olyan is mikor "kiírtam a falra"-szó szerint!A blog írása közben valami nagy gáz lehetett,mert alig bírtam valamennyire helyrepofozni-végül csak sikerült,mert nagyon akartam ezt még időben elétek tárni.
Ha sikerült "kitolnom veletek",akkor elértem a célom:kedvcsinálás,figyelemfelkeltés!Soha nem szabad feladni...ha többen csinálunk valamit nagyobb az esély a sikerre.Várom továbbra is a szakmai észrevételeket-bárcsak adná a magasságos hogy legyen ettől jobb,gyorsabb módszer a tenyésztésükre!
T.:Gábor
Eddig kétszer "emlegettelek" Gábor. Az egyik eset az volt amikor megláttam hogy milyen "kis" blogot rittyentettettél. A másik alkalom pedig az elolvasása után, hogy miért tolsz ki velünk, miért kell ennyire profi kedvcsináló blogot írni. Most épp azon agyalok hogy hova tudnám őket elhelyezni ha megint szereznék belőlük...
A régebbi próbálkozásom, nem volt valami sikeres, nem igazán szaporodtak és miután tele, lett az egész kagylósrákkal feletettem az egészet.
A régebbi próbálkozásom, nem volt valami sikeres, nem igazán szaporodtak és miután tele, lett az egész kagylósrákkal feletettem az egészet.
Itt az ideje hogy kicsi ráncfelvarráson essen át kedvenc blogjaim egyike - most ezzel kezdem.
Hozzászólás a cikkhez
Bejelentkezés a hozzászóláshoz
Hát igen...volt már hogy díszhalboltban hallottam a kifejezést:"ancibrikett"-és eredetiben mesélte a srác egy másiknak hogy miből készül.Öröm ez,és sajátos hangulata van a nevének is,nem találod?
Nálunk is volt tavaly nagy mennyiségű salátának való uborka fagyasztva-megmondom a frankót:a kétlábú családtagjaim kedvence,ezért az uszonyosok csak szezonban kapják-a bolti uborka..szóval nem.
Köszönöm a tanácsodat-idén az uborkatermésünk nulla volta miatt nem-de jövőre kipróbálom,és tudom hogy jó lesz!
Most akkor ha megengeded válaszolok a benned megfogalmazódott kérdésre:nem ismeretlen a botmixer tengelyére csavarodó szálas növénydarabkák problémaköre!Percek alatt ki lehet nyírni vele a mixert,hiszen pörgetné mint a veszedelem a sűrű mixben,de nem bírja.Én ugyanazt csinálom ilyenkor mint te is tetted gondolom:lerázogatom a burkolatról a mixet,és a tengelyről leszedegetem a rátekeredett szálakat-másképpen nem megy!
De:ennek oka lehet az,hogy kissé "szíjasabb" csalánt szedtél,és az elöregedett szárban lévő erős szálakkal már nem boldogul az aprítókés-inkább magára tekeri.Fiatalabb növényeket keress,vagy csak a frissebb hajtáscsúcsokat szedegesd le.Jól bevált egyébként az a gyakorlat is,hogy ha időhiányban nem tudtuk időben visszavágni a csalánlelőhelyünk növényeit,akkor úgy szedjük hogy csak a levelek jöjjenek!Egyszerű:megfogod a felső 20-30 centi szárat,és annyira szorítod hogy felfelé húzva ujjaid csak a leveleket szedjék le a szárról-a vége le fog szakadni,de ott már nem is "kemény" a növény.A felmagzott,és senyvedő levelű növényeket kerüljük!Erdőben ha nagyon árnyékos helyen találtunk csalánt akkor inkább keressünk tovább:ezeknek nagyon ritkán álló levelei vannak,a napon növő az igazi!
Felmerült a csalánosunk karbantartása is...vigyünk magunkkal így fagyok előtt egy sarlót vagy akár kaszát,és csapjuk le a növényeket a földig.A kaszálékot rajtahagyhatjuk,kora tavasszal majd ledobjuk róla.Így mindig szép friss,és üde megfelelő növényeink lesznek a felhasználáshoz.
Időközben közelebb hajoltunk az anyaföldhöz ugye-hiszen már a Taraxacum leveleit is szedegetjük.Legegyszerűbb ha nem hajlongunk hanem egy szúrókéssel egyszerűen alászúrunk,és a tőlevélrózsát egy kis darabka gyökérrel együtt szedjük föl.Így együtt marad az összes levél,nem kel a fűben térdelve bogarászni.Otthon aztán szép alaposan letépkedjük a levélkéket-persze a félig elszáradtak és a láthatóan szennyezettek nélkül-és így tiszta pitypanglevél áll rendelkezésünkre.Ha ellenben a fűből szedjük fennáll az eshetőség néhány fűszál bekeveredésére is-ez halainknak nem árt meg,de a mixer ugyancsak feltekeri:(
Kihagytad a sóskát-na és?Az otthoni változat is használható,sőt a spenót is megfelelő...Azonban úgy néz ki hogy a jövőben már csak vadon gyűjthető növényeket fogok használni-kicsi a kertünk konyhakertnek alkalmas része,az ottani termések meg mind kellenek a konyhára.A salátát is csak akkor fogom használni ha a saját kertből származik,vagy ismerem az eredetét...üvegházi/fóliás nem ok számomra.
Hmmm-már nem tervezem megint külön írásban tárgyalni a következő verziót,de jövőre újabb alkotókat fogok felhasználni a briketthez!Idén már megtettem,ez az év a teszt-csak aztán merem ajánlani hogy nálam bevált.Amit per pillanat etetek abban a következő összetevők vannak,durva közelítésben:40% csalán,30%lucerna,20% pitypang,és a többi pedig a domboldalakon szedett fehér és vöröshere levélzet...négylevelű is tuti volt benne-eddig hibátlan!.
Valamennyiőtöknek sikereket kívánok a briketthez-ez utóbbi "fullvad" változathoz is!
T.:Gábor
Nálunk is volt tavaly nagy mennyiségű salátának való uborka fagyasztva-megmondom a frankót:a kétlábú családtagjaim kedvence,ezért az uszonyosok csak szezonban kapják-a bolti uborka..szóval nem.
Köszönöm a tanácsodat-idén az uborkatermésünk nulla volta miatt nem-de jövőre kipróbálom,és tudom hogy jó lesz!
Most akkor ha megengeded válaszolok a benned megfogalmazódott kérdésre:nem ismeretlen a botmixer tengelyére csavarodó szálas növénydarabkák problémaköre!Percek alatt ki lehet nyírni vele a mixert,hiszen pörgetné mint a veszedelem a sűrű mixben,de nem bírja.Én ugyanazt csinálom ilyenkor mint te is tetted gondolom:lerázogatom a burkolatról a mixet,és a tengelyről leszedegetem a rátekeredett szálakat-másképpen nem megy!
De:ennek oka lehet az,hogy kissé "szíjasabb" csalánt szedtél,és az elöregedett szárban lévő erős szálakkal már nem boldogul az aprítókés-inkább magára tekeri.Fiatalabb növényeket keress,vagy csak a frissebb hajtáscsúcsokat szedegesd le.Jól bevált egyébként az a gyakorlat is,hogy ha időhiányban nem tudtuk időben visszavágni a csalánlelőhelyünk növényeit,akkor úgy szedjük hogy csak a levelek jöjjenek!Egyszerű:megfogod a felső 20-30 centi szárat,és annyira szorítod hogy felfelé húzva ujjaid csak a leveleket szedjék le a szárról-a vége le fog szakadni,de ott már nem is "kemény" a növény.A felmagzott,és senyvedő levelű növényeket kerüljük!Erdőben ha nagyon árnyékos helyen találtunk csalánt akkor inkább keressünk tovább:ezeknek nagyon ritkán álló levelei vannak,a napon növő az igazi!
Felmerült a csalánosunk karbantartása is...vigyünk magunkkal így fagyok előtt egy sarlót vagy akár kaszát,és csapjuk le a növényeket a földig.A kaszálékot rajtahagyhatjuk,kora tavasszal majd ledobjuk róla.Így mindig szép friss,és üde megfelelő növényeink lesznek a felhasználáshoz.
Időközben közelebb hajoltunk az anyaföldhöz ugye-hiszen már a Taraxacum leveleit is szedegetjük.Legegyszerűbb ha nem hajlongunk hanem egy szúrókéssel egyszerűen alászúrunk,és a tőlevélrózsát egy kis darabka gyökérrel együtt szedjük föl.Így együtt marad az összes levél,nem kel a fűben térdelve bogarászni.Otthon aztán szép alaposan letépkedjük a levélkéket-persze a félig elszáradtak és a láthatóan szennyezettek nélkül-és így tiszta pitypanglevél áll rendelkezésünkre.Ha ellenben a fűből szedjük fennáll az eshetőség néhány fűszál bekeveredésére is-ez halainknak nem árt meg,de a mixer ugyancsak feltekeri:(
Kihagytad a sóskát-na és?Az otthoni változat is használható,sőt a spenót is megfelelő...Azonban úgy néz ki hogy a jövőben már csak vadon gyűjthető növényeket fogok használni-kicsi a kertünk konyhakertnek alkalmas része,az ottani termések meg mind kellenek a konyhára.A salátát is csak akkor fogom használni ha a saját kertből származik,vagy ismerem az eredetét...üvegházi/fóliás nem ok számomra.
Hmmm-már nem tervezem megint külön írásban tárgyalni a következő verziót,de jövőre újabb alkotókat fogok felhasználni a briketthez!Idén már megtettem,ez az év a teszt-csak aztán merem ajánlani hogy nálam bevált.Amit per pillanat etetek abban a következő összetevők vannak,durva közelítésben:40% csalán,30%lucerna,20% pitypang,és a többi pedig a domboldalakon szedett fehér és vöröshere levélzet...négylevelű is tuti volt benne-eddig hibátlan!.
Valamennyiőtöknek sikereket kívánok a briketthez-ez utóbbi "fullvad" változathoz is!
T.:Gábor
Ismét kiváló írás!
És ráadásul alátámasztja, hogy nem gyaláztam meg az eredeti receptet!
Még a korábbi ancibrikettes írásodon felbuzdulva döntöttem el, hogy készítek hasonlót jószágaimnak, azonban tutira vegyszermentes salátát nem találtam, viszont egy szatyor pitypanglevelet hipp-hopp össze tudtam kapni. Sóska nem volt benne, de nagyjából 50-50% csalán és pitypanglevél igen, csak egyetlen gondom volt vele: képtelen voltam rendesen összemixelni, majdnem leégettem egy botmixert, mert a növények szárai folyamatosan nagy tételben tekeredtek a kis aprítókésekre. Ezt a problémát hogyan szoktad elkerülni? (persze attól függetlenül, hogy jóval darabosabb volt, az anciknak nem volt kifogása ellene, még tavaly nyáron készítettem, tél végére már elfogyott
)
Másik gondolatom a téma kapcsán: említed a fagyasztott kobakosok iránt érzett ellenszenved (pontosabban a fagyasztott-mixelt verzió irántit). Én is kerülöm a fagyasztást, amikor lehet, azonban a fagyasztott uborkát régen rendszeresen etettem, mégpedig úgy, hogy fagyasztás előtt durvára reszeltem, majd a fagyasztóba kockákba raktam el (hát igen, a jégkockatartót azért elég alaposan el kellett mosni később
), etetéskor pedig a fagyott kockát sajtreszelőn reszelgettem be az akváriumba. A díszmárnák imádták, de ők megettek más növényi kajákat is, viszont az érdekes az volt, hogy az arany- és kékgurámik szintén rajongtak érte! Náluk más növényi eleséggel hiába próbálkoztam, az uborkát sem fogadták el máshogy, ezt a verziót azonban jobban szerették, mint a szárazeleséget... Ha gondolod próbáld ki, csak egy-két uborkával, hátha Nálad is elnyeri a halak tetszését!
És ráadásul alátámasztja, hogy nem gyaláztam meg az eredeti receptet!
Még a korábbi ancibrikettes írásodon felbuzdulva döntöttem el, hogy készítek hasonlót jószágaimnak, azonban tutira vegyszermentes salátát nem találtam, viszont egy szatyor pitypanglevelet hipp-hopp össze tudtam kapni. Sóska nem volt benne, de nagyjából 50-50% csalán és pitypanglevél igen, csak egyetlen gondom volt vele: képtelen voltam rendesen összemixelni, majdnem leégettem egy botmixert, mert a növények szárai folyamatosan nagy tételben tekeredtek a kis aprítókésekre. Ezt a problémát hogyan szoktad elkerülni? (persze attól függetlenül, hogy jóval darabosabb volt, az anciknak nem volt kifogása ellene, még tavaly nyáron készítettem, tél végére már elfogyott
Másik gondolatom a téma kapcsán: említed a fagyasztott kobakosok iránt érzett ellenszenved (pontosabban a fagyasztott-mixelt verzió irántit). Én is kerülöm a fagyasztást, amikor lehet, azonban a fagyasztott uborkát régen rendszeresen etettem, mégpedig úgy, hogy fagyasztás előtt durvára reszeltem, majd a fagyasztóba kockákba raktam el (hát igen, a jégkockatartót azért elég alaposan el kellett mosni később
Hozzászólás a cikkhez
Bejelentkezés a hozzászóláshoz
Ha hölgy lennél most úgy kezdeném hogy csókolom a kezedet...Így viszont köszönöm a szabadidőd azon részét melyet a blogra szántál-de főleg azt hogy követted a linkeket!.Bele kell ásni magunkat a létező legmélyebben...így igaz!
Roppant jó a kísérlet említése,mindenképpen szeretném ha majdan beszállnál pár post-al!Erről van szó egyébként-nem leragadni egy dolognál hanem próbálkozni,kenni-fenni!
Ismerős egyébként természetesen a "pohárkás linked",első osztályú az a munka amit írója áldozott rá-a következtetések levonásához még vissza kell térnünk rá!
Diólevéllel kapcsolatosan még megjegyezném ismételten:én is megetetem,semmi gond nem származott belőle!Tehát aki ehhez jut hozzá könnyedén az nyugodtan használja-isten ments hogy úgy értelmezzétek előző postomat hogy ellenjavallanám,csak kell némi körültekintés.A lelkiismeretünk azonban nyugodt lehet-elmondtuk pro/kontra hogy milyen tapasztalataink vannak,és mit gondolunk.Megemlíteném még hogy anno beszélgetünk erről a témáról már,talán itt:
www.akvariummagazin.hu/index.php?option=...9&id=7796&Itemid=322
Továbbra is nagyon szívesen látom a blogjaimhoz köthető hozzászólásokban a gondolatébresztő linkeket,saját gondolatokat:amatőr cikkíróként akkor érem el célomat ha az írásaimban foglaltakat nem megmásíthatatlan tényként,hanem csupán saját aktuális tudásként kezelitek!Előbbre kell vinnünk a hobbit-erről szól!
