Halál az Amazonasra?
2012. május 14. 11:40
A világ három legnagyobb természetvédelmi és érdekképviseleti szervezete összefogott, hogy egy korábban soha nem látott méretű, 22 millió embert maga mellé állító kezdeményezést hívjon életre az Amazonas őserdejének megmentéséért. A WWF, a Greenpeace és az Avaaz petícióban szólítja fel Dilma Rousseff brazil elnököt az ország kormánya által elfogadott erdőtörvény vétójára.
A három szervezet egybehangzó véleménye, hogy az erdőtörvényben tervezett változtatások drámai hatással lehetnek az amazonasi őserdőre nézve. Az Avaaz által indított petíciót eddig 1,7 millió ember írta alá, azonban ez a szám percről percre növekszik. A cél, hogy 22 millió csatlakozóval megmutassák, az Amazonas védelme globális kérdés.
Rousseff elnök asszony eddig nem nyilatkozott arról, milyen lépést tervez a törvénymódosítással kapcsolatban. A természetvédelmi szakemberek szerint kizárólag egy teljes vétó jelentene védelmet a brazíliai erdőknek, ami a globális éghajlat szempontjából is kulcsfontosságú. Az elnök április 25-én kapta meg a törvényjavaslatot, és május 25-ig van lehetősége teljes, vagy részleges vétóra vagy a legrosszabb esetben arra, hogy jóváhagyja a törvény módosítását.
„Az elmúlt évtized során Brazília elképesztő eredményeket ért el az erdőirtások mértékének csökkentésében. Tisztában vagyunk vele, hogy Rousseff elnök asszonyra nagy politikai nyomás nehezedik azok részéről, akik a rövid távú hasznot szem előtt tartva felégetnék az egész őserdőt, de arra kérjük, álljon ki határozottan az erdő védelme mellett, amely létfontosságú Brazília és a világ jövője számára is.” – mondta Jim Leape, a WWF International igazgatója.
A Brazíliai Alkalmazott Gazdaságtudományi Kutató Intézet becslése szerint, ha a törvényjavaslatot elfogadják, az 76,5 millió hektár erdőveszteséget jelentene, ami további 28 milliárd tonna szén-dioxid légkörbe jutását eredményezné.
„A brazil lakosság több mint 80 %-a ellenzi a törvény elfogadását, és világszerte emberek milliói támogatják őket a petíció aláírásával. Rousseff elnök asszonynak döntenie kell, aláírja az Amazonas halálos ítéletét, vagy megmenti a Föld tüdejét, és ezzel szinte nemzeti hőssé válik.” – mondta Ricken Patel, az Avaaz igazgatója.
A három szervezet azt is kifogásolja, hogy az új törvényben nem szerepel még az illegális fakitermelés büntetése sem.
Ha támogatni szeretné a három szervezet kezdeményezését, írja alá a petíciót itt:
http://www.avaaz.org/en/veto_dilma_global/?slideshow
Forrás: WWF
Én csatlakoztam ehhez a peticióhoz mert ugyebár nem kéne enyhiteni a törvényeket a fakitermelés , és a haszon miatt, és azért aki ezt a törvényjavaslatot kitalálta megkérdezném hogy ugyanmár mennyit ér meg neki a föld tüdejének kiirtása és hogy mennyivel tömték meg a zsebeit .
Sajnos ha ez igy folytatodik tovább azon kivül amik nálunk akvaristáknál vannak mind vadonbefogott mint akváriumban szaporitott halak , teljesen eltünnek a szabad természetböl.
Ezt az egész erdőirtást nem mi hanem az unokáink és talán ha nekik lesznek gyerekei azok fogják meginni a levét , mi emberek saját magunk teszük tönkre földünket és miért is? Miért van több jogunk itt élni mint azoknak az élőlényeknek amiket napi szinten pusztitunk és sodrunk a kihalás szélére. Ezen sok embernek elkéne gondolkoznia és nem csak jókedvűen eldobálni mindenféle vegyi és egyébb hulladékot. A 88 -as AME lapszámba található egy igen hasznos cikk ami engem lelkes akvaristát is még jobban inspirál a környezet tudatosságra.
