(A féreg ami megváltoztathatja a hobbinkat) A közelmúltban információkat kértem olyan társainktól akikről tudtam hogy van black worm náluk..ám mint kiderült mindenkinél csak volt már.A FB-n is információgyűjtésbe kezdtem volna,de megválaszolatlanul maradt a tudakozódásom.Mindösszesen egy komolyabb érdeklődést keltett a férges téma-talán nem véletlen hogy egy Corydorasokkal foglalkozó zárt csoport angol tagjai tudakozódtak volna,és megjegyezték hogy bizony e témában már nagyon elkelne egy cikk is.Ők a nagy szakértők-de tényleg azok ám!Így azt gondoltam nektek magyar hobbitársaimnak ne legyen ilyen hiányérzetetek....lesz black-es blog;) Nagyon-nagyon hosszúra sikeredett...javaslom szegmensenként olvasni. Egy hazai akvaristák számára kevéssé ismert,mégis érdekes kis férgecskéről szeretnék nektek tájékoztatást nyújtani…lázban tart engem!Hogy miért az ki fog derülni cikkemből-bízom benne hogy korrekt és élvezetes írást tudok nektek átnyújtani,hiszen közel két éve érdeklődöm utána.E cikkben pár linket is fogok prezentálni azért,hogy idegen nyelveket jól beszélő kollégáink még jobban tájékozódhassanak....a magyar nyelvet kizárólagossággal bírók pedig olvassák élvezettel néha bizony az érzelmektől is vezérelt írásomat-kellemes szórakozást kívánok nektek!:) Legelőbb azonnal indítsunk egy linkkel ha javasolhatom-nem tisztem hogy tudományos leírást eszközöljek semmiféle állatról/növényről,ezt megteszik sokkal jobban hozzáértők-mi is ez a kis féreg tulajdonképpen,hová sorolja a taxonómia,és hol honos?Ha ennyire mélyen érdeklődtök iránta,itt javaslom tájékozódni: http://eol.org/ Röviden és minket akvaristákat érdeklő pár dolgot szeretnék azért veletek megosztani-kérem figyelmesen olvassátok,mert némelyik tulajdonságának nagyon markáns szerepe van az otthoni tartás/tenyésztés során. A féreg a Lumbriculidae családba tartozik melynek tagjait nagy általánosságban blackworm-nek szokás nevezni.Bár kinézetre a felületes szemlélő számára rendkívüli hasonlatosságot mutat a Tubifex fajokkal,mégis eltérő attól-nézzük melyek ezek.A leírásokban mindenütt feltűnik az élőhelyük elkülönülése:míg a tubifex a mélyebb és szennyezettebb környezetet preferálja/ugyanakkor sokkal oxigén igényesebb is!/addig cikkem szereplője megelégszik némi mocsárszerű vízszinttel...4-5centimétert írnak nagy általánosságban,benne rothadó/korhadó levelekkel,bomló növényi részekkel.Innen ered másik elnevezése a "mudworm",és ennek különösen fontos szerepet gondolok adni:ha egy féreg ilyen kevés vízben,ilyen körülmények között is életképes-sőt szaporodik!-akkor nem lehet nehéz dolga annak az akvaristának aki eltartani,netán még szaporítani is szeretné!Na persze..de menjünk csak sorjában! Élőhelyként szerepel az Egyesült Államok ugyanúgy,mint Európai országok...na ez érdekesen alakul.Egy kis utánajárás árán megtudhatjuk azt is hogy nagy valószínűséggel nem ugyanarról a fajról-L.variegatus-van szó,hiszen eltérést tapasztaltak a genetikai vizsgálatok során.Bár rendkívül hasonló az európai származású féreg is,nyilván konvergens evolúcióról lehet szó-de ebbe nem szükséges belemélyednünk. Nagysága 3-3.8 cm,de megjegyzik hogy a vadon tenyésző törzseknél akár 10cm-es példányok is előfordulhatnak.A rendelkezésre álló adatok szerint 150-250 szegmens alkotja testét,és e szegmensek mindegyike képes magát a férget is regenerálni...itt azért van némi fenntartás-ellentmondás a különféle irodalmakban.Egyes források jelzik hogy mennyi az a szegmentum ami még képes önálló kifejlődésre bírni a black worm-öt,de tény az hogy 6-8 szegmens már ha lassan is,de "kifejlődhet" egésszé.Ilyenkor természetesen nem kapunk olyan szép és egyenletes férget mintha természetesen megnőtt állatkát tanulmányoznánk,de életképes....előfordulhat azonban kétfarkú,csökevényes fejrészű is közöttük.Kísérletek során azt tapasztalták,hogy ha három részre vágott férget vesznek alapul a feji rész fejlődése lesz a legbiztosabb,a középső rész a leggyorsabb-bár itt elhullás is volt már-a farok rész pedig nem élte túl a három hetes kísérletet. Maga a féreg egy rendkívül egyszerű felépítéssel bír,pulzáló vérerek keringtetik vörös színű vérét,bőrlégzéssel rendelkezik. "Emésztőrendszere" mindösszesen egyetlen testén végigfutó bélből áll,az izmos garaton át ebbe jut a táplálék.Ahogy halad végig a férgen a táplálék úgy szívódnak ki belőle a különféle összetevők-gyakorlatilag egy folyamatosan zajló folyamatról beszélhetünk,ahol maga az emésztettség állapota sem hatalmas hatásfokú. Beszéljünk a L.variegatus lélegzéséről még kicsikét: ,mint említettem sem tüdővel,sem kopoltyúval nem rendelkező,bőrlégző állatról van szó.Sok helyen említik az élőhelyén lévő sekély vízborítást,és gyenge áramlást-esetenként még állóvízi jellegről is szó van.Ha a féreg nem érzi elégnek a vízből felvehető oxigént teste hátsó részét a vízfelszínre nyújtja,és ott mintegy derékszögben elhajolva megnöveli annak légkörrel érintkező felületét....tehát nem mozog úgy mint a tubifex,nem hullámzanak a víz alatt! Szaporodása laboratóriumi körülmények között csak és szinte kizárólag a szegmensekre vagdalással történik,de megjegyzendő hogy spontán szétszakadozásra fragmentálódásra is képes! Ha megzavarjuk a féregcsomót,esetleg fizikai behatásnak tesszük ki akkor magunk is megfigyelhetjük hogy szinte széttöredezik...ez a későbbiekben hatalmas jelentőséggel bír,visszatérek rá. A szakirodalomban néhol még olyanokat is olvashatunk,hogy ivarérett egyedekkel nem is igen lehet találkozni....máshol pedig arról szerezhetünk tudomást hogy alkalmanként 4-8 petét,vagy ún. kokont rakhatnak.A szexuális dimorfizmus legapróbb jelét sem fedezhetjük föl,hiszen nem váltivarúak.Minden féregben megtalálhatóak a hím,és a nőstény nemi szervek is/hermafroditizmus/,párzásuk kölcsönös megtermékenyítéssel járó folyamat-ez nagyon hasonlóan történik mint az ismert Lumbricidae fajoknál. Elmondható hát hogy ha az ivaros utat kívánjuk velük folytatni,nincs egyszerű dolgunk..... Nos eddig a száraz irodalmi rész....innentől kezdve ismét némileg könnyedebb hangvétellel,de nem kevésbé szakmai szemmel folytatjuk.Ha figyelemmel követitek az Akvárium Magazin fórumát magatok is láthatjátok hogy párunkat rendesen lázba hozott e kis féreg birtoklása,és némi sikert is elkönyvelhetünk....A beszélgetésünket itt követhetitek,blogom apropója pedig eddigi tapasztalataim és tudásom összefoglalása: http://www.akvariummagazin.hu/index.php?option=com_kunena&func=view&catid=4&id=17&limit=20&limitstart=100&Itemid=322 A beszélgetésünk a tavalyi börze időpontjától,a 117.sz. post-tól indul,tehát összefoglalóm is e naptól datálódik...Feleslegesnek érzem az újbóli begépelést,helyette kronológiai sorrendben a saját állományomról írt postokat ide beillesztem-legalább szépen lekövethető a botladozásom a témában. "....Már a börzén is folyton visszatértem a a stand azon szegletéhez ahol ezek hűtve várakoztak,és unos-untalan nézegettem őket.Nem kívánnám totálisan dramatizálni a bennem dúló olthatatlan tudásszomjat velük kapcsolatosan,de tény:rendkívül jelentősdolog megjelenésük a hazai élő eleségek között!Hálás vagyok a lehetőségért,hogy magam is tulajdonosa lehettem pár adagnyi L.variegatus-nak,így nálam is elindult egy szaporítási kísérlet.Erről azonban még nagyon hamar lenne beszélni..egyenlőre a férgecskék akklimatizálása van terítéken. Én a legmesszebb menőkig javasolnám minden erre hivatottságot érző kollégának,hogy szerezzen be pár adagot-próbálkozzunk együtt,és osszuk meg tapasztalatainkat! Való igaz:"belelkesedtem"...olyannyira,hogy most a post feladása után azonnal megyek is megszemlélni új "hobbitársaimat"" ".... Nálam eléggé nevetséges módon a vizükben egyszerű-nem fehérített!-WC papír van,a létező legolcsóbb,fullgagyi minőségben.Ezt tartottam legjobbnak,ugyanis ennyire olcsón csak nem tesznek bele semmi illatosító,bőrkímélő stb.adalékot;)....Nem is csalódtam:férgecskéim csodásan belefurakodtak, a víz kristálytiszta-pedig mindössze egyetlen porlasztó van velük-semmi szűrés.Egy akvárium tetején van a 7 literes edénykéjük,benne 3-4 centi víz...egyenlőre egyszer kaptak Sera vipant...semmi bajuk!" ".... Spirulina tabletta?Van itthon természetesen,de nem fogok nekik adni..szemtelenségemben odáig megyek,hogy megkapják azt amit valószínűleg otthonukban is:jó kis folyóvízi iszap némi korhadékkal..vagy esetleg némi száraz tht-vízben áztatva. Elképzelhető hogy mielőtt ehhez a drasztikus lépéshez folyamodnék,azért még egy effektíve nagy alapterületű medencében készítek nekik régi zsákvásznat visszahajtva-benne szigorúan tiszta kartonnnal töltve-nekik amolyan vízparti élőhelyet.Így gondolnám biztosítani azt,hogy maguknak olyan szinten-mélységben találjanak élőhelyet ahol jól éreznék magukat! Természetesen tisztában vagyok vele hogy amit művelek az már kissé túlmegy a határon...ám nálam első körben ennek a kis féregnek a biztonságos megtelepedése a cél,aztán ráérek én még a szaporításukkal bíbelődni;) Imádom a kihívásokat..tavaly még csak álom volt e féreg hazai megjelenése,ma pedig már nálam is tanyát verhetnének ha ügyes vagyok.Meglátjuk ők hogyan tolerálják a borsodi csapvizemet.Mert abban vannak:most 8nk,8ph-hát bizony eltér az élőhelyüktől,de ha kell kétféle lágyvízzel is kedveskedhetek nekik,bár célszerűségi okokból csak az esővizet szeretném bevetni ha szükséges.. Kollégák:ha esetleg rosszul gondolkodom szivesen veszem a kritikát..nem akarnám hogy kipusztuljanak rég vágyott vendégeim,szóljatok ha valami nem ok!" ".... Friss infóim black worm ügyben:ismételten "felnéztem" az állományt,és jelentem mára átalakult a közeg...a WC papíros hordozó tökéletesen szétmállott,már nem egyéb mint papírpép.A betett porlasztó alatt kisebb csoport L.variegatus csoportosult,már azt hittem ennyien maradtak:( Azonban szerencsémre belecsippentettem a csendesebb áramlásban felgyülemlett papírpépbe,és mit tapasztalok?Az nem az uraim..hanem egy igen egészséges féregkultúra!Jó kis vaskos variegatusok siklottak ki ujjaim közül,és pontosan olyan érzés volt mint amikor egy jó csomó frissen szedett tubit fog az ember a kezébe. Egészségesek,mozgékonyak...úgyhogy ma megetetem őket még vipannal,de holnap már papírcsere is lesz...Lehet "raggajtani" kell egy tenyésztő üvegcsét nekik,még szerencse hogy pontosan van is olyan 18centi magas 8-as üvegem itthon.Eddig nem tudtam mire lesz jó,de egy nagy alapterületű-80X50 centiben gondolkodom egyenlőre-kísérleti medencécskét csak kiad...Ha ez így folytatódik a pincénkben fogom berendezni nekik a pár post-al előbb tárgyalt zsákvásznas partszakaszos élőhelyet-ki tudja? Még nem daraboltam őket-van valami tapasztalat valakinél ebben az ügyben?Mennyi idő alatt fejlődik vissza a farkuk..akarom mondani hogy gondoljátok:vajon hány szelvénynek kellene együtt maradnia ahhoz,hogy abból még újabb L.variegatus fejlődhessen ki?" ".... Azt gondolom hogy érdemes volna kipróbálni még valami első gyártású kartont,de még ütősebb volna a banános ládákban lévő erős vastag papír!Ez esetben nem preferálnám az újrapapírokat..ki tudja mennyi nehézfém,folyósodást elősegítő anyag,esetleg más vegyszer maradék van bennük...A WC papír végleg kimegy náluk a "divatból" amint megfelelőbb hordozót-közeget találok!" Itt volt egy sajnálatos esemény,mert nagyrabecsült kollégám jelezte:nála sajnos kipusztult az állomány egy jónak gondolt papír alkalmazása miatt-nekem máig maradandó az az érzés ami ekkor elfogott.Egyszeriben kezdtem félni a férgek körülményeinek bárminemű megváltoztatásától,mert úgy éreztem hogy ha becsülendő tudással megáldott kollégámnál ez történt,nálam is bekövetkezhet.Ezt egyszerűen nem engedhettem meg magamnak hiszen nem minden nap utazok a fővárosba,a postai szállítástól ódzkodom-tehát ha elpusztulnak,akkor esélyem sincs folytatni velük a kísérletezést.De folytassuk csak akkori gondolataimmal: "..... Kimondhatatlanul sajnálom a történteket én is...bár tudom hogy mindent beleadsz a hobbiba,néha a legjobb szándék is kevés az ehhez hasonló vis maior-ok kivédésére.Reménykedem benne hogy mielőbb tudod pótolni állományodat,és tovább kísérletezel velünk... Én is "arra vetek"-gondolok-hogy a papír volt a ludas,hiszen vized mondhatni ideális kellett hogy legyen nekik-főleg ha ez a cserevíz megegyezett,vagy csak nagyon kis mértékben tért el eddigi vizüktől.Tudom hogy semmi szükség arra hogy pontosan neked mondogassam a dolgokat,hiszen ismerem tudásod felszínét...amiért mégis megteszem,annak az az oka hogy hátha valaki olyan is próbálkozik azzal hogy őket szaporodásra bírja,és talál hasznosat a post-omban. Tehát:irtózatosan számít a víz paramétereinek változatlansága,de esetleg nagyon lassú változásokkal beleszoktathatóak totál más paraméterekkel rendelkező közegbe is..Közeget írok,hiszen mint írod változtattál a papíron-sőt itt az ideje hogy én megosszam az én közegem "márkáját,hiszen ezen nálam eleddig jó egészségnek örvendenek,és mintha nagyon lassan,de gyarapodna számuk is!:)Tehát:én Tesco gazdaságos WC papírban tartom őket..nevetséges,de ezt találtam a legfapadosabbnak,ami talán semmiféle bőrápolót,szinezéket stb. nem tartalmaz-hiszen olyan olcsó! Egyébként aranyat ér a hozzászólásod...épen a mostani kényszerpihimen kívánok nekik más közeget is felkínálni!Tehát ma este a tenyészetük mellé helyezem a majdani vizüket-hőmérsékleti azonosság-holnap pedig pár egyed új akváriumba kerül.Csak pár darab...nagyon féltem őket. Köszönöm szépen hogy te a kudarcodat is megosztván nekünk hasznos tanulsággal szolgáltál! T.:Gábor Ui.:leellenőriztem őket most...az állapotuk rendkívül meggyőző,ujjaimon éreztem a kép készítése közben,hogy mint igyekeznek vissza az éltető elemükbe!:)Ha legközelebb folytatnád:hasonló örömet kívánok neked,és minden e "projekten" dolgozó kollégámnak!A kép pedig: Blackgif.gif "....Sok dolgot megértettem ... Többek között azt is,hogy a chaten miért emlegettétek nekem olyan előszeretettel a 23 centis vízoszlopot..holott nálam 3-4 centiben vannak.Már éppen aggódni kezdtem hogy rosszul emlékszem a dologra,de nem..egy másik linken kifejezetten ezt ajánlja nekik-na ez roppant érdekes! Így azt gondolom:badarság annyira ragaszkodnunk a tökéletes vízszint beállításához,hiszen valószínűleg a természetben sem méricskéli senki.Viszont még mindig azon hezitálok,hogy olyan akváriumban kellene próbálkozni amiben esélye lenne saját magának kiválasztani a vízborítottság mértékét-magyarán:ahol van lehetősége magasabbra is mászni,és ott megtelepedni!Persze lehet hogy a mi levegőztetésünk old be annyi oxigént,hogy nincs szüksége a felszíni vizek oxigéndúsabb közelségére... Nos ilyen gondolataim vannak velük kapcsolatosan így kora este. Még egy másik:Mac linkjének olvasása közben döbbentem rá,hogy a Google fordító megint kibabrált velem:(Az eredeti szövegben 23 inchről beszél a fordító pedig minden további nélkül azonnal "átváltja" nekünk centire..De nincs gáz:mint tudjuk mindannyian más vízmagasságot adtunk nekik-és e miatt nem volt gáz még hála istennek:)! Van még egy másik igen lényeges mondandója is a cikknek,és ez pedig a fragmentáció.Nem okoskodok,utánaolvastam:ez bizony szintén a férgek széttöredezése,darabokra szakadása útján való létszámnövekedésről szól!Elgondolkoztató hogy Szotyikánál is,és gyakorlatilag nálam is mintha ivarosan szaporodtak volna-de az is lehet,hogy csak "benézzük" az eredményt-bár esküszöm mintha többen lennének. Ismét meg kell állapítani:az út kezdetén járunk,..." ".... L.variegatus:köszönik jól vannak,viszont lassan költöznének-ha jól sejtem;)Ezért ma rendbe tettem egy valahai ajándék teknőstartó medencémet,bízom benne hogy black worm-jeim egy része a nettó 74X34 centin,12 centis vízborítás alatt tovább fognak fejlődni.E kis élőhelyen azonban más viszonyokat tervezek létesíteni:leviszem a pincénkbe őket!Itt állandó 15-16Co van,-és bár át kell fúrnom a mennyezetet némi levegőcső átvezetés céljából- tudásom mai állása szerint ez elegendő szaporodásukhoz is.A közeg,a szűrés,sőt még az etetésük is meg fog változni,azonban előbb egy részükkel teszek csak kísérletet!Egyenlőre vízpróba alatt van a kis medencécske,így továbbiakról korai lenne még beszélni." Ekkoriban történt hogy egy másik kollégánk olyan sikereket ért el tojástartón tartott blackekkel,hogy már etetett is velük....hú,kimondhatatlanul belelkesültem,hiszen tojástartóm az van itthon dögivel!Nézzük csak milyen hangulat volt: ".... Ember..te már black-el etetsz???Csúcsgratula!! Én még akkor igen óvatoskodok hozzád képest,hiszen elsődleges célom egy értékelhetőbb mennyiséggel megkísérelni a szaporítást.Nálam is jól vannak,és csatlakozom Mac-hez:mindent...mindent azonnal írj le! Ügyes vagy...ez igen! .....a blackek igazi virgonc kis férgecskék!Aki tubihoz szokott,el sem tudja képzelni azt a villámgyors reakciót amit érintésünk vált ki belőlük-számos kísérleti leírás is utal rá.Szeretni fogod őket....pontosabban élvezni a velük való törődést.Halakkal kapcsolatos tapasztalatokban úgy néz ki csak sokadik lehetek majdan-de a kollégának elismerésem!" ".... Ne feledjük a blackjeinket...a minapi vízcserekor készítettem pár fotót,az értékelhetőeket mutatom is: 2012.07.15 005.jpg Mint látjátok nálam zsákszöveten vannak..de nem hiszem hogy egyszerű dolgom lesz az eltávolításukkor.Lapos medencéjük nem a legkedvezőbb helyen,a most is hűvös pincében van-nem a legjobb hely nekik,szerintem igenis kívánnák a melegebb vizet.Talán ha majdan elkészül az újabb állványom.... Jellemző rájuk a minél rejtettebb elhelyezkedés: 2012.07.15 006.jpg A zsákszövet legkisebb redőjében is otthonra találnak,a lágy vizet-esővíz-pontozzák.Próbálkoztam az élesztős víz etetésével,a spirulina tablettával,és egy magas fehérje tartalmú száraz táppal is.Azon kívül hogy rettentően jó kondiban vannak,mostanában érdemi szaporodást nem tapasztalok.Nem vagdalom őket...inkább a spontán fragmentálódásban bízva időzavaromban most inkább a megőrzésükre apellálok.Bízom benne hogy a későbbiekben lesz elegendő időm-addig pedig ők akklimatizálódnak a nálam lévő körülményekhez/itt nem a hőmérsékletre gondolok!/." "....Black worm-el kapcsolatosan szabályosan álmodni is szoktam..ne tessenek nevetni! Nem elég hogy magyar akvaristáknak már hozzá lehetett jutni,de nekem is vannak..értitek,nekem!Mikor a télen még csak a neten olvasgattam róluk,én meg voltam győződve róla hogy vágyálom marad számomra e féreg.Aztán a legnagyobb meglepetésemre mégis szerencsém volt.... Egyáltalán nem dramatizálási célzattal,de aki hozzám hasonlóan egy kissé izoláltan él bizonyára megérti:áhítattal viseltetek irántuk,hiszen ha sikerülne megoldani a szaporításukat,egy újabb élő eleséggel gazdagodhatna a halaim étlapja.És hogy mit álmodok..ugye ez érdekel néhányótokat? Nos...már volt olyan hogy a pincémben szabályos L.variegatus mező fogadott a számtalan edénykében....vagy azt is említhetném amikor-persze csak álmomban-a mai napig egyetlen kis medencécskéjükbe pillantva hatalmas gombócokká egyesült állományukat pillantottam meg. Ugye mikor álmodunk,akkor agyunk megpróbálja feldolgozni mindazt amire nem volt ideje..vagy csupán valóban álmodozunk. Nézzétek...bárhogy is lesz én nagyon féltem őket.Mikor betelepítettem őket az első tálkába,és a WC papírt betettem nekik,kényszeresen ellenőrizgettem őket szinte félóránként.Mikor kollégám említette hogy neki az élelmiszeripari tisztaságú papíron tönkrementek..én vidékiesen szólva "berezeltem".Bizakodtam azonban..és megmaradtak,sőt mint anno írtam is még szaporodtak is a meleg fürdőszobai körülmények között.Hogy most mi van velük azt már írtam..de manapság már nem hezitálok annyit ha etetnem kell őket!:)Lazán belemosok egy darab élesztőt nekik,vagy éppen a kezem ügyébe kerülő száraz eleséget szórom be.Esetleg ahhoz mit szólnátok ami ma műszak közben jutott eszembe:halszeletkét tennék be hozzájuk... Szépen elvannak a zsákdarabon..kicsiket is látok szép számban...imádják a lassan áramló vizet.Időközben már kizárólag esővízzel cserélek nekik,és ők egészségben elvannak.De...irtózatosan lassú a szaporodás,bár nem zárom ki azt hogy a zsákvászon redőiben az eredeti mennyiség 8-10 szerese bujkál. Még egy dolgot meg fogok csinálni nekik:a medencéjük mérete lehetővé teszi,hogy kis "partszakaszt" alakítsak ki-tudom írtam már,de még nem tettem semmit ennek érdekében.Lila gőzöm nincs hogy maguktól melyik szintet választanák..ebben fog segíteni a leírt ötletem,miután végre megvalósítom.Jelzek majdan...ki sem bírnám,főleg ha valami sikerülne. Szenvedély..vagy csak egy felnőtt játéka,emlékezve a gyerekkorra?Én azt gondolom mindkettő-érzékenyen érintene ha elvennék tőlem!" Ezek után hosszú ideig nem is beszéltünk róla....nem értettem miért?Talán mindenkinél kipusztultak,vagy érdektelené vált a téma?Azért én néha csak jeleztem hogy mi a "pálya" nálam: "... Aztán lenne még a Black Worm ami érdekelhet titeket...mert vannak nagyon jó híreim is!Feltelepültek ugye a pincéből a fürdőszobánkba-feleségem imádta is!-most 23 fokos vízben leledzenek,és a WC papírt eszegetik nem akárhogyan:)Hihetetlenül szépek ahogy már egy kisebb kolóniába álltak össze,és egy ugyancsak cseh emelő sodrásában élvezkedve ringatóznak a vízben.Ezek azonban másak mint a tubik...mikor felhoztam őket olyan kis vékonykák voltak,most meg már kezdenek "pocakosodni"..persze már van kajájuk,nemcsak a túlélés a cél.Mint jeleztem is én csak a lassúbb ivaros szaporodásukra apellálok,nem szeretném darabolással növelni egyenlőre számukat.Mindenesetre nagyon biztató hogy már több mint 11 hónapja éldegélnek nálam..Voltak sokkal többen is,de a mostani állományom igazi Bear Grylls...adja a magasságos hogy tovább tenyésszenek nálam." Ez a hozzászólás ismét beizzította az érdeklődést,jöttek is a különféle linkek,videók!:)Magatok is megláthatjátok ezeket ha beírjátok a YT keresőjébe a "breeding black worms",netán más hasonló angol kifejezést.Rengeteg találat mellett úgy éreztem hogy nagyon kevés az ami számomra is jó lehet..ekkorra ugyanis már volt saját tapasztalatom,és irányvonalam is: "....Black worm...az ok hogy csodás telepeket látok a képeken,de mi a csodát esznek??? Ekkora szűrés-keringetés szerintem nem is kell nekik...de a kisördög azért csak bennem bujkál:a túlfolyó ezeknek semmiféle akadályt nem fog jelenteni.Simán az egész berendezést belakják,"oszt kész" Ha angoltudó van azok között akit érdekel a téma érdeklődjetek már utána ha kérhetem! Elnézem az én blackjeimet,és ők bizony a világért nem jönnének elő a cellulóz iszapból-csak kis darabkájuk kandikál kifelé.Felvetődik bennem a gondolat hogy vajon mi lesz ha szeretném őket tisztán kiszedni?Na hagyjuk is..magamnak ástam ezt a vermet,tudom! Pár héten belül egy olyan helyre települnek át,ahol lehetséges róluk fotót készíteni-igérem mellékelem majd!" ".... ..Black worm-alias Lumbriculus variegatus ugye....rengeteget olvashatunk róla netszerte,de hazai tapasztalat alig van.Ismeretségi körömben tudom hogy Szotyika,és Pecajocó is tart/tartott?/ belőlük,azonban náluk a fragmentálódással való "sokszorozás" dívott..én meg nagyon szerettem volna ha az "ivaros úton" járhatok. Hát nincs egyszerű dolga annak a hobbistának aki ilyesmi férgeket szeretne otthonában használható mennyiségben tenyészteni az hétszent!Elnézegetem a kaliforniai farm képeit,olvasgatom a speciális pellettjükről szóló ajánlatot stb...de unos-untalan felmerül bennem a kérdés:mi a fenét akarok most? Nyilván hatalmas szerencsém volt akkor mikor a pincénkben 15-16 fokos vízben is meg tudtam tartani a magasabb hőmérsékleti igényű férgecskéket,és biztosan nem a tudásomon múlt hogy a közeg is megfelelőnek bizonyult.Azonban mikor felhoztam őket egy kisebb medencébe,már igen leromlott állapotban,és számszerűen megfogyatkozva vághattak neki az újabb kísérletemnek..szegények.Talán ha 150-200 egyedet számlált a közösség,soványka kis testük szinte csak árnyéka volt annak amit szerettem volna.Tanulság azonban mindenképpen leszűrhető:minden férget a megfelelő körülmények között kell tartani,mert a génjeikbe ivódott igényeket átírni nem lehet! Megejtettem hát a dolgot-igaz én akkor úgy gondoltam pár nap múlva ki is önthetem őket,ezzel mindörökre véget vetve álmomnak hogy őket egyszer még etetni fogom halaimmal.Etetni-merthogy spontán fragmentálódásuk olyannyira alkalmassá teszi őket a kisebb halak etetésére is,hogy elsőrangú eleségnek érzem őket!Az újabb helyükön aztán ismételten megetettem őket WC papírral..a legolcsóbb,egyrétegű,nem fehérített változatról van szó.Némi granulált halkaja is a vizükbe került,bár mindannyian tudjuk hogy nem ezeket,hanem a rajtuk kialakuló mikroflórát eszegetik...Érdekes hogy rengeteg helyen az igen lágy vizet ajánlják heti többszöri cserével,és intenzív szűrés mellett.Most kérném hogy nézzétek meg az én kultúrámat: Na?? Álmomban nem gondoltam hogy ismét beindulnak,sokasodnak! A kép a maga valójában mutatja a medencéjüket..a szivacs még a saját pincebéli menedékükből származik,lassacskán ki is költöztek belőle-eltávolítom.A szűrés/levegőztetés egy cseh emelő feladata,amit remekül el is lát-ezzel kapcsolatosan "csalnom" is kellett!Ha üzemszerű körülmények között mutatnám be nektek őket,bizony nem látnátok a férgecskékből csak pár milliméternyi farkincát...így egy félórai várakozás után készült a kép,miután elzártam a levegőt.A kialakuló alacsonyabb oxigénkoncentráció kicsalta őket a cellulóz iszapból,hogy megcsodálhassuk tömegüket,és igen erőteljessé vált testüket.Szó nincs itt már vegetáló lézengő férgekről kérem...a magasabb hőmérséklet,a megfelelő közeg,és nyilván az eleségek rendelkezésre állása meghozta kedvüket a reprodukcióra! Még néhány adat:sima járdánházi csapvízben vannak,nincs fűtés,és a vízcsere is csak 10 naponta esedékes..de lehet hogy még ritkítani is lehetne!Vizüknek abszolút semmi illata nincs-a megszokott "akváriumszag" lelkesítő.A cseh emelőt alig gyöngyöztetem..nagyszerűen érzik magukat,sodrás szinte alig van.Ha figyelembe veszem hogy mennyire egyszerű a tartásuk,és mennyire igénytelenek akkor megint fellobog bennem a vágy:tenyészteném őket!Hmm...helyem meg alig:(. Mátéfi kollégával már beszélgettük:nagyon lassan szaporodnak ivaros úton-mindenhol ezt írják!-így sok helyütt a szétdarabolásukkal kényszerítik őket a sokasodásra.Én azt gondolom hogy továbbviszem ezt a vonalat-már az "ivarost"-és csak majd akkor kísérelem meg a szétszabdalásukat ha rengetegen lesznek..időm az van,ha szeretnétek időnként jelentem a fejleményeket." Hmmm-itt már valami olyan indult el ami nekem rendkívül tetszett!Most a blog írásakor is elgyönyörködöm bennük....Eddig hát a L.variegatus témakörének taglalása részemről-ha szeretnétek a fórumon visszaolvasva megtekinthetitek társaim reakcióit is,én mindössze az eddigiek összefoglalásának igényével másoltam be őket.Most viszont következzenek azok az észrevételeim,melyek az eltelt időben keletkeztek,illetve néhány kép a jelenlegi állapotokról. Indítsunk azzal a képpel amit legutoljára láttatok-kicsit scrollozz vissza kérlek! A képen egy kétségtelenül szép állomány van,érdemes elgondolkozni azon hogy a kedvezőbb körülmények hatására mennyivel letek többen!Ahogy említem is a pincéből mindössze 150-200 példány "jött föl",és bizony tényleg egy paraszthajszál választott el ekkor tőle hogy ne etessem fel őket.Nagyon siralmasak voltak...de erőt vettem magamon,és továbbra is foglalkoztam velük.Ennek hatását a képen láthatjátok-a mennyiségüket ekkor én már olyan "stampónyira"/3cl/ taksáltam..elindult hát valami! Tulajdonképpen nem is bonyolítottam túl a dolgot,hanem még egyszer igen tüzetesen átolvastam mindazt az irodalmat amit a neten találtam,és amit én jónak véltem.Nyilván nem vehettem figyelembe az eredeti élőhelyén kialakult körülményeket-de nem rendelhettem kaját sem nekik a messzi Amerikából.Ebben az időszakban beszéltem telefonon a mesterünkkel,és legnagyobb örömemre ő beszámolt arról hogy van még egy hobbitársunk akinél igen szépen "szaladt" a tenyészet egy darabig!Mindent tudni szerettem volna..ha nem is azonnal,de legalábbis rögtön!:D A mesterünk azonban kiábrándított-elmondta hogy az úr nem elérhető a hálózaton,így nem tudok vele párbeszédet folytatni....aztán később még arról is szót ejtettünk,hogy nála a kagylósrákok ellepték sajnos a tenyészetet,így annak sorsa bizonytalan.Hogy ezt a vonalat folytassam:a minap ismét beszéltünk erről a témáról,és megkönnyebbülésemre megtudtam hogy sokszori vízcserével sikerült úrrá lenni a Copepodákon,tehát működik a dolog az ismeretlen társunknál!Ez nekem ad egy kis bátorságot..... Lássuk hát hogy most per pillanat hogyan áll a dolog nálam,és milyen további meglátásaim vannak? A minap takarítottam őket-ideje volt,és szerettem volna csökkenteni is az időközben felhalmozódott papíriszapot,na meg a csigákat is.Következzen hát egy erőteljesen megosztó kép róluk-előre szólok: csak elhivatottabbaknak!;) A kép a teljesen leeresztett medencécskéről készült...alján ott a papíriszap,benne/rajta pedig a blackek.Már roppant kíváncsi voltam mennyien lehetnek,ezért belekanalaztam a kis kezemmel ;) : Héé..de hisz ez sokkalta több mint legutóbb!És még nem is szűrögettem,csak úgy belemarkoltam..na egy közelebbi: Ugye látszódik hogy ezek nem tubik-és erősek mint a veszedelem!Ahogy készült a kép sokan úgy gondolták hogy befurakszanak ujjaim közé,vagy éppen oldalra törnek ki a fotózás elől.Egy nyüzsgő tömeg-bár nagyon szeretném ha még sokkal többen lennének idővel. Ahogy megsaccoltam őket,most kb 1.5 dl körüli a mennyiségük,ám ahogy egyre többen lesznek egyre jobban tudnak szaporodni is.Ugye emlékeztek még:a pincéből talán ha egy gyűszűnyien jöttek föl.... Miután szépen kitapogatóztam magam,és frissen feltöltött medencéjükbe kerültek meg is nyugodtak,elhelyezkedtek.A következő képen ezt láthatjátok,alatta szolgálok némi magyarázattal: Jól tudom hogy az arányok megítéléséhez szükségetek van a mértekre:35x35x30 magas kis kocka medencéről van szó,ennek tudtam helyet szorítani az egyik állványon.A kép hátterében egy dupla szivacsos/TM20xTM30/ cseh emelő dolgozik,de igen-igen visszafogott tempóban.ahogy írtam is már alig gyöngyözik.Ez jól megfigyelhető a férgek mozgásán,illetve a vadonatúj közegnek szánt WC papír mozdulatlanságán is./Állóképen mozgást emlegetek...:(/ Tény hogy feleannyi levegő kerül itt felhasználásra, amennyi kb egyetlen 3 literes keltetőben....Joggal érdeklődnétek meg a papír minőségét:a létező legolcsóbb Lidl termék van bevetésen-körülbelül hetenként 6-8 kocka.Még valami:talán a legelső képet elnézegetve azt hinnéd olvasóm hogy ez a papíriszap soha az életben le nem ülepszik ugye?:)Ismerős..eleinte én is ezt gondoltam!Aztán rájöttem hogy ez korántsem így van-a kép mindössze 10 perccel a feltöltés után készült! A férgecskék egyébként itt még a felszínen vannak,ám rájuk jellemzően a sarkokban szeretnek csoportosulni. Fontos megjegyeznem,hogy ki nem állhatják az erős áramlást!Ilyenkor egy csomóba húzódnak-minha ennének valamit,de erről alább majd-vagy egyszerűen csak a legkisebb sodrásnak kitett helyre söpri őket a vízmozgás.Erőteljesebb szűrés alkalmas arra hogy a papíriszapot szinte maradéktalanul a szivacsokra tapasztja,de szegénykék akkor már nem érzik jól magukat.Szeretnek a felkínált aljzatban tartózkodni,de ha kevés a kaja bizony bevállalják a migrációt is!Aktívan keresgélik a sodrás határán-megint mondom ez nagyon kicsi!-lerakódott számomra láthatatlan eleségrészecskéket,és egy pillanatra meg nem állnak!Este jobban lenyugszanak-ilyenkor már nem kell tartani attól hogy a sziloplaszt sarkokból való kievésével szétdöntik a medencét/Na jó,ez vicc volt!:D/ Nézzük meg a következő képen hogy hogyan barátkoznak meg a papírral: Láthatóan tetszik nekik,és már meg is kezdték a "belakását"-figyeljük meg amint a papír kezd szétfoszladozni. A kép másnap reggel-tehát kb 12 órával később-készült mint a fenti.A faj ismertetőjénél írtam hogy milyen hosszúságot érnek el-nálam nem ritkák az 5-6 centis darabok sem,ez arra enged következtetni hogy jól érzik magukat,és ivarosan-ha lassan is de szaporodnak-mint a természetben! Kell ennél több egy akvaristának? Igen....tudnia kell hogy mit etessen velük,hogy miként gondozza őket-és miért lelkesedjen értük?Ezt ecsetelem majd a következőekben,folytassuk hát: Itt már lebontották a papírt-igen a WC papírt ami közegükként szolgál.Ez a kép kettő nappal az restart után készült.Figyeljétek meg a férgecskék vastagságát-bizony ezek táplálkoztak is a mikroflórából ami a papír bomlása következtében keletkezik.Valószínű hogy béltraktusukon áthalad ugyanakkor a papír is-ennek viszont semmi káros következményét nem tapasztaltam.Ha ismét visszaemlékeztek a sárga szövegrészre,akkor elmondhatjuk hogy a természetben is ez történik..megeszik a törmeléket. Egy kis magyarázat hogy miért hagytam el a zsákvásznat,holott megfelelő....De annak beszerzése errefelé szinte reménytelen már-itt sosem volt a szó hagyományos értelmében vett paraszti gazdálkodás,a durva vászonból/kenderből készített zsákok felkutatása pedig valódi expedíció volt számomra.Rengetegen adtak volna "régi zsákot"-mert ezt kértem volna-de aztán el kellett magyaráznom hogy igazi zsákanyagra gondolok ,nem régi műanyagzsákra!;) Végül ismerősöm és barátom ismerőse előkerített nekem egy szinte vadonatúj példányt,lehetett vagy 30 éves...kimostam,eldaraboltam,használtam.A régi fórumképeimen láthatjátok is hogy a férgek szerették-de hogy a fenébe szedjem ki őket belőle? Sós víz-ok,de nem tudom kontrollálni hogy adott vászondarabban mennyien vannak...szóval maradt a későbbiekben a papír mint aljzat. Térjünk most rá az etetésükre-a neten megelégszenek a klf. lemezes,és granulált tápok említésével,illetve a "barna papír szeletek"-el,na ez nekem irtózatosan kevésnek tűnik:( Adtam nekik kínomban faleveleket is....a megmaradó erezetekkel viszont mindig bajban voltam,mert hasonlóan viselkedtek mint a zsákvászon szálai:elválaszthatatlanul egybefonódtak a férgecskékkel....pedig ekkor már arra is gondoltam hogy hogyan fogok etetni velük? Gondoltam egy merészet,és egye fene bedobtam nekik az első ancibrikett darabkát-csak morzsányit,mert tudtam hogy ha nem eszik meg bajban leszek a levéldarabkák eltávolításával.Micsoda???Belepték mint darazsak a fészkükbe nyúló fejét-alig hittem a szerencsémnek!:) Mikor ezt megtapasztaltam már tudtam hogy jó lesz ez...egyre magabiztosabban etettem hát klf. halkajákkal,és ancibrikettel is.A mennyiséget is sikerült úgy belőnöm,hogy a víz kristály tiszta maradt,de a férgek is jóllaktak.Erre a mostani állománnyal is mutatok példát: Alaphelyzet tehát:férgek a papíriszapban,ancibrikett bedobva-egy órán belül: Ejjha!Ez bejön nekik-ajánlom! E kép sikerén felbuzdulva megmutatom hogyan helyezkednek el,ha granulált tápot kapnak: Mivel az apró szemcsékből mindenhová jut,így ők is mindenhol táplálkoznak. Felmerül bennetek hogy mit keresnek benn a csigák?Az ő szerepük első körben az lett volna hogy az ürüléket csökkentsék-de inkább az övéket eszik meg/dolgozzák át a black wormök.Szeretném jelezni hogy a Physa csigáktól szabadulnék ha tudnék-viszont nincsenek számottevő hatással a férgekre.Azért időnként leszedegetem őket,és vakrandiznak a helenáimmal. Volt hát már párféle eleségem amivel el tudtam őket látni...megjegyzem mindent megettek amit csak kaptak!Mégis elégedetlen voltam,mert éreztem hogy kell még lennie valaminek amivel találkozhatnak a természetben is..növények ok,ürülék rendben-de az élő vizekben dög is lehet! Ismét heveny olvasgatásba kezdtem a neten,mert nem hittem el hogy egy kis halhúsra ne lennének vevők! Egyetlen felhasználónál találtam azt,hogy bizony a medencéjében bennmaradt L.variegatusok rátelepedtek egy megdöglött halra.Abban a pillanatban már léptem is a fagyasztóhoz,és a "véletlenül" ott leledző apró keszegszeletkékből adtam egy morzsányit.Nem történt semmi....:( Ejjha...bukta? No azt nem hiszem el-reggel aztán már láttam hogy ráéreznek az ízére,és lassacskán csak megközelítik-délutánra pedig már tobzódnak is rajta!Erről van szó-megvan hát a keresett nagy fehérjetartalmú eleségem is nekik gondoltam.Aztán a múló idő alatt ez gyakorlattá is vált-8-9 naponta egy kicsike halszeletet kapnak: E képen nem látszik mi ez a nagy dzsembori,de akinek jobb szeme van az a két nagyobb csiga vonalának felezőjénél megpillanthat egy kis hátúszósugár darabkát-kárász szeletről van szó.A halszelettel való táplálás nem kezdő "férgesnek" való-óvatosan,kicsike darabot adjunk..napokig cummognak rajta,végül a szálkák is ..szóval nem is tudom hová tűnnek? A hal bőre szigorúan maradhat...imádják! Eddig hát a napi rutin ami a black worm nevű szerelmes férgeimet illeti.....mert igenis nagyon szeretem őket istápolni,de még jobban szeretném ha már etetnék velük!Türelmesnek kell lennem....ha sikerülne fél liternyire növelnem mennyiségüket-és miért ne?-akkor a szaporulatból már adhatnék ivadékaimnak is-hogy miért nekik arról kissé alább. Van itt még két hihetetlenül rossz videó is...képtelenség jobbat készíteni a gépemmel,de reménykedem benne hogy a lényeget fogjátok látni.Szintén hivatkozom a leírásuknál emlegetett extrém mozgásukra,nos ezt most megmutatom nektek: Ez a kis csővel ellátott fecskendő adta az ötletet arra is,hogy bemutathassam nektek a fragmentáció megtörténtét.Ehhez segítségül kellett hívnom pár halamat is,akik bár még sosem ettek belőle de készségesen kötélnek álltak.Kérem ismét ne a minőségre koncentráljatok,helyette inkább a halakat figyeltétek.El sem hiszem hogy ilyen étkesek,és hogy menyire jól fogadták az első férgeket.Amit érdemes figyelni:mikor a halak szájba veszik a blacket,az szinte azonnal széjjelszakad...ez az ami rendkívül jó eleséggé teszi!Direkt kisebb corykat kínálok velük,hogy észlelhető legyen ez a hatás.Ebbe aztán nem fullad bele egyetlen hal sem,nem okoz kínlódást a lenyelése...parancsoljatok: Lassacskán el is érkeztünk mondandóm végére...van viszont még valami amiről szeretnék beszélni.A blog kezdetén van az a kis zárójeles megjegyzés-most erről pár szót!Miért érzem úgy hogy megváltoztathatja a hobbit?Vajon én a köztudottan élő eleség kedvelő hobbista miért lelkesedem érte ennyire?Ha továbblépünk akkor még egy kérdés ide kívánkozik:mire alapozom ezt a légbőlkapottnak ható megállapítást? Sorban haladva tehát:első ránézésre ez a féreg tisztára úgy néz ki,mintha tubifex lenne.A taxonómiában egy darabig együtt is halad a besorolásuk,mégis aztán szétválik.Mi eleddig számtalan kísérlet során próbáltuk a nagyon kedvelt Tubifex fajokat tenyészteni de kisipari-sőt inkább hobbi -szintű eszközeinkkel nem értünk el számottevő sikert.A tubifexek igen soká eltarthatóak voltak átgondolt módszereinkkel,de azt nem állíthatom hogy nagyobb mennyiségben tenyészteni is tudtuk volna őket....sajnos! Bárki aki e sorokat olvassa biztos lehet benne hogy én egy sikeresen működő tubifex tenyésztő eljárásért akár még némi véremet is adnám....olyan eljárásért ami kivitelezhető általam is!Egy nagyon apró mellékszálként jegyzem meg hogy ezt a tervemet sosem fogom feladni-igaz idén másfél liternyi tubival voltam sikertelen a természetes vizekbe való kitelepítéskor,de ha úgy akarja a fentebb valóm is akkor lesz még alkalmam más irányban is próbálkozni. Most azonban örömmel konstatálom hogy egy más kontinensről származó Lumbriculidae némi sikert hoz nekem.Pontosan jól tudom hogy másfél deciliternyi mudworm még nem nevezhető sikernek-de ha az eredeti kiinduló mennyiséget nézem akkor mindenképpen lelkesítő!Egyenlőre nem is a mennyiség számít-sokkal inkább az hogy látjuk:tenyészhető akvarisztikai körülmények között is!Semmi kacifánt-ha van hely számára,ha megfelelően helyezed el....szóval ha a blogban leírtaknak megfelelően csinálod,akár Te is sikeres lehetsz!Ez az egyik ami igencsak lelkesí- tő!A másik tulajdonsága ami éppen ebből fakad:mivel otthon csináljuk semmi olyat nem tartalmazhat ami halainkra nézve veszélyt jelentene.Nem kell menni utána a boltba,nem kell előre szólni mint sok esetben a tubinál hogy kellene...a sorolást folytathatnánk még!Aztán hogy ezt ki ne hagyjam: nem kell darabolni a kis ivadéknak!Amelyik halacska képes a vágott tubit enni,az ezt minden előkészítés nélkül is eheti-tényleg lelkesítő a hasznossága! De akár nézhetnénk olyan szemmel is,hogy a kereskedelmünk/tenyésztőink oldalát helyezzük előtérbe. Ugye jól látom:ha a tubifex itthon nem elérhető,ha utaztatni kell száz kilométereket,és mindezen dolgok dacára is kelendő-akkor mi lenne ha itthon tiszta körülmények között valakik megpróbálkoznának a tenyésztésével,kereskedelmével?Egy lehetőség csupán....ha én a hobbista meg tudtam csinálni szinte a nulláról kiindulva,akkor esetleg profik nem éreznek ebben egy lehetőséget? Utópia?Meglátjuk! Blogomat ajánlom /ragaszkodom az abc-hez/ Horváth Tamás kollégámnak a lelkesedéséért-segítségé- ért ,Mátéfi Gyula állandó segítőnknek a tulajdonképenni érdeklődés felkeltéséért....és természetesen mindazon kollégáknak akik éreznek magukban annyi tenniakarást hogy nem adják föl egykönnyen! Szívből jövő tisztelettel és kiemelten megköszönöm a mesteremként tisztelt Pasaréti Gyulának az első pár kezdő csomagocskát...mikor a kezembe adtad őket 2012.06.02.-án még nem tudtam mekkora ajándékot kaptam tőled!Uraim:köszönöm! T.:Gábor
Bejelentkezés a hozzászóláshoz


halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #1 10 éve 6 hónapja
Erős másfél éve felszámoltam a black worm medencét. Kellet a hely, nem volt érdemes tovább folytatnom hiszen csak egy kísérlet volt. Szaporodtak, gyarapodtak, de sokkal lassabban mintsem hogy megérje őket külön medencében gondoznom. Így hát maradéktalanul feletettem őket- ezt gondoltam! :)
Mind a mai napig azonban egy kis állományuk és az L134 harcsáim medencéjében, ők nem fogyaszthatnak valami sokat a talajba gyorsan visszahúzódó férgekből. Így hát most is van még L.variegatus-om amiből ha szeretnék indulhatnék újra- de nem akarok! Teljesen más lenne azonban a pálya akkor ha olyan telken élnék amit patak folyik át- nos ott tuti ezer % hogy nyáron a blackeket megpróbálnám egy átfolyós medencében, de az még ettől is biztosabb hogy tubit is..
T. :Gábor
Pap Endre profilkép
Pap Endre válaszolt #2 10 éve 9 hónapja
Hú, ez nagyon hosszú blog. lehet, hogy már le van írva, bocsássátok meg, de félúton olvasás közben eszembe jutott, amit a gilisztás topikban említettem , hogy a gilisztáim immáron úgy néz ki, hogy kiöregedésig életben maradnak a jól szűrt akváriumom ajzatában és szűrőjében. Talán erre ez a féreg is képes lehet, még inkább mint a giliszta, talán még szaporodni is képes lehet benne, közben kizabálja a szűrőből azt, ami rohadni tudna - dupla haszon. Mit gondoltok? Valaki esetleg próbálta?
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #3 12 éve 11 hónapja
Toist: Köszönöm hogy köszönöd :)
Igazából nem munka és fáradság volt ez,hanem igen lelkesült rögzítése a tapasztalataimnak-a munka ott kezdődött amikor a Blogger szétdobálta az egészet:(.
A pincéből én talán május végén hoztam föl őket,ekkor olyan kevesen voltak,és olyan csenevészek hogy tényleg hezitáltam a feletetésükön.Mi a fenének szenvedjek velük-bár ez nem szenvedés;)-,és minek foglaljanak el egy medencét/állványon helyet ha nem sikerül?Nálam minden centiméternek értéke van-szó szerint az állványok elkészítésekor valódi harcot folytatok a centikért!Gondolhatjátok hogy ezekre egyedi méretű medencéket teszek,tehát igen értékes számomra minden egyes liternyi akvárium...
Mégis megacéloztam magam,és nem törődtem bele-kezdetben én is úgy próbálkoztam mint ahogy a mostani linkeken van..eltartáshoz csodálatos,de tenyésztéshez nem gondolom jónak.Különösen ha valami olyan "biotópszerű" mocsarat vagy gyenge kis patakrészletet szeretnénk elérni amilyet én is.Itt azonnal meg is jegyzem hogy a blogban említett kolléga-aki összehasonlíthatatlanul sikeresebb nálam-nem alkalmaz semmiféle aljzatot...na ezért is várnám lelkesedve hogy a börzén talán összefuthatunk!
Tehát májusban "feljött" egy gyűszűnyi black,a blog írására pedig lett erős 1.5 deciliter.Ha megsaccoljuk ez kb.százszor annyi mint májusban..de nem ilyen egyszerű:( Ha most követem ezt a haladványt akkor 4 hónap múlva 15 liter féregnek kellene lennie?Aligha hiszem-egyrészt az élőhelyük szűkössége,másrészt a közben elkövetett bakik is beleszólnak!Bakik igen-mert ekkorka kis helyen egy egzotikusnak számító férget tenyészteni igazi kihívás..minden mindennel összefügg.A dolgok végső kicsengése talán az lehetne,hogy nem szabad túlspilázni....csak hagyni kell hogy tegyék a dolgukat,etetni,és vizet cserélni.Na jah...meg újabb helyet sikeríteni nekik,mert a jelenlegi már kicsinek gondoltatik,és ha nem megy ahogy szeretném még erre fogom..
Drága érdeklődő kollégáim!Nem tudok okosat mondani...nem merészelek elhamarkodott kijelentéseket tenni,mert időközben megint újabb tapasztalatokkal lettem gazdagabb.El is bizonytalanodtam-most vastagabb aljzatuk van,és nekem úgy tűnik mintha kevesebben lennének mint ezelőtt-de emlékszem amikor legutóbb felkavartam őket akkor is meglepett az a mennyiség ami előkerült onnan!
Nem tudok választ adni arra sem hogy mennyi idő alatt regenerálódnak a durva felkavarás/fragmentálódásra késztetés után,de azt gondolom bármiféle táblázat és link is csak támpont lehet..sok a változó,sok az olyan tényező ami nálunk más lehet mint a laboratóriumokban.
Csigák:elírtam,javítom majd!Dehogy postakürtök azok..egyszerű tányércsigák!:)Ettől függetlenül erőteljesen ritkítottam őket,mert közös a tudásunk..ezek is megesznek mindent!Elbaltáztam anno-a belső felületen keletkező mikrofilm réteg eltávolítására "szerződtettem őket"...
Nos,ha mai fejjel újrakezdeném egy nagyon nagy felületű és inkább lapos mint magas medencében folytatnám-most azonban bajban vagyok a hellyel:(Mindezek mellett én nem tenném őket alig pár centis vízbe-élőhelyükön nyilván jó így,de mi van ha mi valamit hibázunk?A mélyebb víz egyben több víz is,egyféle biztonsági tartalék:több esély és idő ha elhibázunk valamit.
T.:Gábor
Mátéfi profilkép
Mátéfi válaszolt #4 12 éve 11 hónapja
...még egy regenerálódási tanulmány, fotókkal
biol-150-fall-2007.wikispaces.com/Lumbri...Tail+and+Mid-Section
Mátéfi profilkép
Mátéfi válaszolt #5 12 éve 11 hónapja
....ezt érdemes hozzáolvasni