Toist...mindig is vágytam saját Terminalia fára!Össze kellene többünknek hangolni,és ismételten szerezni magokat-több ember nagyobb esély a sikerre!A kis fácskákról aztán szedhetünk dugványokat,melyeket ajándékozhatunk-én nagyon szeretném!Az biztos hogy saját fáinkról nem fogjuk tudni fedezni a teljes szükségletet,de hiszen ezért van pl.ez a blog is hogy más leveleket is megismerjünk...de mégis,gondoljunk már bele:kilépsz a teraszra,és ott egy fa ami a világ másik feléről került ide magként-a levele pedig szuper nekünk!
Olvastátok Horváth Gábor írásában ugye azt a részt-az előző számban-amikor arról beszélt hogy Szingapúrban bizony összeszedegette a garnélafarm udvarán a catappa leveleket?Gáborral való Sajó parti beszélgetésemkor viszont azt is elmondta nekem,hogy mikor legközelebb ment már nem kellett összeszednie-kész zsákocskával ajándékoztak neki ingyen!:)Ilyen emberek az akvaristák...
Rendezgessük hát gondolatainkat-hét végére jön egy újabb írásom saját bennem megfogalmazódott mondandókkal.
T.:Gábor
Roppant jó a kísérlet említése,mindenképpen szeretném ha majdan beszállnál pár post-al!Erről van szó egyébként-nem leragadni egy dolognál hanem próbálkozni,kenni-fenni!
Diólevéllel kapcsolatosan még megjegyezném ismételten:én is megetetem,semmi gond nem származott belőle!Tehát aki ehhez jut hozzá könnyedén az nyugodtan használja-isten ments hogy úgy értelmezzétek előző postomat hogy ellenjavallanám,csak kell némi körültekintés.A lelkiismeretünk azonban nyugodt lehet-elmondtuk pro/kontra hogy milyen tapasztalataink vannak,és mit gondolunk.Megemlíteném még hogy anno beszélgetünk erről a témáról már,talán itt:
www.akvariummagazin.hu/index.php?option=...9&id=7796&Itemid=322
Továbbra is nagyon szívesen látom a blogjaimhoz köthető hozzászólásokban a gondolatébresztő linkeket,saját gondolatokat:amatőr cikkíróként akkor érem el célomat ha az írásaimban foglaltakat nem megmásíthatatlan tényként,hanem csupán saját aktuális tudásként kezelitek!Előbbre kell vinnünk a hobbit-erről szól!
Toist...mindig is vágytam saját Terminalia fára!Össze kellene többünknek hangolni,és ismételten szerezni magokat-több ember nagyobb esély a sikerre!A kis fácskákról aztán szedhetünk dugványokat,melyeket ajándékozhatunk-én nagyon szeretném!Az biztos hogy saját fáinkról nem fogjuk tudni fedezni a teljes szükségletet,de hiszen ezért van pl.ez a blog is hogy más leveleket is megismerjünk...de mégis,gondoljunk már bele:kilépsz a teraszra,és ott egy fa ami a világ másik feléről került ide magként-a levele pedig szuper nekünk!
Olvastátok Horváth Gábor írásában ugye azt a részt-az előző számban-amikor arról beszélt hogy Szingapúrban bizony összeszedegette a garnélafarm udvarán a catappa leveleket?Gáborral való Sajó parti beszélgetésemkor viszont azt is elmondta nekem,hogy mikor legközelebb ment már nem kellett összeszednie-kész zsákocskával ajándékoztak neki ingyen!:)Ilyen emberek az akvaristák...
Rendezgessük hát gondolatainkat-hét végére jön egy újabb írásom saját bennem megfogalmazódott mondandókkal.
T.:Gábor
A diólevelet én is próbáltam az itt olvasottakat alapul véve zölden szárítva, simán bedobva, hátrányát én sem tapasztaltam, az ancik, garnélák, csigák is rágcsálták, azonban én is más fajok felé kacsintgatok, ha már ennyi félét lehet használni!
A blogban és az onnan követhető linkekben említésre került rengeteg olyan növény, aminek ősszel vidéki kertekben/hegyekben könnyűszerrel tömegesen szedhető a levele, szeretnék velük majd végezni pár ilyesmi kísérletet:
Égertoboz kísérletek
Ha már úgyis szóba került az éger, ez az egyik legkedveltebb írásom a témában!
És itt is van ám hasznos információ a témával kapcsolatban, konkrétan erre a részre gondolok:
"A ponty indukált szaporítási technológiáját sikeresen alkalmaztam a széles kárász szaporítására. A termékenyítést és az ikra ragadósság elleni kezelést követően, az ikrák inkubálása során, az áztatott égertoboz (0,5kg/550l 12 h áztatás) hatásos védelmet nyújtott az ikrákat veszélyeztető gombásodás (pl.: Saprolegnia) ellen. Fontos megemlíteni, hogy ebben az oldatban neveltük a lárvákat is, elhullást nem okozott."
A tebang levéllel kapcsolatban: tavaly ősszel rendeltem magokat Indiából és jól elterveztem, hogy idén már saját termesztésű fáról szárítom a leveleket. Sajnos képeket még nem tudok mutatni, mert a magok nem keltek ki (pedig néhány még csíráztatóhormonos vizes áztatást is kapott), de azért még nem tettem le teljesen a dologról, hogy a fikuszt catappára cserélem
Égertoboz kísérletek
Ha már úgyis szóba került az éger, ez az egyik legkedveltebb írásom a témában!
És itt is van ám hasznos információ a témával kapcsolatban, konkrétan erre a részre gondolok:
"A ponty indukált szaporítási technológiáját sikeresen alkalmaztam a széles kárász szaporítására. A termékenyítést és az ikra ragadósság elleni kezelést követően, az ikrák inkubálása során, az áztatott égertoboz (0,5kg/550l 12 h áztatás) hatásos védelmet nyújtott az ikrákat veszélyeztető gombásodás (pl.: Saprolegnia) ellen. Fontos megemlíteni, hogy ebben az oldatban neveltük a lárvákat is, elhullást nem okozott."
A tebang levéllel kapcsolatban: tavaly ősszel rendeltem magokat Indiából és jól elterveztem, hogy idén már saját termesztésű fáról szárítom a leveleket. Sajnos képeket még nem tudok mutatni, mert a magok nem keltek ki (pedig néhány még csíráztatóhormonos vizes áztatást is kapott), de azért még nem tettem le teljesen a dologról, hogy a fikuszt catappára cserélem
Nekem is adtál Gyulánk-és el is használtam az összeset.Én ellentétben veletek nem vagyok még teljesen meggyőződve arról hogy a fiatal zöld dió levél akár szárítva is felhasználható-e?Tudom hogy itt sok nagy tudással megáldott garnélással szembe helyezkedem,de én óvatosságból megvárom a sárguló stádiumot-mint tudjuk a levelek juglon tartalma annál kevesebb,minél idősebb a levél.
Mikor készültem a blog írására néhol kétségbeejtő infókat is olvastam erről a fenébe is-pedig akkor már előrehaladott állapotban volt a "diólevél szedése kazalnyi méretben" munkacímet viselő projektem
..Olyat is olvasni hogy mutagén..hogy halakra mérgező.Feltételesen ajánlom,és kisebb mennyiségben ezért-persze mehet a vízbe,de módjával ha lehet.Jobb az óvatosság szerintem....
T.:Gábor
Mikor készültem a blog írására néhol kétségbeejtő infókat is olvastam erről a fenébe is-pedig akkor már előrehaladott állapotban volt a "diólevél szedése kazalnyi méretben" munkacímet viselő projektem
T.:Gábor
Csak simán adod vagy forrázva? Mondjuk egy 20 literes garnisba meennyi kell?
Zölden még nincs benne az a mérgező anyag? Vagy nem hat a halakra?
Zölden még nincs benne az a mérgező anyag? Vagy nem hat a halakra?
Harcsák és garnik szeretik. Én kb. ugyanakkora gyakorisággal adagalom, mintha trópusi mandulalevelet adnék. Itt is legfontosabb szabály, hogy nem kell túlzásba esni. Én nem tapasztaltam sem Ph csökkenést, sem színeződést. A savanyítással kapcsolatban érdemes figyelni a víz paramétereire, mert a hazai kemény vizek savanyítása nem olyan egyszerű dolog. De ha ozmo vized van akkor nincs ilyen gond, az szinte magától is savanyú lesz. A diólevél etetéséről kérdezd meg a Pecajocót, mert mióta javasoltam neki, azóta elkezdte rendszeresen etetni a harcsáit vele. De a Mary-nek is adtam szárított leveleket, bár ő soha nem számolt be a tapasztalatairól.
Gyula!Felkeltetted az érdeklődésemet a diólevél iránt...
A zölden szárított diólevél savanyításra és tápláléknak is alkalmas?Mert ha megcsócsálják,akkor már gondolom nem savanyít.Viszont akkor hány naponta hány darabot ,hány liter vízhez javasolsz adagolni?
A zölden szárított diólevél savanyításra és tápláléknak is alkalmas?Mert ha megcsócsálják,akkor már gondolom nem savanyít.Viszont akkor hány naponta hány darabot ,hány liter vízhez javasolsz adagolni?
Betettem a corykhoz néhány platánlevelet, most várom hogy süllyedjenek 
Az igazi balck water kivonat az lenne ha nem 1 féle hanem többféle növény leveléből, tözegből és égertobozból készülne. A kivonatnál nem csak a szín számít hanem a kioldott csersavak és egyébbanyagok is. Minden levélnek más az "összetétele", minnél több fajtát teszünk bele annál közelebb kerülünk a természetes vízhez. Dióból mennyi az ajánlott adga, vayg az csak gyógyítási célall alakalmazható?
Az igazi balck water kivonat az lenne ha nem 1 féle hanem többféle növény leveléből, tözegből és égertobozból készülne. A kivonatnál nem csak a szín számít hanem a kioldott csersavak és egyébbanyagok is. Minden levélnek más az "összetétele", minnél több fajtát teszünk bele annál közelebb kerülünk a természetes vízhez. Dióból mennyi az ajánlott adga, vayg az csak gyógyítási célall alakalmazható?
Így igaz Gyuri-ha magával a tobozzal színezel ez a metodika érvényesül.Viszont anno mikor még "teáztam" volt olyan hogy kicsikét elszámítottam a löttyintést!
Célom az lett volna a fürdőszobai egyik állvány legfelső akváriumát óvjam a rávetülő napfénytől-sikerrel jártam!Csorgattam bele az égerteát,szépen el is oszlatta a szűrés...jujj,mondom na még egy kis szorgalmit nekik-ezt nem kellett volna.Már másnapra erőteljesebb volt a szín,aztán olyannyira eldurvult a helyzet hogy a 3. napon vizet cseréltem.Egyszerűen már nem tudtam hogy mik vannak abban a medencében-csak emlékezetből.Elkészült hát a halőrféle blackwater2 -aminek nem igazán örültem.A dolgon gondolkodtam-lehet hogy a napról napra sötétedő vizet az oxidálódó alkotók tették?Nem vagyok ebben biztos,hiszen ilyet azóta sem tapasztaltam-igaz sokkal óvatosabban is adagolom a teát ha történetesen azzal dolgozom.Nálam az égertea-sőt anno a tőzeg tea is-kizárólag a leglágyabb vízben készült! RO,vagy gyantázott esővízzel készítettem,hiszen nálam a savasság beállítását is szolgálta-nem kívánhattam hogy egy keményebb vízben még a pufferelést is leküzdje.;)Ezt ajánlom hát a "teázóknak" is...
Mára már jobbára csak közvetlenül az akváriumokba helyezem be a vízkezelő segédanyagnak szánt leveleket,tobozkákat....de elöljáróban annyit elmondok a kedvedért hogy mással is kísérletek fognak folyni a télen;)Erről a majdani blogban,rendi?A téma megint annyira feltüzelt,hogy gondolataimban folytonosan ezzel foglalkozom-tegnap direkt a te kedvedért fotóztam le azt az állapotot ahogy jelenleg az égertobozkák állnak a természetben-meg fogom osztani!
Halivadék kolléga ráérsz-nem fogunk követelőzni,mindent akkor csinálj amikor időd engedi,és még erőd/kedved is van rá!Nem sietünk sehová-de ahogy észreveszem lassan előrébb jutunk közös erővel..ez a cél!
Mátéfi ott a pont!Keressük azokat a megoldásokat melyekkel gazdaságosan és részben ki tudnánk váltani a ketapang leveleket,a vegyszerektől pedig szeretnénk elbúcsúzni ha lehetséges.Egyetértünk a dió levél használhatóságát illetően-nem véletlen hogy a blogban direkt megjelenítettem olyan honlap linkjét is ahol erről beszélnek.De-egy garnélás kolléga is írni fog a témában,és ahogy ismerem pontosan olyan "elvetemült" mint jómagunk.A közös élmény reményében-mert nagyon jó az ha egy ember blogja másokat is megmozgat-hagytam hát neki is témát bőséggel.
Utolsó mondatoddal majdnem az elevenembe hasítottál-de aztán magad is beláttad hogy bizony a fénynek is szerepe van..sok esetben kell az a kis félhomály,sőt akár sötétség is.Tudod még az is lehet hogy jópár problémahalnál ez lenne a megoldás a gyenge vagy semmilyen ikrakelésekre...a fene tudja.
T.:Gábor
Mára már jobbára csak közvetlenül az akváriumokba helyezem be a vízkezelő segédanyagnak szánt leveleket,tobozkákat....de elöljáróban annyit elmondok a kedvedért hogy mással is kísérletek fognak folyni a télen;)Erről a majdani blogban,rendi?A téma megint annyira feltüzelt,hogy gondolataimban folytonosan ezzel foglalkozom-tegnap direkt a te kedvedért fotóztam le azt az állapotot ahogy jelenleg az égertobozkák állnak a természetben-meg fogom osztani!
Halivadék kolléga ráérsz-nem fogunk követelőzni,mindent akkor csinálj amikor időd engedi,és még erőd/kedved is van rá!Nem sietünk sehová-de ahogy észreveszem lassan előrébb jutunk közös erővel..ez a cél!
Mátéfi ott a pont!Keressük azokat a megoldásokat melyekkel gazdaságosan és részben ki tudnánk váltani a ketapang leveleket,a vegyszerektől pedig szeretnénk elbúcsúzni ha lehetséges.Egyetértünk a dió levél használhatóságát illetően-nem véletlen hogy a blogban direkt megjelenítettem olyan honlap linkjét is ahol erről beszélnek.De-egy garnélás kolléga is írni fog a témában,és ahogy ismerem pontosan olyan "elvetemült" mint jómagunk.A közös élmény reményében-mert nagyon jó az ha egy ember blogja másokat is megmozgat-hagytam hát neki is témát bőséggel.
Utolsó mondatoddal majdnem az elevenembe hasítottál-de aztán magad is beláttad hogy bizony a fénynek is szerepe van..sok esetben kell az a kis félhomály,sőt akár sötétség is.Tudod még az is lehet hogy jópár problémahalnál ez lenne a megoldás a gyenge vagy semmilyen ikrakelésekre...a fene tudja.
T.:Gábor
Éppen az égertobozokkal kísérletezek....
Feles,azaz fele csapvíz,fele esővíz közegben szépen barnított egy kis csokor(5-6 db)égertoboz.Viszont egy szikrányit sem vitt le a pH-ból.
Most betettem két deci esővízbe ugyanennyit,kb 2egész fokkal vitte lejjebb a ph-t.