Az ismerősöm elmondása szerint, egy őr (policia ahogyan ő mondja) kb. egy millió hektár ellenőrzését végzi, ezt kellene felügyelnie. Amit csak a vízi utakon tudnak némileg megvalósítani. Elmondása szerint az esély szinte a nullával egyenlő. Találtak olyan kiirtott erdőrészt ahol már több mint egy évtizede szántottak/vetettek/arattak szóját külföldi cégek. Természetesen illegálisan. Megveszik a politikusokat kilóra, majd a megszerzett "engedélyek" birtokában mehet a szabad rablás. Mindig csak egy kisebb részt (pár ezer, százezer) hektárt szakítanak ki az erdőből, ami sajnos többé már nem lesz erdő. Az erdők lassan el fognak fogyni. Vajon a máshol már betiltott peszticidek - amit ezeken a területeken használnak - mikor fogják teljesen megmérgezni a folyamrendszereket? A sok higanytól amit az aranymosók használnak, mikor omlik össze a vízi ökoszisztéma? Én úgy gondolom, hogy hamarosan! Elvész a biodiverzitás és majd néhány cég etet bennünket a génmanipulált monokultúrában termesztett/tenyésztett és a teljes ellenőrzésük alatt tartott szabadalmi díjakkal megterhelt technológiával.
Köszi Szotyi, hogy felhívtad a figyelmemet!
a kisördög bennem bújik..olyannyira keveset hallani Szibériáról,a tundrák világáról.Vajon ott mi lehet a helyzet környezetvédelmileg?Talán ez a vidék hasonlítható legjobban az Amazonas környékéhez-már megközelíthetetlenség,gyér lakottság tekintetében.Bár itt az éghajlat totálisan más természetesen-de vajon mi a helyzet az Ob-Irtis-Jenyiszej környékén?
Mi halazók pedig olyan szemmel is kövessük az Amazonas melletti történéseket,hogy bár hihetetlenül messze van tőlünk,de az ottani természetrombolás minden bizonnyal kihatással lesz a mi világunkra-Európára-is!
Megvallom igen sajnálom az ottani embereket..gondolom a saját fenntartásuk érdekében is kénytelenek mikropénzért elherdálni a jövő kincseit.DE:egyáltalán nem vagyok toleráns..sőt önző módon azt mondanám:keressenek más pénzkereseti lehetőségeket,és most jön a java:semmiképpen ne engedjék meg hogy külföldi tőkés csoportok a könnyen jövő profitjuk érdekében saját környezetük hosszú távú tönkretételét eszközöljék ki!Lapátra a felelőtlenekkel...
Azt hiszem még a Greenpeace is elcsodálkozna a bennem lévő indulatok láttán.
Csodás hogy kiteregeted a szennyest Szotyika...mi emberek a legbutábbak vagyunk-saját életünket tesszük lassan lehetetlenné
.T.:Gábor
Az elkövetkező húsz évben a folyókon 151 erőmű építését tervezik, amelyek mindegyike több mint két megawatt áramot fog termelni. Ezek a beruházások mind az Amazonas-medence folyóhálózatát, mind az esőerdőket veszélyeztetik - állapították meg a washingtoni Center for Environmental Law kutatói a Die Welt című német lap internetes kiadásának ismertetése szerint.
Egyelőre mindössze 48 ilyen léptékű duzzasztógát létezik az Amazonas andokbeli vízgyűjtőjében. Az újonnan tervezett erőművek a hat legnagyobb mellékág közül ötöt érintenek, elsősorban Peruban és Ecuadorban, valamint Bolíviában és Kolumbiában. A legnagyobb terhelés a perui Maranón folyón várható 81 tervezett erőművel, amelyek közül hat több mint ezer megawatt áramot hivatott előállítani.
A világ legbővízűbb folyamának fő mellékágai közül csak a kolumbiai Putumayo folyót nem érintik a tervek. A kutatók értékelése szerint az energetikai beruházások 47 százaléka fokozott hatást fog gyakorolni a környezetre. Negyven erőművet közvetlenül őslakosok települései mellé terveztek. A halak a folyón felfelé tartó vonulása várhatóan zavart szenved, ahogy az üledék víz által szállítása is. Az erdők területét nemcsak az elárasztás csappantja majd meg, hanem a közlekedési utak és villamos vezetékek építését bevezető irtások is.