www.ijehse.com/content/9/1/4
Mátéfi profilkép
Mátéfi válaszolt #6 12 éve 11 hónapja
Mátéfi profilkép
Mátéfi válaszolt #7 12 éve 11 hónapja
Mátéfi profilkép
Mátéfi válaszolt #8 12 éve 11 hónapja
Mátéfi profilkép
Mátéfi válaszolt #9 12 éve 11 hónapja
Mátéfi profilkép
Mátéfi válaszolt #10 12 éve 11 hónapja
Hobbyist California Blackworm Keeper






toist profilkép
toist válaszolt #11 12 éve 11 hónapja
Nagyon bátran rákattintottam a "Bővebben" linkre, de aztán rájöttem, hogy csak rosszabbul tördelve jelenik meg ugyanaz a tartalom. :D A blogon nincs köszönöm gomb, így szóban köszönöm a megíárásval töltött fáradalmaidat és kedvcsinálódat!

Az egyik oldalam nagyon lelkesedik, a másik meg csitítja: a tubitenyésztésre van pár legenda, de azért házilag nagyjából kimondhatjuk, hogy nem működik (vagy nincs az orrunkra kötve), a feketekukac láthatóan szaporítható, de sajnos olyan tempóban, hogy csak "ritka kiegészítőként" jöhet szóba az etetésük... Vagy mégsem? Gábor, kicsit elbizonytalanítasz, mert nem nagyon jön le az időtáv és a mennyiségbeli összefüggés, csak azt látjuk, hogy most már azért elég szép mennyiség gyúlt össze! Van valamilyen benyomásod, hogy a legutóbbi megoldással mennyi a duplázódási idő?

Csak ezek miatt még nem írtam volna, viszont van egy szerintem kukacaid számára hasznos észrevételem: én a Physák mellett a Planorbisokat is száműzném medencéjükből. Nem egyszer láttam saját példányaimat számukra kevésbé eleségdús időben tubifexet fogyasztani, ezért attól tartok valamennyire visszafogják a tenyészeted sikerességét!
mmccannon profilkép
mmccannon válaszolt #12 12 éve 11 hónapja
Ha már szóba került ez az eleségállat, félve kérdem, tud-e valaki oltást adni?
Most, hogy egyhamar nem megyek kórházba, szívesen folytatnám a velük való bíbelődést.
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #13 12 éve 11 hónapja
Juj de szuper!!!Na ezt eddig még sehol nem láttam,fantasztikus..beleásom magam!
Nagyon szépen köszönöm! (y)
T.:Gábor
Mátéfi profilkép
Mátéfi válaszolt #14 12 éve 11 hónapja
Gábor, itt találsz némi finomságot a témát illetően:



www.aquaristikimdetail.de/allgemeine-aqu...sse-an-einem-ansatz/
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #15 12 éve 11 hónapja
Szia!
Időközben még egy adalékot hozzá tudok tenni a dologhoz:a megjelenés napján már kaptam chaten visszajelzést a mestertől...olvasta!:)Tájékoztatott,hogy a másik kolléga-aki a blogban említve van mint "neten elérhetetlen"-talán kilátogat a börzére..oltári lenne!Ő aljzat nélkül csinálja,és javában etet velük,nagyon sikeres!Felajzott íjként feszülök immár az időpontig,és remélem hogy megtisztel pár mondat erejéig a kolléga ha kilátogat!
Ismét egy nagyon jó példája annak,hogy nem mindig az jár élen tudásban aki blogot ír-ezt nagyon fontosnak tartom itt rögzíteni!Sok alkalommal találkoztam már olyan akvaristával,vagy tenyésztővel aki kerek-perec elzárkózott a hálózaton való ténykedéstől-sőt jelenleg is van olyan kapott ígéretem amiből nagy valószínűséggel semmi nem lesz!Én megértem ezt..nem mindenki hajlandó időt szánni erre,sőt talán néha egy kis magyar titkolózás is körülleng néhány dolgot.Lehet aztán olyan is aki negatív tapasztalatokkal rendelkezik -leginkább a személyeskedésbe menő viták miatt.Ezt mindenképpen el kell kerülnünk..hátha lassacskán visszaszivárognának közénk!;)
Figyelem: Spoiler!

Van egy kérdés is a hozzászólásodban...jólesik a dolog ha így gondolod.Ez talán az eddigi leghosszabb,viszont nem hagyhattam ki a fórumról származó gondolataimat sem-ezért aki gondolja az idézőjeles bekezdéseket bátran hagyja ki!Így szépen egyben vannak a dolgok...Megszenvedtem ám keményen ezzel a bloggal:(Több szegmensből állítottam össze,néhány hajnali csendes órát is feláldozva.Azonban az utolsó napon mikor azt hittem hogy már csak a saját tapasztalatok megírása következik,beütött a krach...A blogger mindent szétszórt,volt hogy a képeket összekeverte,de olyan is mikor "kiírtam a falra"-szó szerint!A blog írása közben valami nagy gáz lehetett,mert alig bírtam valamennyire helyrepofozni-végül csak sikerült,mert nagyon akartam ezt még időben elétek tárni.
Ha sikerült "kitolnom veletek",akkor elértem a célom:kedvcsinálás,figyelemfelkeltés!Soha nem szabad feladni...ha többen csinálunk valamit nagyobb az esély a sikerre.Várom továbbra is a szakmai észrevételeket-bárcsak adná a magasságos hogy legyen ettől jobb,gyorsabb módszer a tenyésztésükre!
T.:Gábor
halivadek profilkép
halivadek válaszolt #16 12 éve 11 hónapja
Eddig kétszer "emlegettelek" Gábor. Az egyik eset az volt amikor megláttam hogy milyen "kis" blogot rittyentettettél. A másik alkalom pedig az elolvasása után, hogy miért tolsz ki velünk, miért kell ennyire profi kedvcsináló blogot írni. Most épp azon agyalok hogy hova tudnám őket elhelyezni ha megint szereznék belőlük...
A régebbi próbálkozásom, nem volt valami sikeres, nem igazán szaporodtak és miután tele, lett az egész kagylósrákkal feletettem az egészet.

Itt az ideje hogy kicsi ráncfelvarráson essen át kedvenc blogjaim egyike - most ezzel kezdem.

 

Bejelentkezés a hozzászóláshoz


halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #1 12 éve 11 hónapja
Hát igen...volt már hogy díszhalboltban hallottam a kifejezést:"ancibrikett"-és eredetiben mesélte a srác egy másiknak hogy miből készül.Öröm ez,és sajátos hangulata van a nevének is,nem találod?:D
Nálunk is volt tavaly nagy mennyiségű salátának való uborka fagyasztva-megmondom a frankót:a kétlábú családtagjaim kedvence,ezért az uszonyosok csak szezonban kapják-a bolti uborka..szóval nem.
Köszönöm a tanácsodat-idén az uborkatermésünk nulla volta miatt nem-de jövőre kipróbálom,és tudom hogy jó lesz!:)
Most akkor ha megengeded válaszolok a benned megfogalmazódott kérdésre:nem ismeretlen a botmixer tengelyére csavarodó szálas növénydarabkák problémaköre!Percek alatt ki lehet nyírni vele a mixert,hiszen pörgetné mint a veszedelem a sűrű mixben,de nem bírja.Én ugyanazt csinálom ilyenkor mint te is tetted gondolom:lerázogatom a burkolatról a mixet,és a tengelyről leszedegetem a rátekeredett szálakat-másképpen nem megy!
De:ennek oka lehet az,hogy kissé "szíjasabb" csalánt szedtél,és az elöregedett szárban lévő erős szálakkal már nem boldogul az aprítókés-inkább magára tekeri.Fiatalabb növényeket keress,vagy csak a frissebb hajtáscsúcsokat szedegesd le.Jól bevált egyébként az a gyakorlat is,hogy ha időhiányban nem tudtuk időben visszavágni a csalánlelőhelyünk növényeit,akkor úgy szedjük hogy csak a levelek jöjjenek!Egyszerű:megfogod a felső 20-30 centi szárat,és annyira szorítod hogy felfelé húzva ujjaid csak a leveleket szedjék le a szárról-a vége le fog szakadni,de ott már nem is "kemény" a növény.A felmagzott,és senyvedő levelű növényeket kerüljük!Erdőben ha nagyon árnyékos helyen találtunk csalánt akkor inkább keressünk tovább:ezeknek nagyon ritkán álló levelei vannak,a napon növő az igazi!;)
Felmerült a csalánosunk karbantartása is...vigyünk magunkkal így fagyok előtt egy sarlót vagy akár kaszát,és csapjuk le a növényeket a földig.A kaszálékot rajtahagyhatjuk,kora tavasszal majd ledobjuk róla.Így mindig szép friss,és üde megfelelő növényeink lesznek a felhasználáshoz.
Időközben közelebb hajoltunk az anyaföldhöz ugye-hiszen már a Taraxacum leveleit is szedegetjük.Legegyszerűbb ha nem hajlongunk hanem egy szúrókéssel egyszerűen alászúrunk,és a tőlevélrózsát egy kis darabka gyökérrel együtt szedjük föl.Így együtt marad az összes levél,nem kel a fűben térdelve bogarászni.Otthon aztán szép alaposan letépkedjük a levélkéket-persze a félig elszáradtak és a láthatóan szennyezettek nélkül-és így tiszta pitypanglevél áll rendelkezésünkre.Ha ellenben a fűből szedjük fennáll az eshetőség néhány fűszál bekeveredésére is-ez halainknak nem árt meg,de a mixer ugyancsak feltekeri:(
Kihagytad a sóskát-na és?Az otthoni változat is használható,sőt a spenót is megfelelő...Azonban úgy néz ki hogy a jövőben már csak vadon gyűjthető növényeket fogok használni-kicsi a kertünk konyhakertnek alkalmas része,az ottani termések meg mind kellenek a konyhára.A salátát is csak akkor fogom használni ha a saját kertből származik,vagy ismerem az eredetét...üvegházi/fóliás nem ok számomra.
Hmmm-már nem tervezem megint külön írásban tárgyalni a következő verziót,de jövőre újabb alkotókat fogok felhasználni a briketthez!Idén már megtettem,ez az év a teszt-csak aztán merem ajánlani hogy nálam bevált.Amit per pillanat etetek abban a következő összetevők vannak,durva közelítésben:40% csalán,30%lucerna,20% pitypang,és a többi pedig a domboldalakon szedett fehér és vöröshere levélzet...négylevelű is tuti volt benne-eddig hibátlan!.
Valamennyiőtöknek sikereket kívánok a briketthez-ez utóbbi "fullvad" változathoz is!
T.:Gábor
toist profilkép
toist válaszolt #2 12 éve 11 hónapja
Ismét kiváló írás!

