- Írta: Sepsi Péter
- Kategória: Hírcseppek
Türelemmel viselt betegség után április 27-én, vasárnap elhunyt dr. Bogsch Ilma - közölte a Fővárosi Állat- és Növénykert honlapja.
- Írta: Kóka
- Kategória: Hírcseppek
Egy vállalkozó 100 kishalat engedett a Dunába. A hír igazi meglepetése az volt, hogy ezek a halak vizák voltak. Utoljára gyermekkoromban hallottam erről a halról, amikor egy nagyobb, és talán az utolsó példányt fogták ki a folyóból Paksnál 1987-ben.
Egyszerűen megfelelő hallépcsők nélkül a folyóvízi állomány nem képes vándorolni mint ösztönei diktálnák.
Szűkebb földrajzi környezetemben is van ilyen totálisan alkalmatlan létesítmény Berenténél a Sajón:(Természetesen itt nem a vizákról van szó,de a márnák is hasonló helyen szeretnének ívni..van is ívás,de évről-évre gyengébb.
Csak azért szurkolok, hogy tényleg legyen összefogás. Cousteau kapitány halála óta nincs igazi "lelkiismeret", aki űzné-hajtaná a döntéshozókat/szponzorokat.
De azért Törpöst megviccelni sem utolsó
Mikor tavaly megtörtént a "vizatelepítés"magam is kétségesnek éreztem annak hasznát-inkább valami reklámféle dologra gondoltam.Természetesen minden olyan dolog elismerésemet váltja ki mely jobbítani szeretné vizeink állapotát,annak élővilágát.Az ercsinél történt telepítés is ilyen..viszont a nagyságrendekkel nagyobb/akár több százezres-milliós/több ciklusban történő telepítés lenne a követendő.Ehhez az ország is kevés..de itt jön a képbe a határok kérdése.
Mint tudjuk a viza ivadékai röviddel kikelés után már megkezdik vándorútjukat a brakkvizek felé,melynek során valóban igen sokan elpusztulnak-erre nyilván rásegít a klf.gátak,erőművek rendszere is.Úgy tudom EU irányelv a folyók halak általi átjárhatóságának biztosítása,sajnos megfelelő hallépcsőkkel igen kevés helyen találkozhat a természetjáró-horgász.Szakmai szemmel nézve nyilván oltári költséges ezek építése,állagának fenntartása..és megfelelő védelme.
Tovább folytatva ezt a szálat:vajon mikor van kész egy vízlépcső?Szvsz. koránt sem akkor mikor megkezdi az áramtermelést,sőt még akkor sem mikor megfelelő duzzasztási szint elérésekor akár számos csatornát is "üzemeltet".Emberi mulasztásnak tartom a nem megfelelően kivitelezett,a nem teljesen elkészült vízlépcsők-sőt akár az egyszerű fenékküszöbök építését is!Teljes mellszélességgel azt mondom:igen kevés az a műtárgy ami teljesen megfelelő lenne,az élővilág létező legkisebb károsítása mellet épült volna meg.Láttam már feliszapolódot "óccsó"hallépcsőt,és volt szerencsém szembesülni olyannal is mely feladatát részben sem tudja betölteni sajnos.
Tudom hogy a ti honlapotokon nem szokás az ekkora hozzászólások eszközlése...sajnálom hogy ekkora tárhelyet foglalok részben off hozzászólásommal.
Gondolataimnak még csak a bevezetőjénél járok.....de azt is köszönöm ha eddigi mondandómat elfogadjátok,utánanéztek.A kis vizák azóta nyilván valahol a deltavidéken élik mindennapjaikat-ott is a helyük.Viszont emberi segítség nélkül vajmi kevés az esélyük arra hogy hatalmasra nőve visszatérhessenek ősi ívóhelyeikre,engedhessenek ki tudja milyen régi ösztöneiknek.
Kaviár?Ugyan..ha annak idején megfelelően építették volna a vízlépcsőket most ezzel sem kellene foglalkoznunk.Ti akvaristák vagytok...nem is offolok itt tovább!