(Fotó: NASA/GSFC/JPL, MISR Team)
Ecuador, Peru és Bolívia 2020-ig összesen 7000 megawatt kapacitással rendelkező erőmű építését tervezi. Az Amazonas-medence esése Brazíliában csekélyebb, ezért ott nem annyira kifizetődő duzzasztógátakat létrehozni. Ezt ellensúlyozandó Brazília azzal támogatja építésüket a szomszédos országokban, hogy majd energiát vásárol tőlük. Brazília maga is tervez gátakat az Amazonasra, mint amilyen például a Belo Monte: a mai napig vitatott erőmű a világ harmadik legnagyobbja lesz, ha megépül. Több tízezer embert kellene még addig áttelepíteni.
A kutatók szerint - akik észrevételeiket a PLoS One című internetes folyóiratban fejtették ki részletesen - sürgős feladatnak mutatkozik, hogy a duzzasztógátakat globálisan, nemzetközi szinten tervezzék meg a folyóhálózatra gyakorolt hatást is figyelembe véve. Úgy vélik, hogy a gátak "környezetbarát" renoméját is felül kellene vizsgálni. Szerintük az a nemzetközi finanszírozási rendszer, amelynek keretén belül az ipari országok klímavédelmi céljaik egy részét a szegényebb államokban végrehajtott klímabarát projektek által teljesítik, a jó szándék ellenére, veszélybe sodorhatja az esőerdőket és a trópusi folyókat.
A teljesség igénye nélkül:világosan leírja,hogy Európát három megyényi napelemmel totálisan el lehetne látni elektromos árammal...a világot pedig az országunk területénél valamivel nagyobb területűvel.
Akkor most kinyírjuk magunkat és az élővilágot pár gigavállalkozás hasznáért?Nem kellene inkább a mostani energiákat erre fordítani?
Másik halálom a hőerőművek..a gázos fűtés..meg hasonlóak:(.
A rozzant Ladám után elektromosra váltok-kb 20 év múlva ha élek addig;)
T.:Gábor
www.guardian.co.uk/environment/gallery/2...re=388811252&index=7
T.:Gábor
think.transindex.ro/?tag=belo-monte
Belo Monte..rémálom,mint ahogy annyian meg is erősítik-és most nem a magamfajta tucatemberre gondolok.De azért van isten..miközben olvastam,azonnal beugrottak a hazai vízi erőművek,és azok hatásai az ökoszisztémára.
De csak röviden:miért kell pontosan a Föld tüdejét,és legjelentősebb folyamrendszerét meggyalázni?Kikötözném magam az első dózer elé-ha megoldás lenne!
Hol vannak az árapály,és a hullám mozgási energiáját hasznosító projektek?Értem én..az nem annyira nyereséges,meg még gondolkozni kellene rajta.Ez megy nekünk embereknek..a rombolás,vagy az oktalan építés:(.
Megjegyzem hogy a kép már igen régi lehet,hiszen azóta sokkal több út,rettentően agresszív fakitermelés csúfítja azt el amit lehet évmilliókon át a természet kialakított.Tudom-tudom...kell az a fránya szója,meg a szarvasmarháknak a hely...hogy aztán még egy kört futhassunk a mai élelmiszerek minősége miatt.
Kipusztulunk magunk miatt...meg is érdemeljük,csak minél hamarabb!Elnézést..
T.:Gábor:blush:
Az utóbbi időben egyre több ismerősömtől hallom, hogy mostanság elég nehéz és körülményes minőségi élő eleséghez: tubifex-hez, vízibolhához jutni a díszállat kereskedésekben. És ezt én is tapasztalom sajnos.
A giliszták szaporitásához nem kell más mint a következők:
a,- 50-60 literes tejesláda, vagy valami hasonló müanyag tároló eszköz.
b,- 10 kg kerti műtrágya és vegyszermentes kertiföld ( 1:1 arányban öszekeverve ) zöld frissen vágott fűvel.
c,- giliszta oltás,
Gilisztát én úgy szereztem be hogy kimentem sötétedéskor, jól belocsoltam a fűvet ,majd vártam kb 3 órát hogy legyen elég idejűk kimászni a talajbol
. Na ekkor fogtam egy zseblámpát és irány gilisztát vadászni ( jókat röhögött a párom mikor probáltam kihuzogatni a grinyokat a földböl néha egészben néha meg kettészakadt girnyok jöttek,( ami értelemszerűen a tenyésztéshez már nem ideális.) Csak épp girnyokat tegyünk a komposztba mert az elpusztult állatok hamar bedöglesztik az egész müveletet.