És ráadásul alátámasztja, hogy nem gyaláztam meg az eredeti receptet! :D
Még a korábbi ancibrikettes írásodon felbuzdulva döntöttem el, hogy készítek hasonlót jószágaimnak, azonban tutira vegyszermentes salátát nem találtam, viszont egy szatyor pitypanglevelet hipp-hopp össze tudtam kapni. Sóska nem volt benne, de nagyjából 50-50% csalán és pitypanglevél igen, csak egyetlen gondom volt vele: képtelen voltam rendesen összemixelni, majdnem leégettem egy botmixert, mert a növények szárai folyamatosan nagy tételben tekeredtek a kis aprítókésekre. Ezt a problémát hogyan szoktad elkerülni? (persze attól függetlenül, hogy jóval darabosabb volt, az anciknak nem volt kifogása ellene, még tavaly nyáron készítettem, tél végére már elfogyott :) )
Másik gondolatom a téma kapcsán: említed a fagyasztott kobakosok iránt érzett ellenszenved (pontosabban a fagyasztott-mixelt verzió irántit). Én is kerülöm a fagyasztást, amikor lehet, azonban a fagyasztott uborkát régen rendszeresen etettem, mégpedig úgy, hogy fagyasztás előtt durvára reszeltem, majd a fagyasztóba kockákba raktam el (hát igen, a jégkockatartót azért elég alaposan el kellett mosni később :) ), etetéskor pedig a fagyott kockát sajtreszelőn reszelgettem be az akváriumba. A díszmárnák imádták, de ők megettek más növényi kajákat is, viszont az érdekes az volt, hogy az arany- és kékgurámik szintén rajongtak érte! Náluk más növényi eleséggel hiába próbálkoztam, az uborkát sem fogadták el máshogy, ezt a verziót azonban jobban szerették, mint a szárazeleséget... Ha gondolod próbáld ki, csak egy-két uborkával, hátha Nálad is elnyeri a halak tetszését! ;)
Sokat gondolkodtam e blogom címén…nem szerettem volna ha hatásvadásznak tűnik,ugyanakkor célom volt hogy könnyedén megtalálható legyen ha valaki e témában keresőzne,és magyar találatra vágyik.Így esett hát választásom a fenti címre-de megvallom szívem szerint az Erdők ölén megnevezést adtam volna neki…így vagy úgy,végül maradtam a lényegretörő cím mellett,és jó szívvel tárom elétek mindazt,amit a témában tudok,illetve az eltelt idő alatt magam is megtanultam.Nem mehetek el amellett sem,hogy rengeteg hasznos információt kaptam részben a fórumokon böngészgetve,részben pedig a ti hozzászólásaitok gerjesztette érdeklődésem okán-volt hogy célzottan keresőztem szerzőre,de akadt amikor ismert blogban olvasgattam utána.Tájékozódásom ki nem hagyható forrása volt az Akvárium Magazin összes rendelkezésemre álló száma,a különböző könyveim,és olyan dokumentumok melyeket idegen nyelvről fordítóztam több-kevesebb sikerrel.E hosszúra sikerült prológusra szükség volt- úgy korrekt ha már előljáróban is megköszönöm mindazok munkáját akik nyomdokain haladva végül úgy érzem egy jó átlagos szintet megütő magyar nyelvű cikket írhattam a témában. Falevelek…vajon kinek a fantáziáját ne mozgatná meg a kérdéskör,nevezetesen hogy mire alkalmazhatjuk ezeket hobbink során?Ugye érdekes lehet a felvetés is,főleg olyan hobbitársaim számára akik hozzám hasonlatosan idegenkednek a vegyszerektől,és ha csak tudják el is kerülik azokat!Falevelek…ok,de milyen faleveleket alkalmazhatunk egyáltalán-melyek azok amiket már kipróbáltak honi vagy külföldi társaink?Milyen észrevételeik voltak ezekkel kapcsolatosan,a medencékben tartott különféle állatainkra ezek milyen hatást gyakoroltak?Sőt-milyen hatást gyakoroltak a tartó közegre,hogyan befolyásolták a víz paramétereket….Ezernyi ki sem mondott kérdés-már most érzem hogy minderre csak részben tudok válaszolni.Nem túlzok:kicsit félve nyúlok a témához,és még írás közben is folyton utánaolvasok…nagyon szeretném ha helytálló,és hosszú távon is használható ismeretanyagot sikerülne prezentálnom. Tovább nem kerülgethetem hát a „forró kását”-érzem türelmetek véges.Vágjunk hát bele!:) Előbb azonban még egy kis felvezetés:hobbiállataink nagy része tőlünk igen messzire eső tájakról származik…mit keresnének hát a nálunk honos levelek az ő medencéikben?A magyarázat rendkívül egyszerű:a honi erdőkben-kertekben is találhatóak olyan fák,melyek levelei nagyon hasonló anyagokat tartalmaznak mint a trópusi fák levelei,igaz az összetételük csak nyomokban hasonlatos.A lényeg azonban nem ezen van-„nyughatatlan”,örökké kísérletező kedvű kollégáink/na és persze magam is!/keresték azt az utat mely során itthon is elérhető a természetből származó növényi származékok sora!A legfontosabb mindezek közül a tannin jelenléte a hazai fák leveleiben,másodikként pedig szorosan felzárkózva azonnal említeni szükséges a huminanyagok meglétét is.Ahogy visszaolvasom magamat kicsit nevetségesnek érzem ezt az egyszerű fogalmazásmódot-de látni fogjátok hogy szerettem volna egyszerű konyhanyelven kifejezni magamat. A tannin jelentőssége kimondhatatlanul fontos a trópusi medencékben…mint tudjuk a tannin másik neve a csersav,képlete C14H10O9 + 2H2O.De itt azonnal erőt is kell vennem magamon,ugyanis nem szeretnék én tudományoskodni-a Wikipédia tökéletesen elmagyarázza miről van szó: http://hu.wikipedia.org/wiki/Csersav A tannint-csersavat-mi akvaristák rengeteg módon használjuk…igen lágy vizeinket savanyítani tudjuk segítségükkel,de nem kell feleslegesnek gondolnunk jelenlétét keményebb vizeinkben sem!Erre rendkívül nyomatékosan szeretném felhívni azok figyelmét,akik csak legyintenek a falevelekre mondván:”Á,nekem úgyis kemény a vizem,nem savanyít az semmit”!Ez igaz is-mint tudjuk a karbonátkeménységet okozó kalcium-hidrogén–karbonát,és a magnézium-hidrogén-karbonát pufferoló hatása miatt a kemény vizeket csak erőteljebben savas más szerekkel tudjuk leküzdeni-a természetes savak erre csak igen feltételesen,és nagy mennyiségben alkalmasak.Okvetlenül szeretném felhívni figyelmeteket arra az egyszerű tényre,hogy a vízkémia olyan ága a hobbinknak,melyet igen melegen ajánlok tanulmányozni-sőt magam sem érzem naprakésznek tudásomat!Mivel viszont nem is a vízkémiában „vetemedtem” írásra,nyugodt szívvel említem meg:aki savanyítani akar levelek segítségével annak e blog csak támpontként szolgálhat-utánaolvasni okvetlenül szükséges! Rengeteg halunk származik az unalomig emlegetett fekete vizekből/black water/,vagy ha nem is ennyire sötét vizek lakói akkor az oldott növényi savaknak köszönhetően savanyú vizekből származnak.A tannin,és a huminsavak együttes hatásának köszönhetően ezen vizek színe teaszerűen sárgás,de akár egészen sötét árnyalatokat is felölthet-erre nem csak a szintén mindenki által ismert Rio Negro lehet példa!Említhetnénk még a teljesség igénye nélkül a Nánay-t Peruban,vagy a guayana-i Mazaruni-t…de mondom ezek csak példák egy cseh fórumról.Nyilván a környező vidék összes patakja is hasonló,ezek csak a nagyobb folyók…Akit bővebben érdekel a fekete vizek fellehetősége,annak jó támpont ha ránéz erre: http://en.wikipedia.org/wiki/Blackwater_river Ugye nem is olyan egyedülálló már az a sötét víz-nem kifejezetten csak az Amazonas-medencére jellemző?Én azonban most a falevelekkel kapcsolatos gondolataimat osztom meg,így nem veszem figyelembe a folyóvizekben lebegtetett hordalék miatti színt-csupán a fentebb említett /tannin,huminsav/beoldódó anyagokkal szeretnék foglalkozni.Jól ismerjük ezek hatásait vizünkre,illetve halainkra:adott esetben savanyítják/színezik,algák növekedését gátolják,gomba és baktériumölő tulajdonságúak stb,stb….Halaink tartása során is kihasználhatjuk e tulajdonságaikat,stresszoldó képessége mellett halainknak természetesebb és szűrt fényt is engednek a vízbe. Azonnal fel is jajdulnak a növényes akvaristák-de hiszen azért világítok ilyen teljesítménnyel hogy növényeimet jobban kényeztessem,mi lesz velem a sötét vízben?Kérdésem:ezekben a vizekben találhatóak azok a csodás növények melyeket ti tartotok,neveltek?Ugye nem…de megvédem a leveleket akkor is:a vízfestő képességüket egyébként is csak hosszabb ideig való áztatás során élvezhetjük,egy teljesen „kilúgozott levél”/kifőzött,kiáztatott../már alig tartalmaz olyan anyagokat melyek színezhetik vizeiteket.A dekorációs hatás viszont sok ideig élvezhető-feltéve persze akkor,ha nincs olyan élőlény a medencében ami elfogyasztja azokat! Ilyenek pedig szép számmal vannak-itt mondok köszönetet sok garnélafannak,L-es harcsásnak…és legnagyobb örömemre egy igen elhivatott magyar kollégánknak is,aki e remek írást készítette a tájékozódni vágyónak: http://szentgyo.wordpress.com/2009/02/02/falevelet-az-akvariumba/ Aztán még egy-ez már külföldi,de rendkívül szép képekkel is rendelkező blog: http://www.crustahunter.com/laub-fur-wirbellosenbecken/ Érdekes ugye,hogy eddig én főleg a vízre való hatásról beszéltem-aztán tulajdonképpen e kollégáink eleségként is emlegetik?Jah kérem-a garnéláknak ez egyenesen csemege,a különféle algázó halaink is bizonyára ledarálják az őket megillető adagot,és sok csiga sem közömbös irántuk!Nálam az ancik és RC-k nagy élvezettel rendezik el a falevelek sorsát….csupán a falevelek vastagabb erezetét hagyják meg.Bár beszélgettünk már erről,de itt is említeném hogy akik külső szűrőket alkalmaznak,ezekkel vigyázzanak:a szívó részre szükséges egy sűrű rostély vagy durvább szivacs.Mindenképpen meg kell akadályozni a vastagabb erezet szivó ágba való jutását,hiszen ott rejtélyes dugulásokat okozhat. De beszéljünk még a falevelek más hasznáról is-oly sokszor emellett elsiklik a hobbista! Jól tudjátok már többen is hogy én alapvetően corykat tartok-ezért számomra eleségként nem jönnek szóba,de annál inkább rejtekadó helyként,sötétebb aljzatként!Alig olvashatok sikeres megvalósításról-mindenhol csak kívánalomként van a sötétebb aljzat/milyen kétségbeejtő hogy a festett kavicsokban sejtik a megoldást!/,de alig páran tesznek is lépéseket e felé.Nos egy jó lehetőség némi falevél alkalmazása…Coryjaim olyan élvezettel bujkálnak alattuk rejteket keresve,amit elmondani nem tudok-tegyetek próbát!Hmm…kapni préselt tökéletesen lapos catappa leveleket is,ezek nyilván nem erre vannak „kitalálva”-de egészen más a helyzet a kissé felpöndörödő szélű természetes módon szárított levelekkel:egyszerűen megkapóan kedvesek a levelek alól kikandikáló kis coryk!Aztán hogy milyen természetesnek érzik még a levelek közelségét mi sem bizonyítja jobban mint az,hogy egyenesen rájuk is ikráznak….némely nőstényem határozottan előnyben részesíti a levelek fonákját/görbületét mint az üvegfalat,vagy az ez célra betett „ívási mopp”-otJ! Ezért aztán igen egyszerű a dolgom ha az ő ikráit szeretném menteni:egyszerűen a falevelet helyezem a keltetőbe…a kikelő lárvák is keresik a fedezéket! Nagyon belelkesedtem érzem-térjünk hát vissza az eredeti koncepcióhoz:milyen leveleket tehetünk be a medencéinkbe?A kép fent említett linken ezekből bőséges információt találhattok,nem kell megismételnem az írók szavait… viszont mértékletességre inteném olvasóimat!Attól hogy milliónyi fa fogja elhullatni a leveleit,nem mindegyik hasznos ám!A hálózaton való kutakodásom során pontosan olyan hozzászólásokat olvasgattam,mint hazai oldalakon is:szinte minden levél említve van,mindenki mindent bele szeretne tenni a medencéibe-mert azt szedheti le a bejárati ajtaja előtt közvetlenül! L Nem erről van szó-sőt szó sem lehet forgalmas helyekről való gyűjtésről,ne adj isten permetezett kertekből származó levelekről!Ezt szinte mindenhol olvashatjuk-és tartsuk is be. Egyes levelek bár alkalmasak a medencékbe-legalábbis nem ártanak-,de akik célzottan és tudatosan szeretnék alkalmazni a leveleket azoknak jószerével egy kézen megszámolható választásuk lehet.Mindenek előtt említendőek hát a klf. tölgyek,a bükk,és gyertyánlevelek,illetve az éger levelek és tobozkák….ezeknek hosszú időre visszavezethető jó tulajdonságaik vannak,így érzésem szerint aki a vizét is kezelni/módosítani szeretné ezeket részesítse előnyben.A fent említett fajok honosak nálunk is-megtalálásuk nem okozhat problémát!Vegyes érzéseim vannak a különféle gyümölcsfa levelekkel mert kétségtelen hogy könnyedén elérhetőek,de a permetezésről se feledkezzünk meg-ha mi nem is permeteztünk,de a szomszéd igen,és lengedezett a szél..szóval értitek ugye?Vannak persze elhagyott gyümölcsösök,erdőszéli vagy szántó mellet lévő fák is-inkább innen próbálkozzatok pl. eperfa levéllel.;)Ellenjavallt viszont a tűlevelűek használata…. A fórumokon olvasni lehet még a levelek eltérő tulajdonságairól is:nevezetesen némelyik könnyedén szétmegy rövid idő alatt,mást nem kedvelnek a benn lakó élőlények-de van olyan is aki egyenesen arról beszél hogy neki nem tetszik az a fajta levél,más kinézetűvel próbálkozik majd…Igen-ez utóbbi is számottevő kritérium lehet,ezért nem kívánok mereven rábeszélni senkit sem saját gyakorlatomra. Rendkívüli módon számít a begyűjtés helye-és ideje is,de erről majd később-,hiszen igaz ugyan hogy a fa már visszaszívott minden hasznosíthatót az elhaló levélzetből,de ugyanakkor a felhalmozódott szennyezések még ott vannak.Számít továbbá a begyűjtött levelek kezelése-gondozása is….nem csak megtömök vele egy szatyrot és kész!Tárolni is kell,hiszen egy ideig biztosan nem tudunk ebből szedegetni… Nos eddig tartott a könnyed/beszélgetős mondandóm-a nyilván következő folytatásban belemegyünk a kőkemény részletekbe,megvitatásra felvetem gondolataimat a szedés időpontjával kapcsolatosan,és elkísértek a környező erdőkbe engem.:) Az az írás azonban még várat magára –bár már vannak sárga levelek,még él az erdő.Ezen cikkemben célom volt az egyszerűség-a túl sok ismeret esetleg unalmas lehet…érzem viszont hogy ez a téma olyannyira magába zár,mint anno a cseh emelős.Mivel sejtem hogy egy kollégánk szintén e témában fog írni nektek,elegendőnek véltem ennyit a magam részéről….talán még valami:hogy „ütközés” ne legyen,én a tölgy-bükk témát szeretném folytatni,némi égertobozzal vegyítve.Tehát tájékozódásra fel…hol vannak e nagyszerű nemes fák a környezetetekben?;) /Folytatás a levelek lehullása,szárítása,és a tárolás megkezdésekor valószínű részemről…/ T.:Gábor
Bejelentkezés a hozzászóláshoz


halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #1 13 éve 1 hete
Ha hölgy lennél most úgy kezdeném hogy csókolom a kezedet...Így viszont köszönöm a szabadidőd azon részét melyet a blogra szántál-de főleg azt hogy követted a linkeket!.Bele kell ásni magunkat a létező legmélyebben...így igaz!
Roppant jó a kísérlet említése,mindenképpen szeretném ha majdan beszállnál pár post-al!Erről van szó egyébként-nem leragadni egy dolognál hanem próbálkozni,kenni-fenni!:silly: Ismerős egyébként természetesen a "pohárkás linked",első osztályú az a munka amit írója áldozott rá-a következtetések levonásához még vissza kell térnünk rá!
Diólevéllel kapcsolatosan még megjegyezném ismételten:én is megetetem,semmi gond nem származott belőle!Tehát aki ehhez jut hozzá könnyedén az nyugodtan használja-isten ments hogy úgy értelmezzétek előző postomat hogy ellenjavallanám,csak kell némi körültekintés.A lelkiismeretünk azonban nyugodt lehet-elmondtuk pro/kontra hogy milyen tapasztalataink vannak,és mit gondolunk.Megemlíteném még hogy anno beszélgetünk erről a témáról már,talán itt:
www.akvariummagazin.hu/index.php?option=...9&id=7796&Itemid=322
Továbbra is nagyon szívesen látom a blogjaimhoz köthető hozzászólásokban a gondolatébresztő linkeket,saját gondolatokat:amatőr cikkíróként akkor érem el célomat ha az írásaimban foglaltakat nem megmásíthatatlan tényként,hanem csupán saját aktuális tudásként kezelitek!Előbbre kell vinnünk a hobbit-erről szól!
Toist...mindig is vágytam saját Terminalia fára!Össze kellene többünknek hangolni,és ismételten szerezni magokat-több ember nagyobb esély a sikerre!A kis fácskákról aztán szedhetünk dugványokat,melyeket ajándékozhatunk-én nagyon szeretném!Az biztos hogy saját fáinkról nem fogjuk tudni fedezni a teljes szükségletet,de hiszen ezért van pl.ez a blog is hogy más leveleket is megismerjünk...de mégis,gondoljunk már bele:kilépsz a teraszra,és ott egy fa ami a világ másik feléről került ide magként-a levele pedig szuper nekünk!:)
Olvastátok Horváth Gábor írásában ugye azt a részt-az előző számban-amikor arról beszélt hogy Szingapúrban bizony összeszedegette a garnélafarm udvarán a catappa leveleket?Gáborral való Sajó parti beszélgetésemkor viszont azt is elmondta nekem,hogy mikor legközelebb ment már nem kellett összeszednie-kész zsákocskával ajándékoztak neki ingyen!:)Ilyen emberek az akvaristák...
Rendezgessük hát gondolatainkat-hét végére jön egy újabb írásom saját bennem megfogalmazódott mondandókkal.
T.:Gábor
toist profilkép
toist válaszolt #2 13 éve 1 hete
A diólevelet én is próbáltam az itt olvasottakat alapul véve zölden szárítva, simán bedobva, hátrányát én sem tapasztaltam, az ancik, garnélák, csigák is rágcsálták, azonban én is más fajok felé kacsintgatok, ha már ennyi félét lehet használni! :) A blogban és az onnan követhető linkekben említésre került rengeteg olyan növény, aminek ősszel vidéki kertekben/hegyekben könnyűszerrel tömegesen szedhető a levele, szeretnék velük majd végezni pár ilyesmi kísérletet:
Égertoboz kísérletek
Ha már úgyis szóba került az éger, ez az egyik legkedveltebb írásom a témában! :)

És itt is van ám hasznos információ a témával kapcsolatban, konkrétan erre a részre gondolok:
"A ponty indukált szaporítási technológiáját sikeresen alkalmaztam a széles kárász szaporítására. A termékenyítést és az ikra ragadósság elleni kezelést követően, az ikrák inkubálása során, az áztatott égertoboz (0,5kg/550l 12 h áztatás) hatásos védelmet nyújtott az ikrákat veszélyeztető gombásodás (pl.: Saprolegnia) ellen. Fontos megemlíteni, hogy ebben az oldatban neveltük a lárvákat is, elhullást nem okozott."

A tebang levéllel kapcsolatban: tavaly ősszel rendeltem magokat Indiából és jól elterveztem, hogy idén már saját termesztésű fáról szárítom a leveleket. Sajnos képeket még nem tudok mutatni, mert a magok nem keltek ki (pedig néhány még csíráztatóhormonos vizes áztatást is kapott), de azért még nem tettem le teljesen a dologról, hogy a fikuszt catappára cserélem :)
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #3 13 éve 1 hete
Nekem is adtál Gyulánk-és el is használtam az összeset.Én ellentétben veletek nem vagyok még teljesen meggyőződve arról hogy a fiatal zöld dió levél akár szárítva is felhasználható-e?Tudom hogy itt sok nagy tudással megáldott garnélással szembe helyezkedem,de én óvatosságból megvárom a sárguló stádiumot-mint tudjuk a levelek juglon tartalma annál kevesebb,minél idősebb a levél.
Mikor készültem a blog írására néhol kétségbeejtő infókat is olvastam erről a fenébe is-pedig akkor már előrehaladott állapotban volt a "diólevél szedése kazalnyi méretben" munkacímet viselő projektem :D..Olyat is olvasni hogy mutagén..hogy halakra mérgező.Feltételesen ajánlom,és kisebb mennyiségben ezért-persze mehet a vízbe,de módjával ha lehet.Jobb az óvatosság szerintem....
T.:Gábor
halivadek profilkép
halivadek válaszolt #4 13 éve 1 hete
Csak simán adod vagy forrázva? Mondjuk egy 20 literes garnisba meennyi kell?
Zölden még nincs benne az a mérgező anyag? Vagy nem hat a halakra?
Mátéfi profilkép
Mátéfi válaszolt #5 13 éve 1 hete
Harcsák és garnik szeretik. Én kb. ugyanakkora gyakorisággal adagalom, mintha trópusi mandulalevelet adnék. Itt is legfontosabb szabály, hogy nem kell túlzásba esni. Én nem tapasztaltam sem Ph csökkenést, sem színeződést. A savanyítással kapcsolatban érdemes figyelni a víz paramétereire, mert a hazai kemény vizek savanyítása nem olyan egyszerű dolog. De ha ozmo vized van akkor nincs ilyen gond, az szinte magától is savanyú lesz. A diólevél etetéséről kérdezd meg a Pecajocót, mert mióta javasoltam neki, azóta elkezdte rendszeresen etetni a harcsáit vele. De a Mary-nek is adtam szárított leveleket, bár ő soha nem számolt be a tapasztalatairól.
saluosi profilkép
saluosi válaszolt #6 13 éve 1 hete
Gyula!Felkeltetted az érdeklődésemet a diólevél iránt...
A zölden szárított diólevél savanyításra és tápláléknak is alkalmas?Mert ha megcsócsálják,akkor már gondolom nem savanyít.Viszont akkor hány naponta hány darabot ,hány liter vízhez javasolsz adagolni?
halivadek profilkép
halivadek válaszolt #7 13 éve 1 hete
Betettem a corykhoz néhány platánlevelet, most várom hogy süllyedjenek :)

Az igazi balck water kivonat az lenne ha nem 1 féle hanem többféle növény leveléből, tözegből és égertobozból készülne. A kivonatnál nem csak a szín számít hanem a kioldott csersavak és egyébbanyagok is. Minden levélnek más az "összetétele", minnél több fajtát teszünk bele annál közelebb kerülünk a természetes vízhez. Dióból mennyi az ajánlott adga, vayg az csak gyógyítási célall alakalmazható?
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #8 13 éve 1 hete
Így igaz Gyuri-ha magával a tobozzal színezel ez a metodika érvényesül.Viszont anno mikor még "teáztam" volt olyan hogy kicsikét elszámítottam a löttyintést!:D Célom az lett volna a fürdőszobai egyik állvány legfelső akváriumát óvjam a rávetülő napfénytől-sikerrel jártam!Csorgattam bele az égerteát,szépen el is oszlatta a szűrés...jujj,mondom na még egy kis szorgalmit nekik-ezt nem kellett volna.Már másnapra erőteljesebb volt a szín,aztán olyannyira eldurvult a helyzet hogy a 3. napon vizet cseréltem.Egyszerűen már nem tudtam hogy mik vannak abban a medencében-csak emlékezetből.Elkészült hát a halőrféle blackwater2 -aminek nem igazán örültem.A dolgon gondolkodtam-lehet hogy a napról napra sötétedő vizet az oxidálódó alkotók tették?Nem vagyok ebben biztos,hiszen ilyet azóta sem tapasztaltam-igaz sokkal óvatosabban is adagolom a teát ha történetesen azzal dolgozom.Nálam az égertea-sőt anno a tőzeg tea is-kizárólag a leglágyabb vízben készült! RO,vagy gyantázott esővízzel készítettem,hiszen nálam a savasság beállítását is szolgálta-nem kívánhattam hogy egy keményebb vízben még a pufferelést is leküzdje.;)Ezt ajánlom hát a "teázóknak" is...
Mára már jobbára csak közvetlenül az akváriumokba helyezem be a vízkezelő segédanyagnak szánt leveleket,tobozkákat....de elöljáróban annyit elmondok a kedvedért hogy mással is kísérletek fognak folyni a télen;)Erről a majdani blogban,rendi?A téma megint annyira feltüzelt,hogy gondolataimban folytonosan ezzel foglalkozom-tegnap direkt a te kedvedért fotóztam le azt az állapotot ahogy jelenleg az égertobozkák állnak a természetben-meg fogom osztani!
Halivadék kolléga ráérsz-nem fogunk követelőzni,mindent akkor csinálj amikor időd engedi,és még erőd/kedved is van rá!Nem sietünk sehová-de ahogy észreveszem lassan előrébb jutunk közös erővel..ez a cél!
Mátéfi ott a pont!Keressük azokat a megoldásokat melyekkel gazdaságosan és részben ki tudnánk váltani a ketapang leveleket,a vegyszerektől pedig szeretnénk elbúcsúzni ha lehetséges.Egyetértünk a dió levél használhatóságát illetően-nem véletlen hogy a blogban direkt megjelenítettem olyan honlap linkjét is ahol erről beszélnek.De-egy garnélás kolléga is írni fog a témában,és ahogy ismerem pontosan olyan "elvetemült" mint jómagunk.A közös élmény reményében-mert nagyon jó az ha egy ember blogja másokat is megmozgat-hagytam hát neki is témát bőséggel.
Utolsó mondatoddal majdnem az elevenembe hasítottál-de aztán magad is beláttad hogy bizony a fénynek is szerepe van..sok esetben kell az a kis félhomály,sőt akár sötétség is.Tudod még az is lehet hogy jópár problémahalnál ez lenne a megoldás a gyenge vagy semmilyen ikrakelésekre...a fene tudja.
T.:Gábor
saluosi profilkép
saluosi válaszolt #9 13 éve 1 hete
Éppen az égertobozokkal kísérletezek....
Feles,azaz fele csapvíz,fele esővíz közegben szépen barnított egy kis csokor(5-6 db)égertoboz.Viszont egy szikrányit sem vitt le a pH-ból.
Most betettem két deci esővízbe ugyanennyit,kb 2egész fokkal vitte lejjebb a ph-t.
Azóta Gábor kiokosított,hogy a toboz csak erősen lágy vizet képes savanyítani.
Azt vettem még észre,hogy a színezék nagy része két három napon belül kioldódik,azaz már nem barnul tovább a víz.
Mátéfi profilkép
Mátéfi válaszolt #10 13 éve 1 hete
Több dolgot érdemes szem előtt tartani..pl. a természet nem forrázással állít elő "fekete vizet"! A kioldódott színezőanyag nem azonos a kioldódott tartalommal. A természetes vizeket színező szerves anyagok összessége adja az eredményt. A szín ennek csupán egy része. Az oldott anyagok sokasága és azok kölcsönhatása lehet érdekes, ugyanis sok ezer növényfajból származhatnak, melyek 75-80%-ban tartalmaznak "mérgező" (önvédelmi)anyagokat is. Viszont az a koktél olyan amihez a helyben fejlődött organizmusok alkalmazkodtak az idők során. A hazai vizekbe ugyanúgy bemosódnak a növényi anyagok, csak a körülmények miatt kevesebb növényfajból és kisebb intenzitással. (Szerintem a lágy víz jobban kiold különféle anyagokat). Fekete vizek szinte valamennyi trópusi övezetben előfordulnak, kontinenstől függetlenül. Ebben a folyamatban szerepe van a gyűjtőterület növényfajainak, a talaj ásványanyagtartamának, a víz sodrási sebességének és az utánpótlás mértékének. Néhány spanyol nyelvű könyvet amely az érintett területekkel foglalkozik linkeltem az utóbbi időben, azokból sok mindent ki lehet következtetni egy-egy adott terület vonatkozásában. Egy biztos, hogy a hazai növények nem azonosak a trópusi társaikkal, így a beltartalmuk is különböző. Más kártevői vannak és másként is védekeznek, mert ugye legtöbb növényi anyagnak fontos szerepe van és nem csupán úgy vannak. Ettől függetlenül a hazai növények is tartalmaznak hasznos és a trópusi növényekhez hasonló hatóanyagokat is. Számomra legnagyobb és leghasznosabb levélnek a dió zölden szárított levele bizonyult. A hatóanyagai hasonlóan hatnak mint a Catappa (trópusi mandula) levelei. Csak ez ingyen van! Van még sok más is, de ez viszi a pálmát. Még valami: szerintem a halaknak sokkal inkább az oldott anyag a fontos, semmint a víz színeződése...bár ha az egyes ikrák/ivadékok fényérzékenységére gondolok.....
halivadek profilkép
halivadek válaszolt #11 13 éve 1 hete
ok. viszont időt kérek :)
Egységnyi súlyú tözeget és tobozt, gondoltam ugyanannyi vízbe.
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #12 13 éve 1 hete
:-)
Tippelek,ok?
A tőzeg fajtájától is sok függ,de az inkább fog savanyítani mint az égertobozka.Kérdés a mennyiség persze..Az égertobozzal viszont úgy "besötétíthetsz",hogy csak na!:D Vigyázz,mert ahogy telik az idő egyre sötétebb lesz egy ideig...készíthetsz akár valódi fekete vizet is vele-az ember azt hinné festék!
Várom a próbáid eredményét!
T.:Gábor
halivadek profilkép
halivadek válaszolt #13 13 éve 1 hete
Egy próbát megér :)
Van még tözegem is megnézem melyik viszi le jobban a ph-t, illetve sötétít jobban.
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #14 13 éve 1 hete
Próbát kell tenned-szerintem a leforrázás rövid ideje kevés ahhoz hogy lebontsa,sőt alkalmaztam is égerteát számtalanszor..a hatása megmaradt!De kíváncsi vagyok neked mit mutat majd a tea forrázása?
T.:Gábor
halivadek profilkép
halivadek válaszolt #15 13 éve 1 hete
Oké hogy a forrázás kiszed mindent a levélből, csak nem mindegy hogy kioldja őket vagy lebontja. A garniknak Én is adok néha levelet, de nem szoktam előtte a megmosásán kívül semmit csinálni vele.

köszönöm szépen a tobozt előre :) Ígérem használni fogom :D

Platánlevelet azt mindenképpen szedek, de tölgyet is még szednem kell.
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #16 13 éve 1 hete
Ezt szeretem én-mikor nyüzsögtök!:)
Sanyikám a platánt bátran használd minden célra-bár a tannintartalma nem olyan markáns mint pl. a tölgynek,de cserében szépen enyhén színez.A kérget is nyugodtan használhatod-akár aljzat helyett is!;)Halaiddal tegyél próbát-igaz nekem az axelrodik szerették főleg ezek alá rejtegetni az ikrákat-de gondolom a pandák sem vetik meg.
A "teát"csinálhatod meleg vízben is-hamarabb oldódnak ki az anyagok-igaz utána a levél már csak mint dekoráció jöhet szóba.Azt mondják külföldi garnélások hogy ők egyenesen azért forrázzák hogy minden kioldódjon belőle-nekik csak a levéllemez kell mint eleség.Gondolom így jobban tudják kontrollálni a bevitt savakat/színezőket...
Hálásan gondolok egyébként a garnélásokra,legyenek külföldiek,vagy hazaiak!Rengeteg találatot nekik köszönhetünk a keresőben-a hazai halasok nem igen aktivizálták magukat,reményeim szerint eddig!;)
Égertoboz gond...mindig kevés,ha meg van akkor nem használják:( Anno egy szatyornyit vittem be Egerbe,egy másik honlapon még jeleztem is nekik hogy hol adnak nekik szívesen és ingyen.Te,az ég világon semmi hír nem jött arról hogy vittek-e belőle,vagy egyáltalán kellet e a kutyának vajon?:( Demoralizáló az ilyen....Na mindegy-mivel kis srácotokkal most sok időt töltötök el,így kérlek fogadj el tőlem egy liternyi tobozkát a börzén.:) A télen viszont mindenkinek magának kell beszereznie ezt is-ősszel meg a leveleket,így lesz "hajolgatnivalóm" nekem is,mert lassan lenullázódnak a bespájzolt segédanyagok.A blog folytatódni fog Sándorunk...valód idejű képekkel,pillanatnyi éppen akkor kipattant ötletekkel-ahogy azt tőlem megszoktátok.Igen inspiráló tud lenni az érdeklődés-köszönöm neked is!
T.:Gábor
halivadek profilkép
halivadek válaszolt #17 13 éve 1 hete
Jó "kis" írás :)
Sajnos felénk nem tudok egy égerfáról sem :( Pedig a nagyobb parkokban meg a Dunaparton szoktam nézegetni hátha, de semmi. Még annó 2 éve a nászutunkon Hévízen szedtünk egy nagy adagot, de sajnos már azt is feléltem. Toist adott néhány marékkal most azt pusztítóm, illetev az erdőben szedett tölgyfaleveleket.

