Az Akvaristák Magyarországi Egyesülete
A L A P S Z A B Á L Y A

Az Akvaristák Magyarországi Egyesülete az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény alapján, a mai napon az egyesület Alapszabályát az alábbi tartalommal fogadta el:

Az Akvaristák Magyarországi Egyesülete (a továbbiakban: Egyesület) Magyarország egész területén törvényesen működő szervezet, mely az akvarisztika népszerűsítésére, szakmai színvonalának emelésére, szakmai és tudományos együttműködésre, ismeretterjesztésre, valamint környezet- és természetvédelmi céllal jött létre, amelyet a tagok önkéntes társulásukkal hoztak létre.


I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1.) A szervezet neve: Akvaristák Magyarországi Egyesülete
Angolul: Hungarian Aquarists Association,
Németül: Ungarischer Aquaristikverein
Megjelölésére használt címszó (rövid neve): AME

1.2.) Székhelye: 1222 Budapest, Dévény u. 36.

1.3.) Működési területe: Magyarország egész területe

1.4.) Alapítás éve: 2004

1.5.1.) Jogállása: Az Akvaristák Magyarországi Egyesülete önálló jogi személy.

1.5.2.) Felügyeleti szerve: Fővárosi Főügyészség

1.6.) Az Akvaristák Magyarországi Egyesülete:
a) nyilvántartott tagsággal rendelkezik;
b) vállalkozási tevékenységet csak nonprofit céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez,
c) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályában meghatározott tevékenységére fordítja,
d) céljainak és feladatainak megvalósítása során az Akvaristák Magyarországi Egyesülete Alapszabályában és Szervezeti és Működési Szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) megfogalmazottakkal összhangban jár el.

1.7) Az Akvaristák Magyarországi Egyesületének céljai:
Az Egyesület céljai az akvarisztika népszerűsítése, szakmai színvonalának emelése; az akvarisztika iránt érdeklődök és az akvarisztika különböző területeivel foglalkozók érdekeinek képviselete, közös tudományos és szabadidős tevékenységeik koordinálása; a környezet-, természet- és állatvédelem, különös tekintettel a vizek világára és a hazai vizek élővilágára; az euroatlanti integráció elősegítése.

1.8) Az Akvaristák Magyarországi Egyesületének tevékenysége:
a) akvarisztikával kapcsolatos észrevételezés illetékes szerveknél, a hatóságok munkájának tevőleges kiegészítése, előmozdítása;
b) tudományos tevékenység, kutatás, szakmai együttműködés;
c) szakmai konferenciák, előadás sorozatok, tanfolyamok és továbbképzések szervezése, lebonyolítása;
d) kapcsolatépítés hazai és külföldi azonos profilú szervezetekkel, hosszú távú együttműködés, közös célok kidolgozása és elérése érdekében;
e) ismeretterjesztés, nevelés és oktatás, ökológiai szemléletformálás;
f) szabadidős és ifjúsági programok szervezése;
g) kapcsolatok kiépítése hasonló törekvésű szervezetekkel, az állam illetékes szerveivel, hogy az akvarisztikai ismeretterjesztés, a környezet- és állatvédelem mind széleskörübbé váljon;
h) az ökológiai és környezetvédelmi szemléletmód hirdetése az akvarisztikán és állatvédelmen keresztül;
i) szaktanácsadás, tenyésztői és fogyasztói érdekvédelem;
j) könyvkiadás, lapkiadás, segédletek és egyéb nyomdai anyagok kiadása, egyéb kiadói tevékenység;
k) könyv- és lapterjesztés;
l) az Egyesület eszközeinek kölcsönzése, bérbeadása;
m) egyesületi akvarisztikai szakkönyvtár és nyilvános internetes tudásbázis létrehozása.


II. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

2.1.) KÖZGYŰLÉS
Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. Az Egyesület tagjai a közgyűlésen tanácskozási és szavazati joggal vehetnek részt. Minden tagnak egy szavazata van. A közgyűlésen a pártoló és a tiszteletbeli tagok, valamint a meghívottak - a zárt ülés kivételével - tanácskozási joggal vesznek részt.

2.1.1.) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az Alapszabály megállapítása és módosítása;
b) az elnök megválasztása, illetőleg visszahívása;
c) a titkár megválasztása, illetőleg visszahívása;
d) az elnökség tagjainak megválasztása, illetőleg visszahívása;
e) a Felügyelő Bizottság elnökének megválasztása, illetőleg visszahívása;
f) a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása, illetőleg visszahívása;
g) a Fegyelmi Bizottság elnökének megválasztása, illetőleg visszahívása;
h) a Fegyelmi Bizottság tagjainak megválasztása, illetőleg visszahívása;
i) az SZMSZ jóváhagyása;
j) a Fegyelmi Szabályzat jóváhagyása;
k) az Akvaristák Magyarországi Egyesületének más társadalmi szervezettel való egyesülésének, illetőleg feloszlásának kimondása;
l) az Alapszabályban vagy az SZMSZ-ben megfogalmazott közgyűlést megillető hatáskör átruházása az Elnökségre, kivéve a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdéseket, melyek az Elnökségre nem átruházhatók;
m) az Egyesület éves költségvetésének elfogadása;
n) az Egyesület ügyintéző szervének (Elnökség) évi beszámolójának elfogadása;
o) a tagdíjfizetés elveinek és a tagdíj mértékének meghatározása;
p) a Fegyelmi Bizottság által hozott határozattal szembeni jogorvoslati kérelmek elbírálása;
q) a tag kizárása ügyében előterjesztett jogorvoslati kérelem elbírálása;
r) bármely egyéb olyan kérdés, amiben a döntést a Közgyűlés magához vonta, illetőleg amiben a kizárólagos hatáskörét megállapította.