d,- etetéshez én maradék zöldségféléket ( saláta, zeller , fejeskáposzta, gyümölcsdarabok ) használok ami eddig kifejezetten jó hatással van mind a girnyokra mind pedig a halaimra is. Néha nem árt egy két gerezd fokhagymával megspékelni a zöldségféléket amiket a giliszta falucskába bedobunk, mert hát ha a halacska nem is eszi meg a fokhagymát még darabolva sem, a girnyo igen és igy jobban adagolható a halaknak is.( Nálam ez bevált és soha semmi problémám nem volt eddig a girnyokkal) Aktivan kb 1,5-2 honap alatt szaporodnak el úgy hogy kényelmesen etetni lehessen belölük.
Etetés elött jól át kell mosni őket , én egy liters beföttes üvegbe engedek kb 3 deci vizet és az átmosott girnyokat ebbe rakom majd neki esek egy botmixerrel ( amiröl se édesanyám, sem pedig a párom nem tud ) ,
majd ha készen vagyok, és megfelelő méretűre kaszabolta a botmixer a girnyokat, egy ugynevezett levesszűrővel ( na erröl sem tudnak ) leszűröm a girnyo darabkákat és már mehet is a coryaimnak, vitorlásoknak, lazacoknak és az anciknak, szóval minden halacska imádja .
Kedves Triops! Ha ezt észlelem nem adok nekik arról a lapról többet- de műanyag vágólapnak valóm van 1-2 évtizedre való.Triops beküldte:
halőrxxl beküldte:
Triops! Majd én! Ráadásul műanyaglapon amit el is lehet mosni makulátlanul. Egyébként számottevő mennyiségről van szó, ezért filózom más gyorsabb megoldásokon is.
T.- :Gábor
Kedves Gábor! A műanyaggal az a gond, hogy sokat használva belekeverednek a műanyag darabkák a kajába.
Üdv.: Triops
T. :Gábor
Még korai és hideg is van, DE van egy jó módszer. Műanyag fóliát terítek a füves területre, lehet szürke vagy fekete (csak átlátszó ne legyen). Széleit lesúlyozom deszkákkal. Ha túl száraz a terület, nem árt egy kis locsolás. 1-2 nap múltával óvatosan felhajtom és kezdődhet a vadászat. Legjobb mindkét összeragadt példányt megragadni és óvatosan húzni: megnyúlik, ennek következtében elvékonyodik és kihúzható a járatából.
Ui.: Talán jó lehet az átlátszó fólia is (még nem próbáltam), de akkor éjjel kell gyűjteni, mert nappal nem jönnek elő.
halőrxxl beküldte:
Triops! Majd én! Ráadásul műanyaglapon amit el is lehet mosni makulátlanul. Egyébként számottevő mennyiségről van szó, ezért filózom más gyorsabb megoldásokon is.
T.- :Gábor
Kedves Gábor! A műanyaggal az a gond, hogy sokat használva belekeverednek a műanyag darabkák a kajába.
Üdv.: Triops
Egyébként ez az ötlet nem tűnik rossznak mások számára sem: a kenyérszeletelő pengét be lehet szerezni, abból kell egy füzért készíteni egy tengelyen, melynek végeit fogva máris gurgatható a körpengesor.
Triops beküldte: Halőrxxl!
"Zsilettpengesornál jobb gilisztadarabolót eddig még nem találtak ki. Az etetni kívánt méret a pengék közti távolság és egy guriga keményfa bütüjén darabolom; nem szálkásodik."
Triops! Majd én! Ráadásul műanyaglapon amit el is lehet mosni makulátlanul. Egyébként számottevő mennyiségről van szó, ezért filózom más gyorsabb megoldásokon is.
T.- :Gábor
Zsilettpengesornál jobb gilisztadarabolót eddig még nem találtak ki. Az etetni kívánt méret a pengék közti távolság és egy guriga keményfa bütüjén darabolom; nem szálkásodik. Ma is volt szerencsém egy kupac kerti avar alól pár darabhoz.
Nyáron nagyobb mennyiségű harmatgilisztát száratok műanyag szúnyoghálón. Kávédarálóban porfinomságúra őrlöm. Ivadékok natúr kapják, felnőttek száraztáp keverékben.