Tudom hogy nem erre a fafajtára akarod terelni a témát, de mi a véleményed a platánlevélről illetve a kérgéről. Én terráriumban használom a békák alá aljzatnak. Néhány hetente elég cserélni, az előnye a többi levélhez képest hogy viszonlag terebélyes, nem kell sok kicsi levélet mosogatni. A kérgét is használom, hónapokig is eltart mire teljesen szétmállik. Az achát csigái alá is használtam a platánlevelet, de a kis piszkok kajának nézték amit én alomnak szántam, úghogy azóta moha van alattuk. Viszont akváriumba még nem tettem. Lehet a pandákhoz beteszem, ívatólevélnek hátha megteszik nekik. :)

Feketevíz kivonatot hogy célszerű készíteni? 0-as vízben áztatava vagy forrázva mint a teát? Az utóbbi esetben a forró víztől nem bomlanak le a hasznos anyagok?
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #18 13 éve 1 hete
Igen-tökéletesen igazad van a Wikivel kapcsolatosan!Lusta voltam-vagy csak nem szerettem volna megint annyit írni hogy alig olvassa el valaki?Az észrevételezésed kifejezetten jól esik-ha legközelebb írok,ismét amolyan "Gáborosan" teszem majd-mert elégedetlen vagyok ezzel az írásommal:( Nálam a blogírás arról szól hogy kiírom magamból a gondolataimat,hogy el-eltévedgetek más irányokba is....hogy istentelenül jól érzem magam az írás közben.Itt nem ez történt...szabályosan visszafogtam magam hogy ne hablatyoljak már annyit,meg hogy minek írjak le dolgokat hiszen rengeteg mindent tudhat az aktuális olvasóm is?Abban a pillanatban hogy elmentettem,már meg is bántam-de van magyarázatom is!Említettem hogy van még egy kolléga aki ebben a témában szeretne írni blogot-lelketlennek éreztem volna ha mindent kivesézek,és mintegy "kifogom a vizet a malmából".Ugyanakkor mégis kellet egy saját írás,hiszen nem szerettem volna egyazon írásban taglalni a levelekkel kapcsolatos gondolataimat is,meg a gyűjtést is....tudod lehet hogy így is hosszú lett sajnos!:(
Bárminemű észrevételt szívesen fogadok-célom hogy akvarisztikailag egy megfelelő helyen legyenek összegyűjtve az aktuális gondolataink,és tudásunk...talán erre jó ez a "blog".
Viktor igen szépen köszönöm hogy "sürgetnél"...és ebben is igazad van,mert meg kellene osztanom abbéli gondolataimat hogy én hogyan tartom jónak a gyűjtést,miért akkor stb...Ma is kinn jártam az erdőn,és inspiráltál is-ezért ki fogom egészíteni ezt a blogot/vagy "előfutót" csinálok a következőnek/ a napokban némi képanyaggal is,rendi?:) Ebben már lesznek olyan saját gondolatok melyeket ki kellene veséznünk ígérem...és így elérem azt is hogy valóban egy "gyűjtő hely" lesz a cikk,és a hozzá tartozó hozzászólások!:)
Türelmedet köszönöm-még a hét vége előtt ígérek folytatást!Köszönöm érdeklődésed!
T.:Gábor
imperatore profilkép
imperatore válaszolt #19 13 éve 1 hete
Szia Gábor!

Érdekes volt olvasni eme írásodat, már csak azért is, mert rendkívül inspiráló, hiszen éppen most aktuális a téma. Külön örülök, hogy megemlítetted a halaid, falevelekhez való vonzódását. Hasonló tapasztalataim vannak nekem is, bár nem a páncélosharcsák kapcsán, hanem az általam tartott dél-amerikai sügérek vonatkozásában. Bízom benne, hogy rövid időn belül sikerül elkészítened a folytatást, mert felkeltetted az érdeklődésemet, azon mondatoddal, hogy a begyűjtés ideje, mint tényező is, igen fontos.

Még annyit fűznék a cikkedhez, mint építő jellegű kritika, hogy nem tartom szerencsének a wikipedia-t, mint referenciaként való megjelölést. Ugyan sok esetben hasznos információkkal is szolgálhat, de nem megbízható, mint forrás, hiszen mindenki számára szerkeszthető, így bárki, aki az adott témával kapcsolatban hallott már valamit, függetlenül attól, hogy az valós, vagy valótlan, kiegészítheti a bejegyzést, a nélkül, hogy annak hitelessége, valóságtartalma ellenőrizve lenne.
(Gyűjsünk,de mikor?) Az előző blogban már felvetődtek bizonyos kérdések -talán az egyik legizgalmasabb annak eldöntése hogy gyűjtsünk de mikor,és miért akkor? Ezen írás ezt a kérdéskört hivatott felvázolni,és részben saját gondolataim,részben a hálózaton megtalálható hazai,és külhoni fórumokban olvasható írások reményeim szerint segítenek is megválaszolni mindenkinek ezt a kérdést.Egyáltalán nem nehéz elképzelnem a tettvágytól fűtött kedves olvasóim lelkiállapotát....alig pár hónapja indult el az a folyamat és igény,hogy mi magyarok is egyre nagyobb számban szeretnénk medencéinkben leveleket használni.Szeretnék ebben segíteni -úgy vélem nem haszontalan ha ezt nyilvánosan megosztott formában teszem. Kis háttérinfó-hogy kiélhessem magam a "kétujjas" írásban,és ugyanakkor mégis elválasztott módon de tudjatok a dolgokról:hezitáltam a cikk címén-adjak más címet e második résznek,vagy célszerűbb egyszerűen jelezni hogy ez a második és nem utolsó része egy számomra fontosnak tűnő témának?Ez utóbbit választottam-mindig is szerettem a folytatásos dolgokat.Ígéretemhez híven én bizony elkészítettem ennek az írásnak egy kissé másabb elődjét-de egy áramszünet ezt nem gondolta megfelelőnek....szünetmentes táp tudom..majd egyszer;) Most azonban folytassuk: Oly annyiszor "feketevizeztünk" már,és örömömre meg is beszéltük ennek különböző kialakulásának lehetőségeit a postjaitok segítségével,hogy azonnal bele is foghatok egy újabb kérdés felvetésébe:vajon halaink eredeti élőhelyén hogyan és mikor kerülhet számottevő falevél mennyiség a vízbe? Kínálkozik a lehetőség a poénszerű megválaszolásra,hát megteszem:mikor sok esik bele a vízbe!:)Na ja....de a trópusokon ez nem úgy működik mint a mi mérsékeltövi éghajlatunkon!Ott a fák folyamatosan fejlődnek,csupán a régi elhalt levelek hullanak alá egész évben.Persze egy folyó mindig is dolgozik a medrének megváltoztatásán,így ennek folyományaként elképzelhető partszakaszok vízbeomlása,melyek magukkal rántják a burjánzó vegetációt is.Így már sokkal több levél-ág-gyökér kerülhet egy adott folyószakaszba,bár érzésem szerint ez még mindig nem okozhatja a víz paramétereinek komolyabb változását.Viszont figyelj olvasóm,mert szép lassan szeretnélek rávezetni arra,hogy az ott élő halak-rákok-garnélák stb. hogyan kerülhetnek egész évben kontaktusba a víz fölötti vegetációval!;) Bepotyognak hát a levelek-termések/és még sok más is,de azokat nem taglaljuk eztán/,becsúszhatnak egész erdőrészek is-és jön a legnagyobb változást okozó,évenként pontosan érkező esős évszak.Számunkra elképzelhetetlen az a víztömeg ami ilyenkor szétszalad a folyók kiöntési területein,és ugyanilyen elképzelhetetlen az a biodiverzitás is ami még mindig felfedezésre vár az esőerdőkben.A fórumon nagyon helyesen állapítottuk meg hogy bizony nem csak egyazon növényfaj képviselői,hanem válogatás nélkül minden faj víz alá kerül ilyenkor...az ártalmatlanok,az ehetetlenek-sőt az egyenesen mérgezőek is!Rengetegféle növény teljes egészében a víz alá merül hosszú-hosszú hónapokra..és mégis túlélik!:) Talán egy jellemző adat a mindenki számára ismerős Amazonas folyamról:azt mondják az esős évszakban akár 15 méternyivel is magasabb lehet a vízszint....elképesztő.Ha még azt is hozzávesszük hogy egyik kedves írónk/Molnár Gábor/ a legismertebb feketevizű folyón/Rio Negro-hát persze!;)/ is kétölnyi emelkedést említ-máshol két méternyit-akkor könnyedén elképzelhető mekkora az a terület ami ilyenkor víz alá kerül..Csoda hogy a rengeteg beoldódó anyag megfesti a vizet?A rettenet mennyiségű vízben aztán rohamosan több táplálékot találnak halaink,megváltozik a víz összetétele,rengeteg alkalmas hely kínálkozik szaporodásra-és halaink meg is teszik ezt. Látható hát hogy az akvaristák azon törekvése hogy minél jobban kiszolgálja halaink igényeit,és utánozzuk neki az akkori körülményeket szinte reménytelennek tűnik-de megközelíteni egy nagyon kis morzsányira azért megtudjuk!Ezért teszünk hát be nekik leveleket is....nem csak a vízkémia,hanem az elfogyasztás lehetősége is benne foglaltatik a dologban.Adjuk hát meg nekik azt a "feelinget" akár egész évben hogy génjeikbe zárt ösztöneiket kiélhetik,rejtőzködhetnek,ehetnek,sőt ívhatnak is a vízbe került levelek segítségével.Ugye láttatok már biotópokat amin sodor a víz,kavarog az üledék,és suhannak-vagy éppen egy hordalék kúpban lerakódnak-a levelek?Halaink legtermészetesebb közege ez....jobbat nem tudunk kitalálni semmiféle módon. Alig emlegetett hatása a leveleknek még a növényekre kifejtett hatása:számos nyomelemet is tartalmaz,amit a falevelek akvarisztikai alkalmazásával a legegyszerűbb módon juttathatunk akváriumainkba-növényeink is meghálálják! Pénz....egy nagyon haszontalan dolog,mert hamis ábrándokat kelthet annak birtoklójában-hogy mire fog vezetni ez az allegória mindjárt meglátjuk: megvehetsz bármilyen szuper kütyüt....beteheted az aranygyűrűdet is a vízbe ha halaid nem érzik ott jól magukat!Meg is vásárolhatod a trópusi fák leveleit nem is túl drágán,mi itt mégis a hazai fák leveleiről fogunk beszélgetni-melyekhez nem kell egy fillér sem,de munka az igen!Kérem hát hogy írásomat csak azok olvassák tovább akik tenni nem restek-akik nem a pénzért megvehető dolgok után kutatnak weblapokat böngészve...dolgozni is fogunk,és ettől jobban is érezzük majd magunkat!:) Még valami:egyáltalán nem kárhoztatom azokat a kedves kollégáimat akik mégis venni kényszerülnek,és akik trópusi fák leveleit használják inkább...de csak egy ártatlan kérdés:ugye az ottani gyűjtők is olyan körültekintéssel,és olyan körülmények közül gyűjtenek mint mi?Ugye ők sem a szmogos városok környékén lévő fák leveleit szedik le válogatás nélkül..ugye?Nagyon szeretem a catappa-vagy nevezzük bárhogy-leveleit használni,de nyilvánvaló törekvésem hogy egyszer és mindenkorra itthoni levelekkel váltsam ki őket.Nem a pénz az ok..nemcsak az!Környezettudatosság-minek a fél világon áthozatni a leveleket ha esetleg itthon,tőlünk pár kilométerre is lennének alkalmasak..elgondolkodtató ugye? Jöjjenek hát kedvcsináló képek-a minap egy kedves kolléga megjegyezte milyen szép helyen lakom,elmondom hát hogy az összes elkövetkező kép Járdánháza falu Izra nevű völgyében hegynek kúszó erdei útja mellett készült.Az út szilárd burkolatú volt a szebb időkben,mára a sokáig tartó fagy,és a karbantartás hiánya mondhatni vadregényessé tette...Ladám nyiszorgása,és a hátsó ülésen jojózó gyermekeim legalábbis erre engednek következtetni.Iskolába kellett falevelet gyűjteni....hol máshol tehetnénk meg ezt gyorsan,ha nem egy alig-alig használt erdei út mentén?Nézzük hát... Sorompó nyitva-megvallom életemben eddig egyszer láttam még csak zárva-harminc éve talán ? Erdők ölén kérem....enni lehet az avarról,ahol olyan mikrobiológiai dolgok zajlanak folyamatosan,amit meg kell mutatnom nektek: Képződik a humusz-jellemző hogy nagy eső után vagyunk,mégis olyannyira sok vizet képes megtartani már az avar is,hogy alig nedvesedett át alatta az erdei föld. Egy kis kedvcsináló előljáróban...mint látjátok vörös tölgy is van szép számmal a közeli erdőségeinkben,ám ezek még fiatal fácskák csupán.Alattuk a tavalyi lombozat maradványait láthatjátok...akvarisztikai célra már tavasszal sem voltak alkalmasak,de erre még visszatérünk. A kép közepe táján egy vörös tölgy makkjának kupacsa figyelhető meg-csodás kis elhalt darabja a termésnek-sokkal később még erről is beszélnünk kell!;) Hazafelé vezető utunkon még megmutatom nektek hogy milyen is egy vadon tenyésző égeres..alján a jó kövér félmocsaras földben gigantikus csalánerdő fogadná a behatolót.nincs még itt az égertoboz gyűjtési szezonja-de nézzük hogy néznek ki most: Egy közelibb kép a meleg motorháztetőn: Erről van szó kérem-a tobozkák még nagyon erősen fejlődőben vannak-közepes termés ígérkezik-középen egy megtermékenyítetlen,elhalófélben lévő is megfigyelhető...a hozzá hasonlatosakat majd ne gyűjtsük be a szezonban sem. Végül lazító jellegű képsoromat bemutatván még megmutatom hogy néz ki az út hazafelé..az erdőt figyeljétek természetesen!;) Hát....a fák még "ezerrel zöldek"-sőt mai terepszemlém is alig pár sárguló levelet mutat.Minden itt bemutatott kép pontosan egy hete készült-hogy pontos legyek 09.15.-én.Élnek hát még a levelek.... Na végre elérkeztünk a tulajdonképpeni kérdéssel kapcsolatos gondolataimhoz....gyűjtsünk,de mikor? Alapvetően két megoldás lehetséges ugye,de ennek is vannak árnyalatnyi fokozatai. Szedjünk zöld leveleket, szárítgassuk meg otthon és azt használjuk? A diólevélnél tudjuk hogy így ajánlja több-köztük magyar- kolléga is,és nem gond a levél fiatalkori juglontartalma sem-sem a növényeknek,sem az állatainknak nem árt.A füge,és eperfa leveleknél is olvasható a garnélásoknál-algázósoknál a friss,még zöld levél etetése.Arra viszont már több helyen is figyelmeztetnek,hogy csak annyi kerüljön a vízbe ami el is fogy viszonylag gyorsan-a levél élő mivoltában volt leszakítva,benne az utolsó percig zajlottak a folyamatok! Ha zölden szedünk mégis mikor tegyük ezt-fiatal levélke korában,mikor még bársonyosan puha?Esetleg idősödvén amikor már teljesen kifejlődve szabályos vegykonyhaként részt vesz minden egyes levél a fotoszintetizálásban?Ilyenkor szabályosan rohannak a különféle vegyületek az egész edénnyalábrendszerben,a levél él,és élni akar!A klorofill ilyenkor van csak igazán elemében-működik a vegykonyha!Az ilyenkor leszedett levél mindent tartalmaz ami csak egy növényben lehetséges....tehát elvileg aki etetési célzattal szedi ilyenkor jól jár vele!Kérdés hogy ha szárítjuk mennyire módosulnak a levél erezetében megszáradó nedvek,és mennyire alkalmas ez a levél a víz kémiai összetételének manipulálására?Aki ilyen célzattal tárazna be leveleket mennyire jár jól a zölden szárított levelekkel? Sok a kérdés-jól tudom....de nem oktalanul!Sajnos alig találni kielégítő választ hálózatszerte,sőt azt gondolom ezek nem is elegendőek számomra.Ilyenkor kénytelen az ember saját kútfőből származó válaszokat generálni saját kérdéseire...érdekes dolog,ezt hívják gondolkodásnak?:D Majd segítetek a blog hozzászólásainál-mert kérdéseimet ezzel a célzattal is teszem fel.Okoskodjunk,"túrjuk együtt" a netet-aztán kitárgyaljuk! Végül is szedhetünk élő leveleket....adhatjuk azonnal is őket étkezési célzattal,de meg is száríthatjuk őket.És itt jön a probléma:ha elkezdjük szárítani az addig zöld és élő levél zsugorodik,pöndörödik,egyszóval mindent elkövet csak hogy ne legyen könnyű a dolgunk!:D Lehet persze fagyasztani is-eleségeknél szokás-de kérdem én:kell még egy furcsa tekintet a családtól mikor pakoljuk a fagyasztóba a leveleket?....vidámkodtam csak-persze hogy ez az út kerülendő.Szárítani kell őket,mert tudjuk hogy a dehidratálás az egyik ősidők óta jól bevált tartósítási mód.A pöndörödés ellen -emlékeztek ugye?-anno alkalmaztuk a préselést,és lehet is ilyen irányú ötleteléseket találni a hálózaton.Viszont alig hiszem hogy alkalmazható lenne ekkora levéltömegnél-a kivitelezésről pedig újabb aggályaim származnak!Újságpapírok között nem jó...bár már állítólag ólom mentes a technika,de a nyomdafesték még mindig ott van.Vegyünk többszáz itatóspapírt?Ne....rátapadhat a préselendő levelekre.Szárítsunk szúnyogháló alatt?Megtehetjük,de akkor kisebb mennyiségekkel kell dolgoznunk,mert ehhez ugye szükségeltetik egy nagy sík felület is.Ugyanez vonatkozik a géz,necc,és más ritkás szövetekkel leszorított módozatra is....de én továbbgondoltam! Ha már mindenképpen zölden kell az a levél,hát hadd pöndörödjön össze-mielőtt a medencébe tesszük egyébként is le illik mosnunk,mindössze előbb kicsikét beáztatjuk hogy a levél kigöngyölhető legyen annak sérülése nélkül.Nagyon jó módszer a mikróban való "gyors áztatás",azt mondják így sokkal hatékonyabban el is meríthető a száraz levél...a lágy levéllemezt aztán már könnyedén mosogathatjuk. Lemosás,dörzsölés,súrolás...rendben van,de azt tudni kell hogy amit felszívott a levél-és itt szennyező anyagokra,permetekre gondolok-azt eltávolítani belőle nem tudjuk!Ismételten itt van hát a gyűjtési hely alapos ismerete,főleg ha kerti növények leveleit szedegetnénk! Még csak annyit tennék hozzá a témához,hogy a levelekben van bizony protein is-mintegy 12-21% közé teszi a rendelkezésemre álló irodalom néhány faj esetében,bár a neten rákeresőzve unos-untalan mindig csak a növények számára elérhető tápanyagtartalmat emlegetik.Nem csoda ez kérem....nem oly régi a téma még világszerte sem.Akit érdekel egy kis tudomány ezzel kapcsolatosan itt megtalálhatja: http://www.spectrumanalytic.com/support/library/ff/Plant_Nutrients_in_Municipal_Leaves.htm Jöjjön hát a másik lehetőség-gyűjtögessünk száraz leveleket? Én ezt az utat választom...nem azért mert ezt tartom az egyedül helyesnek!Nyilván ilyenkor a levelek tápanyagtartalma már csökken,de nekem rájuk főleg vízkezelésre van szükségem.Egy-szintén nem magyar sajnos- tanulmány ami mérte a levelek tannintartalmának változását,a következőt mutatta ki:áprilisban-tehát a vegetációs idő kezdetén-a levelek 0.5%-ot,míg szeptemberben már 5.0%-ot mutatott ez az érték!Nyilvánvaló hát hogy ha vízkezelési célzattal szednék leveleket,akkor már az elhalt leveleket kell céloznom! Ennek egyébként több haszna is van számunkra,időhiányban szenvedő,helyben szűkölködő mai embereknek-vegyük sorra: -a levelek szárazak,könnyedén légszárazzá alakulnak otthon -a tannintartalom a lehető legmagasabb,kevesebb levéllel ugyanolyan hatást érhetünk el -nem pöndörödnek,nem kunkorodnak a levéllemezek-kevesebb hely,használat előtt egyszerűbb tisztítás -a leveleken már csak kis számban vannak olyan rovarok amit otthon nem látunk szívesen -az őszi gyűjtés egyszerűbb,hiszen: a)-nem néznek minket furcsán az emberek:D b)-a kivitelezés is könnyebb,hiszen a levél "lejön" a fáról c)-remek családi program,és romantikus kirándulás is egyben A sort folytathatnám,hiszen számos észérv is emellett szól....azt gondolom hát,hogy akiknek hasonló céljaik vannak a levelekkel mint jómagamnak,azok várják a zordabb időket-nem kell már sokáig várnunk!Ma kora hajnalban itt a nagy vidéki csöndben és árnyalatnyi ködben zörejekre figyeltem föl...az egymást kergelésző bőregerek szárnya biztosan nem kelthette e zajt.Kávémat fogyasztva mégis meghallhattam azokat a számomra mindig is szimfóniaként élvezett hangokat melyeket a lehulló levelek ágakhoz,és egymáshoz verődése okoz....kezdődik hát!Bár még csak alig néhány sárguló dió és cseresznyelevél simul a gyepre,bár még zöldellnek az erdők-elkezdődött az őszi lombhullás.A természet és benne a fák készülnek a nagy változásra,érzik hogy most egy másmilyen világ következik.Az idő határozottan morózusabb lesz,jönnek előbb a hűs,majd később a metszően hideg északi szelek....közeleg az igazi ősz.A fák eldobják immár semmire sem jó leveleiket,lecsupaszodik a táj...az eddig rejtekben lévő madárfészkek is napvilágra kerülnek,a mezőkön rókák keresgélnek apró egérkékre vadászva-mi pedig elindulunk hogy begyűjtsük egész évre elegendő levélmennyiségünket.Persze lehet egy kicsit többet is-évekig eltartható,barátoknak ajándékozható ez a teljesen ingyenes dolog.De hogyan gyűjtsünk-hogyan szárítsunk,és hogyan tároljuk el őket?Nos erről,és ahogy magamat ismerem még kicsit is többről lesz szó következő írásomban az alkalmas idők eljövetelével.... Tartsatok ki,élvezzétek a még néha jó melegen sütő napot....eljő az az idő amikor csak gyűjtött leveleink illata,és fantasztikusan szép formái idézik bennünk majd az idei őszt.Kellemes olvasást,jó egészséget nektek-rendkívül szivesen fogadok minden további észrevételt,ötletet,javaslatot-várlak benneteket a fórumon!:) T.:Gábor
Bejelentkezés a hozzászóláshoz