2.1.2.) A közgyűlés összehívása
A közgyűlést kötelezően össze kell hívni évenként legalább egy alkalommal; továbbá öt évenként tisztújítás céljából (rendes közgyűlés), továbbá bármikor (rendkívüli közgyűlés), ha azt: az Elnökség tagjainak több mint a fele az ok és a cél megjelölésével írásban kezdeményezi; a tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével írásban kéri; a bíróság elrendeli; a Felügyelő Bizottság indítványozza, legkésőbb a kötelező összehívás okának az elnök - tartós akadályoztatása esetén a helyettesítésére jogosult választott tisztségviselő - tudomására jutásától számított 30 (harminc) napon belül. A közgyűlést szükség szerint az Elnök bármikor összehívhatja.

2.1.3.) A közgyűlés összehívásának rendje
a) A közgyűlést az elnök - akadályoztatása esetén a titkár hívja össze.
b) A közgyűlés kötelező összehívását az elnök, illetőleg az őt tartós távollétében helyettesítő vezető tisztségviselő nem tagadhatja meg, időpontját nem odázhatja el.
c) A közgyűlésre, annak javasolt napirendjét feltüntetve a tagjait írásban kell meghívni. A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés pontos helyét, pontos idejét, javasolt (meghirdetett) napirendjét.
d) A rendes évi közgyűlésre szóló meghívót (értesítést) a kitűzött időpontja előtt legalább 15 (tizenöt), a rendkívüli közgyűlést a kitűzött időpontja előtt legalább 8 (nyolc) nappal kézhez vehetően kell kiküldeni, illetőleg kézbesíteni az egyesületi tag részére. A meghívóval együtt vagy legkésőbb a közgyűlés napját megelőző 8 (nyolc) nappal kézbesíteni kell a javasolt (meghirdetett) napirendhez készült írásbeli előkészítő dokumentumokat (előterjesztések, beszámolók, javaslatok, ajánlások, tájékoztatók, egyéb megvitatásra kerülő dokumentumok). Az értesítés lehetséges módjai: levél, elektronikus levél (e-mail), fax.

2.1.4.) A közgyűlés nyilvánossága, lebonyolításának rendje
A közgyűlés nyilvános. Zárt ülés keretében tárgyalhatja meg az adott napirendet: fegyelmi ügyben; személyi kérdésben (kivéve a tisztségviselők megválasztását és visszahívását), ha ezt az érintett kéri.

2.1.5.) A közgyűlés tisztségviselői
a) Levezető elnök: Akvaristák Magyarországi Egyesületének Elnöke, akadályoztatása esetén a Titkára.
b) Jegyzőkönyvvezető: a Levezető elnök javaslatára a közgyűlés által a jelenlévők közül megválasztott személy.
c) Jegyzőkönyv-hitelesítők: a Levezető Elnök javaslatára a közgyűlés által az Egyesület jelenlévő tagjai közül megválasztott legalább kettő személy.

2.1.6.) A közgyűlés határozatképessége, a határozathozatal rendje, a határozatok nyilvánossága
a) A közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagjainak több mint a fele jelen van és ezt a jelenléti íven sajátkezű aláírásával igazolta.
b) A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg.
c) A közgyűlés az ügyintéző és képviseleti szerveket, valamint a közvetlenül megválasztott tisztségviselőket és az elnökségi tagokat nyílt szavazással választja meg.
d) A közgyűlés minden egyéb kérdésben is nyílt szavazással dönt; kivéve, ha az ügy jellegére és jelentőségére tekintettel a Levezető Elnök titkos szavazást rendel el, illetőleg azt a jelenlévő tagok legalább 10%-a név szerint indítványozza.
e) Titkos szavazás esetén a határozatképesség tekintetében valamennyi, az arra jogosultaktól származó, személyenként egy leadott szavazatot számításba kell venni, a határozathozatal szempontjából az érvénytelen szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni.
f) Határozatképtelenség miatt 1 (egy) órán belül megismételt újabb Közgyűlés a jelenlévő szavazati joggal rendelkező tagok számára tekintet nélkül határozatképes, feltéve, hogy a megismételt közgyűlést azonos napirenddel hívják össze és a szavazati joggal rendelkező tagokat a meghívóban előzetesen írásban figyelmeztették a távolmaradás ilyen következményére.
g) A közgyűlésről minden esetben hangfelvétel is készülhet, valamint arról jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza: a megjelent és szavazati joggal rendelkező tagok számát és névsorát (jelenléti ív); a napirend szerint tárgyalt kérdések rövid összefoglalását (a megtárgyalt írásbeli dokumentumokat a Jegyzőkönyv másolatához csatolni kell); az elfogadott határozatok pontos szövegét az évszámmal tört sorszámot is feltüntetve; valamint a leadott szavazatok számát és ezek arányát („igen”; „nem”; „tartózkodás” szerint); az ülésen elhangzottak lényegét, a hozzászólók nevének feltüntetésével. A Jegyzőkönyvet a Levezető elnök és a Jegyzőkönyv-vezető aláírja, a kettő megválasztott Jegyzőkönyv-hitelesítő kézjegyével hitelesíti. A Jegyzőkönyv(ek)be, az írásbeli felvételét és hitelesítését követően bármely tag betekinthet, illetőleg a határozatokról másolatot (Jegyzőkönyv-kivonatot) kérhet.
h) A határozatokról az Egyesület nyilvántartást vezet, amelybe - kérésére - bármely tag betekinthet. Az Egyesület működésére valamint szolgáltatásai igénybevételének módjára, továbbá a beszámolóira vonatkozó határozatokat nyilvánosságra hozza, a tagok számára betekintésre hozzáférhetővé teszi.
i) A közgyűlés alapszabályszerű lebonyolításáért a Levezető elnök felel, aki a közgyűlés rendjét jogosult és köteles fenntartani. E hatáskörében: megnyitja a közgyűlést, szünetet rendel el, berekeszti azt; megállapítja a határozatképességet; ismerteti a meghirdetett napirendet, felkéri azok előadóit, előterjesztőit; megadja a szót, megvonja azt; összegzi, megfogalmazza, szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat; megállapítja a szavazás eredményét, kimondja a határozatokat. A közgyűlés rendjének fenntartása érdekében: egy-egy napirenden belül korlátozhatja a hozzászólások, kérdések számát, azok időtartamát; a közgyűlés rendjét, illetőleg az Egyesület tekintélyét sértő magatartást tanúsító személy(eke)t rendreutasítja; ismételt rendzavarás esetén javaslatot tehet az ülés felfüggesztésére, illetőleg azt, aki a közgyűlés rendjét figyelmeztetés ellenére ismételten megzavarja, javaslatot tehet a Közgyűlés részére, hogy a rendbontót meghatározott időre vagy véglegesen utasítsák ki a teremből.