Más: Egy kis rosé bor maradt a kerti asztalon az üveg alján és tele lett elhullott legyekkel ebben a tavaszi napsütésben.
Egész nyugodtan hidd el hogy ha volna számomra más kielégítő és gyors megoldás, akkor nem feccölnék be körkésekbe + esztergályoztatásba 10-12 ezrest. De sajnos nekem úgy tűnik elkerülhetetlen...
T. :Gábor
...és ha belefőznéd galuskába, mint a májat? tudom az már nem élőeleség, sokat veszít az értékéből.
A fekaférgekkel mi lett? az nem jött be?
Talán írtam már hogy ugye számottevő mennyiségről van /lenne/ szó, de ha sikerül megtalálnom a módszert akkor nagyon sikeres lehet. Eddig telenként számos diszperzites vödörben tároltam el gilisztákat a pincénkben, ezekből szedegettem ki a felhasználásra váró menyiséget. A gilisztákat én nedves fű vagy télen széna között mindig kimászattam, nem mintha a béltartalom egészségügyi gond lenne halaim számára, hanem a feldolgozásuk miatt is inkább! Kissé gyomorforgató ugyan, de direkt a nagy giliszták darabolására vásároltam egy legkisebb méretű húsdarálót /5-ös méret/, amit párszor használtam is, de jaj istenem....ha kell megiszom a frissen kiengedett vért is akár, viszont ezt a gilidarálást nem csípem.
Utána mindig el kell mosni alaposan a darálót, a gilisztadarabkákat átmosni szintén szükséges stb...valamit ki kell találnom, így nem akarom már csinálni! Számomra nem megoldás az apró giliszták utáni kutatás napi szinten, kokonok keltetése haladatlan számomra...DE: az ember esze azért van hogy használja, ezért kezdetekben bevetettem a horgászollómat mely "többsoros ollóként" ismeretes, de vele nem tudtam nekem és halaimnak megfelelő méretre aprítani a gilisztákat! Bár horgász etetőanyag készítésére kiváló, coryjaim azért mégsem akkorák.
Szóval ez megbukott, ugyan így a tubi vágásához használt üveglap-olló párosítás is. De nem adtam fel, hiszen anno én is használtam pengesoros vágót ugyan így tubi aprításhoz.
És még mindig DE! Örök elégedetlen vagyok....szépen felvágja a gilisztákat is, de ehh- nagyon lassú nekem!
Viszont szemet vetettem a konyhai pizzavágónkra. Használni nem fogom ilyen célra, de a körkéses technika, pláne ha több soros eszközt készítek akkor már hihetetlen mértékben meggyorsítja a munkámat, szinte pillanatok alatt csak ide-oda tologatva kész is a gilipüré ami nem olyan iszamósan nyálkás mint a húsdarálós verzió. Le lehet öblíteni és sutty, máris mehet a halaknak! El is kezdtem tervezgetni, találtam is csodálatos körkéseket melyekkel még a textilvágás sem probléma stb- szóval ha nem is lesz filléres dolog ez az eszköz, de egy hét alatt megtérül az ára ha gilisztát, és nem tubit használok halaim etetésére.T. :Gábor
Az ilyen vödörben nevelhetsz paprikát, paradicsomot, akváriumvízzel öntözve szépeket hoz (de arra vigyázz, hogy a vödröt ne süsse a nap, csak a növényt)
és ne idézd be mindig azt amire válaszolsz, nagyon hígítja a fórumot
Tehát azt a gilipeteinkubátort egy csirkeitató (szerencsére itt a Róbert Károly körúton, a Honvéd kórházzal szemben lépten-nyomon belebotlok...) alól összeszedem, és a kikelt kisgilik már kelhetnek kifele.
Na jó, félre a viccel, van egy falusi kis hétvégi házunk, ott talán rálelek a kokonokra.. A kis girnyók azonnal etethetők?
A giliszta tenyésztésekor van-e mód kiszelektálni az újszülött giliket? Azok valószínűleg nem lehetnek (sokkal) nagyobbak a tubifexnél, és így a kisebb halak etetésére is alkalmasak lennének, és nem rettegne az ember, hogy valami fertelmes nyavalyával kigyíkolja a halállományát. Egyáltalán, mekkora az újszülött giliszta?