Azóta Gábor kiokosított,hogy a toboz csak erősen lágy vizet képes savanyítani.
Azt vettem még észre,hogy a színezék nagy része két három napon belül kioldódik,azaz már nem barnul tovább a víz.
Feles,azaz fele csapvíz,fele esővíz közegben szépen barnított egy kis csokor(5-6 db)égertoboz.Viszont egy szikrányit sem vitt le a pH-ból.
Most betettem két deci esővízbe ugyanennyit,kb 2egész fokkal vitte lejjebb a ph-t.
Azóta Gábor kiokosított,hogy a toboz csak erősen lágy vizet képes savanyítani.
Azt vettem még észre,hogy a színezék nagy része két három napon belül kioldódik,azaz már nem barnul tovább a víz.
Több dolgot érdemes szem előtt tartani..pl. a természet nem forrázással állít elő "fekete vizet"! A kioldódott színezőanyag nem azonos a kioldódott tartalommal. A természetes vizeket színező szerves anyagok összessége adja az eredményt. A szín ennek csupán egy része. Az oldott anyagok sokasága és azok kölcsönhatása lehet érdekes, ugyanis sok ezer növényfajból származhatnak, melyek 75-80%-ban tartalmaznak "mérgező" (önvédelmi)anyagokat is. Viszont az a koktél olyan amihez a helyben fejlődött organizmusok alkalmazkodtak az idők során. A hazai vizekbe ugyanúgy bemosódnak a növényi anyagok, csak a körülmények miatt kevesebb növényfajból és kisebb intenzitással. (Szerintem a lágy víz jobban kiold különféle anyagokat). Fekete vizek szinte valamennyi trópusi övezetben előfordulnak, kontinenstől függetlenül. Ebben a folyamatban szerepe van a gyűjtőterület növényfajainak, a talaj ásványanyagtartamának, a víz sodrási sebességének és az utánpótlás mértékének. Néhány spanyol nyelvű könyvet amely az érintett területekkel foglalkozik linkeltem az utóbbi időben, azokból sok mindent ki lehet következtetni egy-egy adott terület vonatkozásában. Egy biztos, hogy a hazai növények nem azonosak a trópusi társaikkal, így a beltartalmuk is különböző. Más kártevői vannak és másként is védekeznek, mert ugye legtöbb növényi anyagnak fontos szerepe van és nem csupán úgy vannak. Ettől függetlenül a hazai növények is tartalmaznak hasznos és a trópusi növényekhez hasonló hatóanyagokat is. Számomra legnagyobb és leghasznosabb levélnek a dió zölden szárított levele bizonyult. A hatóanyagai hasonlóan hatnak mint a Catappa (trópusi mandula) levelei. Csak ez ingyen van! Van még sok más is, de ez viszi a pálmát. Még valami: szerintem a halaknak sokkal inkább az oldott anyag a fontos, semmint a víz színeződése...bár ha az egyes ikrák/ivadékok fényérzékenységére gondolok.....
ok. viszont időt kérek 
Egységnyi súlyú tözeget és tobozt, gondoltam ugyanannyi vízbe.
Egységnyi súlyú tözeget és tobozt, gondoltam ugyanannyi vízbe.
Tippelek,ok?
A tőzeg fajtájától is sok függ,de az inkább fog savanyítani mint az égertobozka.Kérdés a mennyiség persze..Az égertobozzal viszont úgy "besötétíthetsz",hogy csak na!
Várom a próbáid eredményét!
T.:Gábor
Egy próbát megér 
Van még tözegem is megnézem melyik viszi le jobban a ph-t, illetve sötétít jobban.
Van még tözegem is megnézem melyik viszi le jobban a ph-t, illetve sötétít jobban.
Próbát kell tenned-szerintem a leforrázás rövid ideje kevés ahhoz hogy lebontsa,sőt alkalmaztam is égerteát számtalanszor..a hatása megmaradt!De kíváncsi vagyok neked mit mutat majd a tea forrázása?
T.:Gábor
T.:Gábor
Oké hogy a forrázás kiszed mindent a levélből, csak nem mindegy hogy kioldja őket vagy lebontja. A garniknak Én is adok néha levelet, de nem szoktam előtte a megmosásán kívül semmit csinálni vele.
köszönöm szépen a tobozt előre
Ígérem használni fogom 
Platánlevelet azt mindenképpen szedek, de tölgyet is még szednem kell.
köszönöm szépen a tobozt előre
Platánlevelet azt mindenképpen szedek, de tölgyet is még szednem kell.
Ezt szeretem én-mikor nyüzsögtök!
Sanyikám a platánt bátran használd minden célra-bár a tannintartalma nem olyan markáns mint pl. a tölgynek,de cserében szépen enyhén színez.A kérget is nyugodtan használhatod-akár aljzat helyett is!;)Halaiddal tegyél próbát-igaz nekem az axelrodik szerették főleg ezek alá rejtegetni az ikrákat-de gondolom a pandák sem vetik meg.
A "teát"csinálhatod meleg vízben is-hamarabb oldódnak ki az anyagok-igaz utána a levél már csak mint dekoráció jöhet szóba.Azt mondják külföldi garnélások hogy ők egyenesen azért forrázzák hogy minden kioldódjon belőle-nekik csak a levéllemez kell mint eleség.Gondolom így jobban tudják kontrollálni a bevitt savakat/színezőket...
Hálásan gondolok egyébként a garnélásokra,legyenek külföldiek,vagy hazaiak!Rengeteg találatot nekik köszönhetünk a keresőben-a hazai halasok nem igen aktivizálták magukat,reményeim szerint eddig!
Égertoboz gond...mindig kevés,ha meg van akkor nem használják:( Anno egy szatyornyit vittem be Egerbe,egy másik honlapon még jeleztem is nekik hogy hol adnak nekik szívesen és ingyen.Te,az ég világon semmi hír nem jött arról hogy vittek-e belőle,vagy egyáltalán kellet e a kutyának vajon?
Demoralizáló az ilyen....Na mindegy-mivel kis srácotokkal most sok időt töltötök el,így kérlek fogadj el tőlem egy liternyi tobozkát a börzén.
A télen viszont mindenkinek magának kell beszereznie ezt is-ősszel meg a leveleket,így lesz "hajolgatnivalóm" nekem is,mert lassan lenullázódnak a bespájzolt segédanyagok.A blog folytatódni fog Sándorunk...valód idejű képekkel,pillanatnyi éppen akkor kipattant ötletekkel-ahogy azt tőlem megszoktátok.Igen inspiráló tud lenni az érdeklődés-köszönöm neked is!
T.:Gábor
Sanyikám a platánt bátran használd minden célra-bár a tannintartalma nem olyan markáns mint pl. a tölgynek,de cserében szépen enyhén színez.A kérget is nyugodtan használhatod-akár aljzat helyett is!;)Halaiddal tegyél próbát-igaz nekem az axelrodik szerették főleg ezek alá rejtegetni az ikrákat-de gondolom a pandák sem vetik meg.
A "teát"csinálhatod meleg vízben is-hamarabb oldódnak ki az anyagok-igaz utána a levél már csak mint dekoráció jöhet szóba.Azt mondják külföldi garnélások hogy ők egyenesen azért forrázzák hogy minden kioldódjon belőle-nekik csak a levéllemez kell mint eleség.Gondolom így jobban tudják kontrollálni a bevitt savakat/színezőket...
Hálásan gondolok egyébként a garnélásokra,legyenek külföldiek,vagy hazaiak!Rengeteg találatot nekik köszönhetünk a keresőben-a hazai halasok nem igen aktivizálták magukat,reményeim szerint eddig!
Égertoboz gond...mindig kevés,ha meg van akkor nem használják:( Anno egy szatyornyit vittem be Egerbe,egy másik honlapon még jeleztem is nekik hogy hol adnak nekik szívesen és ingyen.Te,az ég világon semmi hír nem jött arról hogy vittek-e belőle,vagy egyáltalán kellet e a kutyának vajon?
T.:Gábor
Jó "kis" írás 
Sajnos felénk nem tudok egy égerfáról sem
Pedig a nagyobb parkokban meg a Dunaparton szoktam nézegetni hátha, de semmi. Még annó 2 éve a nászutunkon Hévízen szedtünk egy nagy adagot, de sajnos már azt is feléltem. Toist adott néhány marékkal most azt pusztítóm, illetev az erdőben szedett tölgyfaleveleket.
Tudom hogy nem erre a fafajtára akarod terelni a témát, de mi a véleményed a platánlevélről illetve a kérgéről. Én terráriumban használom a békák alá aljzatnak. Néhány hetente elég cserélni, az előnye a többi levélhez képest hogy viszonlag terebélyes, nem kell sok kicsi levélet mosogatni. A kérgét is használom, hónapokig is eltart mire teljesen szétmállik. Az achát csigái alá is használtam a platánlevelet, de a kis piszkok kajának nézték amit én alomnak szántam, úghogy azóta moha van alattuk. Viszont akváriumba még nem tettem. Lehet a pandákhoz beteszem, ívatólevélnek hátha megteszik nekik.
Feketevíz kivonatot hogy célszerű készíteni? 0-as vízben áztatava vagy forrázva mint a teát? Az utóbbi esetben a forró víztől nem bomlanak le a hasznos anyagok?
Sajnos felénk nem tudok egy égerfáról sem
Tudom hogy nem erre a fafajtára akarod terelni a témát, de mi a véleményed a platánlevélről illetve a kérgéről. Én terráriumban használom a békák alá aljzatnak. Néhány hetente elég cserélni, az előnye a többi levélhez képest hogy viszonlag terebélyes, nem kell sok kicsi levélet mosogatni. A kérgét is használom, hónapokig is eltart mire teljesen szétmállik. Az achát csigái alá is használtam a platánlevelet, de a kis piszkok kajának nézték amit én alomnak szántam, úghogy azóta moha van alattuk. Viszont akváriumba még nem tettem. Lehet a pandákhoz beteszem, ívatólevélnek hátha megteszik nekik.
Feketevíz kivonatot hogy célszerű készíteni? 0-as vízben áztatava vagy forrázva mint a teát? Az utóbbi esetben a forró víztől nem bomlanak le a hasznos anyagok?
Igen-tökéletesen igazad van a Wikivel kapcsolatosan!Lusta voltam-vagy csak nem szerettem volna megint annyit írni hogy alig olvassa el valaki?Az észrevételezésed kifejezetten jól esik-ha legközelebb írok,ismét amolyan "Gáborosan" teszem majd-mert elégedetlen vagyok ezzel az írásommal:( Nálam a blogírás arról szól hogy kiírom magamból a gondolataimat,hogy el-eltévedgetek más irányokba is....hogy istentelenül jól érzem magam az írás közben.Itt nem ez történt...szabályosan visszafogtam magam hogy ne hablatyoljak már annyit,meg hogy minek írjak le dolgokat hiszen rengeteg mindent tudhat az aktuális olvasóm is?Abban a pillanatban hogy elmentettem,már meg is bántam-de van magyarázatom is!Említettem hogy van még egy kolléga aki ebben a témában szeretne írni blogot-lelketlennek éreztem volna ha mindent kivesézek,és mintegy "kifogom a vizet a malmából".Ugyanakkor mégis kellet egy saját írás,hiszen nem szerettem volna egyazon írásban taglalni a levelekkel kapcsolatos gondolataimat is,meg a gyűjtést is....tudod lehet hogy így is hosszú lett sajnos!
Bárminemű észrevételt szívesen fogadok-célom hogy akvarisztikailag egy megfelelő helyen legyenek összegyűjtve az aktuális gondolataink,és tudásunk...talán erre jó ez a "blog".
Viktor igen szépen köszönöm hogy "sürgetnél"...és ebben is igazad van,mert meg kellene osztanom abbéli gondolataimat hogy én hogyan tartom jónak a gyűjtést,miért akkor stb...Ma is kinn jártam az erdőn,és inspiráltál is-ezért ki fogom egészíteni ezt a blogot/vagy "előfutót" csinálok a következőnek/ a napokban némi képanyaggal is,rendi?
Ebben már lesznek olyan saját gondolatok melyeket ki kellene veséznünk ígérem...és így elérem azt is hogy valóban egy "gyűjtő hely" lesz a cikk,és a hozzá tartozó hozzászólások!
Türelmedet köszönöm-még a hét vége előtt ígérek folytatást!Köszönöm érdeklődésed!
T.:Gábor
Bárminemű észrevételt szívesen fogadok-célom hogy akvarisztikailag egy megfelelő helyen legyenek összegyűjtve az aktuális gondolataink,és tudásunk...talán erre jó ez a "blog".
Viktor igen szépen köszönöm hogy "sürgetnél"...és ebben is igazad van,mert meg kellene osztanom abbéli gondolataimat hogy én hogyan tartom jónak a gyűjtést,miért akkor stb...Ma is kinn jártam az erdőn,és inspiráltál is-ezért ki fogom egészíteni ezt a blogot/vagy "előfutót" csinálok a következőnek/ a napokban némi képanyaggal is,rendi?
Türelmedet köszönöm-még a hét vége előtt ígérek folytatást!Köszönöm érdeklődésed!
T.:Gábor
Szia Gábor!
Érdekes volt olvasni eme írásodat, már csak azért is, mert rendkívül inspiráló, hiszen éppen most aktuális a téma. Külön örülök, hogy megemlítetted a halaid, falevelekhez való vonzódását. Hasonló tapasztalataim vannak nekem is, bár nem a páncélosharcsák kapcsán, hanem az általam tartott dél-amerikai sügérek vonatkozásában. Bízom benne, hogy rövid időn belül sikerül elkészítened a folytatást, mert felkeltetted az érdeklődésemet, azon mondatoddal, hogy a begyűjtés ideje, mint tényező is, igen fontos.
Még annyit fűznék a cikkedhez, mint építő jellegű kritika, hogy nem tartom szerencsének a wikipedia-t, mint referenciaként való megjelölést. Ugyan sok esetben hasznos információkkal is szolgálhat, de nem megbízható, mint forrás, hiszen mindenki számára szerkeszthető, így bárki, aki az adott témával kapcsolatban hallott már valamit, függetlenül attól, hogy az valós, vagy valótlan, kiegészítheti a bejegyzést, a nélkül, hogy annak hitelessége, valóságtartalma ellenőrizve lenne.
Érdekes volt olvasni eme írásodat, már csak azért is, mert rendkívül inspiráló, hiszen éppen most aktuális a téma. Külön örülök, hogy megemlítetted a halaid, falevelekhez való vonzódását. Hasonló tapasztalataim vannak nekem is, bár nem a páncélosharcsák kapcsán, hanem az általam tartott dél-amerikai sügérek vonatkozásában. Bízom benne, hogy rövid időn belül sikerül elkészítened a folytatást, mert felkeltetted az érdeklődésemet, azon mondatoddal, hogy a begyűjtés ideje, mint tényező is, igen fontos.
Még annyit fűznék a cikkedhez, mint építő jellegű kritika, hogy nem tartom szerencsének a wikipedia-t, mint referenciaként való megjelölést. Ugyan sok esetben hasznos információkkal is szolgálhat, de nem megbízható, mint forrás, hiszen mindenki számára szerkeszthető, így bárki, aki az adott témával kapcsolatban hallott már valamit, függetlenül attól, hogy az valós, vagy valótlan, kiegészítheti a bejegyzést, a nélkül, hogy annak hitelessége, valóságtartalma ellenőrizve lenne.