2.2.) ELNÖKSÉG
Az Elnökség a közgyűlés által megválasztott 5 fő tisztségviselőből – elnök, titkár, 3 fő elnökségi tag - álló ügyintéző és képviseleti szerve, amely - átruházott hatáskörében - két közgyűlés között az Egyesület döntéshozó, irányító és vezető testületi szerve. Az Elnökség tagjait a közgyűlés 5 (öt) évre, de legfeljebb a következő tisztújító közgyűlésig választja meg. Az Egyesület elnöke, titkára és az elnökségi tagok megbízatásuk lejártával újraválaszthatók.

2.2.1.) Tanácskozási és szavazati jog:
Az Elnökség ülésein az elnök, a titkár és az elnökségi tagok tanácskozási és szavazati joggal vesznek részt és egy-egy szavazattal rendelkeznek. Az elnökségi ülések állandó, tanácskozási jogú résztvevői a Felügyelő Bizottság elnöke, és a Fegyelmi Bizottság elnöke, valamint az Elnökség ülésein tanácskozási joggal vehetnek részt a pártoló és tiszteletbeli tagok és a meghívottak az adott napirend tekintetében.

2.2.2.) Az Elnökség hatásköre, tevékenysége:
a) Működésének az Alapszabályban nem rendezett részletes ügyrendi rendelkezéseit az Egyesület az SZMSZ-ben szabályozza.
b) Önállóan, saját testületi felelősségére dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe;
c) döntéseiről, tevékenységéről a Közgyűlésnek számol be;
d) dönt a tagok, az ifjúsági tagok, valamint a pártoló és a tiszteletbeli tagok felvételéről;
e) a Fegyelmi Bizottság javaslata alapján dönt a tagok, az ifjúsági tagok, a pártoló és a tiszteletbeli tagok kizárásáról.
f) Tagjait az Egyesület vagyonával történő gazdálkodás terén fokozott felelősség terheli;
g) tagjai e tevékenységüket díjazás nélkül végzik, a tevékenységükkel összefüggésben felmerülő igazolt kiadásaik megtérítésére igényt tarthatnak.
h) Feladatai ellátásához, szükség esetén, szakértőt kérhet fel.
i) Beszámoltatja a tisztségviselőket a munkájukról.
j) Bizalmatlansági indítványt terjeszthet a közgyűlés elé az elnök, a titkár, az elnökségi tag(ok)visszahívására.

2.2.3.) Az Elnökség ülései:
a) Az Elnökség ülései általában nyilvánosak. Zárt ülés keretében tárgyalhat az Elnökség fegyelmi ügyben, illetve személyi kérdésben, ha ezt az érintett kéri.
b) Az elnök - akadályoztatása esetén a Titkár, - hívja össze szükség szerint, de legalább háromhavonta.
c) Ötévenként a tisztújítás céljából megtartott tisztújító rendes közgyűlést követő 30 (harminc) napon belül tisztújítás céljából kötelezően össze kell hívni, továbbá 30 (harminc) napon belül soron kívül: ha azt a tagjainak legalább egyharmada írásban kéri; az ügyész felhívására, valamint a 2.2.2. j.) pontban leírtak szerint benyújtott és a közgyűlés által elfogadott bizalmatlansági indítvány esetén soron kívül, de legkésőbb az elfogadásától számított 30 (harminc) napon belül.
d) Üléseire, azok javasolt napirendjét feltüntetve az Elnökség tagjait írásban kell meghívni a tervezett ülés napját legalább 8 (nyolc) naptári nappal megelőző kézbesítéssel. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés pontos helyét, pontos idejét, javasolt (meghirdetett) napirendjét.
e) Az ülésről minden esetben hangfelvétel is készülhet, valamint arról Jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza: a megjelent és szavazati joggal rendelkező tagok számát és névsorát a meghívottakéval együtt (Jelenléti ív); a napirend szerint tárgyalt kérdések rövid összefoglalását (a megtárgyalt írásbeli dokumentumokat a Jegyzőkönyv másolatához csatolni kell); az elfogadott határozatok pontos szövegét az évszámmal tört sorszámot is feltüntetve azok végrehajtásának határidejével és a felelős(ök) nevével együtt; valamint a leadott szavazatok számát és ezek arányát („igen”; „nem”; „tartózkodás” szerint; a határozat ellen tiltakozó(ka)t név szerint is feltüntetve, ha ezt igényli(k); az ülésen elhangzottak lényegét, a hozzászólók nevének feltüntetésével. A Jegyzőkönyv(ek)be, az írásbeli felvételét és hitelesítését követően bármely tag betekinthet, illetőleg arról másolatot kérhet.
f) Az elnökségi üléseken hozott határozatokról az Egyesület nyilvántartást vezet, amelybe - kérésére - bármely tag betekinthet. A tagságra vonatkozó határozatokat az elnök - akadályoztatása esetén a titkár - körlevélben közli az érintettekkel, az ülést követő 15 (tizenöt) naptári napon belül.

