Türelemmel viselt betegség után április 27-én, vasárnap elhunyt dr. Bogsch Ilma - közölte a Fővárosi Állat- és Növénykert honlapja.

 

Bejelentkezés a hozzászóláshoz

 

altEgy vállalkozó 100 kishalat engedett a Dunába. A hír igazi meglepetése az volt, hogy ezek a halak vizák voltak. Utoljára gyermekkoromban hallottam erről a halról, amikor egy nagyobb, és talán az utolsó példányt fogták ki a folyóból Paksnál 1987-ben.

Bejelentkezés a hozzászóláshoz


halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #1 12 éve 5 hónapja
Itt igazából nem arról van szó mint pl a lazacoknál.A kifejlett vizák legjobb tudomásom szerint a tengerekben,és a brakkvizes régiókban élik mindennapjaikat,ívni viszont felvonulnak a folyók sóderos és gyorsabb folyású szakaszaira.tudom hogy ezzel a legkevésbé neked mondtam újat..:).
Egyszerűen megfelelő hallépcsők nélkül a folyóvízi állomány nem képes vándorolni mint ösztönei diktálnák.
Szűkebb földrajzi környezetemben is van ilyen totálisan alkalmatlan létesítmény Berenténél a Sajón:(Természetesen itt nem a vizákról van szó,de a márnák is hasonló helyen szeretnének ívni..van is ívás,de évről-évre gyengébb.
törpös válaszolt #2 12 éve 5 hónapja
Semmi gond nincs a vicceléssel, csakhogy ez nem volt vicces. Több évszázados határvitában így egyértelműen állástfoglalni egy semleges harmadik félnek (újságírónak) talán nem kellene. Alapból rossz volt annak a cikknek a megfogalmázása és annak felépítése, mintha nem is a vizákról lenne szó, hanem egészen másról (...). Most azt valaki komolyan is gondolja, hogy ezek a szabadon engedett vizák valaha is visszatérnek (visszatérhetnek) hozzánk ? Ezt csak azért kérdem, mert természetes körülmények között csak az ikrákból kikelő halivadék 'emlékszik' annak a víz 'ízére', ahol ő született, és felnőtt korukban oda térnek vissza lerakni az ikráikat. Ez kódolt genetikai üzenet amit senki nem tud felülírni. A mesterségesen keltetett kis vizák soha nem fognak visszatérni a zugerüvegbe, ez egy nonszensz! :)
mmccannon profilkép
mmccannon válaszolt #3 12 éve 5 hónapja
Már hogy a viharba ne lenne érdekes!
Csak azért szurkolok, hogy tényleg legyen összefogás. Cousteau kapitány halála óta nincs igazi "lelkiismeret", aki űzné-hajtaná a döntéshozókat/szponzorokat.

De azért Törpöst megviccelni sem utolsó :-)
halőrxxl profilkép
halőrxxl válaszolt #4 12 éve 5 hónapja
Azért nem haszontalan a határok feszegetése sem..én is ezt teszem mikor kijelentem hogy van mit tenni az ügyben.Természetesen nem nekünk "kis embereknek",hiszen ehhez oltári kevesek lennénk akár csoportosan is.:(
Mikor tavaly megtörtént a "vizatelepítés"magam is kétségesnek éreztem annak hasznát-inkább valami reklámféle dologra gondoltam.Természetesen minden olyan dolog elismerésemet váltja ki mely jobbítani szeretné vizeink állapotát,annak élővilágát.Az ercsinél történt telepítés is ilyen..viszont a nagyságrendekkel nagyobb/akár több százezres-milliós/több ciklusban történő telepítés lenne a követendő.Ehhez az ország is kevés..de itt jön a képbe a határok kérdése.
Mint tudjuk a viza ivadékai röviddel kikelés után már megkezdik vándorútjukat a brakkvizek felé,melynek során valóban igen sokan elpusztulnak-erre nyilván rásegít a klf.gátak,erőművek rendszere is.Úgy tudom EU irányelv a folyók halak általi átjárhatóságának biztosítása,sajnos megfelelő hallépcsőkkel igen kevés helyen találkozhat a természetjáró-horgász.Szakmai szemmel nézve nyilván oltári költséges ezek építése,állagának fenntartása..és megfelelő védelme.
Tovább folytatva ezt a szálat:vajon mikor van kész egy vízlépcső?Szvsz. koránt sem akkor mikor megkezdi az áramtermelést,sőt még akkor sem mikor megfelelő duzzasztási szint elérésekor akár számos csatornát is "üzemeltet".Emberi mulasztásnak tartom a nem megfelelően kivitelezett,a nem teljesen elkészült vízlépcsők-sőt akár az egyszerű fenékküszöbök építését is!Teljes mellszélességgel azt mondom:igen kevés az a műtárgy ami teljesen megfelelő lenne,az élővilág létező legkisebb károsítása mellet épült volna meg.Láttam már feliszapolódot "óccsó"hallépcsőt,és volt szerencsém szembesülni olyannal is mely feladatát részben sem tudja betölteni sajnos.
Tudom hogy a ti honlapotokon nem szokás az ekkora hozzászólások eszközlése...sajnálom hogy ekkora tárhelyet foglalok részben off hozzászólásommal.
Gondolataimnak még csak a bevezetőjénél járok.....de azt is köszönöm ha eddigi mondandómat elfogadjátok,utánanéztek.A kis vizák azóta nyilván valahol a deltavidéken élik mindennapjaikat-ott is a helyük.Viszont emberi segítség nélkül vajmi kevés az esélyük arra hogy hatalmasra nőve visszatérhessenek ősi ívóhelyeikre,engedhessenek ki tudja milyen régi ösztöneiknek.
Kaviár?Ugyan..ha annak idején megfelelően építették volna a vízlépcsőket most ezzel sem kellene foglalkoznunk.Ti akvaristák vagytok...nem is offolok itt tovább!:)
T.:Gábor
Koka profilkép
Koka válaszolt #5 12 éve 5 hónapja
Azt hittem a halak sorsa érdekesebb mint a határok....:(
törpös válaszolt #6 12 éve 5 hónapja
Khm:
Én ezt el szerettem volna kerülni, ugyanis az említett cikkben valami nem stimmel. Ugyanis a Duna deltához tartozó Északi Chilia-ág mindig is Romániához tartozott. Az Ukránok tizennyolc kilómétert ebből az ágból egyszerűen "elloptak". hu.wikipedia.org/wiki/Duna-delta