Hozzászólás a cikkhez
Bejelentkezés a hozzászóláshoz
Elképzelhetőnek tartom,hogy akkoriban ültették ezeket a fákat,mikor a busa,az amur és a törpeharcsa telepítésével próbálkoztak a vizeinkben.A múlt században sok növény és állatfaj kerülhetett így az országba és vetette meg a lábát,úszóját,gyökerét.Biztos volt rá magyarázatuk az illetékeseknek.
Teljesen mindegy,hogy ki,mikor,miért.Az a lényeg,hogy most itt vannak.Igyekezzünk ésszerűen kihasználni az általuk adott lehetőségeket!
A folytatás elovasása után megyek is kotorászni az avarban az említett helyre,ahol jobban megnézem a többi fát is.
Teljesen mindegy,hogy ki,mikor,miért.Az a lényeg,hogy most itt vannak.Igyekezzünk ésszerűen kihasználni az általuk adott lehetőségeket!
A folytatás elovasása után megyek is kotorászni az avarban az említett helyre,ahol jobban megnézem a többi fát is.
Egyébként az itteni erdőségekben anno igen komoly erdészeti munka folyt,például édesanyám is évekig dolgozott a csemetekertben,vagy a csemeték ültetésénél-vádliján most is látszik a lánykorában megtörtént viperacsípés nagy kimetszése.Arra gondolok hogy akkoriban kerülhetek be ezek a nem őshonos fajok-a blogban szó lesz olyan tölgyfáról is,mely szintén kevéssé ismert/Qercus rubra/
Na kis türelmet még ha kérhetem...este már talán még beszélhetünk is az új blogról-ráadásul érdekes,és szép fotókkal is készültem nektek meglátjátok!
T.:Gábor
A diót sok esetbe a varjak is terjesztik. Összeszedik a termést amit csőrükben szállítanak, majd azt néha szállítás közben elejtik vagy elengedik. Én nem egyszer megfigyeltem ezt. Persze lehet más magyarázat is arra, hogy hogyan került oda.
Ott a pont Balázs-bizony ez az!
/juglans nigra/
Igazság szerint nekem sincs lövésem sem hogy hogyan került ide endemikus lakóhelyéről,de ahol megtaláltam az egy telepített erdőrész-cserek,szilfák,és gyertyános vegyes erdőcskében vannak.Számuk sem lehet sok-és lehet látni hogy direkt egy helyre ültették anno őket,mert kb 8-10 fa él kisebb csoportot alkotva.Egyébként szép egyenletes törzsük van,és mint az egyik fotón is látható már uralkodó magasságba törtek-a lombkoronájuk azonos magasságban van a környező fákkal.
A termés külső burka nem fogja meg a kezet mint az általunk ismert dió/Juglans regia/,de igen "szagos" ahogy mondtam is...itt azt hiszem csak a madarakat,egyéb apró állatokat érdekli.
T.:Gábor
Ui.:Köszönet a tájékozottságodért-inspiráltál hogy a blogba még olyan fafajokról is beillesszek képeket melyeket egyébként akvarisztikailag még nem teszteltem.
Igazság szerint nekem sincs lövésem sem hogy hogyan került ide endemikus lakóhelyéről,de ahol megtaláltam az egy telepített erdőrész-cserek,szilfák,és gyertyános vegyes erdőcskében vannak.Számuk sem lehet sok-és lehet látni hogy direkt egy helyre ültették anno őket,mert kb 8-10 fa él kisebb csoportot alkotva.Egyébként szép egyenletes törzsük van,és mint az egyik fotón is látható már uralkodó magasságba törtek-a lombkoronájuk azonos magasságban van a környező fákkal.
A termés külső burka nem fogja meg a kezet mint az általunk ismert dió/Juglans regia/,de igen "szagos" ahogy mondtam is...itt azt hiszem csak a madarakat,egyéb apró állatokat érdekli.
T.:Gábor
Ui.:Köszönet a tájékozottságodért-inspiráltál hogy a blogba még olyan fafajokról is beillesszek képeket melyeket egyébként akvarisztikailag még nem teszteltem.
Nem vagyok botanikus,de Fekete dió!
Sosem néztem utána,de most a Wikipédiát átfutva már tudom,hogy nem őshonos.Akkor miért lehet betelepítve egy bizonyos természetvédelmi területen,ahonnan én ismerem?Ez nem szempont?
Egy biztos:a szép szál fák alatt nem ajánlatos tartózkodni,ha potyog.
Sosem néztem utána,de most a Wikipédiát átfutva már tudom,hogy nem őshonos.Akkor miért lehet betelepítve egy bizonyos természetvédelmi területen,ahonnan én ismerem?Ez nem szempont?
Egy biztos:a szép szál fák alatt nem ajánlatos tartózkodni,ha potyog.
Erdőkben jártam-érdekeset is láttam!
Most hogy végre már szerkeszthetem/válogathatom a képeket a folytatáshoz rábukkantam egy szemet gyönyörködtető impulzív képcsoportra is...szeretném megteremteni az alaphangulatot nektek amivel majd várjátok a blog folytatását,ezért vidékies egyszerűséggel rákérdezek..
Na mi van a képen kollégák?Milyen fa és termése az amit meglepetésemre megtaláltam egy ritkás facsoportban?Nézelődjetek bátran-keressetek kutassatok-a válasz meglesz!
Tehát a képek:
picasaweb.google.com/1164331627499443780...#5938946902440642226
picasaweb.google.com/1164331627499443780...#5938946885479841234
picasaweb.google.com/1164331627499443780...#5938946896342427218
picasaweb.google.com/1164331627499443780...#5938946912878034434
Még annyit,hogy a termésnek olyan átható illata van,ami a kezemen is megmaradt...egzotikus,nem őshonos fajról van szó!
T.:Gábor
Most hogy végre már szerkeszthetem/válogathatom a képeket a folytatáshoz rábukkantam egy szemet gyönyörködtető impulzív képcsoportra is...szeretném megteremteni az alaphangulatot nektek amivel majd várjátok a blog folytatását,ezért vidékies egyszerűséggel rákérdezek..
Na mi van a képen kollégák?Milyen fa és termése az amit meglepetésemre megtaláltam egy ritkás facsoportban?Nézelődjetek bátran-keressetek kutassatok-a válasz meglesz!
Tehát a képek:
picasaweb.google.com/1164331627499443780...#5938946902440642226
picasaweb.google.com/1164331627499443780...#5938946885479841234
picasaweb.google.com/1164331627499443780...#5938946896342427218
picasaweb.google.com/1164331627499443780...#5938946912878034434
Még annyit,hogy a termésnek olyan átható illata van,ami a kezemen is megmaradt...egzotikus,nem őshonos fajról van szó!
T.:Gábor
A gyümölcsök biztosan tesznek hozzá némi fruktózt,amellett hogy ha bomlásnak indulnak nem kevés szerves anyagot is visszajuttatnak a körforgásba.Ha lerohadtak a fákról,és az állatok nem ették meg még szeszes irány is elindulhat.De kérdezlek én:mindez vajon mekkora töménységet jelent ez egy olyan folyóban ahol a másodpercenkénti vízhozam több száz köbméter?Nem konkrét folyóra gondolok..
Madarak ürüléke általában gazdag foszforban..de ez megint olyan irány mintha kémiából a mólsúlyt számolgatnánk.Szerintem biztosan módosítják ezek is a víz kémiáját,de olyan elhanyagolható nagyságrendben amivel számolni akvarisztikailag nem is igen érdemes..
Tudod azt gondolom hogy lehet nem is igen kell nekünk olyan nagyon az ottani folyók épp aktuális paramétereivel ennyire számolni...a hal amit szeretnénk szaporítani lehet hogy már olyannyira alkalmazkodott az akváriumi körülményekhez,hogy leívna még a padlószifonban is-na ez extrém példa volt.
Nem szabad túlbonyolítani a dolgokat-elég annyi paramétert ismernünk amennyi elegendő,és /!!/ még akkor sem biztos a siker.Ez az akvarisztika szépsége,ez a rettenet sok kiszámíthatatlan dolog..ez a "sokismeretlenes" egyenlet.Még az is lehet hogy ha onnan hozatnánk vizet,abban a szent pillanatban akkor sem lenne siker!
Egyszerű példa:anci.Bonyolultabb példa néhány L-es ami gyakrabban szaporodik akváriumban...és a legbonyolultabb ami alig,vagy ismeretlen a szaporodása mindeddig.Ajánlom figyelmedbe /ha még nem találkoztál volna a leírással/pl az L-190 szaporodási szokásait...szerintem elég érdekes,lehet hogy nem is találná meg akváriumban a szükséges dolgokat.
Fáradozzunk,próbálkozzunk..holnap meg beszélgessünk azokkal akik sikeresek néhány faj szaporításában!
T.:Gábor
Madarak ürüléke általában gazdag foszforban..de ez megint olyan irány mintha kémiából a mólsúlyt számolgatnánk.Szerintem biztosan módosítják ezek is a víz kémiáját,de olyan elhanyagolható nagyságrendben amivel számolni akvarisztikailag nem is igen érdemes..
Tudod azt gondolom hogy lehet nem is igen kell nekünk olyan nagyon az ottani folyók épp aktuális paramétereivel ennyire számolni...a hal amit szeretnénk szaporítani lehet hogy már olyannyira alkalmazkodott az akváriumi körülményekhez,hogy leívna még a padlószifonban is-na ez extrém példa volt.
Egyszerű példa:anci.Bonyolultabb példa néhány L-es ami gyakrabban szaporodik akváriumban...és a legbonyolultabb ami alig,vagy ismeretlen a szaporodása mindeddig.Ajánlom figyelmedbe /ha még nem találkoztál volna a leírással/pl az L-190 szaporodási szokásait...szerintem elég érdekes,lehet hogy nem is találná meg akváriumban a szükséges dolgokat.
Fáradozzunk,próbálkozzunk..holnap meg beszélgessünk azokkal akik sikeresek néhány faj szaporításában!
T.:Gábor
Ahogyan mostanában az L-es harcsákkal foglalkozó oldalakat böngészem,több kérdés is felmerült bennem...vajon a rothadó és frissen "érkező" növényi részek,levelek,faágak mellett mennyire alakíthatja a vizek kémiáját a nem kevés gyümölcs,és meglehetős mennyiségű madárürülék.
Aminek pozitív eredménye van, az jó. Teljesen mindegy, hogy milyen levél. Az eredmény a lényeg.
Nem okoskodás ez,hanem nagyon is igaz!
Ha azt nézzük egyértelmű hogy mi csak halovány mását vagyunk képesek ennek előállítani,ráadásul lombhullató fák leveleinek,terméseinek felhasználásával.Egyáltalán nincs könnyű dolgunk szó mi szó-főleg ha még azt is tudjuk hogy a trópusi esőerdők vízzel rendszeresen elöntött,és hosszú ideig víz alatt álló fái megőrzik leveleik nagy többségét!.Akkor mégis mi okozhatja hogy az Amazonastól északra eső vizek nagy többsége "fekete",még akkor is ha csak barnás?Anno sokat tanulmányoztam e vidék földrajzát-de annyira bele sem kell merülni...északra nagy mocsaras részek vannak ahol-ahogy mondod is-még a száraz évszakban is mindig tocsogós idő van.Csoda ha az elhalt növényi részek engedik a színező anyagokat és a savasságot csökkentő tannint?Sőt-még tovább megyek:egyértelmű hogy olyan rövid idő alatt míg az esős évszak tart-bár ez több hónap!-lehetetlen kioldódnia ennyi anyagnak-magyarázat hát a felhalmozódott igen sötét és savas víz bekerülése a fő ágba.Tekintsünk délebbre...Az Amazonas nem sötét vizű folyó!Sőt inkább hordalékos mintsem barna a vize,ezt a mindenki által jól ismert manausi fotó is jól mutatja ahol a legismertebb "feketevízzel" a Rio Negro-val találkozik a gigászi folyamóriás.
De lépjünk immár délre a folyó "alá".Itt is találunk színes vizű folyót,bár a Rio Madeira színét már sokkal inkább az eróziónak köszönheti,semmint a bomló növényi részeknek.Ajánlom utánaolvasni az esőerdő talajának,vagy méginkább a laterit kifejezésnek.Képzeletbeli utunkon most az Amazonas déli oldalán közeledünk az Atlanti-óceánhoz,de addig még két gigászi folyóval is találkozhatnánk-ha olyan szerencsében részesülnénk hogy módunkban állna ezt megtenni...A Tapajos és a Xingu vize viszont már egyáltalán nem sötét.Nagyon tanulságos nézegetni a domborzati térképeket is...a Mato Grosso plató közeléből ered mindkét folyó,de a Paraguay is..az azonban már más folyamrendszer tagja.
Egy szuper kis "böngészde" akiket érdekel ez a táj:
southamerica.zoom-maps.com/
Tehát mint korábban is említettem már hasonló témájú postodra válaszolva:egyetértünk!
DE:igenis tehetünk valamit ha "fekete vizet",és savanyúbb kémhatást szeretnénk-és ehhez nem csak a catappa levél a járatos út.Nem szeretnék senkit befolyásolni,de elérhető a megfelelő kémhatás és szín magyar levelekkel is...ingyen.Igazad van:ez a víz nem ugyanaz lesz mint az élőhelyen megtalálható-de hisz halaink sem azok már.Azt gondolom sokkal inkább hasznosak azon fajok szaporítására tett kísérleteink során ezek a próbálkozások is,mintha karba tett kézzel és tátott szájjal várnánk ama bizonyos sült galambot:).
Valaki lesz szíves utánanézni hogy az egyeduralkodó Terminalia catappa levél eredetének...valaki magyarázza el nekünk hogy miért ez a levél a jó,és hogy ez mennyire gyakori a fenn emlegetett folyamok partjain,mocsaraiban-rendi?Ha ez megvan,akkor se gyártsunk összeesküvés elméleteket,hanem lássuk be:igen élelmes emberek forgalomba hozták egy olyan fa leveleit melyek náluk a hátsó-vagy első,oldalsó-kertben nőnek,és ugyan úgy engednek ki huminsavakat mint a mi szépséges tölgylevelünk például:) Lehet hogy mi bősz európaiak csak hű vevői vagyunk a huncut keleti emberek ravaszságának?Lehet hogy ha Európában kezdődött volna el a halgyárak működése,és a kontinentális viszonyok között előforduló fák leveleit,terméseit..netán kérgét használtuk volna akkor most mi exportálhatnánk ezeket a keleti régióba?Na ugye...
Szép a catappa levél..szép a mangrove is-de a szívemnek mégis a magyar tölgy a legkedvesebb,és pontosan azon vagyok hogy erre azok figyelmét is felhívjam akik most kezdtek el érdeklődni.Sőt...miért nem jó a cserlevél például?
Nos-folyt.köv. a III.részben.