T.:Gábor
Én ezt el szerettem volna kerülni, ugyanis az említett cikkben valami nem stimmel. Ugyanis a Duna deltához tartozó Északi Chilia-ág mindig is Romániához tartozott. Az Ukránok tizennyolc kilómétert ebből az ágból egyszerűen "elloptak". hu.wikipedia.org/wiki/Duna-delta
(nincs közös határ, nem is volt, márcsak az a kérdés, kinek túrós a háta...)
"A magyar viza a Duna-deltáig jutott
Ukrajnában a Duna-deltában fogták ki az egyik vizát azok közül, amelyeket egy éve telepítettek három magyarországi helyszínen, köztük Véneken. A hal 1580 kilométert megtéve két Vaskapun is átjutott: ilyenről a hatvanas évek óta nem hallottak."
Bővebben: www.kisalfold.hu/gyori_hirek/a_magyar_vi...aig_jutott_/2243307/
Sajnos élőben még nem láttam Vizát, bár gondolom, ezzel Magyarországon nem vagyok egyedül.(!?)
Ami a videó megnézése és a cikk elolvasása után leforgott bennem... nos, én nem vagyok annyira bizakodó mint sokan. Mielőtt belemennék miért, előtte: KÖSZÖNÖM a tenyésztő vállalkozónak és segítőinek, hogy ezzel segítették a Duna rég eltűnt halfajának pótlását!
(Mondjuk ezzel nem vagyunk egyedül, mert Közép-Európa folyóiban is ritkaságszámba mennek, ha egyáltalán onnan is el nem tűntek.)
Bár, -személyem szerint- ez a 100 db kevés ahhoz, hogy megváltoztassuk vele azt amit elődeink „tönkretettek(?)”. Az rtl riportja szerint: „Azt remélik, hogy 10-15 év alatt újra elszaporodik a magyar folyókban a halfaj”. Nos, az ivarérettség elérése az ikrásoknál 12-16, a tejeseknél pedig 19-22 év (Harka-Sallai – Magyarország halfaunája). Ezen adatok tudatában a 10-15 év már lehetetlennek tűnik. Nem beszélve arról, hogy a 100 egyedből az ivarérettség eléréséig, a természetes kiválasztódás, betegségek, ragadozó támadások, vízszennyezés és szabályozás, és az ORVHALÁSZAT miatt szinte semmi sem marad. Ehhez még az is társul, hogy egyes országokban (pl. Oroszo. és Ukrajna) nagy üzletet csinálnak eme halak horgászatából. És a fekete kaviár néven árult „nemes étel” is e halfaj ikrájából készül.
Egyébként a Földközi-, Kaspi-, Fekete- és az Azovi tengerben él. Régen, a szovjetek fogtak 9 méteres 1300Kg-os példányokat. Hazánkban 1987-ben fogták ki a Dunából az utolsó „könyvelt példányt” Paksnál 2,73m hosszú volt. Ezt a példányt A Fővárosi Állat- és Növénykert 6000 literes akváriumában helyezték el. (Dr. Wiesinger Márton - Akvarisztika)
Az eszmei értékét fel kellene zárkóztatni a két hazai ingola (Dunai és Tiszai ingola árához)!
- Kategória: Hírcseppek
A magyar akvarisztikát megörvendeztető hírt kaptunk: 2009. június 9-én éjjel 4 kisrája született Győrben, Kristóf Tibor akvarista barátunknál.
- Kategória: Hírcseppek
Még csak néhány hete adtunk hírt a győri rájaszaporulatról, de máris újabb sikerről számolhatunk be. Ezúttal Zuglóban történt a nagy esemény, melyről a tenyésztő, Lochinger Katalin, levél formájában számolt be főszerkesztőnknek. Az érintettek engedélyével ezt tesszük most közzé!
- Írta: Sepsi Péter
- Kategória: Hírcseppek
Megjelent Lukács László és Sinkó Gábor: A Tanganyika- és a Malawi-tó sügérvilága című nagysikerű könyv harmadik, bővített kiadása. Az új könyv -az első két kiadás is az afrikai-sügéres társadalom Bibliájaként szolgál- 400 oldalon, 624 színes fotóval, 4 új és számos átdolgozott régi fejezettel, 58 új faj és 90 új színváltozat leírásával gazdagítja a sügérbarátokat.
Megvásárolható az AM Akvarista Könyvesboltban!