koba0525 válaszolt #1 12 éve 10 hónapja
Elképzelhetőnek tartom,hogy akkoriban ültették ezeket a fákat,mikor a busa,az amur és a törpeharcsa telepítésével próbálkoztak a vizeinkben.A múlt században sok növény és állatfaj kerülhetett így az országba és vetette meg a lábát,úszóját,gyökerét.Biztos volt rá magyarázatuk az illetékeseknek.
Teljesen mindegy,hogy ki,mikor,miért.Az a lényeg,hogy most itt vannak.Igyekezzünk ésszerűen kihasználni az általuk adott lehetőségeket!
A folytatás elovasása után megyek is kotorászni az avarban az említett helyre,ahol jobban megnézem a többi fát is.
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #2 12 éve 10 hónapja
:ohmy: Ezt a fajta diót valami interkontinentális varjúnak kellett volna hoznia;)
Egyébként az itteni erdőségekben anno igen komoly erdészeti munka folyt,például édesanyám is évekig dolgozott a csemetekertben,vagy a csemeték ültetésénél-vádliján most is látszik a lánykorában megtörtént viperacsípés nagy kimetszése.Arra gondolok hogy akkoriban kerülhetek be ezek a nem őshonos fajok-a blogban szó lesz olyan tölgyfáról is,mely szintén kevéssé ismert/Qercus rubra/
Na kis türelmet még ha kérhetem...este már talán még beszélhetünk is az új blogról-ráadásul érdekes,és szép fotókkal is készültem nektek meglátjátok!
T.:Gábor
Mátéfi profilkép
Mátéfi válaszolt #3 12 éve 10 hónapja
A diót sok esetbe a varjak is terjesztik. Összeszedik a termést amit csőrükben szállítanak, majd azt néha szállítás közben elejtik vagy elengedik. Én nem egyszer megfigyeltem ezt. Persze lehet más magyarázat is arra, hogy hogyan került oda.
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #4 12 éve 10 hónapja
Ott a pont Balázs-bizony ez az!:)/juglans nigra/
Igazság szerint nekem sincs lövésem sem hogy hogyan került ide endemikus lakóhelyéről,de ahol megtaláltam az egy telepített erdőrész-cserek,szilfák,és gyertyános vegyes erdőcskében vannak.Számuk sem lehet sok-és lehet látni hogy direkt egy helyre ültették anno őket,mert kb 8-10 fa él kisebb csoportot alkotva.Egyébként szép egyenletes törzsük van,és mint az egyik fotón is látható már uralkodó magasságba törtek-a lombkoronájuk azonos magasságban van a környező fákkal.
A termés külső burka nem fogja meg a kezet mint az általunk ismert dió/Juglans regia/,de igen "szagos" ahogy mondtam is...itt azt hiszem csak a madarakat,egyéb apró állatokat érdekli.
T.:Gábor
Ui.:Köszönet a tájékozottságodért-inspiráltál hogy a blogba még olyan fafajokról is beillesszek képeket melyeket egyébként akvarisztikailag még nem teszteltem.:)
koba0525 válaszolt #5 12 éve 10 hónapja
Nem vagyok botanikus,de Fekete dió!:)
Sosem néztem utána,de most a Wikipédiát átfutva már tudom,hogy nem őshonos.Akkor miért lehet betelepítve egy bizonyos természetvédelmi területen,ahonnan én ismerem?Ez nem szempont?
Egy biztos:a szép szál fák alatt nem ajánlatos tartózkodni,ha potyog.
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #6 12 éve 11 hónapja
Erdőkben jártam-érdekeset is láttam!
Most hogy végre már szerkeszthetem/válogathatom a képeket a folytatáshoz rábukkantam egy szemet gyönyörködtető impulzív képcsoportra is...szeretném megteremteni az alaphangulatot nektek amivel majd várjátok a blog folytatását,ezért vidékies egyszerűséggel rákérdezek..
Na mi van a képen kollégák?Milyen fa és termése az amit meglepetésemre megtaláltam egy ritkás facsoportban?Nézelődjetek bátran-keressetek kutassatok-a válasz meglesz!;)
Tehát a képek:
picasaweb.google.com/1164331627499443780...#5938946902440642226
picasaweb.google.com/1164331627499443780...#5938946885479841234
picasaweb.google.com/1164331627499443780...#5938946896342427218
picasaweb.google.com/1164331627499443780...#5938946912878034434
Még annyit,hogy a termésnek olyan átható illata van,ami a kezemen is megmaradt...egzotikus,nem őshonos fajról van szó!;)
T.:Gábor
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #7 12 éve 11 hónapja
A gyümölcsök biztosan tesznek hozzá némi fruktózt,amellett hogy ha bomlásnak indulnak nem kevés szerves anyagot is visszajuttatnak a körforgásba.Ha lerohadtak a fákról,és az állatok nem ették meg még szeszes irány is elindulhat.De kérdezlek én:mindez vajon mekkora töménységet jelent ez egy olyan folyóban ahol a másodpercenkénti vízhozam több száz köbméter?Nem konkrét folyóra gondolok..
Madarak ürüléke általában gazdag foszforban..de ez megint olyan irány mintha kémiából a mólsúlyt számolgatnánk.Szerintem biztosan módosítják ezek is a víz kémiáját,de olyan elhanyagolható nagyságrendben amivel számolni akvarisztikailag nem is igen érdemes..
Tudod azt gondolom hogy lehet nem is igen kell nekünk olyan nagyon az ottani folyók épp aktuális paramétereivel ennyire számolni...a hal amit szeretnénk szaporítani lehet hogy már olyannyira alkalmazkodott az akváriumi körülményekhez,hogy leívna még a padlószifonban is-na ez extrém példa volt.:D Nem szabad túlbonyolítani a dolgokat-elég annyi paramétert ismernünk amennyi elegendő,és /!!/ még akkor sem biztos a siker.Ez az akvarisztika szépsége,ez a rettenet sok kiszámíthatatlan dolog..ez a "sokismeretlenes" egyenlet.Még az is lehet hogy ha onnan hozatnánk vizet,abban a szent pillanatban akkor sem lenne siker!
Egyszerű példa:anci.Bonyolultabb példa néhány L-es ami gyakrabban szaporodik akváriumban...és a legbonyolultabb ami alig,vagy ismeretlen a szaporodása mindeddig.Ajánlom figyelmedbe /ha még nem találkoztál volna a leírással/pl az L-190 szaporodási szokásait...szerintem elég érdekes,lehet hogy nem is találná meg akváriumban a szükséges dolgokat.
Fáradozzunk,próbálkozzunk..holnap meg beszélgessünk azokkal akik sikeresek néhány faj szaporításában!;)
T.:Gábor
saluosi profilkép
saluosi válaszolt #8 12 éve 11 hónapja
Ahogyan mostanában az L-es harcsákkal foglalkozó oldalakat böngészem,több kérdés is felmerült bennem...vajon a rothadó és frissen "érkező" növényi részek,levelek,faágak mellett mennyire alakíthatja a vizek kémiáját a nem kevés gyümölcs,és meglehetős mennyiségű madárürülék.
Mátéfi profilkép
Mátéfi válaszolt #9 12 éve 11 hónapja
Aminek pozitív eredménye van, az jó. Teljesen mindegy, hogy milyen levél. Az eredmény a lényeg.
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #10 12 éve 11 hónapja
Nem okoskodás ez,hanem nagyon is igaz!
Ha azt nézzük egyértelmű hogy mi csak halovány mását vagyunk képesek ennek előállítani,ráadásul lombhullató fák leveleinek,terméseinek felhasználásával.Egyáltalán nincs könnyű dolgunk szó mi szó-főleg ha még azt is tudjuk hogy a trópusi esőerdők vízzel rendszeresen elöntött,és hosszú ideig víz alatt álló fái megőrzik leveleik nagy többségét!.Akkor mégis mi okozhatja hogy az Amazonastól északra eső vizek nagy többsége "fekete",még akkor is ha csak barnás?Anno sokat tanulmányoztam e vidék földrajzát-de annyira bele sem kell merülni...északra nagy mocsaras részek vannak ahol-ahogy mondod is-még a száraz évszakban is mindig tocsogós idő van.Csoda ha az elhalt növényi részek engedik a színező anyagokat és a savasságot csökkentő tannint?Sőt-még tovább megyek:egyértelmű hogy olyan rövid idő alatt míg az esős évszak tart-bár ez több hónap!-lehetetlen kioldódnia ennyi anyagnak-magyarázat hát a felhalmozódott igen sötét és savas víz bekerülése a fő ágba.Tekintsünk délebbre...Az Amazonas nem sötét vizű folyó!Sőt inkább hordalékos mintsem barna a vize,ezt a mindenki által jól ismert manausi fotó is jól mutatja ahol a legismertebb "feketevízzel" a Rio Negro-val találkozik a gigászi folyamóriás.
De lépjünk immár délre a folyó "alá".Itt is találunk színes vizű folyót,bár a Rio Madeira színét már sokkal inkább az eróziónak köszönheti,semmint a bomló növényi részeknek.Ajánlom utánaolvasni az esőerdő talajának,vagy méginkább a laterit kifejezésnek.Képzeletbeli utunkon most az Amazonas déli oldalán közeledünk az Atlanti-óceánhoz,de addig még két gigászi folyóval is találkozhatnánk-ha olyan szerencsében részesülnénk hogy módunkban állna ezt megtenni...A Tapajos és a Xingu vize viszont már egyáltalán nem sötét.Nagyon tanulságos nézegetni a domborzati térképeket is...a Mato Grosso plató közeléből ered mindkét folyó,de a Paraguay is..az azonban már más folyamrendszer tagja.
Egy szuper kis "böngészde" akiket érdekel ez a táj:
southamerica.zoom-maps.com/
Tehát mint korábban is említettem már hasonló témájú postodra válaszolva:egyetértünk!
DE:igenis tehetünk valamit ha "fekete vizet",és savanyúbb kémhatást szeretnénk-és ehhez nem csak a catappa levél a járatos út.Nem szeretnék senkit befolyásolni,de elérhető a megfelelő kémhatás és szín magyar levelekkel is...ingyen.Igazad van:ez a víz nem ugyanaz lesz mint az élőhelyen megtalálható-de hisz halaink sem azok már.Azt gondolom sokkal inkább hasznosak azon fajok szaporítására tett kísérleteink során ezek a próbálkozások is,mintha karba tett kézzel és tátott szájjal várnánk ama bizonyos sült galambot:).
Valaki lesz szíves utánanézni hogy az egyeduralkodó Terminalia catappa levél eredetének...valaki magyarázza el nekünk hogy miért ez a levél a jó,és hogy ez mennyire gyakori a fenn emlegetett folyamok partjain,mocsaraiban-rendi?Ha ez megvan,akkor se gyártsunk összeesküvés elméleteket,hanem lássuk be:igen élelmes emberek forgalomba hozták egy olyan fa leveleit melyek náluk a hátsó-vagy első,oldalsó-kertben nőnek,és ugyan úgy engednek ki huminsavakat mint a mi szépséges tölgylevelünk például:) Lehet hogy mi bősz európaiak csak hű vevői vagyunk a huncut keleti emberek ravaszságának?Lehet hogy ha Európában kezdődött volna el a halgyárak működése,és a kontinentális viszonyok között előforduló fák leveleit,terméseit..netán kérgét használtuk volna akkor most mi exportálhatnánk ezeket a keleti régióba?Na ugye...;)
Szép a catappa levél..szép a mangrove is-de a szívemnek mégis a magyar tölgy a legkedvesebb,és pontosan azon vagyok hogy erre azok figyelmét is felhívjam akik most kezdtek el érdeklődni.Sőt...miért nem jó a cserlevél például?
Nos-folyt.köv. a III.részben.
T.:Gábor
Mátéfi profilkép
Mátéfi válaszolt #11 12 éve 11 hónapja
Miután mindenkit "elküldtél csigázni", engedd meg, hogy némi apróságra hívjam fel a figyelmet. A "fekete víz" keletkezése csak kis részben köszönhető a direkt belehulló növényi részeknek. Sokkal inkább köszönhető ez annak, hogy a rendkívül sok eső ami szinte állandó jelleggel aláhull (még száraz évszakban is szinte naponta esik) átmossa az erdő növényzetét, a bomló avart ahol oldószerként viselkedve sok oldható anyagot kiold- Ez a leves állandóan belefolyik/szivárog a vizekbe. Aztán ott az esős évszak, amikor egész erdőrészek kerülnek víz alá. Szerintem mégis inkább a bemosódó oldalék okozza mintsem kizárólag az áradás. Miért gondolom így. Ha az áradás okozná kizárólag, akkor nem lenne fekete víz csak az esős évszakban, pont akkor amikor egyébként valószínűleg az oldott anyag lehet, hogy kevesebb koncentrációban van jelen a hígítási elv miatt. Nyilván összetett kérdés ez, de én úgy hiszem, hogy csupán a folyóparti fákról a direkt módon vízbe kerülő növényi részek nem lennének elegendőek az olyan szintű vizek megfestéséhez, mint pl. a Rio Negro és mellékfolyói. sokkal inkább tulajdonítom az erdei avarból folyamatosan bemosódó csapadékvíznek, ami magával viszi a kioldott anyagokat. Valószínűleg ez okozhatja azt, hogy úgy egyébként a dzsungelek termőtalaja igen szegény és vékony. Nincs ideje raktározódni semminek, vagy folyamatosan újrafelhasználódik, vagy kimosódik. Aztán arról sem kell megfeledkezni, hogy ott a növényfajok száma valószínűleg km2-ként meghaladja a magyar növényi fauna összességét. Persze ez megint csak az én okoskodásom..
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #12 12 éve 11 hónapja
Tisztelt kollégák,kedves érdeklődő olvasóim!

Örömmel értesítelek benneteket arról,hogy a blog folytatása-egyben egy időre befejező része-készülőben van!A képek nagy része már elkészült-feldolgozás alatt van-,egy része pedig még várat magára,de már nem sokáig.
Szeretném előre "beharangozni" azt is,hogy e blogban igen személyes rész is lesz...természetesen azt más színnel fogom "szedni",akár el se olvassátok-sőt e honlapra azt be sem illesztem.Azonban én valahányszor az erdőn járok mindig elönt ez az érzés...muszáj írnom róla,ha csak magamnak is.
A blogban immár rátérünk végre a tulajdonképpeni munkára,a levelek szedése,szárítása,és tárolása is véleményem szerint kimerítően taglalásra kerül.Fő csapásirány a gyakorlati tudni-tenni valók leírása,és javaslataim a témában ugyan úgy,mint tapasztalataim megosztása.Azonban hangsúlyozottan szeretném kérni hogy bátran szóljatok majd hozzá,minden gondolatotokat,tapasztalatotokat osszátok meg velem és vesézzük ki a legalaposabban ezeket!Élvezettel készülődöm a megírásra,azt gondolom ez is amolyan "Gáborosra" fog sikeredni...sok szöveg,sok kép-és egy meglepetés a végére a kitartóbb olvasóknak!;)
A megjelenés várható időpontja a jövő hétvége valamely napja-addig örömteli halazást,és jó egészséget kívánok nektek!
Tisztelettel:Gábor
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #13 12 éve 11 hónapja
Enném a leveleid javát,mint vaddisznó a kukorica darát....ha hal,garnéla vagy csiga lennék!:)
Alig várom hogy megejtsd a jelzett teszteket,és örömmel tölt el hogy nem vagy rest e nem kevés munkával járó folyamatot dokumentálni.Anno már jártam ezen az úton..akkor még nem volt digitális masina,nem volt internet sem.Ha néha hozzájutottam egy-egy kölcsönbe kapott nyugati vagy magyar irodalomhoz akkor éjt nappallá téve olvastam,vagy éppen a képi anyagot memorizáltam...ma már a határtalan lehetőség-a net-a mi kis házikónkba is utat talált magának.Néha viszont elégedetlen vagyok..elégedetlen a magyar hobbisták hozzáállásával,a tenni akarás hiányával.Tisztelet a szerencsére nagyon sok kivételnek természetesen...
Én nem fogom sosem spoilerezni,vagy rejteni a mondandómat-kivéve ha olyannyira offnak érzem,hogy csak így van merszem leírni.Én igazat adtam Zoltánnak,és megköszöntem a véleményét-mindenkinek megfelelni senki sem tud,sőt nem is lehet cél.A blog ráadásul olyan személyes mondanivalót is tartalmazhat melyet annak írója szeretne írásban is látni..vagy szeretné ha olvasója hasonló utat járna be gondolatai nyomdokán haladva.Az én stílusom egyedi,de ember legyen a talpán aki tud érzelemmentesen írni olyan témában ami lénye legmélyéből is érinti..én képtelen vagyok erre.Sokat írok "feleslegesen",de vannak olyan mondataim melyeket nem véletlenül hagyok meg a végső "korrektúrázáskor".Szeretném ha nem csak szikár tényekről,hanem távolabbra mutató gondolataimról is képet szerezhetnétek ezáltal..szóval nehéz a dolgom,legalábbis így érzem.Sajátos stílus,néha akaratlagosan beszőtt ízes kifejezések...picinyke humor,és talán némi saját tudás is jellemezheti írásaimat.Ez vagyok-változtatni magamon már nemigen fogok tudni,de elkövetkező blogjaimban talán tetten érhető majd a szándék:szeretném ha minél több olvasóm találná meg benne azt,amit ő keres egy blogban.
Köztünk-és néhány ezer olvasó-között legyen mondva:a neten töltött pár év már elegendő volt arra hogy megtanuljam:ha bármit személyesnek érzek,arra nem szabad válaszolni.Válaszolni ne szabad-de magyarázkodni még úgysem-hogy én mégis ezt teszem annak az az oka,hogy törekszem annak megértésére mi motiválja az esetleges negatív kritikát írót.Ez esetben úgy gondolom Zoltán azért elégedetlen, mert nem olvasta előző blogomnál annak a postnak a szavait melyben jeleztem hogy más kolléga is ír ebben a témában,és az az Ő része lesz!:) Tehát készül már a "felsorolós blog" is..magyar kollégától,nekünk magyar akvaristáknak.Van akinek több idő kell,van aki csak odaröppent pár oldalt és kész is...várjuk türelemmel,és szeretettel majdani blogírónk írását is!
Én haladok a magam által kijelölt utamon....következik nem is oly soká a következő rész.Nyugágy,nyugtató ajánlott-vagy éppen ki is hagyhatón az írás...akik viszont kedvelik a stílusomat azok nem fognak csalódni,mert "csakazértis adok neki"!:D Hiába na...hadd legyen értelme a hajnali keléseimnek.
Hullanak már a levelek....színesedik az erdő.Fájós lábaimmal nekiveselkedek a hegyeknek,hogy elkaphassak pár olyan képet ami igazán illik egy őszi blogba.Élvezem a hegynek való kaptatást,imádom a susogó levelek hangját....és pontosan így fogom élvezni mikor le is írhatom majdan ezeket/az akvarisztikai vonatkozás lehet hogy csak álca?..no ezt nem hinném!/
Találkozzunk az interaktív erdőkben...várom hogy írhassak nektek a folytatásban!:)
T.:Gábor
toist profilkép
toist válaszolt #14 12 éve 11 hónapja
Készül az első teszt, a képen a hétvégi szerzemények.
Cseresznye, alma, nyír, nyír (zölden), éger és van még némi tölgy a dobozban :)

"Gáboros" rész és fentiekhez tartozó mese:
Figyelem: Spoiler!
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #15 12 éve 11 hónapja
.-.!
zilzol válaszolt #16 12 éve 11 hónapja
?
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #17 12 éve 11 hónapja
A fórumszabályzat tiszteletben tartására tett figyelmeztetésed bennem olyan gondolatokat fogalmazott meg,amit szintén e passzus figyelembevétele okán nem írhatok meg ide neked!:)
Röviden:grrr.....:laugh:
T.:Gábor
zilzol válaszolt #18 12 éve 11 hónapja

Mátéfi beküldte: Kétségkívül van tintája és tehetsége is Gábornak, ...