T.:Gábor
Ha azt nézzük egyértelmű hogy mi csak halovány mását vagyunk képesek ennek előállítani,ráadásul lombhullató fák leveleinek,terméseinek felhasználásával.Egyáltalán nincs könnyű dolgunk szó mi szó-főleg ha még azt is tudjuk hogy a trópusi esőerdők vízzel rendszeresen elöntött,és hosszú ideig víz alatt álló fái megőrzik leveleik nagy többségét!.Akkor mégis mi okozhatja hogy az Amazonastól északra eső vizek nagy többsége "fekete",még akkor is ha csak barnás?Anno sokat tanulmányoztam e vidék földrajzát-de annyira bele sem kell merülni...északra nagy mocsaras részek vannak ahol-ahogy mondod is-még a száraz évszakban is mindig tocsogós idő van.Csoda ha az elhalt növényi részek engedik a színező anyagokat és a savasságot csökkentő tannint?Sőt-még tovább megyek:egyértelmű hogy olyan rövid idő alatt míg az esős évszak tart-bár ez több hónap!-lehetetlen kioldódnia ennyi anyagnak-magyarázat hát a felhalmozódott igen sötét és savas víz bekerülése a fő ágba.Tekintsünk délebbre...Az Amazonas nem sötét vizű folyó!Sőt inkább hordalékos mintsem barna a vize,ezt a mindenki által jól ismert manausi fotó is jól mutatja ahol a legismertebb "feketevízzel" a Rio Negro-val találkozik a gigászi folyamóriás.
De lépjünk immár délre a folyó "alá".Itt is találunk színes vizű folyót,bár a Rio Madeira színét már sokkal inkább az eróziónak köszönheti,semmint a bomló növényi részeknek.Ajánlom utánaolvasni az esőerdő talajának,vagy méginkább a laterit kifejezésnek.Képzeletbeli utunkon most az Amazonas déli oldalán közeledünk az Atlanti-óceánhoz,de addig még két gigászi folyóval is találkozhatnánk-ha olyan szerencsében részesülnénk hogy módunkban állna ezt megtenni...A Tapajos és a Xingu vize viszont már egyáltalán nem sötét.Nagyon tanulságos nézegetni a domborzati térképeket is...a Mato Grosso plató közeléből ered mindkét folyó,de a Paraguay is..az azonban már más folyamrendszer tagja.
Egy szuper kis "böngészde" akiket érdekel ez a táj:
southamerica.zoom-maps.com/
Tehát mint korábban is említettem már hasonló témájú postodra válaszolva:egyetértünk!
DE:igenis tehetünk valamit ha "fekete vizet",és savanyúbb kémhatást szeretnénk-és ehhez nem csak a catappa levél a járatos út.Nem szeretnék senkit befolyásolni,de elérhető a megfelelő kémhatás és szín magyar levelekkel is...ingyen.Igazad van:ez a víz nem ugyanaz lesz mint az élőhelyen megtalálható-de hisz halaink sem azok már.Azt gondolom sokkal inkább hasznosak azon fajok szaporítására tett kísérleteink során ezek a próbálkozások is,mintha karba tett kézzel és tátott szájjal várnánk ama bizonyos sült galambot:).
Valaki lesz szíves utánanézni hogy az egyeduralkodó Terminalia catappa levél eredetének...valaki magyarázza el nekünk hogy miért ez a levél a jó,és hogy ez mennyire gyakori a fenn emlegetett folyamok partjain,mocsaraiban-rendi?Ha ez megvan,akkor se gyártsunk összeesküvés elméleteket,hanem lássuk be:igen élelmes emberek forgalomba hozták egy olyan fa leveleit melyek náluk a hátsó-vagy első,oldalsó-kertben nőnek,és ugyan úgy engednek ki huminsavakat mint a mi szépséges tölgylevelünk például:) Lehet hogy mi bősz európaiak csak hű vevői vagyunk a huncut keleti emberek ravaszságának?Lehet hogy ha Európában kezdődött volna el a halgyárak működése,és a kontinentális viszonyok között előforduló fák leveleit,terméseit..netán kérgét használtuk volna akkor most mi exportálhatnánk ezeket a keleti régióba?Na ugye...
Szép a catappa levél..szép a mangrove is-de a szívemnek mégis a magyar tölgy a legkedvesebb,és pontosan azon vagyok hogy erre azok figyelmét is felhívjam akik most kezdtek el érdeklődni.Sőt...miért nem jó a cserlevél például?
Nos-folyt.köv. a III.részben.
T.:Gábor
Miután mindenkit "elküldtél csigázni", engedd meg, hogy némi apróságra hívjam fel a figyelmet. A "fekete víz" keletkezése csak kis részben köszönhető a direkt belehulló növényi részeknek. Sokkal inkább köszönhető ez annak, hogy a rendkívül sok eső ami szinte állandó jelleggel aláhull (még száraz évszakban is szinte naponta esik) átmossa az erdő növényzetét, a bomló avart ahol oldószerként viselkedve sok oldható anyagot kiold- Ez a leves állandóan belefolyik/szivárog a vizekbe. Aztán ott az esős évszak, amikor egész erdőrészek kerülnek víz alá. Szerintem mégis inkább a bemosódó oldalék okozza mintsem kizárólag az áradás. Miért gondolom így. Ha az áradás okozná kizárólag, akkor nem lenne fekete víz csak az esős évszakban, pont akkor amikor egyébként valószínűleg az oldott anyag lehet, hogy kevesebb koncentrációban van jelen a hígítási elv miatt. Nyilván összetett kérdés ez, de én úgy hiszem, hogy csupán a folyóparti fákról a direkt módon vízbe kerülő növényi részek nem lennének elegendőek az olyan szintű vizek megfestéséhez, mint pl. a Rio Negro és mellékfolyói. sokkal inkább tulajdonítom az erdei avarból folyamatosan bemosódó csapadékvíznek, ami magával viszi a kioldott anyagokat. Valószínűleg ez okozhatja azt, hogy úgy egyébként a dzsungelek termőtalaja igen szegény és vékony. Nincs ideje raktározódni semminek, vagy folyamatosan újrafelhasználódik, vagy kimosódik. Aztán arról sem kell megfeledkezni, hogy ott a növényfajok száma valószínűleg km2-ként meghaladja a magyar növényi fauna összességét. Persze ez megint csak az én okoskodásom..
Tisztelt kollégák,kedves érdeklődő olvasóim!
Örömmel értesítelek benneteket arról,hogy a blog folytatása-egyben egy időre befejező része-készülőben van!A képek nagy része már elkészült-feldolgozás alatt van-,egy része pedig még várat magára,de már nem sokáig.
Szeretném előre "beharangozni" azt is,hogy e blogban igen személyes rész is lesz...természetesen azt más színnel fogom "szedni",akár el se olvassátok-sőt e honlapra azt be sem illesztem.Azonban én valahányszor az erdőn járok mindig elönt ez az érzés...muszáj írnom róla,ha csak magamnak is.
A blogban immár rátérünk végre a tulajdonképpeni munkára,a levelek szedése,szárítása,és tárolása is véleményem szerint kimerítően taglalásra kerül.Fő csapásirány a gyakorlati tudni-tenni valók leírása,és javaslataim a témában ugyan úgy,mint tapasztalataim megosztása.Azonban hangsúlyozottan szeretném kérni hogy bátran szóljatok majd hozzá,minden gondolatotokat,tapasztalatotokat osszátok meg velem és vesézzük ki a legalaposabban ezeket!Élvezettel készülődöm a megírásra,azt gondolom ez is amolyan "Gáborosra" fog sikeredni...sok szöveg,sok kép-és egy meglepetés a végére a kitartóbb olvasóknak!
A megjelenés várható időpontja a jövő hétvége valamely napja-addig örömteli halazást,és jó egészséget kívánok nektek!
Tisztelettel:Gábor
Örömmel értesítelek benneteket arról,hogy a blog folytatása-egyben egy időre befejező része-készülőben van!A képek nagy része már elkészült-feldolgozás alatt van-,egy része pedig még várat magára,de már nem sokáig.
Szeretném előre "beharangozni" azt is,hogy e blogban igen személyes rész is lesz...természetesen azt más színnel fogom "szedni",akár el se olvassátok-sőt e honlapra azt be sem illesztem.Azonban én valahányszor az erdőn járok mindig elönt ez az érzés...muszáj írnom róla,ha csak magamnak is.
A blogban immár rátérünk végre a tulajdonképpeni munkára,a levelek szedése,szárítása,és tárolása is véleményem szerint kimerítően taglalásra kerül.Fő csapásirány a gyakorlati tudni-tenni valók leírása,és javaslataim a témában ugyan úgy,mint tapasztalataim megosztása.Azonban hangsúlyozottan szeretném kérni hogy bátran szóljatok majd hozzá,minden gondolatotokat,tapasztalatotokat osszátok meg velem és vesézzük ki a legalaposabban ezeket!Élvezettel készülődöm a megírásra,azt gondolom ez is amolyan "Gáborosra" fog sikeredni...sok szöveg,sok kép-és egy meglepetés a végére a kitartóbb olvasóknak!
A megjelenés várható időpontja a jövő hétvége valamely napja-addig örömteli halazást,és jó egészséget kívánok nektek!
Tisztelettel:Gábor
Enném a leveleid javát,mint vaddisznó a kukorica darát....ha hal,garnéla vagy csiga lennék!
Alig várom hogy megejtsd a jelzett teszteket,és örömmel tölt el hogy nem vagy rest e nem kevés munkával járó folyamatot dokumentálni.Anno már jártam ezen az úton..akkor még nem volt digitális masina,nem volt internet sem.Ha néha hozzájutottam egy-egy kölcsönbe kapott nyugati vagy magyar irodalomhoz akkor éjt nappallá téve olvastam,vagy éppen a képi anyagot memorizáltam...ma már a határtalan lehetőség-a net-a mi kis házikónkba is utat talált magának.Néha viszont elégedetlen vagyok..elégedetlen a magyar hobbisták hozzáállásával,a tenni akarás hiányával.Tisztelet a szerencsére nagyon sok kivételnek természetesen...
Én nem fogom sosem spoilerezni,vagy rejteni a mondandómat-kivéve ha olyannyira offnak érzem,hogy csak így van merszem leírni.Én igazat adtam Zoltánnak,és megköszöntem a véleményét-mindenkinek megfelelni senki sem tud,sőt nem is lehet cél.A blog ráadásul olyan személyes mondanivalót is tartalmazhat melyet annak írója szeretne írásban is látni..vagy szeretné ha olvasója hasonló utat járna be gondolatai nyomdokán haladva.Az én stílusom egyedi,de ember legyen a talpán aki tud érzelemmentesen írni olyan témában ami lénye legmélyéből is érinti..én képtelen vagyok erre.Sokat írok "feleslegesen",de vannak olyan mondataim melyeket nem véletlenül hagyok meg a végső "korrektúrázáskor".Szeretném ha nem csak szikár tényekről,hanem távolabbra mutató gondolataimról is képet szerezhetnétek ezáltal..szóval nehéz a dolgom,legalábbis így érzem.Sajátos stílus,néha akaratlagosan beszőtt ízes kifejezések...picinyke humor,és talán némi saját tudás is jellemezheti írásaimat.Ez vagyok-változtatni magamon már nemigen fogok tudni,de elkövetkező blogjaimban talán tetten érhető majd a szándék:szeretném ha minél több olvasóm találná meg benne azt,amit ő keres egy blogban.
Köztünk-és néhány ezer olvasó-között legyen mondva:a neten töltött pár év már elegendő volt arra hogy megtanuljam:ha bármit személyesnek érzek,arra nem szabad válaszolni.Válaszolni ne szabad-de magyarázkodni még úgysem-hogy én mégis ezt teszem annak az az oka,hogy törekszem annak megértésére mi motiválja az esetleges negatív kritikát írót.Ez esetben úgy gondolom Zoltán azért elégedetlen, mert nem olvasta előző blogomnál annak a postnak a szavait melyben jeleztem hogy más kolléga is ír ebben a témában,és az az Ő része lesz!
Tehát készül már a "felsorolós blog" is..magyar kollégától,nekünk magyar akvaristáknak.Van akinek több idő kell,van aki csak odaröppent pár oldalt és kész is...várjuk türelemmel,és szeretettel majdani blogírónk írását is!
Én haladok a magam által kijelölt utamon....következik nem is oly soká a következő rész.Nyugágy,nyugtató ajánlott-vagy éppen ki is hagyhatón az írás...akik viszont kedvelik a stílusomat azok nem fognak csalódni,mert "csakazértis adok neki"!
Hiába na...hadd legyen értelme a hajnali keléseimnek.
Hullanak már a levelek....színesedik az erdő.Fájós lábaimmal nekiveselkedek a hegyeknek,hogy elkaphassak pár olyan képet ami igazán illik egy őszi blogba.Élvezem a hegynek való kaptatást,imádom a susogó levelek hangját....és pontosan így fogom élvezni mikor le is írhatom majdan ezeket/az akvarisztikai vonatkozás lehet hogy csak álca?..no ezt nem hinném!/
Találkozzunk az interaktív erdőkben...várom hogy írhassak nektek a folytatásban!
T.:Gábor
Alig várom hogy megejtsd a jelzett teszteket,és örömmel tölt el hogy nem vagy rest e nem kevés munkával járó folyamatot dokumentálni.Anno már jártam ezen az úton..akkor még nem volt digitális masina,nem volt internet sem.Ha néha hozzájutottam egy-egy kölcsönbe kapott nyugati vagy magyar irodalomhoz akkor éjt nappallá téve olvastam,vagy éppen a képi anyagot memorizáltam...ma már a határtalan lehetőség-a net-a mi kis házikónkba is utat talált magának.Néha viszont elégedetlen vagyok..elégedetlen a magyar hobbisták hozzáállásával,a tenni akarás hiányával.Tisztelet a szerencsére nagyon sok kivételnek természetesen...
Én nem fogom sosem spoilerezni,vagy rejteni a mondandómat-kivéve ha olyannyira offnak érzem,hogy csak így van merszem leírni.Én igazat adtam Zoltánnak,és megköszöntem a véleményét-mindenkinek megfelelni senki sem tud,sőt nem is lehet cél.A blog ráadásul olyan személyes mondanivalót is tartalmazhat melyet annak írója szeretne írásban is látni..vagy szeretné ha olvasója hasonló utat járna be gondolatai nyomdokán haladva.Az én stílusom egyedi,de ember legyen a talpán aki tud érzelemmentesen írni olyan témában ami lénye legmélyéből is érinti..én képtelen vagyok erre.Sokat írok "feleslegesen",de vannak olyan mondataim melyeket nem véletlenül hagyok meg a végső "korrektúrázáskor".Szeretném ha nem csak szikár tényekről,hanem távolabbra mutató gondolataimról is képet szerezhetnétek ezáltal..szóval nehéz a dolgom,legalábbis így érzem.Sajátos stílus,néha akaratlagosan beszőtt ízes kifejezések...picinyke humor,és talán némi saját tudás is jellemezheti írásaimat.Ez vagyok-változtatni magamon már nemigen fogok tudni,de elkövetkező blogjaimban talán tetten érhető majd a szándék:szeretném ha minél több olvasóm találná meg benne azt,amit ő keres egy blogban.
