A hazai boltokban egyre többet találkozhatunk ezzel a szép, márványos mintájú, kis testű rákkal, melynek barna, kék, zöld színváltozata ismert. Bár még nem egyértelműen besorolt faj, de a legvalószínűbb, hogy egy Cambaridae. Mexikóból vagy az Amerikai Egyesült Államok déli részéről származhat, mivel nagy hasonlóságot mutat az ott őshonos fajokkal.
Barna változat
A legnagyobb bizonyíték, hogy mint a többi Cambaridae-nek, neki is megvan az annulus ventralis szerve, mely a spermatároló funkciját tölti be, ill. hogy a rákpestist okozó Aponomyces astacii nem okoz benne túl nagy kárt. A legtöbb márványrák tulajdonosa zavarba jön attól, hogy a rákja, habár hosszú ideig egyedül tartotta, egyszer csak bepetésedik. Bár a Cambaridae család nőstény egyedei képesek a hímek spermacsomagjait hónapokig tárolni az annulus ventralis segítségével, ez az eset mégis teljesen más. Ebből a fajból ugyanis még - mind külföldi, mind magyar tenyészetekben végzett vizsgálatok során- nem találtak hím egyedet. Hogy lehetséges ez mégis? Ebben az esetben a magyarázat nem egyszerű.
Petés nőstény
A szűznemzés az a folyamat, amikor az egyedfejlődés csak a petesejtből indul meg hímivarsejtek részvétele nélkül, tehát a petesejt megtermékenyítés nélkül válik zigótává. Az állatvilágban a partogenezis meglehetősen elterjedt, különösen rovaroknál /méhek, levéltetvek, botsáskák/, de tudósok állítása szerint a partogenezis rákoknál eddig még nem bizonyított. A partogenezis mindenek előtt olyan környezetben lelhető fel, ahol abban az időpontban megfelelő szexuális partner nem található. Az is bebizonyosodott, hogy ez a rák nem hermafrodita, mint ahogy ez is fennálló lehetőség volt. A hímnőseknek van hím és női nemi szervük is, ill. ezek az egyedek mindkét nemüket egyszerre vagy egymás után fejlesztik ki. Ennél a ráknál viszont az összes megvizsgált állat minden fejlődési fázisban tisztán nőstény volt.
Kék színváltozat
A Márványrák végleges nagysága 10-12 cm, az akvárium vizének megfelelő hőmérséklete 10-30Cfok - bár ez a rák kevesebbet is eltűr, akár vékony jégréteg alatt is elél - a kémhatása 6.5-8 PH. A víz keménységére általában nem érzékeny, egyes tenyésztők szerint lágy vízben kékes színezetet vesz fel. 10 egyedet 100 literes medencében sikerrel tarthatunk, de a medence méreténél jóval fontosabb a megfelelő búvóhely kialakítása. A búvóhelyeket készíthetjük műanyag csövekből de megfelel a minden díszállat-kereskedésben kapható fatörzset mintázó üreges kerámia is. Rákunk már 4-5 hónapos korában ivaréretté válhat és 8-10 hetes ciklusokban viszonylag nagyszámú 20-120 ivadékot hordhat ki magán. Etetése az elmászást követő első 1-2 hétben sórákkal, (fagyasztott) ciklopsszal történhet. 1-2 cm-es korában már etethetjük szúnyoglárvával, tubifexszel, grindállal. Természetesen, mint minden Astacidae, ez a faj is mindenevő, így tartó akváriumába növényeket betelepíteni nem érdemes, hiszen rövid időn belül rákjaink összaprítják, megeszik azokat.
Nem ajánlott természetes tóba elengedni, mert potenciális hordozója lehet a rákpestis kórokozójának, így veszélyeztetheti a többi Európában honos fajt.
Mivel ez a rák ilyen problémamentesen szaporodik, és minden környezethez meglehetősen hamar igazodik, máris sok akvaristának problémát jelent az utódok elhelyezése, melyek gyorsan fejlődnek és szaporodnak.Társítani csak nagyobb testű halakkal lehet, de ekkor gondoskodni kell a megfelelő számú búvóhely kialakításáról.