Csak akkor kár az elején a címen morfondírozni a blogban, inkább csinálni a végén a keresőnek megfelelő címűt amiben tételesen felsorolja a növényfajtákat és az adatait (gyűjtés ideje, benne lévő hatóanyagok, mi ellen, vagy miért jó). Szerintem
zilzol válaszolt #19 12 éve 11 hónapja

halőrxxl beküldte: Jogos,és helytálló-főleg tetszik a szabályzat emlegetése.Mint látod ennél a blognál már próbálkoztam bizonyos szerkesztési megoldásokkal variálni az érthető és tömör blog érdekében-de nem igen sikerült.Sajnálom.:blush:
T.:Gábor


Akkor megint ott tartunk hogy mindenki keresse magának amit szeretne. De látjuk hogy külföldi oldalakon milyen szépen ott vannak felsorolva. Én csak ezt a fajta szerkesztést hiányolom.
Szép és szórakoztató amiket írsz, csak elkalandozol mindig az oldalmezsgyéken. Elég sok idő lehet az infókat összegyűjteni. Félek és én úgy gondolom hogy az ilyen hosszú hangvételű írások elveszik az időt a családtól vagy a halaidtól.
Mátéfi profilkép
Mátéfi válaszolt #20 12 éve 11 hónapja
Kétségkívül van tintája és tehetsége is Gábornak, azonban én úgy gondolom, hogy a "lényegre törő" rövid bejegyzés a fórumozásra vonatkozik és nem a cikk vagy blogbejegyzésekre. A cikk illetve a blog az a hely, ahol az ember kibontakoztathat, ha úgy kívánja. Az egy önálló dolog és nem zavarja a fórumozást. Egy lehetőség.
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #21 12 éve 11 hónapja
Jogos,és helytálló-főleg tetszik a szabályzat emlegetése.Mint látod ennél a blognál már próbálkoztam bizonyos szerkesztési megoldásokkal variálni az érthető és tömör blog érdekében-de nem igen sikerült.Sajnálom.:blush:
Van viszont egy alternatív javaslatom:már az első blogban is vannak linkek ahol boldogulni lehet-ott szép tömören le is vannak írva a dolgok.Ha megnyitod kielégít majd...esetleg még,de most már igazán szűkszavúan:
lmgtfy.com/?q=leaves+in+aquarium
T.:Gábor
zilzol válaszolt #22 12 éve 11 hónapja
lehet most megleszek kövezve, de állok elébe. Félve nyitom meg halőrxxl blogjait, mert nekem túl hosszú és sok olyan lényegtelen mesélő dolgot tartalmaz amin próbálok átfutni. Értékelem hogy foglalkozik eme témával és veszi a fáradtságot a mai világban, de. De félek hogy hiába találják meg a keresővel a blogokat nem azt találják amit keresnek. Jó lenne valamikor eljutni egy növényi felsoroláshoz hogy mit mikor miért rakjunk be.
Látom és olvasom én a fórumi hozzászólásokban hogy az íróban egy Gárdonyi veszett el, de nekem zavaró hogy a pár soros lényeg helyett többször regényeket kell végighámoznom.
Azt már félve említem meg hogy elméletileg a fórum szabályzata is említi hogy "9. ) A kérdésed, válaszod legyen átgondolt, lényegretörő, ne írj be hosszú, olvashatatlan hozzászólást."
Nem akartam megbántani halőrxxl-t, mert kíváncsi vagyok a hasznos információkra és várom hogy mikor kapom is meg majd a folytatásos kisregényben.

ui.: nem az az ellenséged aki a szemedbe mondja a véleményét, hanem aki szembedicsér és a hátad mögött kibeszél.
halivadek profilkép
halivadek válaszolt #23 13 éve 23 órája
Már jártam úgy hogy egy "elfeledett" ikrázatóban az égertoboz bepenészesedett.
Várjuk az írást és a képeket!
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #24 13 éve 1 napja
Erről van szó!Gratulálok,és majd még egy dolgot figyelj meg:ha ilyen levelekkel meg égertobozzal ívatsz az ikrák nálam például egészen sötétbarnára/majdnem feketére "értek" be!Tapasztalataim szerint még a kelés is jobb,az ivadékok mintha étkesebbek is lennének-egyszóval nagyszerű dolog a természetes anyagok használata!Ha ne adj isten viszont a keltetés során többször is erőteljesebb ikrapenészedést tapasztalnál akkor storno-és kell a xantakridin,vagy mint nálam a metilénkék.
Sokan mondjátok hogy szép környéken lakom-rendkívül jól is esik!Ezért arra gondoltam hogy a következő-a gyűjtést,szárítást-tárolást taglaló-írásban még rádobok pár lapáttal!Nehéz dolgom nem lesz,hiszen gyalogos felderítőútjaim során számtalanszor elgyönyörködöm magam is a tájban..imádom ezt a hegy-völgyes kis szegletét az országnak,még ha megélni nehéz is errefelé.A levelek begyűjtése is olyan helyen fog történni ahová autóval eljutni képtelenség....évek óta innen gyűjtök,sőt életem korábbi szakaszában sokszor "menekültem" is ide hallgatni a csöndet.A hely mint egy szentély....majd meglátjátok!:)
T.:Gábor
halivadek profilkép
halivadek válaszolt #25 13 éve 1 napja
Nagyon szép helyen laksz :)

A multkori cikken felbuzdúlva betettem néhány platánlevelet a pandákhoz, íme az eredméyn:
Fekete szúnyoglárva Aligha tévedek nagyot,amikor azt állítom hogy ezt az élőeleséget valamennyi akvarista ismerheti-előfordulnak esővizes hordókban, kis pocsolyákban éppúgy,mint árvizek után visszamaradt vízállásokban.A Dunán idén levonult hatalmas árhullám okán még olyanok is kapcsolatba kerülhetnek velük,akiknek abszolút semmi érdeklődésük nem volt eddig feléjük-és csak a kellemetlenkedő rovarokat látják bennük.Tény hogy igen kellemetlen vérszívó rovarok fejlődhetnek ki belőlük,mi akvaristák azonban kicsit más szemmel is nézünk rájuk. E bejegyzésemben kívánom rögzíteni mindazt,amit eddigi tapasztalataim mondatnak velem-ugyanakkor eltekintek a tudományos nevek,és a mélyebb ismereteket célzó szakszöveg ismertetésétől.Nézetem szerint magatok is rátaláltok a csípő szúnyogok családfájára,az pedig csak nagyon keveseket érdekel hogy pontosan milyen szúnyog lárváját "tenyésztjük" éppen.Mint előbb is jeleztem:e blog nem célozza a szúnyogok meghatározását,és nem is kívánok "idegen anyagot" felhasználni....a képek között azonban fellelhetőek lesznek a neten már megtalálható fényképek,ezzel szeretném megkönnyíteni a könnyebb felismerésüket. Azonnal nézzünk is egy ilyet,hiszen már most időszerű hogy tudjátok pontosan mely lárváról beszélek majd nektek,miről szólnak tapasztalataim: /Szeretném megköszönni mindazok munkáját akik a képeket készítették,és amennyiben zavaró hogy én is használom őket természetesen egy szerkesztés során eltávolítom a felhasznált anyagot!/ http://honffygabor.uw.hu/e107_plugins/content/images/culex.jpg A képen szép sorban láthatóak a víz felszínén éppen gázcserét folytató lárvák....nos róluk szól a mostani írás.Ha követitek a hivatkozást,akkor ott máris egy igen hangulatos leírást olvashattok a mindannyiunk által tisztelt szakírónk tollából-Dr.Lányi György neve ismerős mindenkinek. Az írásban említett metódus során mi magunk is sikeresek leszünk a fekete szúnyoglárvák/továbbiakban csak lárvákként emlegetem majd őket/ keltetésében,és nyilván fel is fognak cseperedni nálunk!Azonban kertes házban lakó kollégák ettől eltérhetnek-és magam is eltértem....írásomban ismerősként fogjátok olvasni néhány mondatomat,hiszen erről már beszélgettünk itt: http://www.akvariummagazin.hu/index.php?option=com_kunena&func=view&catid=4&id=17&limit=20&limitstart=480&Itemid=322 Tulajdonképpen a #489.postnál indul a téma,és hozzáteszi mindenki amit tud....én időnként újabb tapasztalataimmal is bővítem az ismereteinket,ezen bejegyzés pontosan az összefoglalást célozza.No persze lesznek olyan képek melyeket még nem láthattatok,sőt a blog vége felé egy olyan mosolyt fakasztó kis eszközt is mutatok majd amiről eleddig még nem is beszéltünk....de ne "scrollozz" előre,inkább olvass még!;) Jött a nyár és bár az idei eddig hűvösebb mint gondoltuk,mindenhol meg is jelentek a szúnyogok....nosza,hát halainknak is kedveskedhetünk ám lárváikkal,csináljunk valamit!Mindenhová petézhetnek ahol bármilyen kis vízfelületet találnak-célunk csak az,hogy célzottan nekik kihelyezett edénykékben is megtegyék ezt!Innen aztán már könnyedén begyűjthetjük a lárvákat,sőt a petéket összeszedve akár külön is kikeltethetjük őket.Ennek célja nyilván az,hogy azonos nagyságú lárvákat "szüretelhessünk",mert akár ivadék halainkat is meglephetjük némi vadászni valóval.Mint tudjátok én főleg az aljzat közelében élő halakkal foglalkozom,de nekik is kedveskedhetünk ezekkel....később taglaljuk! Kezdjünk is neki azonnal a szúnyogok csalogatásának,igazi szezonjuk nyáron van....annak pedig előbb-utóbb vége!Tekintsétek meg az én "telepem" egy részét.... Ugye hangulatos?Igen-ez a kezdő állapot,mely mára kicsikét módosult: Mielőtt ezzel folytatnánk némi magyarázat....miért alkalmazom ezeket a tejes ládákat,és miért nem gyűjtök egyszerűen az esővizes hordóinkból?Mint minden kertes házban lakó nekem is vannak természetesen a csapadék,és a kútvíz tárolására szolgáló hordóim..A kút vizével annak hidegsége miatt azonnal locsolni nem ajánlatos,a növényeket nem érinti jól a 12 fokos vízzel való hirtelen lehűtés-ezért kell állni hagynom.Nos erre a célra én is a szokásos 200 literes lemezhordókat használom,persze hogy abban is van némi szúnyoglárva....a hangsúly a "némi" szócskán van!A hordókban lévő víz felülete mindössze ~ 2400 négyzetcentiméter,a ládáké ezzel szemben mindössze~1950 négyzetcentiméter-mégis ők a nyerők! Hogy miért?Nézzük hát sorjában:itt háborítatlanul petézhetnek a nőstény szúnyogok,a víz szintje csak lassan változik,hőmérséklete a napi hőingadozást követi....mint a természetes vizek.A lerakott petéknek nem kell az állandó megsemmisüléstől tartaniuk,míg a hordókban ugye locsoló/gyerek kezek mind megzavarják őket.A hordóban kedvezőtlen a kikelt lárvák begyűjtése is,nem beszélve arról hogy csak igen fáradságos munka árán szedhetnénk ki az összes lárvát.Az egyenlőtlen nagyságú szúnyoglárvák feletetése,lakó helyiségbe bevitele igencsak kockázatos lépés-a jó melegben könnyedén kikelnek a már vérszívásra is képes szúnyogok....na ennyit csak pár szóban.Láthatjátok hogy nem kifejezetten öncélú,hanem ésszerű is a külön edényzetben való szúnyoglárva keltetés/nevelés!Ha szomszédainknak el is magyarázzuk hogy miről van szó-haleleség-,netán némi prezentálást is eszközlünk nekik én bizonyos vagyok benne hogy problémánk ebből nem lesz!Kertes házban mindenkinek van vizes hordója....a mieinkből meg ki is szedjük a lárvákat,tehát tőlünk szúnyog nem fog származni...és öntől kedves szomszéd?;) Lehet aztán hogy szűkebb körünkben ez rendszeres szúnyoglárva gyűjtési kérést von maga után....".ugyan már,gyere szedd ki a hordónkból Gábor!" Ha időnk nem engedi javasoljunk némi étolajat a víz felszínére.... Nézzük hát még pár szóban a mi kis ládáinkat.mint említettem az én barna ládáim eredetileg tejes ládaként látták meg a napvilágot,de szerintem nem lehet gond a fehér színű húsos ládákkal sem!Bátran keressetek rá a hálózaton,nem ritkán még pár száz forintért is hozzá lehet jutni....és messze nem csak fekete szúnyoglárvához jók!Célszerű többet vásárolni mint ami kell az adott pillanatban,mert biztos vagyok benne hogy lesznek még felhasználási ötleteink....vízibolha,Moina,televényférgek,gilisztás kultúra télire-és a végtelenségig sorolhatnánk,ugye?Azt gondolom ha földrajzi távolság miatt szállítani kell gazdaságosabb ha többetek igényeit egyetlen szállítással oldjátok meg-én idén már nem,de jövőre tuti "belehomorítok" még jó pár ilyen ládába!Erősek,olcsók/használtan/,strapabírók..mi kell még? Az edényzet megvan hát,mit kell tennünk ha magunk is szeretnénk fekete szúnyoglárvát tenyészteni?Keressünk egy félreeső helyet nekik,ahol nem zavarunk elhelyezésükkel senkit...egész hosszú időn át itt lesznek majd,sőt lehet hogy a következő évben is.A ládákat elhelyezni bármin lehet-lényeg hogy közelítsünk a vízszinteshez,hiszen víz is lesz benne.Szót kell ejteni a napfényről is:tapasztalatom szerint bárhol működni fog-de a vízvirágzás,és az igen erős nappali felmelegedés kiküszöbölése érdekében ajánlott félárnyékba tenni.A mély árnyék nem lesz jó....a vízben lévő mikroorganizmusoknak is kell fény,hiszen a lárvák ezekkel táplálkoznak majdan-sőt egy plusz ötletként a ládákban lévő vízben algásíthatunk különféle cserepeket/köveket is algázóinknak.Gondoljuk hát végig hová helyezzük...aztán töltsük fel vízzel,és várjuk a szúnyogokat.Ennyi....ennyi?Messze nem-így merüljünk bele jobban! A fórumon említettem már,hogy eredetileg száraz fűvel indult minden edény,aztán fórumtársam linkjeit követve gondoltam úgy hogy teszek próbát csalánnal is.A fenti /kisebb/képen ezt szemlélhetitek,amikor is a két balszélső ládában a már működő szénás,középen a mulcsozásra szánt füves,jobb szélen pedig a csalános edényt láthatjátok.A mulcsozásból származó füvet én nem javaslom...sajnos a megindult bomlás miatt hol alászáll,hol pedig a felszínen lebegnek a fűszálak-ebből lárvát gyűjteni igen fáradságos,és a végeredmény tekintetében kissé "gazos" a zsákmány.Mint megfigyelhetitek ez valóban az első kísérletek egyike,a növényi összetevők még csak a'la natur bedobálva,és kész is....a tenyészetek azonban már így is kielégítő eredményt adtak! A folytatásban taglaljuk akkor az ezzel kapcsolatos tapasztalataimat:a szénás tenyészet vize amolyan jó réti illatot gerjeszt,bátran asszociálhatunk az ázott széna illatára egy kora hajnalon.A mulcs illata már komolyabb,de még mindig csak egy kissé-benne némileg felfedezhető a korhadás,és árnyalatnyi föld illat is.A csalános tenyészet az komoly!:D Vize nagy tömegben átláthatatlan,egy méternyiről már érezni lehet hogy itt kérem boszorkánykonyha van,vagy mi a szösz....számomra jellegzetes mocsárszagot áraszt,mely nem kellemetlen,de azért panellakások erkélyére nem igazán javallom. A peték sem egyenletesen oszlanak el a klf. ládákban!Vezet a "black water"-es csalán,második a széna,és csak utolsó helyre tudta magát felverekedni a mulccsal indított kultúra.Így az előbb is említett gyűjtési nehézségek,és a hozam kicsinységének hatására őket el is feledtem gyorsan... Ideje hogy végre felnyissam a "gépháztetőket" ,ugye várjátok már hogy mi lehet a ládákban?Nézzük hát: E képtől kezdődően vadonatúj tapasztalataimról olvashattok,még annyira frissek hogy tegnap készült az egész dolog-kifejezetten a ti tájékoztatásotokra készültek a következő képek/kísérő szövegrészek. Legelőbb hadd osztom meg veletek azt az érzésemet,hogy nagyon tetszik...tetszik amit a képen látok!:)A földet kissé elplaníroztam a ládák alatt,elkészültek a tetők is,az egésznek mostantól van olyan kinézete hogy látni lehet:komolyan gondolom,és módom volt időt is szánni elképzeléseimre.Mint látod olvasóm két különböző sűrűségű hálót alkalmaztam az egyszerű léckereteken-mondanom sem kell hogy nem véletlenül!A két bal oldalin maradék szúnyogháló van tűzőgéppel felerősítve,míg a következő három láda tetején az ún. Dryvit üvegszövet hálót alkalmaztam ugyancsak tűzőgéppel alulról felerősítve.Nem véletlen hogy nagyobbak a keretek mint a ládák....minden irányban ~3cm-el tágasabb a keret mint a ládák befoglaló méretei-erre azért van szükség hogy ne a keret,hanem maga a háló feküdjön fel a ládák szélein.A láda ugyanis a kerettel egyetemben lehet kissé deformálódott,így a merev keret nem takarna kielégítően-a hálóknak szerepük van!Megjelentek ugyanis a vízre szomjazó darazsak,eleddig 6 fajt azonosítottam be a fürkészdarazsakig bezáróan...veszélyes dolog a közelükben hálózgatni,a lódarazsak közelsége pedig egyszerűen életveszélyes is lehet!Egyik hajnalon cickány srácot mentettem a vízből,egy másik napon pedig a vízből kievickélni képtelen cincérnek segítettem tovább élni...de a csigák is hagytak "névjegyet"némi ürülék formájában-kelletek hát a tetők. A Dryvit hálón képtelenek a nagyobb bogarak-darazsak behatolni,ugyanakkor a szúnyoglányok minden további nélkül nyugodtan petézhetnek...ez volt a koncepció,és mint a tetők felemelésekor tapasztaltam is bevált!A háló alatt háborítatlanabb a víztükör,felemelésekor azonnal vagy harmincan távoztak is-vért most nem vételeztek tőlem.:) A szúnyoghálón viszont még ők sem tudnak behatolni..akkor minek fedtem le ezzel a két ládát?Azért hogy a petecsomókat ebbe a két ládába rakhassam át....hogy kiegyenlített nagyságú szúnyoglárvám legyen,ne pedig egy méretben/korban eltérő állomány!Rendkívül fontos a bábok kerülése,erről nem tudunk eleget beszélni...a kis halaknak pedig hiába adunk nagy szúnyoglárvát,maximum megcsipkedi-belátható hát hogy ha nem szeretném ezt az eleséget osztályozni állandóan,akkor kézenfekvő a megoldás. Külföldi társainknál is olvasható az a kívánalom,hogy szeretnék a lárvákat tisztán begyűjteni,így az oltásként használt növényi részeket valamiféle szitába,vagy sűrű textilbe gondolják elhelyezni....a gondolat jó,de erre a harisnya csak egyszer használható sajnos.A fű már annak betételekor óhatatlanul is elindítja a szálak elszakadozását,a felszaladt szemű harisnya pedig nem képes betölteni többször is feladatát.Folytassuk is ezen a fonálon a beszélgetést,annál is inkább mert most zöld fűvel próbálkoztam: A harisnyanadrág "ülepre való" része a dupla szövéstől erősebb,de mint látható nehezebben is járja át a levegő...a lábszári részből vágott viszont sérülékeny,pedig üvegszálas harisnyát használtam. A zöld fű csalogató hatása,és a harisnya szerintem túl sűrű volta azt eredményezte,hogy vannak ugyan petecsomók,de messze nem annyi mint a szénánál-a csalán toplistás szerepéről nem is beszélve!A víz illata számomra a rothadást közelítő emlékeket idéz,színe is megtört,kissé kellemetlen..zöld fű a továbbiakban tehát felejtős,bár ez is működik. Ha már itt tartunk nézzük már meg hogy milyenek a vizek ugye? A bal oldali kissé sárgás/nagy tömegben inkább zöldes!/víz a szénás tenyészetből való,a jobb oldali viszont a csalánnal aktivált ládából....képtelenség volt a csalánosból most lárva nélkül vizet merni.Ismét mondom:a csalánosnak jellemzően mocsárszaga van,a hálón is megmarad az illat..azonban a szúnyogok szempontjából ez nagyon vonzó,tehát a továbbiakban is "hadrendben " marad.Aki viszont nem ismerkedne vele az bátran használja a szénás verziót-hozama kb 75%-a csalánosnak,szinte semmi illat,és gyönyörű víz-amint a képen is szemlélhető. Nos ezekért harcolunk mi....a petecsomók egyenként akár 300 lárvát is eredményezhetnek,elképzelhető menyi élményt okozhatunk velük a rájuk vadászó halainknak!A petéket itt is szemléljétek meg: Valóban mint afféle kis csónakocskák ringanak a víz színén-illetve ha jobban megfigyeljük a felszíni feszültséget kihasználva helyezkednek el.A peték begyűjtésekor nagyon hasznos tudni hogy a még ki nem kelt petecsomók hasonlatosak ezekhez-a már kikelt petecsomók ellaposodva kifkeszenek a vízen.,őket felesleges pátyolgatnunk már. A piros mezőben ehhez igen közelálló,begyűjtésre már érdemtelen csomókat mutatok nektek... Apropó,próbáltatok már kézzel szedegetni ilyen petecsomókat?Nem könnyű dolog-bár nem a petecsomó súlya/:D/,hanem annak szinte "megközelíthetetlen" volta a nehezítő tényező.Ha kicsit is zsírosabb a kezünk-pl. nem fél percen belül mostunk kezet-akkor tapasztalni fogjuk hogy a petecsomócskák "elszaladnak" az ujjaink elől ,a víz felületi feszültségét megbontó mikroszkopikus méretű zsíros réteg mintegy eltolja őket....Ezért gondoltam megmutatom az elhivatottabbaknak azt a kis kanálkát amit direkt e célból fabrikáltam percek alatt: Műanyag nyélre ömledékragasztóval ráapplikált rozsdamentes szúnyogháló darabkáról van szó,melynek széleit visszahajtottam egy alkalmas fogó segítségével-elkészítése valóban néhány perc!A részletekben lakozik az ördög..mutatok még egy jobb nézetet adó képet: Figyeld meg a kis szerszám fejrészét kolléga....mint egy kis kanál olyan öblözete van.Használatkor derül ki a valódi értéke,pillanatok alatt lehet vele dolgozni,íme a példaképek: Ugye milyen hasznos az a kis mélyedés a "petéző kanálban"?A körvonalak kialakítását indokolja a ládák sajátossága:mivel vannak kisebb zugok,így a lekerekített orrával oda szépen benyúlhatok,az egyenes falak mellet pedig ennek oldalát hozzásimítva szó szerint pillanatok alatt szedhetem el a petéket ha célzottan apró méretű frissen kelt lárvára van szükségem,vagy egy ládát újra szeretnék indítani.Nagysága 25x60mm szemre saccolva.... Miután én a blogképekkel párhuzamosan két telep újraindítását is végeztem,van képanyag-ez például a már kimerülőben lévő csalános lehálózásakor készült: A vörös nyilakkal szeretném figyelmedet a már bebábozódott lárvákra irányítani-ezek már élő állapotban etetésre alkalmatlanok sajnos.Akváriumunk melegében tényleg nagyon gyorsan kikelhetnek,akár már pár nap múlva vakarózhat este a család:( Ráadásul sok hal nem is szívesen fogyasztja,így túlélési esélyei hatványozottan megnőnek.Javaslom hogy amennyiben ilyen vegyes fogásunk van,akkor vagy osztályozzuk,vagy készítsünk belőlük "fojtott lárvát".Egyszerűen tekerünk egyet a hálón,majd vagy begumizzuk,vagy mint én is egy csipesszel látjuk el: A csipeszelésnek hála nem tudnak kivergődni a hálóból-a sima fejjel lefelé állított hálóból sokan kiszöknek! A kis zsákocskát aztán víz alá merítve türelmesen kivárjuk hogy a lárvák mind elpusztuljanak.....tapasztalataim szerint ehhez 20 percre szükség van!Amennyiben túl hamar etetnénk a fojtott lárvával tapasztalni fogjuk hogy pár darab újraéled-na ezeknek a példányoknak a megfogása igen komoly feladat egy növényes,és csak corykkal népesített jó nagy akváriumban!Persze hogy van megoldás:én mikor a méréseket végeztem belefutottam ebbe a hibába..azt hittem már mind elpusztultak,de nem.Azért pár endler lány rendezte a sorsukat,és ha már ott voltak bónuszként hagytam hogy le is fialjanak..sosem lehet tudni!;) A vegyes nagyságrendű szúnyoglárvát lehet még fagyasztani is...rendkívül jó kaja a téli ínségesebb időkben,olyan mintha a nyár ízét adnánk be halainknak..én nagyon ajánlom a spájzolást! Hmm..lehetetlen értékelhető képet készíteni még a guppijaimról is ha szúnyoglárva vadászatról van szó!A Knodusoknál ezt meg sem próbáltam....esélytelen mindenfajta próbálkozás őket akár egy képen is kimerevíteni.O.woworae-k a lelküket adnák lárvákért..a fojtott/fagyasztott verzióért coryjaim a tűzbe mennének.Csoda ha szeretek bíbelődni velük?;) Nekem viszont ott kellett hagynom vehemensen táplálkozó halaimat,mert két edényt ugye indítanom kell,és még korántsem végeztem a témával. A fenti képen a mindenki számára ismerős réti széna és a csalán van,mint növényi "segédeszközeink".Mai eszemmel már a csalánt javaslom mag nélkül szedni,hiszen a magok kibújhatnak a..... ....szúnyoghálóból készült tasakocskák résein!Beszéltem a harisnyák alkalmatlanságáról,most ezekbe vetem a hitem-reményeim szerint nagyobb résein megfelelően sok illatanyag fog csalogatóan hatni a szúnyogok nőnemű egyedeire.Anyaga igazán masszív,üvegszálas anyagot használtam.Ugyanezen anyagból vannak lakásunkon már 12 éve a szúnyoghálók,némi fakulástól eltekintve erősek/időjárásállóak-ajánlom!Kérem figyeljétek meg a szélek eldolgozását...visszahajtva vannak összevarrva,hogy a szálak ne bomolhassanak ki. Egy zsákocskát szénával,egyet csalánnal helyeztem a ládákba,majd vízzel való feltöltés után a helyzet így néz ki: Az innenső ládánál látható hogy két csipesszel oldottam meg a zsákok lezárását,így belőle majd csak akkor jön ki a növény amikor én akarom..és erre van még idő!;)Dolgom végeztével lezártam a tetőket....már csak a petéző nőstényekre vár a feladat-én kész vagyok! Azért még egy kis érdekesség:a ládákban természetesen nem csak fekete szúnyoglárvák szeretnék magukat jól érezni,hanem a Chironomusok lárvái is... A zöld nyilak egyértelműen a zselés állományú petecsomagokat mutatja,a fehér kör,és a benne lévő nyilak pedig a láda vízszintjét,és annak párolgás általi csökkenését.Ha netán ilyen petéket keresnénk akkor tudjuk hol keressük..a vízszint alatt pár milliméterrel! Egy jobban látható kép a peteburokban leledző regimentnyi kis lárvákról: Felmerül a kérdés hogy ennyi petéből miért csak nagyon kevés vörös szúnyoglárva kel ki..a magyarázat nem e blog témája/eltérő as fejlődésük mint a fekete szúnyoglárváké!/.Mutatok búcsúzóul egy Chironomus lárvát nektek..nekem csak igen kevés nevelkedik fel a ládákban,hiszen elsősorban a "féltestvér"fekete szúnyoglárvák a célom. Veszendőbe azért semmi sem ment még újrainduláskor sem.... Ajánlom figyelmetekbe a fent vázolt módszert-halaim mindegyike imádja az élő eleséget,ez pedig ajándék szinte...főleg így nyár derekán. Sok sikert! Ezúton köszönöm meg mesterünk segítségét a ládák terén,valamennyi olvasómnak pedig az érdeklődést. T.:Gábor
Bejelentkezés a hozzászóláshoz


halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #1 13 éve 1 hónapja
:)Tetszik a hozzászólásod-egyértelmű hogy néha azért kimozdulok én!
Azonban időközben eredménye lett az áztatásoknak:egy hete már ismét a zacskós módszert használom,előbb "teszthalakkal"-később az egész állománnyal etettem már a szúnyoglárvákból.Semmiféle gond nem jött elő-de legközelebb nem ezt a fajta hálót használom..
Természetesen a vörös szúnyoglárvás dolog bőséggel ráér-egyenlőre időm hiányában még utána sem jártam hogy csinálják üzemszerű keretek között.
További kellemes nyarat,eredményes halazást!
T.:Gábor
zilzol válaszolt #2 13 éve 1 hónapja

halőrxxl beküldte: Szia!
Nem-ezt méterre vettem,errefelé ez volt elérhető-persze a Tescoban,vagy az Intersparban biztosan van,