Köztünk-és néhány ezer olvasó-között legyen mondva:a neten töltött pár év már elegendő volt arra hogy megtanuljam:ha bármit személyesnek érzek,arra nem szabad válaszolni.Válaszolni ne szabad-de magyarázkodni még úgysem-hogy én mégis ezt teszem annak az az oka,hogy törekszem annak megértésére mi motiválja az esetleges negatív kritikát írót.Ez esetben úgy gondolom Zoltán azért elégedetlen, mert nem olvasta előző blogomnál annak a postnak a szavait melyben jeleztem hogy más kolléga is ír ebben a témában,és az az Ő része lesz!
Én haladok a magam által kijelölt utamon....következik nem is oly soká a következő rész.Nyugágy,nyugtató ajánlott-vagy éppen ki is hagyhatón az írás...akik viszont kedvelik a stílusomat azok nem fognak csalódni,mert "csakazértis adok neki"!
Hullanak már a levelek....színesedik az erdő.Fájós lábaimmal nekiveselkedek a hegyeknek,hogy elkaphassak pár olyan képet ami igazán illik egy őszi blogba.Élvezem a hegynek való kaptatást,imádom a susogó levelek hangját....és pontosan így fogom élvezni mikor le is írhatom majdan ezeket/az akvarisztikai vonatkozás lehet hogy csak álca?..no ezt nem hinném!/
Találkozzunk az interaktív erdőkben...várom hogy írhassak nektek a folytatásban!
T.:Gábor
Készül az első teszt, a képen a hétvégi szerzemények.
Cseresznye, alma, nyír, nyír (zölden), éger és van még némi tölgy a dobozban
"Gáboros" rész és fentiekhez tartozó mese:
Cseresznye, alma, nyír, nyír (zölden), éger és van még némi tölgy a dobozban
"Gáboros" rész és fentiekhez tartozó mese:
Figyelem: Spoiler!
.-.!
?
A fórumszabályzat tiszteletben tartására tett figyelmeztetésed bennem olyan gondolatokat fogalmazott meg,amit szintén e passzus figyelembevétele okán nem írhatok meg ide neked!
Röviden:grrr.....
T.:Gábor
Röviden:grrr.....
T.:Gábor
Mátéfi beküldte: Kétségkívül van tintája és tehetsége is Gábornak, ...
Csak akkor kár az elején a címen morfondírozni a blogban, inkább csinálni a végén a keresőnek megfelelő címűt amiben tételesen felsorolja a növényfajtákat és az adatait (gyűjtés ideje, benne lévő hatóanyagok, mi ellen, vagy miért jó). Szerintem
halőrxxl beküldte: Jogos,és helytálló-főleg tetszik a szabályzat emlegetése.Mint látod ennél a blognál már próbálkoztam bizonyos szerkesztési megoldásokkal variálni az érthető és tömör blog érdekében-de nem igen sikerült.Sajnálom.
T.:Gábor
Akkor megint ott tartunk hogy mindenki keresse magának amit szeretne. De látjuk hogy külföldi oldalakon milyen szépen ott vannak felsorolva. Én csak ezt a fajta szerkesztést hiányolom.
Szép és szórakoztató amiket írsz, csak elkalandozol mindig az oldalmezsgyéken. Elég sok idő lehet az infókat összegyűjteni. Félek és én úgy gondolom hogy az ilyen hosszú hangvételű írások elveszik az időt a családtól vagy a halaidtól.
Kétségkívül van tintája és tehetsége is Gábornak, azonban én úgy gondolom, hogy a "lényegre törő" rövid bejegyzés a fórumozásra vonatkozik és nem a cikk vagy blogbejegyzésekre. A cikk illetve a blog az a hely, ahol az ember kibontakoztathat, ha úgy kívánja. Az egy önálló dolog és nem zavarja a fórumozást. Egy lehetőség.
Jogos,és helytálló-főleg tetszik a szabályzat emlegetése.Mint látod ennél a blognál már próbálkoztam bizonyos szerkesztési megoldásokkal variálni az érthető és tömör blog érdekében-de nem igen sikerült.Sajnálom.
Van viszont egy alternatív javaslatom:már az első blogban is vannak linkek ahol boldogulni lehet-ott szép tömören le is vannak írva a dolgok.Ha megnyitod kielégít majd...esetleg még,de most már igazán szűkszavúan:
lmgtfy.com/?q=leaves+in+aquarium
T.:Gábor
Van viszont egy alternatív javaslatom:már az első blogban is vannak linkek ahol boldogulni lehet-ott szép tömören le is vannak írva a dolgok.Ha megnyitod kielégít majd...esetleg még,de most már igazán szűkszavúan:
lmgtfy.com/?q=leaves+in+aquarium
T.:Gábor
lehet most megleszek kövezve, de állok elébe. Félve nyitom meg halőrxxl blogjait, mert nekem túl hosszú és sok olyan lényegtelen mesélő dolgot tartalmaz amin próbálok átfutni. Értékelem hogy foglalkozik eme témával és veszi a fáradtságot a mai világban, de. De félek hogy hiába találják meg a keresővel a blogokat nem azt találják amit keresnek. Jó lenne valamikor eljutni egy növényi felsoroláshoz hogy mit mikor miért rakjunk be.
Látom és olvasom én a fórumi hozzászólásokban hogy az íróban egy Gárdonyi veszett el, de nekem zavaró hogy a pár soros lényeg helyett többször regényeket kell végighámoznom.
Azt már félve említem meg hogy elméletileg a fórum szabályzata is említi hogy "9. ) A kérdésed, válaszod legyen átgondolt, lényegretörő, ne írj be hosszú, olvashatatlan hozzászólást."
Nem akartam megbántani halőrxxl-t, mert kíváncsi vagyok a hasznos információkra és várom hogy mikor kapom is meg majd a folytatásos kisregényben.
ui.: nem az az ellenséged aki a szemedbe mondja a véleményét, hanem aki szembedicsér és a hátad mögött kibeszél.
Látom és olvasom én a fórumi hozzászólásokban hogy az íróban egy Gárdonyi veszett el, de nekem zavaró hogy a pár soros lényeg helyett többször regényeket kell végighámoznom.
Azt már félve említem meg hogy elméletileg a fórum szabályzata is említi hogy "9. ) A kérdésed, válaszod legyen átgondolt, lényegretörő, ne írj be hosszú, olvashatatlan hozzászólást."
Nem akartam megbántani halőrxxl-t, mert kíváncsi vagyok a hasznos információkra és várom hogy mikor kapom is meg majd a folytatásos kisregényben.
ui.: nem az az ellenséged aki a szemedbe mondja a véleményét, hanem aki szembedicsér és a hátad mögött kibeszél.
Már jártam úgy hogy egy "elfeledett" ikrázatóban az égertoboz bepenészesedett.
Várjuk az írást és a képeket!
Várjuk az írást és a képeket!
Erről van szó!Gratulálok,és majd még egy dolgot figyelj meg:ha ilyen levelekkel meg égertobozzal ívatsz az ikrák nálam például egészen sötétbarnára/majdnem feketére "értek" be!Tapasztalataim szerint még a kelés is jobb,az ivadékok mintha étkesebbek is lennének-egyszóval nagyszerű dolog a természetes anyagok használata!Ha ne adj isten viszont a keltetés során többször is erőteljesebb ikrapenészedést tapasztalnál akkor storno-és kell a xantakridin,vagy mint nálam a metilénkék.
Sokan mondjátok hogy szép környéken lakom-rendkívül jól is esik!Ezért arra gondoltam hogy a következő-a gyűjtést,szárítást-tárolást taglaló-írásban még rádobok pár lapáttal!Nehéz dolgom nem lesz,hiszen gyalogos felderítőútjaim során számtalanszor elgyönyörködöm magam is a tájban..imádom ezt a hegy-völgyes kis szegletét az országnak,még ha megélni nehéz is errefelé.A levelek begyűjtése is olyan helyen fog történni ahová autóval eljutni képtelenség....évek óta innen gyűjtök,sőt életem korábbi szakaszában sokszor "menekültem" is ide hallgatni a csöndet.A hely mint egy szentély....majd meglátjátok!
T.:Gábor
Sokan mondjátok hogy szép környéken lakom-rendkívül jól is esik!Ezért arra gondoltam hogy a következő-a gyűjtést,szárítást-tárolást taglaló-írásban még rádobok pár lapáttal!Nehéz dolgom nem lesz,hiszen gyalogos felderítőútjaim során számtalanszor elgyönyörködöm magam is a tájban..imádom ezt a hegy-völgyes kis szegletét az országnak,még ha megélni nehéz is errefelé.A levelek begyűjtése is olyan helyen fog történni ahová autóval eljutni képtelenség....évek óta innen gyűjtök,sőt életem korábbi szakaszában sokszor "menekültem" is ide hallgatni a csöndet.A hely mint egy szentély....majd meglátjátok!
T.:Gábor
Hozzászólás a cikkhez
Bejelentkezés a hozzászóláshoz
:)Tetszik a hozzászólásod-egyértelmű hogy néha azért kimozdulok én!
Azonban időközben eredménye lett az áztatásoknak:egy hete már ismét a zacskós módszert használom,előbb "teszthalakkal"-később az egész állománnyal etettem már a szúnyoglárvákból.Semmiféle gond nem jött elő-de legközelebb nem ezt a fajta hálót használom..
Természetesen a vörös szúnyoglárvás dolog bőséggel ráér-egyenlőre időm hiányában még utána sem jártam hogy csinálják üzemszerű keretek között.
További kellemes nyarat,eredményes halazást!
T.:Gábor
Azonban időközben eredménye lett az áztatásoknak:egy hete már ismét a zacskós módszert használom,előbb "teszthalakkal"-később az egész állománnyal etettem már a szúnyoglárvákból.Semmiféle gond nem jött elő-de legközelebb nem ezt a fajta hálót használom..
Természetesen a vörös szúnyoglárvás dolog bőséggel ráér-egyenlőre időm hiányában még utána sem jártam hogy csinálják üzemszerű keretek között.
További kellemes nyarat,eredményes halazást!
T.:Gábor
halőrxxl beküldte: Szia!
Nem-ezt méterre vettem,errefelé ez volt elérhető-persze a Tescoban,vagy az Intersparban biztosan van,
Nem hinném hogy örök életre helyhez vagy kötve, vagy csak megy feléd ismerős egy nagyobb városból ahol van barkácsáruház és lehet ilyen tépőzáras szúnyoghálót kapni. Lehet hirtelen kevesebb pénznek tűnik a méterre vett anyagod, de ha kiszámolod a plusz víz és energiát amibe az olcsóbb háló mosása kerül, már nem is biztos hogy jaj de olyan olcsó. És akkor is ott lesz a félsz hogy nem-e enged még mindig valamit.
A vöröset meg biztos kipróbálom hogy lehetne tenyészteni, de nem most sajnos. Lehet jövőre. Vagy ha téli pihenőre mennek a teknőseim, megnézem, nem-e költöztek be az ő medencéjük aljzatába és begyűjtöm őket. Az már idén tavasszal kiderült hogy egy olyan helységben ahol nincs nagyobb fagy, csak bepillézik a víz teteje, simán áttelelnek. Tavaly egy vödör vizet vittem a fűtetlen műhelyben és tavasszal úgy hoztam ki hogy semmi bajuk nem volt a vörösöknek. Lehet tetszett nekik hogy tiszta alga volt a műanyag vödör oldala.
Kedves Czet bátyám!
Örömmel olvaslak,és köszönöm hogy megtisztelted blogomat a postoddal-biztatnálak ősidők óta felhalmozott tudásod minél gyakoribb megosztására..de nézzük csak a tapasztalatainkat!
Ahogy mondod:ha túl sok a csalán borzalom ami keletkezik-egyébként azt mondják még lombtrágyaként is használható a lé.Nos én csak csalogató anyagként használom a csalánt/Urtica dioica/,de pontosan ahogy te is írod:szárastól,magvastól,mindenestől.Ezen változtatni fogok,mert szerintem a szár rettentő mennyiségű rostot/cellulózt tartalmaz,a magok pedig észrevételem szerint könnyedén bomlanak apróbb darabokra-ez kedvezőtlen a vízre.Én nem azt a szaghatást szeretném elérni amit nagyon találóan neveztél meg,hanem csak amolyan "szúnyogorrnak kedveset"...ehhez én kisebb mennyiséget is használok-a blogban látható a mennyiség is-,de még ha nagy hőség van így is egy kulimász kinézetű,és erőteljesebben illatozó katyvasz az eredmény.Azt viszont mindenképpen a javára írom hogy ellenállhatatlan a petéző nőstények számára!
Szoktam azt is csinálni,hogy ha szeretném lassítani a bomlást/szinte erjedés ez már/,akkor a víz egy részét lecserélem frissre-így valamelyest csillapul a további boszorkánykonyha szerű folyamat.....
Egy kis derülésre is késztethet benneteket amit most írok:a szomszédban néha igen jó hangulatú éjjeli bulizás megy....fiatalok még kis gyermekkel.Ma megdöbbenve konstatáltam hogy a sült szalonna valahogy messzire ugrott a nyársról,mert az egyik ládámban landolt-tegnap erre elfeledtem visszatenni a hálós tetőt./Estefelé megemlítem nekik a dolgot...ha kívánják még elfogyasztani visszaadom a minden kétséget kizáróan szépen átsült szalonnát;)/
Komolyabbra terelve a szót:mostanra már úgy kiáztak a napon felmelegedett vízben a szúnyogháló tasakok,hogy bevetem az egyiket-semmiféle dolgot nem látok az áztatóvízben,sőt egyenletes algatelep keletkezett...biztató!Elgondolkodtam a Toist-féle "csak a levet használjuk" dolgon...beválhat,de azt gondolom kell a zacskókban lévő növényzet.Persze ha nem oltári mennyiségű lárvát nevelünk biztosan elbírja tartani őket az áztatóvízben élő azálékállatka sereg,meg a klf. növényi részecskék is.Nálam azonban egy-egy ládában van hogy 150-200 petecsomó kerül keltetésre...így a lárvák eleségéül szolgáló eleségeknek is kell eleség-ehhez pedig a széna segítsége kell szerintem./Milyen jó kedvem van efféle szójátékok alkotásához../
Bárkinek aki lárvázik sok sikert,és eredményes hobbizást kívánok!
T.:Gábor
Örömmel olvaslak,és köszönöm hogy megtisztelted blogomat a postoddal-biztatnálak ősidők óta felhalmozott tudásod minél gyakoribb megosztására..de nézzük csak a tapasztalatainkat!
Ahogy mondod:ha túl sok a csalán borzalom ami keletkezik-egyébként azt mondják még lombtrágyaként is használható a lé.Nos én csak csalogató anyagként használom a csalánt/Urtica dioica/,de pontosan ahogy te is írod:szárastól,magvastól,mindenestől.Ezen változtatni fogok,mert szerintem a szár rettentő mennyiségű rostot/cellulózt tartalmaz,a magok pedig észrevételem szerint könnyedén bomlanak apróbb darabokra-ez kedvezőtlen a vízre.Én nem azt a szaghatást szeretném elérni amit nagyon találóan neveztél meg,hanem csak amolyan "szúnyogorrnak kedveset"...ehhez én kisebb mennyiséget is használok-a blogban látható a mennyiség is-,de még ha nagy hőség van így is egy kulimász kinézetű,és erőteljesebben illatozó katyvasz az eredmény.Azt viszont mindenképpen a javára írom hogy ellenállhatatlan a petéző nőstények számára!