Ilyesmire gondolok: A gili ugye a tocsogóan vízes földből a felszínre mászik. Feltölteni a tenyészetet színültig vízzel, majd erre egy szúnyoghálót teríteni, és egy vékony réteg homokot v sódert. Azok a bébigilik, amik a szúnyoghálón átférnek, bizonyos idő után leszedhetők. Utána a vizet leereszteni a tenyészetről, fél órát a felnőtt girnyó is kibír a víz alatt.
Fenti példára nagyon jó, és inspirálnálak egy tavalyi téma megtekintésére: levegőztessünk avagy ne? Keresgélj csak a fórumon, ismerd meg minél jobban. A topic olvasóitól ezúton kérek elnézést a sorozatos offokért, de úgy vélem megérte mert íme egy kolléga ismét aki már kapiskálja hogy itt mi nem lobogtatjuk a zászlót hanem egyre újabbakat szeretnénk kitűzni eddig még ismeretlen, vagy kevéssé kitárgyalt témákban elődeink nyomán...
T. :Gábor
Az előző hozzászólásodhoz:
Na pont erre gondoltam a fekete férgeiddel kapcsolatban! Pontosan valami ilyesmit szeretnék én is, egy vízi féreg, mely együtt él a halakkal és egymást etetik. Ismeritek a viccet Ahmed és a teve történetével, akiket befalaztak és 10 múlva élve kerültek elő ... (a folytatás nem egészen szalonképes) Valami ilyesmi jutott eszembe, mikor először megláttam gilisztákat az ajzatomban, de el kell ismernem, azért egy vízi féreg jelenléte sokkal megnyugtatóbb lenne, mint egy szárazföldié, mert az természetesebb, közelebb áll az Isteni rendelkezésekhez. Azokat a férgeket nem azért alkotta a Teremtő a vízbe, hogy ott kárt tegyenek, egy szárazföldi trágyagiliszta azonban már nem ez az eset. Ha nem is azt, de azért valamilyen férget az akváriumban egy határig megtűrhetőnek tartok, főleg ha ilyen ivadékmeglepetéseket lehet köszönni nekik
T.:Gábor
Az élő eleségekkel való etetés valójában még akkor is drágább ha azt a tenyésztő vagy a hobbista magának gyűjti/állítja elő! A ráfordított időt ugyanis senki nem számolja, pedig ha megtenné érdekes dolgok derülhetnének ki- nem véletlen hogy az iparszerű haltenyésztésben rettentő komoly energiákat fektetnek arra, hogy már a lehető leghamarabb a halakat át tudják állítani száraz /mesterséges, mű/ eleségre! A hazai haltenyésztők nagy többsége is valószínű hogy csak és kizárólag szárazzal etet, kivéve az indításkori papucsozást, sórákozást. A majdani hal kiadási árakat is rendkívüli mértékben befolyásolja a nevelésére költött összeg, a belefektetett munka stb....itt csatolódik hát vissza a folyamat: kevés pénzből sokat, ergo minél kevesebb ráfordítással értéket teremteni.
Nem folytatom a fenti gondolatmenetet, mert érzem hogy kezd elhúzni mondandóm a témától- de tény hogy az élővel nevelt hal más mint a szárazzal "előállított". Hogy mennyivel és miben más az megint egy másik téma lehetne máshol .
Mi hobbisták, azon belül is elvetemült élőzők úgyse vagyunk lebeszélhetőek arról hogy a legtermészetközelibben indítsuk majd neveljük halainkat, de az ilyen halak árait-még ha forgalomba is kerülnének!- undorító pimaszság lenne összehasonlítani a többivel. Épp ma hajnalban olvastam egy növényes barátom észrevételeit halaimról a FB-n, és mondanom sem kell hogy igazán zsigerig hatolt bennem az öröm- én így csináltam, így folytatom és ennyi.
Férgek nagyon is jól mutatnak a medencéinkben,a legkomolyabb díszakváriumban is helyet kell biztosítani számukra- feltéve hogy tengeri az a medence....ott olyan díszes és megkapóan érdekes "férgek" vannak hogy hihetetlen. De ha nem zavaróak bátran helyet kaphatnak egy-egy igazán jól sikeredett biotóp jellegű medencében is, mert egy alig pár milliméterre kinyújtózó tubimező gyakorlatilag alig észrevehető. Ha jobban kimerészkednek kényszerből az aljzatból az már jelzés a hobbistának- valamit tenni kell! Természetesen nem akarok én senkit erre rábeszélni- a biotóp és a közeli perifériák amúgy is mélyvíznek számítanak!- , tény viszont hogy szemrebbenés nélkül elfogadnám ha minden medencémben egy-egy férfitenyérnyi tubi lengedezne állandó jelleggel.