Nem hinném hogy örök életre helyhez vagy kötve, vagy csak megy feléd ismerős egy nagyobb városból ahol van barkácsáruház és lehet ilyen tépőzáras szúnyoghálót kapni. Lehet hirtelen kevesebb pénznek tűnik a méterre vett anyagod, de ha kiszámolod a plusz víz és energiát amibe az olcsóbb háló mosása kerül, már nem is biztos hogy jaj de olyan olcsó. És akkor is ott lesz a félsz hogy nem-e enged még mindig valamit.
A vöröset meg biztos kipróbálom hogy lehetne tenyészteni, de nem most sajnos. Lehet jövőre. Vagy ha téli pihenőre mennek a teknőseim, megnézem, nem-e költöztek be az ő medencéjük aljzatába és begyűjtöm őket. Az már idén tavasszal kiderült hogy egy olyan helységben ahol nincs nagyobb fagy, csak bepillézik a víz teteje, simán áttelelnek. Tavaly egy vödör vizet vittem a fűtetlen műhelyben és tavasszal úgy hoztam ki hogy semmi bajuk nem volt a vörösöknek. Lehet tetszett nekik hogy tiszta alga volt a műanyag vödör oldala.
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #3 13 éve 1 hónapja
Kedves Czet bátyám!
Örömmel olvaslak,és köszönöm hogy megtisztelted blogomat a postoddal-biztatnálak ősidők óta felhalmozott tudásod minél gyakoribb megosztására..de nézzük csak a tapasztalatainkat!
Ahogy mondod:ha túl sok a csalán borzalom ami keletkezik-egyébként azt mondják még lombtrágyaként is használható a lé.Nos én csak csalogató anyagként használom a csalánt/Urtica dioica/,de pontosan ahogy te is írod:szárastól,magvastól,mindenestől.Ezen változtatni fogok,mert szerintem a szár rettentő mennyiségű rostot/cellulózt tartalmaz,a magok pedig észrevételem szerint könnyedén bomlanak apróbb darabokra-ez kedvezőtlen a vízre.Én nem azt a szaghatást szeretném elérni amit nagyon találóan neveztél meg,hanem csak amolyan "szúnyogorrnak kedveset"...ehhez én kisebb mennyiséget is használok-a blogban látható a mennyiség is-,de még ha nagy hőség van így is egy kulimász kinézetű,és erőteljesebben illatozó katyvasz az eredmény.Azt viszont mindenképpen a javára írom hogy ellenállhatatlan a petéző nőstények számára!:) Szoktam azt is csinálni,hogy ha szeretném lassítani a bomlást/szinte erjedés ez már/,akkor a víz egy részét lecserélem frissre-így valamelyest csillapul a további boszorkánykonyha szerű folyamat.....
Egy kis derülésre is késztethet benneteket amit most írok:a szomszédban néha igen jó hangulatú éjjeli bulizás megy....fiatalok még kis gyermekkel.Ma megdöbbenve konstatáltam hogy a sült szalonna valahogy messzire ugrott a nyársról,mert az egyik ládámban landolt-tegnap erre elfeledtem visszatenni a hálós tetőt./Estefelé megemlítem nekik a dolgot...ha kívánják még elfogyasztani visszaadom a minden kétséget kizáróan szépen átsült szalonnát;)/
Komolyabbra terelve a szót:mostanra már úgy kiáztak a napon felmelegedett vízben a szúnyogháló tasakok,hogy bevetem az egyiket-semmiféle dolgot nem látok az áztatóvízben,sőt egyenletes algatelep keletkezett...biztató!Elgondolkodtam a Toist-féle "csak a levet használjuk" dolgon...beválhat,de azt gondolom kell a zacskókban lévő növényzet.Persze ha nem oltári mennyiségű lárvát nevelünk biztosan elbírja tartani őket az áztatóvízben élő azálékállatka sereg,meg a klf. növényi részecskék is.Nálam azonban egy-egy ládában van hogy 150-200 petecsomó kerül keltetésre...így a lárvák eleségéül szolgáló eleségeknek is kell eleség-ehhez pedig a széna segítsége kell szerintem./Milyen jó kedvem van efféle szójátékok alkotásához../
Bárkinek aki lárvázik sok sikert,és eredményes hobbizást kívánok!
T.:Gábor
czet49 válaszolt #4 13 éve 1 hónapja
Gábor! A blogot is olvastam és tetszik.
A nagycsalánt biokertészeti alapanyagként ismertem meg még a 80-as évek elején. Ázaléka nem csupán palánta dőlés ellen hatékony öntözőszer hanem egyéb biokertész permetlevek alapja is.
Nagy mennyiségben viszonylag kevés vízben 30 fok körüli hőmérsékleten képes bedurranni és zöldes habos trutyit képezni átható bűzt árasztva. A bűzét én a hígfolyós sertéstrágyához hasonlítanám. Régebben fóliasátorban használtam 60 l-es fémedényeket ilyen célra félig töltve a lekaszabolt csalánnal és vízzel elárasztva – a szomszédaim „nagy-nagy örömére”! – ám a hatásosságát látva ők is rákaptak.
Már sok éve nincs fóliasátram, de az öntözéshez használatos 200 literes hordóban szoktam a szunyilárva nevelés intenzifikálására egy-két maroknyi csalánt használni. Április végétől prímán működött is a dolog, algahálóval néhány naponként lehalászva és otthon szitákkal osztályozva az etetéshez. Aztán június végére kimerültek a közeli csalántelepek – szárazság!
Két hete tettem egy tágabb kört és háborítatlan helyről egész ölnyi csalánt (50-60 cm-eseket) zudítottam a hordóba. Néhány napra rá használhatatlan bűzös trutyi lett az egész . Most kezd már letisztulni, de algahálót még nem érdemes belemeríteni pedig rengeteg a szunyilárva (fekete) a felszín alatt. Ráadásul csomó „farkincás szürke tömlőcske” is uszikál még a felszínen.
E hosszas mese magja: a mennyiségi viszonyok és a hőmérséklet jelentékenyen befolyásolják az eredményt.
Az élőkaja termelést illetően további eredményes kísérletezést kívánok amihez csupán türelem és idő szükségeltetik.
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #5 13 éve 1 hónapja
Jól érted...biztosan működne a dolog a szűrt vízzel is.Igaz kissé ekkor veszítenénk az időből,mert míg készül a víz,már szoktak petézni a szúnyogok-de "váltóműveléssel" megoldható!
Én valahogy ragaszkodom a benn lévő növényekhez..lehet nem is kell-próbáld ki!
T.:Gábor
toist profilkép
toist válaszolt #6 13 éve 1 hónapja
Ha jól értem a csalán/széna szerepét (és ez nem teljesen biztos...), akkor nem lenne egyszerűbb egy nagyobb hordóban letakarva áztatni az egész növénykavalkádot és aztán csak az előállított vizet (pl egy harsinyán) átszűrve engedni a ládákba?
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #7 13 éve 1 hónapja
A dologban az az érdekes,hogy már szerdától ázik a háló,és most meg semmi "kibocsájtás":)!Ismerem azt a fajtát amit említesz,valószínű hogy bármi is lesz ezekkel már másfajta anyagból készülnek a jövő évi tasakok-de azokat is "halálra áztatom".
Egy érdekes megfigyelésem is csatlakozik a zacskós vs."csak bedobált füves" témához:míg a zacsikban már 3-4 nap múlva oszladozik a csalán,így szabadon mintha szeretne kinőni a vízből!:D Szaga alig van,ennek megfelelően egyenlőre lárvacsomók számát tekintve vezet a három szénás láda-ott a széna már süllyedésbe kezdett.Rengeteg petecsomó most is az eredmény,a víz kristálytiszta,bár természetesen sárga már..az első kikelt lárvák holnap élményt okoznak majd frissen kelt japan blue endlerjeimnek.
Mindenképpen ragaszkodni fogok tasakos megoldáshoz,mert sokkal könnyebb/tisztább úgy a zsákmány lehálózása.
T.:Gábor
halivadek profilkép
halivadek válaszolt #8 13 éve 1 hónapja
Nem tudom hogy megéri-e áztatgatni. Még régebben, talán mintha Gyula mondta volna hogy valakinek halpusztulása is volt, ettől a fajta "gumis" tapintású szunyoghálótól. Én a sima függönyanyagú "kör" lyukas szunyoghállót használom (nemtudom jobban leírni), már elég rég óta, azzal még soha semmi bajom nem volt.
szotyika profilkép
szotyika válaszolt #9 13 éve 1 hónapja
Gábor próbáld meg a horgászboltokban kapható 1x1 méteres kishalfogó hálót. Hidd el meglepődsz milyen hasznos. sőt elevenszülőkhöz ellető ketrec készítéséhez is ideális. és nem ázik szét.
a lényeg hogy a zöld színűt használd .
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #10 13 éve 1 hónapja
Szia!
Nem-ezt méterre vettem,errefelé ez volt elérhető-persze a Tescoban,vagy az Intersparban biztosan van,viszont úgy gondoltam anyagkihozatalban így jobban járok.Valóban engedett,mint a képeken is látod egy gusztustalan trutymó lett a víz felszínén.Emiatt az egészet kiöntöttem,a ládákat is nagyon alaposan kimostam/a lepedék könnyedén lejött/,és restartoltam..
Ugye olvastad hogy forró/mosogatószeres vízben áztattam stb...nos,még így is volt olyan tasak ami ha nagyon keveset is,de engedett még némi szmötyit!Elgondolkoztam hogy vajon amit nem látok de oldatban a vízben van az vajon belekerülhet-e a medencéimbe...nyilván igen:(.Ezért csütörtökön ismét újraindítottam minden ládát-de immár zacskók nélkül,csak beleszórva a növényi részeket.A kis tasakocskák most áznak minimum egy hétig,és aztán csak nagyon óvatosan fogok ismét velük tenyészetet indítani!
Kínomban már arra is gondoltam hogy hagyom a fenébe a szúnyoghálóból készült "fűtartókat",és megcsinálom valami függönyanyagból-de itt ismét belefuthatok olyan problémába ami majd esetleg csak akkor jön elő mikor halaim valami rejtély miatt hullani kezdenének.Ezt természetesen egyáltalán nem vállalhatom be!Most a fő szezonban minden ládának mennie kell,nem hagyhatom kihasználatlanul a lehetőséget-de a holtszezonban/télen/egészen biztos hogy a hálókat nagyon hosszú időn át áztatni fogom.Így tavasszal már biztonságos,és garantáltan problémamentes fűtartókkal vághatok neki a dolognak:).Nyilván az áztatott háló biztonságának tesztelésekor néhány gerinctelent segítségül hívok majd,aztán halakat is..látnom kell hogy a megtermelt eleség nemcsak étvágygerjesztő,hanem egészségi kockázatot sem okoz nekik.
De:nevetséges,viszont valós tény hogy a mostani szennyeződés már nem volt olyan számottevő hogy a szúnyoglányokat zavarta volna...szó szerint százszámra voltak petecsomók,de nem engedhettem a követelményeimből,így az összes megsemmisítésre került!Felmerül bennem egy kérdés:vajon amit veszünk azt hasonló lelkiismeretességgel csinálják mint pl.én is?Reménykedem...
A vörös szúnyoglárvával kapcsolatosan nem rossz a gondolatod,de a vízszint mélységének még van egy kritériuma.Nevezetesen az ilyen pokol meleg időszakban mint most is nyilván nagyobb a több víz hőtehetetlensége,és talán lassabban melegszik fel olyan mértékben ami már nemkívánatos..igaz lassabban is hűl vissza.Így igazándiból okosat mondani nem tudnék a témában-de ha kedved van nagyon kíváncsian olvasnám tapasztalataidat!A vörös szúnyoglárva lassabban fejlődik mint a fekete,így hosszabb időn keresztül szolgálhat osztályozás nélkül is ivadékainknak...de kérdés hogy megéri-e célzottan csak vele foglalkozni?A "szüretkor"ugye megbolygatjuk az egész edényzetet,másképpen nem tudnánk az aljzaton élő vörös szúnyoglárvákhoz jutni-szóval nem is tudom,megint csak kísérletezések sorát javaslom.Elképzelhető azonban hogy itt is bevethető a szúnyogháló:egyszerűen pár nehezékkel az aljzatra rögzítve kiemelhetőek vele együtt a vörös lárvák.Ez ötlet csupán...próbálkozni-kísérletezni kell,mert magyar nyelvű olvasnivalót én még nem leltem e témában sajnos/igaz nem is keresőztem még célzottan/.
Nagyon hasznos lenne ha rákeresőznétek mindhárom fajta szúnyoglárva nagyipari tenyésztésének módszereire...időm nem igazán van.A linkeket aztán kitárgyalhatnánk,és közös ötleteinket a mi méreteinkre átültetve megpróbálkoznánk!Jövőre ha körülményeim is úgy engedik sokkal nagyobb méretekben szeretnék itthon tenyészteni ilyen lárvákat,és mindent ami csak megoldható-ehhez azonban még az edényzetet,és az információkat is be kell majd szereznem.
T.:Gábor
zilzol válaszolt #11 13 éve 1 hónapja
Olvastam hogy a műanyag háló valamit engedett. A tépőzáras szúnyoghálót, próbáltad? Én kipróbáltam térelválasztónak akváriumban és semmi gond nem volt vele.
zilzol válaszolt #12 13 éve 1 hónapja
Persze az a jó ha ellenőrzött vízben és védve mindenféle szennyeződéstől próbálunk tenyészteni valamit. A vöröset én alacsony edényben próbálnám és kevés homokot, kvarchomokot szórnék bele hogy tudjanak házat készíteni maguknak.
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #13 13 éve 2 hónapja
Bizony...sőt ez a lárva szinte minden halunknak megfelelő táplálék is egyben!Talán érdemes volna egy erre kihegyezett tenyésztési kísérletet is folytatni,és akár blog formában maradandót alkotni a témából!A vörös szúnyoglárva természetesen tenyészthető otthon nagyobb mennyiségben is-ráadásul az otthoni változatnál az az előny is megvan hogy tudjuk honnan származik,milyen körülmények közül kerül halaink elé!Mint a blog kiegészítésénél is láthatjátok nem sokat lacafacáztam amikor velük etettem...szó szerint nagy vonalakban kézzel "meglögyböltem" őket a vízben hogy kiszabadítsam őket "házukból",leszűrtem,és zutty!A képen is látható hogy az ő "házikójuk"főleg zöld algából és nagyon kevés növényi törmelékből épült föl úgy gondoltam semmi problémát ezzel nem okozhatok...Másként ítélném meg a helyzetet akkor,ha esővizes hordónkból származnának:a lemezhordókba bekerülhet némi föld,kis rozsda is nyilván csak pereg bele,és a belefulladt rovarok tetemei is az aljzatra kerülnek.Ezt a mixet már nem adnám be halaknak.....alapos kimosás után viszont a v.szúnyog lárvákat igen!
Rendkívül jó témák ezek!De gondoljunk bele:ha otthon meg tudjuk oldani az élőeleségek tenyésztését,akkor mind időt,mind pénzt egyaránt megtakarítunk.Ráadásul mindig figyelemmel kísérhetjük az eleségek méretét,a rendelkezésre álló mennyiséget stb...Igaz hogy időre it is szükség van,mert a gondozás,sőt a begyűjtés is idő!De ki ne járt volna már úgy,hogy elment "bolházni",és semmit nem fogott?Ugye ilyenkor pörögnek a kerekek a fejünkben,hogy most mit tegyünk..otthon várnák a halak,mi meg üres planktonhálónkat lóbálva már tudjuk:hiába várják.
Természetesen az otthoni tenyészetek nem válthatják ki teljes egészében a planktonozást-nem versenyezhetünk a természetes vízállások nagyságával,sem pedig az időnkénti gigantikus planktonmennyiséggel.Nem is ez a cél az otthoni pancsolásainkkal...de minek ragozzam,egyre többen ráéreztek az ízére,ugye?:)
Lelkesít hogy egyre többen érdeklődtök a természetes eleségek iránt,sőt:köszönöm hogy megosztjátok tapasztalataitokat!Mindenhez sok sikert!
Végezetül álljon itt a vörös szúnyoglárva összetétele-értelemszerűen a nagyobb adat/az alsó érték/ már szárazanyag tartalomra vetítve jelenik meg.
Víz
87,9 ± 0,26
-
Nyersfehérje
7,6 ± 0,29
55.7 ± 0,28
Nyers zsír
1.3 ± 0,18
9.7 ± 0.3
N-mentes anyagok
2.1 ± 0.64
26.4 ± 0.48
Hamu
1.1 ± 0.25
8.2 ± 0.36

T.:Gábor
Ui.:sorozatosan elfeledem megemlíteni:az otthoni szúnyoglárvás tenyészeteink vize nagyszerű oltóanyagnak bizonyul,ha netán valaki Parameciumot szeretne "Rotringvonásnyi"ivadékainak!
zilzol válaszolt #14 13 éve 2 hónapja
Vörös szúnyoglárvák nálam az udvaron hagyott fagyis edényben voltak és ha azt nézzük milyen kicsi a felület, elég szép számmal. Semmi nem volt benne csak esővíz és amit a szél belehordott vagy az eső fel/bele vert.
Ha valakinek van kedve kísérletezni, szerintem alacsony vízmagassággal eredményesen lehet vörös szúnyoglárvát tenyészteni.
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #15 13 éve 2 hónapja
Figyelem!
Aki fellelkesülve példámon saját maga is otthoni szúnyoglárva tenyésztésbe kezd,annak igen hasznos észrevételem lesz a blogom mai kiegészítése.Nem is sejtettem....
T.:Gábor
toist profilkép
toist válaszolt #16 13 éve 2 hónapja
Nagyszerű blog, a szomszédok fejében pedig mindig érdemes tudatosítani, hogy az a szúnyog máshova is lepetézett volna, így viszont biztos nem fog a petékből vérszívó fejlődni ;)

Mivel Mátéfi már többször is említette a szaporításba történő emberi rásegítést (még egy kép is rémlik, amin pár tucat szúnyog szívja épp a delikvens kezét), gondoltam megemlítem halvány emlékeimet, milyen más lehetőségek vannak "zárt" szúnyoglárva tenyészetre, amely télen is működhet, illetve bevitt tenyészanyag esetén szúnyogoktól mentes helyen (vagy ahol nincs hely több ládának) is jól termelhet, emberi vér nélkül. Hátránya, hogy kisvárosokban, városokban már kevésbé megvalósítható. Sajnos azóta megszakadt a kapcsolat a kedves Eger környéki kollegával, aki mesélt saját tenyészetéről, ezért nincsenek meg a pontos összetevők. Ami biztos: kell hozzá egy tüllel, szúnyoghálóval vagy hasonló sűrű anyaggal körülvett nagyobb doboz/láda, oldalsó (!) bejárattal - azért fontos, mert a felső bejáraton gyorsan kiszöknének a kis jószágok. Ebbe a tenyészanyag, a víz és a növény alaptápláléknak (sajnos nem emlékszem milyen növényt használt). A szaporításhoz és a nőstények etetéséhez nem árt, ha az ember jóban van a környék állattartóival, vagy maga is "vág" időnként, egy kis tálkában, vagy anyagban mehet be a csirke, disznó, marha, nyúl stb vére. Nem mondom, hogy a legegyszerűbb megoldás, viszont elég megbízhatóan termel :)
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #17 13 éve 2 hónapja
Ez helytálló-a pincénk mennyezetén telente több százas tömegben szoktak a tavaszra várni!Mint tudjuk itt telelnek át-már ami a házunkat illeti-,és magam is tapasztaltam hogy a téli ruházat sem akadály.Privilegizált helyzetük van:a pincénk faraktárként,és hőközpontként is funkcionál-így semmiben nem szenvednek hiányt.Megvallom pár télen éppen a nyárra emlékeztető csípéseik okán én bizony kémiai hadviselést folytattam ellenük-Chemotox-,mígnem tavaly már az összeset apródonként "összeszipókáztam" egy DIY rovarszippantóval,és vakrandira invitáltam őket Oryziasaimmal...:D Mondanom sem kell milyen meglepetés volt a halak számára a delicate felkínált "szunyiropi"...Így e télen sem lesz másképpen,viszont már más hal fajok is számíthatnak a meglepetésre!
A blogot megtoldottam mai képeimmel-időnként talán érdemes lesz visszatérni.
T.:Gábor
Mátéfi profilkép
Mátéfi válaszolt #18 13 éve 2 hónapja
Ha jön az ősz leviszed az állományt pincébe, és ha időnként fürdőruciban megeteted őket, akkor egész télen szüretelhetsz is.
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #19 13 éve 2 hónapja
:silly: :silly:
A szomszédok már tudják..sőt gyakorlati bemutatót is többször eszközöltem hogy lássák amit halaim elintézik a dolgokat..de hát erről is írtam már talán!;)
Viszont valóban értékes az észrevételed-a blogban is jelzem a jószomszédi viszony ápolásának mindenek előtti figyelembevételét-így hogy te is ráerősítettél még nyomatékosabb a dolog!
Köszönöm a gratulációt-igazából a te aranyat érő linkek is sokat segítettek ám a tájékozódásban....neked pedig a keresőzéshez kívánok további sikereket!
A farm-ahogy írod-még csak gyermekcipőben jár...jövőre nagyságrendekkel komolyabban kívánok foglalkozni az itthoni eleségtenyésztéssel,és nem csak a szúnyoglárvákkal!Rengeteg energiát takaríthatunk meg azzal ha nem a feldolgozott termékeket etetjük halainkkal..no és persze most nem érintettem a táplálkozásbiológiai,a pénzbeni dolgokat.Végig kell gondolni mindenkinek a saját hobbiját..mennyit tud rááldozni időben és pénzben?Egyébként azt gondolom hogy ha vasvillával is kellene forgatnom a sok cash-t a padláson én akkor is élőznék...egy más világ!Természetesen nem azt mondom hogy jobbak mint a "szupereleségek"-másfélék,és egészen más etetni is velük.
Hhh..nagy levegőt veszek és férfiasan bevallom:szeretek bíbelődni mindennel ami hobbi.Ha egy kicsit bővebben írok-nos ezt is ezzel magyarázhatom!;)
Egy ideig frissítem majd pár képpel a blogot ahogy halad az idő előre,és lassan belecsavarodunk az őszbe-de addig még van időnk!
T.:Gábor
Mátéfi profilkép
Mátéfi válaszolt #20 13 éve 2 hónapja
Jó kis farmot létesítettél. Gratulálok és sok termést! Csak a szomszédok meg ne tudják mert a végén még veled fizettetik meg a szúnyogirtás költségeit.:)
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #21 13 éve 2 hónapja
Képek sajnos nem mennek...de a szokásos helyen megnézhetőek természetesen.
halorxxl.blogspot.hu/2013/07/fekete-szunyoglarva.html
Ahogy nézem holnap jöhet is egy kis upgrade-kelegetnek a fehér vödörbe kitett petecsomók.
T.:Gábor