2.2.4.) Az Elnökség üléseinek tisztségviselői:
a) Levezető elnök: Az Egyesület elnöke, akadályoztatása esetén a titkára.
b) Jegyzőkönyv-vezető: a Levezető elnök javaslatára az Elnökség által a jelenlévők közül megválasztott személy.
c) Jegyzőkönyv-hitelesítők: a Jegyzőkönyvet az elnök (távollétében az Elnökség jelenlévő tagjai közül megválasztott legalább kettő személy), valamint a titkár kézjegyével hitelesíti.

2.2.5.) Határozatképesség, a határozathozatal rendje:
a) Az Elnökség határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagjainak több mint a fele jelen van és ezt a jelenléti íven sajátkezű aláírásával igazolta;
b) határozatait konszenzussal (közfelkiáltással) hozza, vita esetén szavazást kell elrendelni, amelynek során egyszerű szótöbbséggel dönt; szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
c) Az elnök, a titkár, az elnökségi tagok, valamint bármely más, a közgyűlés által megválasztott tisztségviselő visszahívására irányuló bizalmatlansági indítványnak a közgyűlés elé terjesztéséhez az Elnökség valamennyi szavazati joggal rendelkező tagjai legalább 2/3-ának (kétharmadának) részvételével ülésező és a jelenlévők legalább 2/3-ának (kétharmadának) titkos szavazás keretében érvényesen leadott „igen” szavazata szükséges.
d) Az Elnökség minden egyéb kérdésben nyílt szavazással dönt; kivéve, ha az ügy jellegére és jelentőségére tekintettel az Elnök titkos szavazást rendel el, illetőleg azt a jelenlévő tagok legalább 1/3-a (egyharmada) név szerint indítványozza.
e) A szavazati joggal rendelkező jelenlévők több mint felének szavazata kell: az Elnökség ügyrendjének megállapításához és módosításához; az éves költségvetési javaslat és az éves beszámoló-javaslat (mérleg) meghatározásához; az Elnökség által választott tisztségviselő visszahívásához; az Elnökség tagjának, illetőleg az Akvaristák Magyarországi Egyesületének pártoló vagy tiszteletbeli tagjának kizárásához.
f) Titkos szavazás esetén a határozatképesség tekintetében valamennyi, az arra jogosultaktól származó, személyenként egy leadott szavazatot számításba kell venni, a határozathozatal szempontjából az érvénytelen szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni.
g) Az ülés szabályszerű lebonyolításáért a Levezető elnök felel, aki az ülés rendjét jogosult és köteles fenntartani. E hatáskörében: megnyitja az ülést, szünetet rendel el, berekeszti azt; megállapítja a határozatképességet; ismerteti a meghirdetett napirendet, felkéri azok előadóit, előterjesztőit; megadja a szót, megvonja azt; összegzi, megfogalmazza, szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat; megállapítja a szavazás eredményét, kimondja a határozatokat. Az ülés rendjének fenntartása érdekében: egy-egy napirenden belül korlátozhatja a hozzászólások, kérdések számát, azok időtartamát, az ülés rendjét, illetőleg az Egyesület tekintélyét sértő magatartást tanúsító személy(eke)t rendreutasítja, ismételt rendzavarás esetén felfüggesztheti az ülést, illetőleg azt, aki az ülés rendjét figyelmeztetés ellenére ismételten megzavarja, meghatározott időre vagy véglegesen kiutasítja a teremből.

2.3.) FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG
Az Akvaristák Magyarországi Egyesületének közgyűlése Felügyelő Bizottságot hoz létre, amely a vezető szervektől (Elnökség) elkülönült 3 (három) tagból álló felügyelő szerv. Elnökét és tagjait a közgyűlés választja meg 5 (öt) évre, de legfeljebb a következő tisztújító közgyűlésig. A Felügyelő Bizottság (a továbbiakban: FEB) elnöke és tagjai megbízatásuk lejártával újraválaszthatók.