Na a végére egy kis nevetnivaló, ha már "férgezünk"...olvassátok csak el a blackwormökkel foglalkozó írásomat, ugye nem tegnap volt hogy teljesen megszüntettem őket? No kérem tisztelettel örömmel jelzem hogy mind a mai napig van még L.variegatus és pontosan az L134 /Peckoltia compta/ medencémben....izé, hát mit tegyek ha a pár milliméter homokban a cseh légemelős szűrésem mellett ilyen jól elvannak? Ebbe a medencébe ikráztak le váratlanul fiatal Corydoras weitzmanijaim is, és csak akkor kapcsoltam mikor vagy 20-30 kis weitzmani már 12-15 milliméteresként rajban vonulgatott!
Egyáltalán semmiféle indító eleséget nem kaptak, de a L.variegatus fragmentálódó képessége úgy néz ki megoldotta a dolgot- hihetetlen!Mint fentebb látható én elhivatott féregfan vagyok, és csak szívből sajnálni tudom hogy a jelenkori hobbink már nem az ami volt 25-30 évvel ez előtt. Legyen bár tubi, giliszta vagy black worm- netán bármiféle micro-worm én imádom...mind kell nekem és halaimnak!
T. :Gábor
Én régebben etettem lisztkukaccal is. Vízbe fojtottam őket, aztán a végét levágva a belső részeket a vízbe nyomtam, mint egy fogkémet a tubusból. Kicsit szennyezi a vizet, de nagy népszerűségnek örvendett, kedvelték a fehér cafatokat. Üdv. Karcsi
T. :Gábor
T. :Gábor
ti hogy szeditek ki az elszabadult gilisztákat az ajzatból az akvárium feltúrása nélkül?
Hogy a rák egye ki már azt a gilisztát, hogy ennyi baj van vele!
Ritka aranyszine miatt negyvenezer dollárért kelt el egy hal egy bagladesi halpiacon.
A Lutjanus johnii fajba tartozó 37 kilogrammos sügért a Bengáli-öbölben fogta egy halász április 4-én. Ez a halfaj nagy ritkaságnak számít a bangladesi halpiacokon, évente általában 4 példányt fognak belőle.
A hal a chittagongi halpiacon került kalapács alá, és egy ismeretlen kínai üzletember vitte haza 40 ezer dollárért, vagyis körülbelül 9 millió forintért.
A világ legdrágább halát 2011 januárjában értékesítették egy tokiói halpiacon: egy 342 kilogrammos kékúszójú tonhalat 420 ezer dollárért (95 millió forintért) adtak el, és a halból szusi készült.
Forrás AFP.
A Google térképszolgáltatásán elérhetővé vált az Amazonas medencéjének nagyfelbontású térképe helyi idő szerint (2012.03.28) szerdán este.
A képeket a brazíliai Rio Negro, az Amazonas egyik mellékfolyója mentén készítették tavaly, háromkerekű jármüvekre szerelt kamerákkal. Az elkészült anyag a google Maps szolgáltatásán keresztül érhető el, a felhasználók virtuális kirándulásokat tehetnek a vízi útvonalakon és a falvakban is.
'' Tegyen egy virtuális csónaktúrát a Rio Negro főfolyása mentén, haladjon el kis törzsi települések mellett , ahol az esőerdőt elárasztja a víz. Másszon hegyet az Amazonas őserdei ösvényein és nézze meg , hogyan szüretelik a paradiót. Még állatot is láthatnak , ha jól megnézik'' - írta Karin Tuxen-Bettman, a Google projektvezetője blogbejegyzésében.
A térkép magában foglalja Tumbriát, a Rio Negro vízgyűjtőjének legnagyobb települését és más, apróbb falvakat a vidéken.
Forrás: Im.hu
Az lett volna igazi nagy durranás ha a hajófenékre erősített kamerával is készítenek képeket.
Halasként valahogy jobban izgat az, hogyan néz ki az a környezet, amiben úsznak a halak.
|
Bejelentkezés