Egy kis derülésre is késztethet benneteket amit most írok:a szomszédban néha igen jó hangulatú éjjeli bulizás megy....fiatalok még kis gyermekkel.Ma megdöbbenve konstatáltam hogy a sült szalonna valahogy messzire ugrott a nyársról,mert az egyik ládámban landolt-tegnap erre elfeledtem visszatenni a hálós tetőt./Estefelé megemlítem nekik a dolgot...ha kívánják még elfogyasztani visszaadom a minden kétséget kizáróan szépen átsült szalonnát;)/
Komolyabbra terelve a szót:mostanra már úgy kiáztak a napon felmelegedett vízben a szúnyogháló tasakok,hogy bevetem az egyiket-semmiféle dolgot nem látok az áztatóvízben,sőt egyenletes algatelep keletkezett...biztató!Elgondolkodtam a Toist-féle "csak a levet használjuk" dolgon...beválhat,de azt gondolom kell a zacskókban lévő növényzet.Persze ha nem oltári mennyiségű lárvát nevelünk biztosan elbírja tartani őket az áztatóvízben élő azálékállatka sereg,meg a klf. növényi részecskék is.Nálam azonban egy-egy ládában van hogy 150-200 petecsomó kerül keltetésre...így a lárvák eleségéül szolgáló eleségeknek is kell eleség-ehhez pedig a széna segítsége kell szerintem./Milyen jó kedvem van efféle szójátékok alkotásához../
Bárkinek aki lárvázik sok sikert,és eredményes hobbizást kívánok!
T.:Gábor
Gábor! A blogot is olvastam és tetszik.
A nagycsalánt biokertészeti alapanyagként ismertem meg még a 80-as évek elején. Ázaléka nem csupán palánta dőlés ellen hatékony öntözőszer hanem egyéb biokertész permetlevek alapja is.
Nagy mennyiségben viszonylag kevés vízben 30 fok körüli hőmérsékleten képes bedurranni és zöldes habos trutyit képezni átható bűzt árasztva. A bűzét én a hígfolyós sertéstrágyához hasonlítanám. Régebben fóliasátorban használtam 60 l-es fémedényeket ilyen célra félig töltve a lekaszabolt csalánnal és vízzel elárasztva – a szomszédaim „nagy-nagy örömére”! – ám a hatásosságát látva ők is rákaptak.
Már sok éve nincs fóliasátram, de az öntözéshez használatos 200 literes hordóban szoktam a szunyilárva nevelés intenzifikálására egy-két maroknyi csalánt használni. Április végétől prímán működött is a dolog, algahálóval néhány naponként lehalászva és otthon szitákkal osztályozva az etetéshez. Aztán június végére kimerültek a közeli csalántelepek – szárazság!
Két hete tettem egy tágabb kört és háborítatlan helyről egész ölnyi csalánt (50-60 cm-eseket) zudítottam a hordóba. Néhány napra rá használhatatlan bűzös trutyi lett az egész . Most kezd már letisztulni, de algahálót még nem érdemes belemeríteni pedig rengeteg a szunyilárva (fekete) a felszín alatt. Ráadásul csomó „farkincás szürke tömlőcske” is uszikál még a felszínen.
E hosszas mese magja: a mennyiségi viszonyok és a hőmérséklet jelentékenyen befolyásolják az eredményt.
Az élőkaja termelést illetően további eredményes kísérletezést kívánok amihez csupán türelem és idő szükségeltetik.
A nagycsalánt biokertészeti alapanyagként ismertem meg még a 80-as évek elején. Ázaléka nem csupán palánta dőlés ellen hatékony öntözőszer hanem egyéb biokertész permetlevek alapja is.
Nagy mennyiségben viszonylag kevés vízben 30 fok körüli hőmérsékleten képes bedurranni és zöldes habos trutyit képezni átható bűzt árasztva. A bűzét én a hígfolyós sertéstrágyához hasonlítanám. Régebben fóliasátorban használtam 60 l-es fémedényeket ilyen célra félig töltve a lekaszabolt csalánnal és vízzel elárasztva – a szomszédaim „nagy-nagy örömére”! – ám a hatásosságát látva ők is rákaptak.
Már sok éve nincs fóliasátram, de az öntözéshez használatos 200 literes hordóban szoktam a szunyilárva nevelés intenzifikálására egy-két maroknyi csalánt használni. Április végétől prímán működött is a dolog, algahálóval néhány naponként lehalászva és otthon szitákkal osztályozva az etetéshez. Aztán június végére kimerültek a közeli csalántelepek – szárazság!
Két hete tettem egy tágabb kört és háborítatlan helyről egész ölnyi csalánt (50-60 cm-eseket) zudítottam a hordóba. Néhány napra rá használhatatlan bűzös trutyi lett az egész . Most kezd már letisztulni, de algahálót még nem érdemes belemeríteni pedig rengeteg a szunyilárva (fekete) a felszín alatt. Ráadásul csomó „farkincás szürke tömlőcske” is uszikál még a felszínen.
E hosszas mese magja: a mennyiségi viszonyok és a hőmérséklet jelentékenyen befolyásolják az eredményt.
Az élőkaja termelést illetően további eredményes kísérletezést kívánok amihez csupán türelem és idő szükségeltetik.
Jól érted...biztosan működne a dolog a szűrt vízzel is.Igaz kissé ekkor veszítenénk az időből,mert míg készül a víz,már szoktak petézni a szúnyogok-de "váltóműveléssel" megoldható!
Én valahogy ragaszkodom a benn lévő növényekhez..lehet nem is kell-próbáld ki!
T.:Gábor
Én valahogy ragaszkodom a benn lévő növényekhez..lehet nem is kell-próbáld ki!
T.:Gábor
Ha jól értem a csalán/széna szerepét (és ez nem teljesen biztos...), akkor nem lenne egyszerűbb egy nagyobb hordóban letakarva áztatni az egész növénykavalkádot és aztán csak az előállított vizet (pl egy harsinyán) átszűrve engedni a ládákba?
A dologban az az érdekes,hogy már szerdától ázik a háló,és most meg semmi "kibocsájtás"
!Ismerem azt a fajtát amit említesz,valószínű hogy bármi is lesz ezekkel már másfajta anyagból készülnek a jövő évi tasakok-de azokat is "halálra áztatom".
Egy érdekes megfigyelésem is csatlakozik a zacskós vs."csak bedobált füves" témához:míg a zacsikban már 3-4 nap múlva oszladozik a csalán,így szabadon mintha szeretne kinőni a vízből!
Szaga alig van,ennek megfelelően egyenlőre lárvacsomók számát tekintve vezet a három szénás láda-ott a széna már süllyedésbe kezdett.Rengeteg petecsomó most is az eredmény,a víz kristálytiszta,bár természetesen sárga már..az első kikelt lárvák holnap élményt okoznak majd frissen kelt japan blue endlerjeimnek.
Mindenképpen ragaszkodni fogok tasakos megoldáshoz,mert sokkal könnyebb/tisztább úgy a zsákmány lehálózása.
T.:Gábor
Egy érdekes megfigyelésem is csatlakozik a zacskós vs."csak bedobált füves" témához:míg a zacsikban már 3-4 nap múlva oszladozik a csalán,így szabadon mintha szeretne kinőni a vízből!
Mindenképpen ragaszkodni fogok tasakos megoldáshoz,mert sokkal könnyebb/tisztább úgy a zsákmány lehálózása.
T.:Gábor
Nem tudom hogy megéri-e áztatgatni. Még régebben, talán mintha Gyula mondta volna hogy valakinek halpusztulása is volt, ettől a fajta "gumis" tapintású szunyoghálótól. Én a sima függönyanyagú "kör" lyukas szunyoghállót használom (nemtudom jobban leírni), már elég rég óta, azzal még soha semmi bajom nem volt.
Gábor próbáld meg a horgászboltokban kapható 1x1 méteres kishalfogó hálót. Hidd el meglepődsz milyen hasznos. sőt elevenszülőkhöz ellető ketrec készítéséhez is ideális. és nem ázik szét.
a lényeg hogy a zöld színűt használd .
a lényeg hogy a zöld színűt használd .
Szia!
Nem-ezt méterre vettem,errefelé ez volt elérhető-persze a Tescoban,vagy az Intersparban biztosan van,viszont úgy gondoltam anyagkihozatalban így jobban járok.Valóban engedett,mint a képeken is látod egy gusztustalan trutymó lett a víz felszínén.Emiatt az egészet kiöntöttem,a ládákat is nagyon alaposan kimostam/a lepedék könnyedén lejött/,és restartoltam..
Ugye olvastad hogy forró/mosogatószeres vízben áztattam stb...nos,még így is volt olyan tasak ami ha nagyon keveset is,de engedett még némi szmötyit!Elgondolkoztam hogy vajon amit nem látok de oldatban a vízben van az vajon belekerülhet-e a medencéimbe...nyilván igen:(.Ezért csütörtökön ismét újraindítottam minden ládát-de immár zacskók nélkül,csak beleszórva a növényi részeket.A kis tasakocskák most áznak minimum egy hétig,és aztán csak nagyon óvatosan fogok ismét velük tenyészetet indítani!
Kínomban már arra is gondoltam hogy hagyom a fenébe a szúnyoghálóból készült "fűtartókat",és megcsinálom valami függönyanyagból-de itt ismét belefuthatok olyan problémába ami majd esetleg csak akkor jön elő mikor halaim valami rejtély miatt hullani kezdenének.Ezt természetesen egyáltalán nem vállalhatom be!Most a fő szezonban minden ládának mennie kell,nem hagyhatom kihasználatlanul a lehetőséget-de a holtszezonban/télen/egészen biztos hogy a hálókat nagyon hosszú időn át áztatni fogom.Így tavasszal már biztonságos,és garantáltan problémamentes fűtartókkal vághatok neki a dolognak:).Nyilván az áztatott háló biztonságának tesztelésekor néhány gerinctelent segítségül hívok majd,aztán halakat is..látnom kell hogy a megtermelt eleség nemcsak étvágygerjesztő,hanem egészségi kockázatot sem okoz nekik.
De:nevetséges,viszont valós tény hogy a mostani szennyeződés már nem volt olyan számottevő hogy a szúnyoglányokat zavarta volna...szó szerint százszámra voltak petecsomók,de nem engedhettem a követelményeimből,így az összes megsemmisítésre került!Felmerül bennem egy kérdés:vajon amit veszünk azt hasonló lelkiismeretességgel csinálják mint pl.én is?Reménykedem...
A vörös szúnyoglárvával kapcsolatosan nem rossz a gondolatod,de a vízszint mélységének még van egy kritériuma.Nevezetesen az ilyen pokol meleg időszakban mint most is nyilván nagyobb a több víz hőtehetetlensége,és talán lassabban melegszik fel olyan mértékben ami már nemkívánatos..igaz lassabban is hűl vissza.Így igazándiból okosat mondani nem tudnék a témában-de ha kedved van nagyon kíváncsian olvasnám tapasztalataidat!A vörös szúnyoglárva lassabban fejlődik mint a fekete,így hosszabb időn keresztül szolgálhat osztályozás nélkül is ivadékainknak...de kérdés hogy megéri-e célzottan csak vele foglalkozni?A "szüretkor"ugye megbolygatjuk az egész edényzetet,másképpen nem tudnánk az aljzaton élő vörös szúnyoglárvákhoz jutni-szóval nem is tudom,megint csak kísérletezések sorát javaslom.Elképzelhető azonban hogy itt is bevethető a szúnyogháló:egyszerűen pár nehezékkel az aljzatra rögzítve kiemelhetőek vele együtt a vörös lárvák.Ez ötlet csupán...próbálkozni-kísérletezni kell,mert magyar nyelvű olvasnivalót én még nem leltem e témában sajnos/igaz nem is keresőztem még célzottan/.
Nagyon hasznos lenne ha rákeresőznétek mindhárom fajta szúnyoglárva nagyipari tenyésztésének módszereire...időm nem igazán van.A linkeket aztán kitárgyalhatnánk,és közös ötleteinket a mi méreteinkre átültetve megpróbálkoznánk!Jövőre ha körülményeim is úgy engedik sokkal nagyobb méretekben szeretnék itthon tenyészteni ilyen lárvákat,és mindent ami csak megoldható-ehhez azonban még az edényzetet,és az információkat is be kell majd szereznem.
T.:Gábor
Nem-ezt méterre vettem,errefelé ez volt elérhető-persze a Tescoban,vagy az Intersparban biztosan van,viszont úgy gondoltam anyagkihozatalban így jobban járok.Valóban engedett,mint a képeken is látod egy gusztustalan trutymó lett a víz felszínén.Emiatt az egészet kiöntöttem,a ládákat is nagyon alaposan kimostam/a lepedék könnyedén lejött/,és restartoltam..
Ugye olvastad hogy forró/mosogatószeres vízben áztattam stb...nos,még így is volt olyan tasak ami ha nagyon keveset is,de engedett még némi szmötyit!Elgondolkoztam hogy vajon amit nem látok de oldatban a vízben van az vajon belekerülhet-e a medencéimbe...nyilván igen:(.Ezért csütörtökön ismét újraindítottam minden ládát-de immár zacskók nélkül,csak beleszórva a növényi részeket.A kis tasakocskák most áznak minimum egy hétig,és aztán csak nagyon óvatosan fogok ismét velük tenyészetet indítani!
Kínomban már arra is gondoltam hogy hagyom a fenébe a szúnyoghálóból készült "fűtartókat",és megcsinálom valami függönyanyagból-de itt ismét belefuthatok olyan problémába ami majd esetleg csak akkor jön elő mikor halaim valami rejtély miatt hullani kezdenének.Ezt természetesen egyáltalán nem vállalhatom be!Most a fő szezonban minden ládának mennie kell,nem hagyhatom kihasználatlanul a lehetőséget-de a holtszezonban/télen/egészen biztos hogy a hálókat nagyon hosszú időn át áztatni fogom.Így tavasszal már biztonságos,és garantáltan problémamentes fűtartókkal vághatok neki a dolognak:).Nyilván az áztatott háló biztonságának tesztelésekor néhány gerinctelent segítségül hívok majd,aztán halakat is..látnom kell hogy a megtermelt eleség nemcsak étvágygerjesztő,hanem egészségi kockázatot sem okoz nekik.
De:nevetséges,viszont valós tény hogy a mostani szennyeződés már nem volt olyan számottevő hogy a szúnyoglányokat zavarta volna...szó szerint százszámra voltak petecsomók,de nem engedhettem a követelményeimből,így az összes megsemmisítésre került!Felmerül bennem egy kérdés:vajon amit veszünk azt hasonló lelkiismeretességgel csinálják mint pl.én is?Reménykedem...