2.3.1.) Feladatai és hatásköre:
a) A FEB az ügyrendjét maga állapítja meg;
b) tapasztalatairól a Közgyűlésnek számol be;
c) ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során: a vezető tisztségviselőktől jelentést kérhet, a szervezet munkavállalóitól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, betekinthet az Egyesület könyveibe és irataiba, azokat megvizsgálhatja;
d) a FEB Elnöke az Egyesület Elnökségének ülésein állandó meghívottként, tanácskozási joggal vehet részt;
e) az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatja, és annak összehívását kezdeményezi, ha arról szerez tudomást, hogy: az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel;
f) összehívja az intézkedésre jogosult vezető szervet (közgyűlés, Elnökség), ha annak összehívására az FEB indítványára, annak megtételétől számított harminc napon belül nem került sor;
g) haladéktalanul értesíti a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha az elnökség vagy a közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg;
h) ellenőrzi a pénzügyi tevékenységek szabályainak betartását, az Akvaristák Magyarországi Egyesületének vagyonával történő gazdálkodást.

2.3.2.) A Felügyelő Bizottság ülései:
a) A Felügyelő Bizottság ülései nyilvánosak.
b) Az üléseket a Felügyelő Bizottság elnöke hívja össze szükség szerint, de legalább háromhavonta.
c) Üléseire, azok javasolt napirendjét feltüntetve a Felügyelő Bizottság tagjait írásban kell meghívni a tervezett ülés napját megelőző legalább 8 (nyolc) naptári nappal megelőző kézbesítéssel. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés pontos helyét, pontos idejét, javasolt (meghirdetett) napirendjét.
d) Az ülésről minden esetben hangfelvétel is készülhet, valamint arról Jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza: a megjelent és szavazati joggal rendelkező tagok számát és névsorát a meghívottakéval együtt (Jelenléti ív); a napirend szerint tárgyalt kérdések rövid összefoglalását (a megtárgyalt írásbeli dokumentumokat a Jegyzőkönyv másolatához csatolni kell); az elfogadott határozatok pontos szövegét az évszámmal tört sorszámot is feltüntetve azok végrehajtásának határidejével és a felelős(ök) nevével együtt; valamint a leadott szavazatok számát és ezek arányát („igen”; „nem”; „tartózkodás” szerint; a határozat ellen tiltakozó(ka)t név szerint is feltüntetve, ha ezt igényli(k); az ülésen elhangzottak lényegét, a hozzászólók nevének feltüntetésével. A Jegyzőkönyv(ek)be, az írásbeli felvételét és hitelesítését követően bármely tag betekinthet, illetőleg arról másolatot kérhet.
e) A Felügyelő Bizottság ülésein hozott határozatokról az Egyesület nyilvántartást vezet, amelybe - kérésére - bármely tag betekinthet. A határozatokat a FEB elnöke körlevélben közli az érintettekkel, az ülést követő 15 (tizenöt) naptári napon belül.

2.3.3.) A Felügyelő Bizottság üléseinek tisztségviselői:
a) Levezető elnök: A Felügyelő Bizottság elnöke.
b) Jegyzőkönyv-vezető: a Levezető elnök javaslatára a Bizottság által a jelenlévők közül megválasztott személy.
c) Jegyzőkönyv-hitelesítők: a Jegyzőkönyvet a FEB elnöke, valamint a FEB egy tagja kézjegyével hitelesíti.

2.3.4.) Határozatképesség, a határozathozatal rendje:
a) A FEB határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagjainak több mint a fele jelen van és ezt a jelenléti íven sajátkezű aláírásával igazolta;
b) határozatait konszenzussal (közfelkiáltással) hozza, vita esetén szavazást kell elrendelni, amelynek során egyszerű szótöbbséggel dönt.
c) Az ülés szabályszerű lebonyolításáért a Levezető elnök felel, aki az ülés rendjét jogosult és köteles fenntartani. E hatáskörében: megnyitja az ülést, szünetet rendel el, berekeszti azt; megállapítja a határozatképességet; ismerteti a meghirdetett napirendet, felkéri azok előadóit, előterjesztőit; megadja a szót, megvonja azt; összegzi, megfogalmazza, szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat; megállapítja a szavazás eredményét, kimondja a határozatokat. Az ülés rendjének fenntartása érdekében: egy-egy napirenden belül korlátozhatja a hozzászólások, kérdések számát, azok időtartamát, az ülés rendjét, illetőleg az Egyesület tekintélyét sértő magatartást tanúsító személy(eke)t rendreutasítja, ismételt rendzavarás esetén felfüggesztheti az ülést, illetőleg azt, aki az ülés rendjét figyelmeztetés ellenére ismételten megzavarja, meghatározott időre vagy véglegesen kiutasítja a teremből.


2.4.) FEGYELMI BIZOTTSÁG
Az Egyesület tagjai közül Fegyelmi Bizottságot hoz létre, amely a vezető szervektől (Elnökség) elkülönült - 3 (három) tagból álló - fegyelmi szerv. Elnökét és tagjait a közgyűlés választja meg 5 (öt) évre, de legfeljebb a következő tisztújító közgyűlésig. A Fegyelmi Bizottság (a továbbiakban: FB) elnöke és tagjai megbízatásuk lejártával újraválaszthatók.

