IKGH C2 szabvány – lándzsfarkú guppik
vidfarkú („C”) főkategória második változatának bírálási szempontjai következnek - a kategóriának megfelelő farokformájú halakat magyarul lándzsa- vagy hegyesfarkú guppiknak nevezzük. Az USA vízitündérei, avagy pár gondolat a szivárványos csellékről
Sok szó esik manapság a klímaváltozásról, az egyre súlyosbodó, ember által okozott természetromboló behatásokról, hiszen sajnos ennek a korszakát éljük, ha akarjuk, ha nem. A föld klímája melegszik és egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve nemcsak a szárazföldi, de a vízi élőhelyek teremtményei is.
IKGH C1 szabvány – lapátfarkú guppik
A kardfarkú („B”) kategória utolsó szereplőjének leírásával jelent meg az utolsó nyomtatott lapszám, így az online cikkezést innen folytatom. Akit érdekelnek az előző standardok, általános bírálási információk, stb, az előző lapszámokat meg tudják még vásárolni. A lapban eddig szereplő tematika szerint tervezem befejezni itt a cikksorozatot.Vissza a vadonba – egy újabb sikertörténet
Az évek során többször is hallottam azt a kritikát, miszerint az ex-situ fajmegőrző programok sikere megkérdőjelezhető, illetve csak „időhúzás” egy faj kiveszése előtt. Természetesen ez nem így van, és immáron több példa is bizonyítja a kihalóban lévő halakkal kapcsolatos munka értelmét.Bleher szivárványhala
Az elmúlt egy-két évtized során a kalászhalak, mint akváriumi díszhalak iránti kereslet ugrásszerűen megnőtt. Ez nem is csoda, hiszen békés, könnyen tartható és mindemellett színpompás fajok tartoznak e csoportba. A kalászhal-alakúak (Atheriniformes) rendje számos családot magába foglal, mind közül a szivárványhalak (Melanotaenidae) családja az egyik legfajgazdagabb. A szivárványhalak közé tartoznak a közismert Melanotaenia és Glossolepis fajok, de a hozzájuk nagyon hasonló, bár kevésbé ismert Chilatherinák is. E cikkben a Chilatherinák egyik gyakrabban tartott fajával ismerkedhetünk meg!
