Már több mint négy éve nincs köztünk Gábor. Már több mint négy éve, hogy égi akváriumokban hobbizik. Hiányzik! Arra gondoltunk, hogy munkásságát megőrizzük az utókornak (már amit lehet, mert a hosszú tartalmas beszélgetéseket mindenki magában hordozza). A családja beleegyezésével közzétesszük a blogjában megjelentetett írásokat (bár megvan még a blog, de a sorsabizonytalan). Szerencsére termékeny volt, szeretett írni! Fogadjátok szeretettel az elsőt (aztán majd jön sorban a többi is)!

Járdánházi cserepes - 2012. július 5.

Tiszteletem, sziasztok!

Már sokan érdeklődtetek egy régebbi blogommal kapcsolatosan, így most ismét feltöltöm. Hátha most sikerül.

Jópáran tudjátok rólam, hogy szabályos hívőjük vagyok algázóimnak, így most a részükre pár évvel ezelőtt kreált, és azóta ezer százalékos sikerrel alkalmazott búvó-ikrázóhelyet mutatom be nektek.

Természetesen én is kísérleteztem sokat: volt kókuszhéjból készített barlangocska - sőt még függesztett "galériát" is készítettem nekik. Aztán lapos kövekből szabályos ancivárat raktam nekik össze, de van eredeti anciikráztató cserepem is, amit anno boltokban lehetett kapni. Aztán mondanom sem kell: mindenfajta üreges tégla is próbálta betölteni a szerepet, amit neki szántam - kevéske sikerrel. Valahogy mégis mindig balul ütött ki a dolog: vagy nem oda ikráztak, vagy széttúrták a környezetet is egy jobb ívóhely reményében. Én pedig sokszor csak reménykedhettem benne, hogy lesznek porontyaik.

Voltak is rendszeresen, de a sok-sok malőr közepette kevéske sikerrel dicsekedhettem. A végső elhatározást egy szerencsétlen vitorlás attack előzte meg: csodás vitorlásaim jólesően csipegették az akvárium egy távolabbi sarkában öszegyűlt hatalmas szikzacskós kis ancikákat. Más alkalommal a több féle műanyag csőből kreált odúkból rúgták ki a hímjeim az ikracsomót..

Nem akarom feleslegesen húzni tovább az időtöket, magam is a nyugodt és higgadt emberek közé tartozom.

Tehát vásároljunk 11 és 13 cm-es cserepeket, majd rajzoljuk be őket:

Aztán egy sarokcsiszolóba fogott gyémántkoronggal -esetleg a kőzetvágó is megteszi- daraboljuk, majd kézbevett csiszolóvászonnal sorjázzuk-gömbölyítsük le az éleket:

De vigyázzunk:a sarokcsiszoló férfias szerszám,a közben keletkező por miatt a szabadtéri munkavégzést, a repkedő cserépszilánkok miatt pedig mindenképpen védőszemüveget javaslok.Ha minezzel készvagyunk,még egy-egy furatot helyezzünk el a peremhez közel,így majd egy alkalmasan meghajlított dróttal ellenőrizhetjük:mi történt a cserép alatt..

A fúrás nem igényel ütvefúrót-nem is ajánlom-én ezért állványos fúrón adtam neki 8-as furatokat.Közönséges csempefúró gyönyörűen viszi,ne alkalmazzunk nagy nyomóerőt mert könnyen elrepedhet!Az alá fogott fának is fontos szerepe van:segít pozícióban tartani,és alátámasztja a peremet.

Ha ezzel is megvagyunk,így néz ki:

Aztán mint a képaláírás is jelzi,még egy mozdulat,és kész!

Tehát egy pár cserépből azonnal kettő fedezékünk lesz,ráadásul a kis cserepecskéből is egy szegmensünk marad!Rá akkor lesz szükségünk,mikor a párját ikrával telten kivesszük keltetni..:)
Semmiféle módon nem kell összekötni-ragasztani,pontosan azért van két darabból hogy a hím tetszőlegesen kikotorhassa az aljzatot alóla,biztosítva a megfelelő rést.
Felületi kezelésre sem kell gondolnunk,kár is volna ezt a természetes anyagot elrontani bármivel..Az ikrák kitűnően tapadnak a felületén,és a "hapsianci" tökéletesen védheti a bejáratot.
De akkor minek két darab egymás fölé?Jogos a kérdés..A hím a két cserép közötti részen őrködik mikor nem az ikrákat gondozza,valahogy így:

Látszik is a jobb felső sarokban,hogy van mitől védenie a "várat",mert termetes vitorlások lopakodnak a friss kaviárra éhesen.Na csak lopakodjanak...A hím innen lesi árkus tekintettel:van esetleg ikrával telt nőstény a háremben?Amennyiben igen,akkor becsalogatja őt,és a videóim között szemlélhető vehemens ívás közepette íme az eredmény:

Kívánom mindannyiótoknak a sikeres szaporítását kedvenceimnek,mert anciból sosem elég.. Amennyiben kérdésetek,észrevételetek van,szivesen állok rendelkezésetekre:
Gábor