A vörös szúnyoglárvával kapcsolatosan nem rossz a gondolatod,de a vízszint mélységének még van egy kritériuma.Nevezetesen az ilyen pokol meleg időszakban mint most is nyilván nagyobb a több víz hőtehetetlensége,és talán lassabban melegszik fel olyan mértékben ami már nemkívánatos..igaz lassabban is hűl vissza.Így igazándiból okosat mondani nem tudnék a témában-de ha kedved van nagyon kíváncsian olvasnám tapasztalataidat!A vörös szúnyoglárva lassabban fejlődik mint a fekete,így hosszabb időn keresztül szolgálhat osztályozás nélkül is ivadékainknak...de kérdés hogy megéri-e célzottan csak vele foglalkozni?A "szüretkor"ugye megbolygatjuk az egész edényzetet,másképpen nem tudnánk az aljzaton élő vörös szúnyoglárvákhoz jutni-szóval nem is tudom,megint csak kísérletezések sorát javaslom.Elképzelhető azonban hogy itt is bevethető a szúnyogháló:egyszerűen pár nehezékkel az aljzatra rögzítve kiemelhetőek vele együtt a vörös lárvák.Ez ötlet csupán...próbálkozni-kísérletezni kell,mert magyar nyelvű olvasnivalót én még nem leltem e témában sajnos/igaz nem is keresőztem még célzottan/.
Nagyon hasznos lenne ha rákeresőznétek mindhárom fajta szúnyoglárva nagyipari tenyésztésének módszereire...időm nem igazán van.A linkeket aztán kitárgyalhatnánk,és közös ötleteinket a mi méreteinkre átültetve megpróbálkoznánk!Jövőre ha körülményeim is úgy engedik sokkal nagyobb méretekben szeretnék itthon tenyészteni ilyen lárvákat,és mindent ami csak megoldható-ehhez azonban még az edényzetet,és az információkat is be kell majd szereznem.
T.:Gábor
Olvastam hogy a műanyag háló valamit engedett. A tépőzáras szúnyoghálót, próbáltad? Én kipróbáltam térelválasztónak akváriumban és semmi gond nem volt vele.
Persze az a jó ha ellenőrzött vízben és védve mindenféle szennyeződéstől próbálunk tenyészteni valamit. A vöröset én alacsony edényben próbálnám és kevés homokot, kvarchomokot szórnék bele hogy tudjanak házat készíteni maguknak.
Bizony...sőt ez a lárva szinte minden halunknak megfelelő táplálék is egyben!Talán érdemes volna egy erre kihegyezett tenyésztési kísérletet is folytatni,és akár blog formában maradandót alkotni a témából!A vörös szúnyoglárva természetesen tenyészthető otthon nagyobb mennyiségben is-ráadásul az otthoni változatnál az az előny is megvan hogy tudjuk honnan származik,milyen körülmények közül kerül halaink elé!Mint a blog kiegészítésénél is láthatjátok nem sokat lacafacáztam amikor velük etettem...szó szerint nagy vonalakban kézzel "meglögyböltem" őket a vízben hogy kiszabadítsam őket "házukból",leszűrtem,és zutty!A képen is látható hogy az ő "házikójuk"főleg zöld algából és nagyon kevés növényi törmelékből épült föl úgy gondoltam semmi problémát ezzel nem okozhatok...Másként ítélném meg a helyzetet akkor,ha esővizes hordónkból származnának:a lemezhordókba bekerülhet némi föld,kis rozsda is nyilván csak pereg bele,és a belefulladt rovarok tetemei is az aljzatra kerülnek.Ezt a mixet már nem adnám be halaknak.....alapos kimosás után viszont a v.szúnyog lárvákat igen!
Rendkívül jó témák ezek!De gondoljunk bele:ha otthon meg tudjuk oldani az élőeleségek tenyésztését,akkor mind időt,mind pénzt egyaránt megtakarítunk.Ráadásul mindig figyelemmel kísérhetjük az eleségek méretét,a rendelkezésre álló mennyiséget stb...Igaz hogy időre it is szükség van,mert a gondozás,sőt a begyűjtés is idő!De ki ne járt volna már úgy,hogy elment "bolházni",és semmit nem fogott?Ugye ilyenkor pörögnek a kerekek a fejünkben,hogy most mit tegyünk..otthon várnák a halak,mi meg üres planktonhálónkat lóbálva már tudjuk:hiába várják.
Természetesen az otthoni tenyészetek nem válthatják ki teljes egészében a planktonozást-nem versenyezhetünk a természetes vízállások nagyságával,sem pedig az időnkénti gigantikus planktonmennyiséggel.Nem is ez a cél az otthoni pancsolásainkkal...de minek ragozzam,egyre többen ráéreztek az ízére,ugye?
Lelkesít hogy egyre többen érdeklődtök a természetes eleségek iránt,sőt:köszönöm hogy megosztjátok tapasztalataitokat!Mindenhez sok sikert!
Végezetül álljon itt a vörös szúnyoglárva összetétele-értelemszerűen a nagyobb adat/az alsó érték/ már szárazanyag tartalomra vetítve jelenik meg.
Víz
87,9 ± 0,26
-
Nyersfehérje
7,6 ± 0,29
55.7 ± 0,28
Nyers zsír
1.3 ± 0,18
9.7 ± 0.3
N-mentes anyagok
2.1 ± 0.64
26.4 ± 0.48
Hamu
1.1 ± 0.25
8.2 ± 0.36
T.:Gábor
Ui.:sorozatosan elfeledem megemlíteni:az otthoni szúnyoglárvás tenyészeteink vize nagyszerű oltóanyagnak bizonyul,ha netán valaki Parameciumot szeretne "Rotringvonásnyi"ivadékainak!
Rendkívül jó témák ezek!De gondoljunk bele:ha otthon meg tudjuk oldani az élőeleségek tenyésztését,akkor mind időt,mind pénzt egyaránt megtakarítunk.Ráadásul mindig figyelemmel kísérhetjük az eleségek méretét,a rendelkezésre álló mennyiséget stb...Igaz hogy időre it is szükség van,mert a gondozás,sőt a begyűjtés is idő!De ki ne járt volna már úgy,hogy elment "bolházni",és semmit nem fogott?Ugye ilyenkor pörögnek a kerekek a fejünkben,hogy most mit tegyünk..otthon várnák a halak,mi meg üres planktonhálónkat lóbálva már tudjuk:hiába várják.
Természetesen az otthoni tenyészetek nem válthatják ki teljes egészében a planktonozást-nem versenyezhetünk a természetes vízállások nagyságával,sem pedig az időnkénti gigantikus planktonmennyiséggel.Nem is ez a cél az otthoni pancsolásainkkal...de minek ragozzam,egyre többen ráéreztek az ízére,ugye?
Lelkesít hogy egyre többen érdeklődtök a természetes eleségek iránt,sőt:köszönöm hogy megosztjátok tapasztalataitokat!Mindenhez sok sikert!
Végezetül álljon itt a vörös szúnyoglárva összetétele-értelemszerűen a nagyobb adat/az alsó érték/ már szárazanyag tartalomra vetítve jelenik meg.
Víz
87,9 ± 0,26
-
Nyersfehérje
7,6 ± 0,29
55.7 ± 0,28
Nyers zsír
1.3 ± 0,18
9.7 ± 0.3
N-mentes anyagok
2.1 ± 0.64
26.4 ± 0.48
Hamu
1.1 ± 0.25
8.2 ± 0.36
T.:Gábor
Ui.:sorozatosan elfeledem megemlíteni:az otthoni szúnyoglárvás tenyészeteink vize nagyszerű oltóanyagnak bizonyul,ha netán valaki Parameciumot szeretne "Rotringvonásnyi"ivadékainak!
Vörös szúnyoglárvák nálam az udvaron hagyott fagyis edényben voltak és ha azt nézzük milyen kicsi a felület, elég szép számmal. Semmi nem volt benne csak esővíz és amit a szél belehordott vagy az eső fel/bele vert.
Ha valakinek van kedve kísérletezni, szerintem alacsony vízmagassággal eredményesen lehet vörös szúnyoglárvát tenyészteni.
Ha valakinek van kedve kísérletezni, szerintem alacsony vízmagassággal eredményesen lehet vörös szúnyoglárvát tenyészteni.
Figyelem!
Aki fellelkesülve példámon saját maga is otthoni szúnyoglárva tenyésztésbe kezd,annak igen hasznos észrevételem lesz a blogom mai kiegészítése.Nem is sejtettem....
T.:Gábor
Aki fellelkesülve példámon saját maga is otthoni szúnyoglárva tenyésztésbe kezd,annak igen hasznos észrevételem lesz a blogom mai kiegészítése.Nem is sejtettem....
T.:Gábor
Nagyszerű blog, a szomszédok fejében pedig mindig érdemes tudatosítani, hogy az a szúnyog máshova is lepetézett volna, így viszont biztos nem fog a petékből vérszívó fejlődni 
Mivel Mátéfi már többször is említette a szaporításba történő emberi rásegítést (még egy kép is rémlik, amin pár tucat szúnyog szívja épp a delikvens kezét), gondoltam megemlítem halvány emlékeimet, milyen más lehetőségek vannak "zárt" szúnyoglárva tenyészetre, amely télen is működhet, illetve bevitt tenyészanyag esetén szúnyogoktól mentes helyen (vagy ahol nincs hely több ládának) is jól termelhet, emberi vér nélkül. Hátránya, hogy kisvárosokban, városokban már kevésbé megvalósítható. Sajnos azóta megszakadt a kapcsolat a kedves Eger környéki kollegával, aki mesélt saját tenyészetéről, ezért nincsenek meg a pontos összetevők. Ami biztos: kell hozzá egy tüllel, szúnyoghálóval vagy hasonló sűrű anyaggal körülvett nagyobb doboz/láda, oldalsó (!) bejárattal - azért fontos, mert a felső bejáraton gyorsan kiszöknének a kis jószágok. Ebbe a tenyészanyag, a víz és a növény alaptápláléknak (sajnos nem emlékszem milyen növényt használt). A szaporításhoz és a nőstények etetéséhez nem árt, ha az ember jóban van a környék állattartóival, vagy maga is "vág" időnként, egy kis tálkában, vagy anyagban mehet be a csirke, disznó, marha, nyúl stb vére. Nem mondom, hogy a legegyszerűbb megoldás, viszont elég megbízhatóan termel
Mivel Mátéfi már többször is említette a szaporításba történő emberi rásegítést (még egy kép is rémlik, amin pár tucat szúnyog szívja épp a delikvens kezét), gondoltam megemlítem halvány emlékeimet, milyen más lehetőségek vannak "zárt" szúnyoglárva tenyészetre, amely télen is működhet, illetve bevitt tenyészanyag esetén szúnyogoktól mentes helyen (vagy ahol nincs hely több ládának) is jól termelhet, emberi vér nélkül. Hátránya, hogy kisvárosokban, városokban már kevésbé megvalósítható. Sajnos azóta megszakadt a kapcsolat a kedves Eger környéki kollegával, aki mesélt saját tenyészetéről, ezért nincsenek meg a pontos összetevők. Ami biztos: kell hozzá egy tüllel, szúnyoghálóval vagy hasonló sűrű anyaggal körülvett nagyobb doboz/láda, oldalsó (!) bejárattal - azért fontos, mert a felső bejáraton gyorsan kiszöknének a kis jószágok. Ebbe a tenyészanyag, a víz és a növény alaptápláléknak (sajnos nem emlékszem milyen növényt használt). A szaporításhoz és a nőstények etetéséhez nem árt, ha az ember jóban van a környék állattartóival, vagy maga is "vág" időnként, egy kis tálkában, vagy anyagban mehet be a csirke, disznó, marha, nyúl stb vére. Nem mondom, hogy a legegyszerűbb megoldás, viszont elég megbízhatóan termel
Ez helytálló-a pincénk mennyezetén telente több százas tömegben szoktak a tavaszra várni!Mint tudjuk itt telelnek át-már ami a házunkat illeti-,és magam is tapasztaltam hogy a téli ruházat sem akadály.Privilegizált helyzetük van:a pincénk faraktárként,és hőközpontként is funkcionál-így semmiben nem szenvednek hiányt.Megvallom pár télen éppen a nyárra emlékeztető csípéseik okán én bizony kémiai hadviselést folytattam ellenük-Chemotox-,mígnem tavaly már az összeset apródonként "összeszipókáztam" egy DIY rovarszippantóval,és vakrandira invitáltam őket Oryziasaimmal...
Mondanom sem kell milyen meglepetés volt a halak számára a delicate felkínált "szunyiropi"...Így e télen sem lesz másképpen,viszont már más hal fajok is számíthatnak a meglepetésre!
A blogot megtoldottam mai képeimmel-időnként talán érdemes lesz visszatérni.
T.:Gábor
A blogot megtoldottam mai képeimmel-időnként talán érdemes lesz visszatérni.
T.:Gábor
Ha jön az ősz leviszed az állományt pincébe, és ha időnként fürdőruciban megeteted őket, akkor egész télen szüretelhetsz is.
A szomszédok már tudják..sőt gyakorlati bemutatót is többször eszközöltem hogy lássák amit halaim elintézik a dolgokat..de hát erről is írtam már talán!
Viszont valóban értékes az észrevételed-a blogban is jelzem a jószomszédi viszony ápolásának mindenek előtti figyelembevételét-így hogy te is ráerősítettél még nyomatékosabb a dolog!
Köszönöm a gratulációt-igazából a te aranyat érő linkek is sokat segítettek ám a tájékozódásban....neked pedig a keresőzéshez kívánok további sikereket!
A farm-ahogy írod-még csak gyermekcipőben jár...jövőre nagyságrendekkel komolyabban kívánok foglalkozni az itthoni eleségtenyésztéssel,és nem csak a szúnyoglárvákkal!Rengeteg energiát takaríthatunk meg azzal ha nem a feldolgozott termékeket etetjük halainkkal..no és persze most nem érintettem a táplálkozásbiológiai,a pénzbeni dolgokat.Végig kell gondolni mindenkinek a saját hobbiját..mennyit tud rááldozni időben és pénzben?Egyébként azt gondolom hogy ha vasvillával is kellene forgatnom a sok cash-t a padláson én akkor is élőznék...egy más világ!Természetesen nem azt mondom hogy jobbak mint a "szupereleségek"-másfélék,és egészen más etetni is velük.
Hhh..nagy levegőt veszek és férfiasan bevallom:szeretek bíbelődni mindennel ami hobbi.Ha egy kicsit bővebben írok-nos ezt is ezzel magyarázhatom!
Egy ideig frissítem majd pár képpel a blogot ahogy halad az idő előre,és lassan belecsavarodunk az őszbe-de addig még van időnk!
T.:Gábor
Jó kis farmot létesítettél. Gratulálok és sok termést! Csak a szomszédok meg ne tudják mert a végén még veled fizettetik meg a szúnyogirtás költségeit.
Képek sajnos nem mennek...de a szokásos helyen megnézhetőek természetesen.
halorxxl.blogspot.hu/2013/07/fekete-szunyoglarva.html
Ahogy nézem holnap jöhet is egy kis upgrade-kelegetnek a fehér vödörbe kitett petecsomók.
T.:Gábor
halorxxl.blogspot.hu/2013/07/fekete-szunyoglarva.html
Ahogy nézem holnap jöhet is egy kis upgrade-kelegetnek a fehér vödörbe kitett petecsomók.
T.:Gábor