2.4.1.) Feladatai és hatásköre:
a) A Fegyelmi Bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg;
b) kidolgozza az Akvaristák Magyarországi Egyesületének Fegyelmi Szabályzatát és az Elnökség egyetértésével a Közgyűlés elé terjeszti;
c) tapasztalatairól és határozatairól a Közgyűlésnek számol be;
d) az Fegyelmi Szabályzat keretei között ellenőrzi az Egyesület tagjainak és tisztségviselőinek alapszabályszerű működését (magatartását). Ennek során az Alapszabályba ütköző cselekmény alapos gyanúja esetén: a tagoktól és a vezető tisztségviselőktől tájékoztatást vagy felvilágosítást, illetőleg jelentést kérhet, az FB Elnöke az Egyesület elnökségi ülésein állandó meghívottként, tanácskozási joggal részt vehet; fegyelmi eljárásának eredményeként elmarasztaló vagy felmentő határozatot hoz, továbbá arról, illetőleg a kizárásra vonatkozó javaslatáról az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatja; fegyelmi (etikai) elmarasztaló határozatával szemben emelt jogorvoslati kérelmet az ügyben keletkezett iratokkal és írásbeli észrevételeivel a közgyűlés elé terjeszti.

2.4.2.) A Fegyelmi Bizottság ülései:
a ) A Fegyelmi Bizottság ülései nyilvánosak.
b) Az üléseket a Fegyelmi Bizottság elnöke hívja össze szükség szerint.
c) Üléseire, azok javasolt napirendjét feltüntetve a Fegyelmi Bizottság tagjait írásban kell meghívni a tervezett ülés napját legalább 8 (nyolc) naptári nappal megelőző kézbesítéssel. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés pontos helyét, pontos idejét, javasolt (meghirdetett) napirendjét.
d) Az ülésről minden esetben hangfelvétel is készülhet, valamint arról Jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza: a megjelent és szavazati joggal rendelkező tagok számát és névsorát a meghívottakéval együtt (Jelenléti ív); a napirend szerint tárgyalt kérdések rövid összefoglalását (a megtárgyalt írásbeli dokumentumokat a Jegyzőkönyv másolatához csatolni kell); az elfogadott határozatok pontos szövegét az évszámmal tört sorszámot is feltüntetve azok végrehajtásának határidejével és a felelős(ök) nevével együtt; valamint a leadott szavazatok számát és ezek arányát („igen”; „nem”; „tartózkodás” szerint); a határozat ellen tiltakozó(ka)t név szerint is feltüntetve, ha ezt igényli(k); az ülésen elhangzottak lényegét, a hozzászólók nevének feltüntetésével. A Jegyzőkönyv(ek)be, az írásbeli felvételét és hitelesítését követően bármely tag betekinthet, illetőleg arról másolatot kérhet.
e) A Fegyelmi Bizottság ülésein hozott határozatokról az Egyesület nyilvántartást vezet, amelybe - kérésére - bármely tag betekinthet. A határozatokat a Fegyelmi Bizottság elnöke körlevélben közli az érintettekkel, az ülést követő 15 (tizenöt) naptári napon belül.

2.4.3.) A Fegyelmi Bizottság üléseinek tisztségviselői:
a) Levezető elnök: A Fegyelmi Bizottság elnöke.
b) Jegyzőkönyv-vezető: a Levezető elnök javaslatára a Bizottság által a jelenlévők közül megválasztott személy.
c) Jegyzőkönyv-hitelesítők: a Jegyzőkönyvet a FB elnöke, valamint a FB egy tagja kézjegyével hitelesíti.

2.4.4.) Határozatképesség, a határozathozatal rendje:
a) A FB határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagjainak több mint a fele jelen van és ezt a jelenléti íven sajátkezű aláírásával igazolta;
b) határozatait konszenzussal (közfelkiáltással) hozza, vita esetén szavazást kell elrendelni, amelynek során egyszerű szótöbbséggel dönt.
c) Az ülés szabályszerű lebonyolításáért a Levezető elnök felel, aki az ülés rendjét jogosult és köteles fenntartani. E hatáskörében: megnyitja az ülést, szünetet rendel el, berekeszti azt; megállapítja a határozatképességet; ismerteti a meghirdetett napirendet, felkéri azok előadóit, előterjesztőit; megadja a szót, megvonja azt; összegzi, megfogalmazza, szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat; megállapítja a szavazás eredményét, kimondja a határozatokat. Az ülés rendjének fenntartása érdekében: egy-egy napirenden belül korlátozhatja a hozzászólások, kérdések számát, azok időtartamát, az ülés rendjét, illetőleg az Egyesület tekintélyét sértő magatartást tanúsító személy(eke)t rendreutasítja, ismételt rendzavarás esetén felfüggesztheti az ülést, illetőleg azt, aki az ülés rendjét figyelmeztetés ellenére ismételten megzavarja, meghatározott időre vagy véglegesen kiutasítja a teremből.

2.5.) KÉPVISELÖK

2.5.1.) Az Egyesület képviselői:
a) Elnök: Az Akvaristák Magyarországi Egyesülete reprezentatív képviselője.
b) Titkár: Az Akvaristák Magyarországi Egyesülete reprezentatív képviselője az Elnök mellett és annak helyettesítése során; az Akvaristák Magyarországi Egyesülete adminisztratív képviselője. Felügyeli az Egyesület ügykezelését, iratkezelését, személyes adat- és titok-kezelésének rendjét. Intézkedések tekintetében, a tisztségviselők a szükséges és elégséges mértékben a tartós akadályoztatásra irányadó szabályok szerint helyettesítik.

