IKGH C2 szabvány – lándzsfarkú guppik
Az USA vízitündérei, avagy pár gondolat a szivárványos csellékről
Sok szó esik manapság a klímaváltozásról, az egyre súlyosbodó, ember által okozott természetromboló behatásokról, hiszen sajnos ennek a korszakát éljük, ha akarjuk, ha nem. A föld klímája melegszik és egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve nemcsak a szárazföldi, de a vízi élőhelyek teremtményei is.
IKGH C1 szabvány – lapátfarkú guppik
Vissza a vadonba – egy újabb sikertörténet
Az évek során többször is hallottam azt a kritikát, miszerint az ex-situ fajmegőrző programok sikere megkérdőjelezhető, illetve csak „időhúzás” egy faj kiveszése előtt. Természetesen ez nem így van, és immáron több példa is bizonyítja a kihalóban lévő halakkal kapcsolatos munka értelmét.Bleher szivárványhala
Az elmúlt egy-két évtized során a kalászhalak, mint akváriumi díszhalak iránti kereslet ugrásszerűen megnőtt. Ez nem is csoda, hiszen békés, könnyen tartható és mindemellett színpompás fajok tartoznak e csoportba. A kalászhal-alakúak (Atheriniformes) rendje számos családot magába foglal, mind közül a szivárványhalak (Melanotaenidae) családja az egyik legfajgazdagabb. A szivárványhalak közé tartoznak a közismert Melanotaenia és Glossolepis fajok, de a hozzájuk nagyon hasonló, bár kevésbé ismert Chilatherinák is. E cikkben a Chilatherinák egyik gyakrabban tartott fajával ismerkedhetünk meg!A burmai kéksügér
Ázsia sügérvilága meglehetősen szegényes – és számos innen származó díszhalnak, melyeket köznapi nevükön sügérként említünk, valójában semmi köze a valódi sügérekhez. Így van ez a Badidae család tagjaival, vagyis a kéksügérfélékkel is, melyek a gurámikkal és labirintkopoltyús halakkal mutatnak közelebbi rokonságot, az Anabantiformes rendbe tartoznak.