Agy nélküli hal Skócia partjainál
2011-ben állami támogatással végzett, 5700 négyzetkilométerre kiterjedő kutatás során rábukkantak Skócia legnagyobb kékkagyló-telepére, és találtak egy „arc és agy nélküli halat” is.
Lándzsahal Fotó: Andrew Want/ Herriot Watt University
A munkában a Skóciai Nemzeti Természetvédelmi Hivatal és az edinburgh-i Heriot-Watt Egyetem kutatói vettek részt: egyebek közt víz alatti videofelvételeket és 3D fotókat készítettek, s akusztikus méréseket is végeztek.
A legyezőkagylók telepeit Argyll közelében, Loch Lynne-ben fedezték fel
Fotó: Graham Saunders/ Scottish Natural Heritage
A nyugati partvidék közelében legyezőkagylókat találtak: a 48 cm hosszúra is megnövő puhatestűek Skócia legnagyobb kagylói. A Small-szigetek környékén száznál is több tengeri fajt figyeltek meg. Az Orkney-szigeteken lévő Tankernessnél pedig rábukkantak a történelem előtti időkből itt maradt, „arc és agy nélküli” lándzsahal egy példányára is.
A ritkán szem elé kerülő állatot az első gerincesek mai képviselőjeként tartják számon. A hátában gerinchúr húzódik végig, de nincs egyértelműen felismerhető arca, sem pedig agya.
A nagy kékkagyló legkiterjedtebb skóciai telepét az észak-skóciai Noss Head közelében fedezték fel. Az 50 évig is elélő puhatestűek stabilizálják a tengerfeneket, s ezzel más fajok számára is élőhelyet teremtenek.
Susan Davies a Skót Nemzeti Természetvédelmi Szervezet egyik vezetője szerint a skót tengerek „fantasztikus kincset” jelentenek. Mint mondta: „E felmérések eredményei segítenek abban, hogy fenntartható módon kezeljük vizeinket, s a jövő nemzedékei is élvezhessék az egészséges és változatos tengeri környezet kínálta előnyöket.”
Forrás: BBCNews
Érzékeli az árnyékot a vak hal
A tudósok fölfedezték, hogy a barlangi vaklazacok lárvái észlelik a fölöttük lévő árnyékot és a sötét folt felé úszva keresnek menedéket. Masato Yoshizawa, az amerikai College Parkban lévő Marylandi Egyetem tudósa, a kutatás vezetője elmondta, hogy meglepődtek az eredményen, hiszen ezek a halak évmilliók óta örök sötétségben élnek.
A fiatal vaklazacoknál megtalálhatók a szem egyes csökevényes alkotórészei, amelyek az állat idősebbé válásával még tovább degenerálódnak. Nincs bennük azonban semmiféle fényérzékeny pigment. Ráadásul, amikor Yoshizawa eltávolította a szem maradványait, a halak akkor is reagáltak az árnyékra.
A kutatók fölfedezték, hogy a viselkedést a tobozmirigy irányítja, amely fényérzékeny szerv, néha „harmadik szem”-ként is emlegetik. Ebben a mirigyben található a rodopszin nevű fényérzékeny színanyag, és ha ezt a szervet eltávolítják, megszűnik az árnyékra adott reakció.
Yoshizawa véletlenül fedezte föl a vaklazacok árnyékreakcióját, amikor az akváriumukat tisztították. „Amikor egy pipettát vittünk föléjük, észrevettük, hogy a lárvák az általa vetett árnyékfolt felé úsznak.” A tudósok fölismerték, hogy a lárvák pont úgy vonzódnak a fölöttük elhaladó árnyékhoz, mint a rokon látó fajok.
A hal tobozmirigye talán azért nem csökevényesedett el, mert a fényérzékelésen kívül melatoninnal is ellátja a szervezetet, ez pedig kulcsfontosságú szaporodási és időszakos növekedési hormon. A mirigy két szerepe – hormongyártó üzem és fényérzékelő szerv – szorosan kapcsolódik. Ezért a kutatók arra következtetnek, hogy a szervezet melatonin-utánpótlásának fenntartására ható szelekciós nyomás erősebb volt, mint azon mutációk passzív felhalmozódásának hatása, ami a tobozmirigy fényérzékelő képességének elvesztéséhez vezethetett volna.
Néha még a barlangban is jól jöhet a fényérzékelő képesség. A barlangok tetején előfordulhatnak fényt beeresztő lyukak, rések. A lárvák számára hasznos, ha észlelik és elkerülik ezeket a helyeket, mert itt jobban veszélyeztetik őket a látó ragadozók.
Jim Bowmaker, a látópigmentek evolúciójával foglalkozó angol tudós a következőket fűzte az eredményekhez: eddig is sok bizonyíték szólt amellett, hogy a tobozmirigy nem fölösleges a gyengén fejlett látású állatokban (például a mélytengeri halakban), de hiányzott ennek ilyen frappáns demonstrálása.
Sziasztok!
Először is aki mind kezdőként , mind szakavatottként szeret otthon barkácsolgatni, annak ajánlom e, rövid, ám de tömör kis bejegyzésem. Sajnos azt kell hogy tapasztaljam hogy olyan árakon lehet akvárium bútorokat kapni hogy az már valami vicc, és azt tegyük hozzá hogy némelyiknek lóg az ajtaja, sérült az élfólja stb.. sorolhatnám a hibákat. De ezzel nem is lenne olyan nagy probléma mindaddig amíg ki nem fizetjük a 20- sokszor 50 ezer forintos állványt ,( a hibákat csakis a kicsomagolásnál veszik észre a vevők) valaki mer reklamálni , valaki meg úgy van vele hogy mindegy jó ez.