2.5.2.) Összeférhetetlenség:
A vezető szerv (közgyűlés, Elnökség) határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül; vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

2.5.3.) Az Akvaristák Magyarországi Egyesülete képviselete és jegyzése:
a) Az Akvaristák Magyarországi Egyesülete harmadik személyek irányában, a bíróság és más hatóságok előtt a 2.6.1. pontban felsorolt választott vezető tisztségviselők képviselik, illetőleg jegyzik. E jogkörükben közvetlenül járnak el személyesen: az elnök egy személyben önállóan, a titkár egy személyben önállóan.
b) Az Akvaristák Magyarországi Egyesületét az elnök akként jegyzi, hogy a kézzel vagy géppel előírt, előnyomott vagy előnyomtatott Akvaristák Magyarországi Egyesülete neve alá a hiteles aláírási címpéldány szerint a teljes nevét önállóan írja.
c) Az Akvaristák Magyarországi Egyesületét a titkár akként jegyzi, hogy a kézzel vagy géppel előírt, előnyomott vagy előnyomtatott Akvaristák Magyarországi Egyesülete neve alá a hiteles aláírási címpéldány szerint a teljes nevét önállóan írja.

2.5.4.) Kötelezettségvállalás és utalványozás az Egyesület nevében:
a) Az Akvaristák Magyarországi Egyesülete nevében, a terhére kötelezettségvállalást jelentő bármilyen alakiságú és tartalmú szerződést, illetőleg jognyilatkozatot - ide értve különösen a bankszámla feletti rendelkezést is - az elnök és a titkár ír alá.
b) Az Akvaristák Magyarországi Egyesülete nevében, a terhére kötelezettségvállalást jelentő bármilyen alakiságú és tartalmú szerződés, illetőleg jognyilatkozat alapján, valamint a vezető szervek (közgyűlés, Elnökség) határozatának végrehajtása körében utalványozási jogot gyakorolnak az elnök és a titkár együttesen.

III. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA

3.1.) A tagsági viszony típusai:
1. Rendes tagság
2. Pártoló tagság
3. Tiszteletbeli tagság
4. Ifjúsági tagság

3.1.1) A rendes tagság feltételei:
Az Akvaristák Magyarországi Egyesülete rendes tagként olyan 18. életévét betöltött természetes személy tagot ismeri el, aki tagfelvételét írásban kérte, és írásban nyilatkozik, hogy tagként magára nézve az Egyesület Alapszabályát, SZMSZ-ét, egyéb szabályait kötelező érvényűnek tekinti, valamint a tagdíjat megfizeti. A rendes tag tanácskozási, javaslattételi és szavazati joggal részt vehet az Akvaristák Magyarországi Egyesülete rendezvényein, ülésein. A közgyűlésen egy szavazattal rendelkezik.

3.1.2) A pártoló tagság feltételei:
Pártoló tag lehet mindenki (minden természetes és jogi személy), aki(amely) anyagi hozzájárulásával vagy egyéb tevékenységével elősegíti az Akvaristák Magyarországi Egyesülete célkitűzéseinek megvalósítását, és a közgyűlés vagy az elnökség határozataival annak nyilvánítja. A pártoló tag tanácskozási, javaslattételi joggal részt vehet az Akvaristák Magyarországi Egyesülete rendezvényein, ülésein.

3.1.3) A tiszteletbeli tagság feltételei:
Tiszteletbeli tag lehet minden természetes és jogi személy, akit (amelyet) az Elnökség határozatával annak nyilvánít. A tiszteletbeli tag tanácskozási, javaslattételi joggal részt vehet az Akvaristák Magyarországi Egyesülete rendezvényein, ülésein.

3.1.4) Az ifjúsági tagság feltételei:
Ifjúsági tagok lehetnek a 18. életévet be nem töltött természetes személyek. Az ifjúsági tag tanácskozási, javaslattételi és szavazati joggal vehet részt az Akvaristák Magyarországi Egyesülete rendezvényein, ülésein. Az ifjúsági tag életkorának megfelelő tisztségre választható, ez a tisztség képviselettel nem járó tisztség lehet. Az ifjúsági tag a rendes tagok számára megszabott tagdíj 60%-át (hatvan százalék) köteles megfizetni.

3.2.) A tagsági viszony megszűnik:
a) a tag halálával.
b) a tag kilépésével. A kilépési szándékot írásban kell bejelenteni az Egyesület Elnökségének.
c) törléssel. Törlésre akkor kerül sor, ha a tag egy évet meghaladóan nem fizeti meg a tagsági díjat, annak ellenére, hogy a díjfizetési késedelméről az Egyesület Elnöksége írásban tájékoztatta és a tagsági díj megfizetésére felhívta. Tag törlésére az Egyesület Elnöksége jogosult. Az elnökségi kizárási határozat ellen a tag 15 napon belül a közgyűléshez fordulhat jogorvoslatért.
d) ha a jogi személy tag jogutód nélkül szűnik meg.
e) tag kizárásával. Tag kizárására akkor kerülhet sor, ha a tag az Alapszabály rendelkezéseit súlyosan megsérti. Kizárásra az Elnökség jogosult, a kizáró határozat ellen a tag 15 napon belül a közgyűléshez fordulhat jogorvoslatért, ezen túlmenően pedig a közgyűlés határozata ellen 30 napon belül bírósághoz fordulhat.