(nincs közös határ, nem is volt, márcsak az a kérdés, kinek túrós a háta...)
mmccannon profilkép
mmccannon válaszolt #7 12 éve 5 hónapja
Közös deltának túrós a vaskapuja. :silly:
Pasa profilkép
Pasa válaszolt #8 12 éve 5 hónapja
Határeset!
törpös válaszolt #9 12 éve 5 hónapja
Szerintem a Duna-delta Romániában van :unsure:
Koka profilkép
Koka válaszolt #10 12 éve 5 hónapja
Újabb hírek a tavaly betelepített vizákról az alábbi linken:

"A magyar viza a Duna-deltáig jutott
Ukrajnában a Duna-deltában fogták ki az egyik vizát azok közül, amelyeket egy éve telepítettek három magyarországi helyszínen, köztük Véneken. A hal 1580 kilométert megtéve két Vaskapun is átjutott: ilyenről a hatvanas évek óta nem hallottak."

Bővebben: www.kisalfold.hu/gyori_hirek/a_magyar_vi...aig_jutott_/2243307/
baly81 válaszolt #11 12 éve 11 hónapja
Üdv!

Sajnos élőben még nem láttam Vizát, bár gondolom, ezzel Magyarországon nem vagyok egyedül.(!?)
Ami a videó megnézése és a cikk elolvasása után leforgott bennem... nos, én nem vagyok annyira bizakodó mint sokan. Mielőtt belemennék miért, előtte: KÖSZÖNÖM a tenyésztő vállalkozónak és segítőinek, hogy ezzel segítették a Duna rég eltűnt halfajának pótlását!
(Mondjuk ezzel nem vagyunk egyedül, mert Közép-Európa folyóiban is ritkaságszámba mennek, ha egyáltalán onnan is el nem tűntek.)
Bár, -személyem szerint- ez a 100 db kevés ahhoz, hogy megváltoztassuk vele azt amit elődeink „tönkretettek(?)”. Az rtl riportja szerint: „Azt remélik, hogy 10-15 év alatt újra elszaporodik a magyar folyókban a halfaj”. Nos, az ivarérettség elérése az ikrásoknál 12-16, a tejeseknél pedig 19-22 év (Harka-Sallai – Magyarország halfaunája). Ezen adatok tudatában a 10-15 év már lehetetlennek tűnik. Nem beszélve arról, hogy a 100 egyedből az ivarérettség eléréséig, a természetes kiválasztódás, betegségek, ragadozó támadások, vízszennyezés és szabályozás, és az ORVHALÁSZAT miatt szinte semmi sem marad. Ehhez még az is társul, hogy egyes országokban (pl. Oroszo. és Ukrajna) nagy üzletet csinálnak eme halak horgászatából. És a fekete kaviár néven árult „nemes étel” is e halfaj ikrájából készül.
Egyébként a Földközi-, Kaspi-, Fekete- és az Azovi tengerben él. Régen, a szovjetek fogtak 9 méteres 1300Kg-os példányokat. Hazánkban 1987-ben fogták ki a Dunából az utolsó „könyvelt példányt” Paksnál 2,73m hosszú volt. Ezt a példányt A Fővárosi Állat- és Növénykert 6000 literes akváriumában helyezték el. (Dr. Wiesinger Márton - Akvarisztika)
Az eszmei értékét fel kellene zárkóztatni a két hazai ingola (Dunai és Tiszai ingola árához)!

altA magyar akvarisztikát megörvendeztető hírt kaptunk: 2009. június 9-én éjjel 4 kisrája született Győrben, Kristóf Tibor akvarista barátunknál.

 

Bejelentkezés a hozzászóláshoz

Még csak néhány hete adtunk hírt a győri rájaszaporulatról, de máris újabb sikerről számolhatunk be. Ezúttal Zuglóban történt a nagy esemény, melyről a tenyésztő, Lochinger Katalin, levél formájában számolt be főszerkesztőnknek. Az érintettek engedélyével ezt tesszük most közzé!

Bejelentkezés a hozzászóláshoz

Megjelent Lukács László és Sinkó Gábor: A Tanganyika- és a Malawi-tó sügérvilága című nagysikerű könyv harmadik, bővített kiadása. Az új könyv -az első két kiadás is az afrikai-sügéres társadalom Bibliájaként szolgál- 400 oldalon, 624 színes fotóval, 4 új és számos átdolgozott régi fejezettel, 58 új faj és 90 új színváltozat leírásával gazdagítja a sügérbarátokat.

Megvásárolható az AM Akvarista Könyvesboltban! 

Image

Bejelentkezés a hozzászóláshoz

Naptár

March 2024
M T W T F S S
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
Bejelentkezés