Na a lényeg az ha van otthon valakinek egy régi vasaló, ( ne az édesanyád ill. a párod zsír új vasalóját nyúld le mert annak nem fognak örülni). Egy jóképű fúró, és egy csavarbehajtó ( jó a hagyományos csavarhúzó is csak csillagfejű legyen)
És a lényeg a bútorlap . Készítesz egy rajzot (Számítógépen v. papíron) méreteket kiírod .(részben törölve - szerk.)
Ha megszerkeszteted lerajzoltad , és minden méret stimmel, és a pénz is megvan rá akkor irány a legközelebbi bútórlapszabászat. Általában ha nincs sok munkájuk akkor még aznap megvan de valamikor 2-3 nap is lehet. A lényeg az hogy annyi pénzt tudunk így megspórolni , hogy akár még új halacskákat esetleg egy kis technikai fejlesztés is belefér a költségvetésbe. A Fő lényeg ha nagyon bonyolult bútort is tervezünk akkor sem kerül 10-15 ezer forintnál többe mindennel együtt. Egy átlag akvárium bútort kb- 5000 Ft-ból simán meg lehet csinálni.
Természetesen a világítás az már kicsit más tészta. És ha az elektronikához nem értünk akkor inkább szakemberre bízzuk , mert megrázó élményben lehet részünk ha valamit elrontunk.
Viszont még menőbb lehet az a bútor ha pár köldökcsapot,vagy lemellót azért adsz neki..sőt nem árt láthatatlan helyeken vasalatokkal is megerősíteni ha nagyobb medencéről van szó.
Nem említed amit feltétlenül jó lenne:az ilyen bútorok hátlapja is ugyanebből az anyagból kell hogy legyen,mert a hagyományos "gagyi" szekrények hátfalánál alkalmazott 3-4mm vastag farostlemez ide nem jó..Ennél a darabnál a hátfal is jelentős súlyt visel,és a merevítést is részben megoldja.
Csak magánvéleményem:az készítsen bútort akinek nem célja a későbbi bővítés;)Egy állványon van hely-én azokat használom:)!
T.:Gábor
Valami oknál fogva kevesen írogatnak e kedves kis érdekes sügér fajról.
Előfordulása, India állóvizei , gyenge sodrású folyói.
Tudományos neve: Badis badis ( Labrus badis, Badis buchanani )
Tartása: Minimum 60 literes akváriumban tartsuk, 60 literenként egy pár ideális. Szereti, ha medencéjét sűrűn beültetjük növényekkel , gyökerekkel, és rengeteg búvóhellyel (felfordított virágcserép, kövekböl összeállított barlang stb). Aljzatnak megfelel a (2-3mm) kavics vagy homok. 22-24°C fokos, 6-18nk keménységű vízben érzi jól magát. Ha használunk motoros belső szűrőt akkor azt a legkisebb fokozaton üzemeltessük mert nem szeretik az erős víz mozgást . A vízet 4-5 naponta frissítsük fel tiszta , állott csapvízel (nem pedig úgy mint azt sokan csinálják hogy a frissen csapbol kiengedett vizet beboritják az akváriumba , ami többet árt mint használ) én 10-15%-ot cserélek 5 naponta és szépen fejlődnek és egészségesek. Ha valakinek nem megoldható hogy külön tartsa akkor nyugodt szívvel belerakhatja a társas akváriumba is, jól megfér a többi békés hallal (guppik, plattik, neonhalak és egyéb kisebb lazacfélékkel. Táplálékként inkább élő eleséget biztosítsunk számára, mert enélkül elég lassan fog fejlődni. Napközben ritkán lehet látni az akváriumban, de ez elfogadható mert éjszaka aktív, az etetését is lámpaoltás előtt érdemes megejteni. A felnőtt hím példányok élénk kék szinűek és kifli alakúak
, míg a nőstények barnás színűek, sötétebb függőleges csíkokkal a testükön. A halak hangulata befolyásolja a szinüket. Az idegen hímek néha összekapnak, torzsalkodnak egymással, kárt nem tesznek magukban. Miután eldőlt a rangsor, a domináns hím gyönyörű kékké váltja színét, míg a vesztes hím színe inkább a nőstényére hasonlít.
Ha tenyészteni szeretnénk minimum 6 darabot vegyünk belőlük mert így biztos hogy akad majd egy tenyészpárunk. Egy hím akár több nősténnyel is képes leívni.
A megfelelő a 24-26 fokos hőmérsékletű vízben hamar párt választanak, ha a vizet részben lecseréljük friss vízre akkor általában elkezdenek ívni. A cserép barlanghoz úszó nőstényt a hím kifeszitett úszókkal várja és csalogatja be az ívó helyre. A hím színe ekkor a legintenzívebb, míg a nőstényé fakó lesz. A nőstény a cserép falára , tetejére rakja az ikrákat. A hím itt nem az ikrákon csúszva termékenyít, hanem ívás közben a nőstényre görbülve az úszóinak erős mozgatásával hajtja az ikrákra a spermát. Az ívás eredménye akár 200-300 barna ikra is lehet, ez elég szép eredmény. De a számok ne tévesszenek meg senkit mert még felnevelve nincsenek. A hím gondozza az ikrákat. Kelési idő 3-4 nap , az elúszás kb ugyan ennyi. Na innentől kezdve pedig senki ne próbálja meg száraz por kajával etetni a piciket mert szomorú élményben lesz része, ugyanis nem hajlandók megenni. Emiatt gondoskodjunk megfelelő menyiségű élő eleségről, egy naposnál nem régebbi sórák, nauplius, papucsállatka stb. etetésével viszonylag gyorsan fejlődnek. 
folyt...
fotó : saját
|
Bejelentkezés