IV. AZ EGYESÜLET TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

4.1.) A tagok jogai:
a) A tagok jogai egyenlők.
b) A tagok részt vehetnek az Akvaristák Magyarországi Egyesülete rendezvényein,
c) betekinthetnek az Akvaristák Magyarországi Egyesülete irataiba (a tagnyilvántartás kivételével), a közgyűlési, valamint elnökségi ülések jegyzőkönyvébe (emlékeztetőibe),
d) részt vehetnek - tanácskozási, javaslattételi joggal - az elnökség és a bizottságok ülésein,
e) részt vehetnek az Akvaristák Magyarországi Egyesülete által szervezett képzéseken, szakmai továbbképzéseken,
f) megilleti a jogvédelem, ha a feladatai során jogsérelem vagy joghátrány éri,
g) az Akvaristák Magyarországi Egyesülete bármely szervének jogsértő határozata ellen - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - bírósági eljárást kezdeményezhet,
h) az Akvaristák Magyarországi Egyesülete tagjai önkéntes társulásán alakuló szervezeti formákat hozhatnak létre az Egyesületen belül. Szekciók: konkrét tematika alapján, minimum 8 fő esetén. Helyi csoportok – minimum 5 fő esetén.

4.2.) A tagok kötelességei
A tag köteles megtartani a jogszabályokban, az Akvaristák Magyarországi Egyesülete Alapszabályában és egyéb szabályzataiban előírtakat, ezen belül: folyamatosan vegyen részt az Egyesület munkájában, tevékenységében; feladatait a tőle elvárható módon teljesítse; a birtokába került egyesületi vagyontárgyakat a jó gazda gondosságával óvja és a lehetőség szerint gyarapítsa; e vagyontárgyak használatával összefüggésben anyagi és jogi felelősség terheli; fizesse a közgyűlés által megállapított tagsági díjat; tanúsítson az Akvaristák Magyarországi Egyesülete tagjához méltó magatartást.


V. A EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

Az Akvaristák Magyarországi Egyesülete a rendelkezésére álló vagyoni eszközökkel, a közgyűlés által jóváhagyott költségvetés szerint gazdálkodik.

5.1.) Az Egyesület bevételei:
a) Az Akvaristák Magyarországi Egyesülete bevétele lehet a tagoktól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól nonprofit céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány;
b) az Egyesület nonprofit tevékenységének folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
c) az Egyesület nonprofit tevékenységéhez kapcsolódó vállalkozási tevékenységéből származó bevétel;
d) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
e) az Egyesület eszközeinek kölcsönzéséből, bérbeadásából származó bevétel;
f) a tagdíj;
g) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel;
h) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel. rendezvények bevételei,
i) meghatározott célokra eszközölt gyűjtések bevételei,
j) egyéb bevételek.

5.2.) Az Egyesület vagyona:
a) Az Akvaristák Magyarországi Egyesülete vagyona lehet készpénz és egyesületi bankszámlán elhelyezett összeg,
b) ingó és ingatlan vagyon.

5.3.) Az Egyesület bevételeinek felhasználása, nyilvántartása:
a) Az Akvaristák Magyarországi Egyesülete gazdálkodó (vállalkozási) tevékenysége nyomán létrejövő nyereség kizárólag az Alapszabályban meghatározott célok, feladatok teljesítésére használható fel.
b) Az Akvaristák Magyarországi Egyesületének, mint nonprofit szervezetnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.
c) Megszűnés esetén az Akvaristák Magyarországi Egyesülete tartozásainak kiegyenlítése után fennmaradt vagyonról - annak hovafordításáról - a közgyűlés dönt.
d) Az Akvaristák Magyarországi Egyesülete Elnöksége mindenkor a hatályos pénzügyi és számviteli jogszabályok rendelkezései szerint gazdálkodik, a jóváhagyott költségvetés alapján.

5.4. Az Egyesület költségei:
a) a nonprofit tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
c) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
d) a nonprofit és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.

5.5. A beszámolási szabályok:
Az Akvaristák Magyarországi Egyesülete köteles éves beszámolót készíteni.

5.6.) Egyéb, a gazdálkodással kapcsolatos rendelkezések:
a) Az Akvaristák Magyarországi Egyesülete tartozásaiért saját vagyonával felel. Tagjai a tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
b) Az Akvaristák Magyarországi Egyesülete elnöksége munkájának és gazdálkodása szakszerűségének, törvényességének biztosítása érdekében - mellékfoglalkozásban, vagy másodállásban, vagy vállalkozási szerződéssel - szakértőt alkalmazhat.

5.7.) Az Egyesület beérkezett támogatásának elosztása és elszámolási rendje:
a) Az Akvaristák Magyarországi Egyesületéhez beérkezett támogatások elosztásáról és felhasználásáról a Közgyűlés dönt.
b) Az Akvaristák Magyarországi Egyesülete által nyújtott pénzbeli támogatásokról a támogatásban részesült tag köteles, a támogatás odaítélésekor megállapított határidőre - a támogatott nevére kiállított számlamásolat egyidejű benyújtásával - elszámolni.


VI. A TAGDÍJ

A tagok az általuk befizetett tagdíjjal is hozzájárulnak az Akvaristák Magyarországi Egyesülete működéséhez. A mindenkori tagdíj mértékét az Egyesület rendes évi közgyűlése állapítja meg.


VII. AZ EGYESÜLET MEGSZÜNÉSE

Az Akvaristák Magyarországi Egyesülete megszűnik feloszlással, más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, feloszlatással, illetőleg megszűnésének megállapításával.


VIII. ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

1./ A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg a további vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

2./ Az Egyesület Alapszabályát az alapító tagok a Budapesten, 2004. február 12. napján tartott alakuló közgyűlése az AME/0001/2004 számú határozattal jóváhagyta.

Bejelentkezés a hozzászóláshoz

Naptár

March 2024
M T W T F S S
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
Bejelentkezés