Webajánló

Talán 1%-át sikerül elfogni. Hogy nem tudnánk róluk? Dehogynem! Az Észak Amerikai, Európai, Ázsiai kontinensre bevitt halak jelentős része papíron kifehérített, de egyébként illegális fogásból származik. Azok táplálják az illegális fogást azaz a biokalózkodást, akiknek folyamatosan viszket a bőrük, hogy vadon fogott halakat vásároljanak és tartsanak. Magyarországon is vannak ilyen akvaristák! Ők is támogatják pénzükkel az illegális halfogást. Ha nem lenne rá igény, akkor nem történne meg a természet kirablása sem. Ameddig megfizetik a vadon fogott halakat, addig mindig akad majd olyan személy, aki azt illegálisan kifogja és illegálisan eladja. Mivel sok a szegény ember azokban a régiókban, így sokan végzik ezt a tevékenységet. A csempészhálózat amely megszervezi a szállítást sok esetben legálisnak tűnő vállalkozások, és olyan nemzetközi bűnszervezetben működnek együtt, akik a folyamat minden fázisát kontrollálják, hogy ez az üzlet világszerte virágozzon. Pont azok profitálnak legkevesebbet, akik tulajdonképpen az illegális fogást fizikailag elvégzik, ők a legkiszolgáltatottabbak. Mire a fejlett országok vámhatóságai elé kerülnek a szállítmányok, azok már le vannak papírozva, legálisnak vannak feltüntetve. Minden évben meghatározza pl. a Brazil állam halfajokra lebontva a kifogható és exportálható kvótákat, de igazság szerint senki nincs aki azt fizikailag és megbízhatóan ellenőrizze. Nem ritka, hogy a Brazíliában tiltott halfajt átúsztatják egy másik szomszédos országba ahol az nem szerepel a tiltó listán, majd onnan exportálják. A fogás helye pedig lehet bárhol, nagy a folyó, nagy a dzsungel, könnyen el lehet tűnni benne.

A múlt század elején az ember azt hitte, hogy a tengerek és óceánok halrajai kiapadhatatlanok, ezért egész iparágak épültek a halászatra. Olyan módszerekkel kezdtek el nagyban halászni, legálisan és illegálisan, amely nem szelektált a fogásban. Mindent kifogott ami fennakadt a hálókban. A szelekciót a hajókon végezték el. A zsákmány egy része így került vissza élettelenül a vízbe, másik része pedig emberi, állati, vagy növényi élelmezés céljára feldolgozásra. Ma már ott tartunk, hogy gyakorlatilag összeomlott a rendszer. Nincs mit kifogni. Elfogyott! A maradékon pedig egyre többen marakodnak. Sőt az EU-nak is van olyan halászati szabályozása, hogy bizonyos halfajok nem alkalmasak élelmezési célra (ami egyébként nem igaz), vagy méret alatti halakat nem lehet feldolgozni. Azt azonban elfelejtik, hogy a vonó háló nem válogat, mindent kifog és összegyűjt. Így aztán azokat a kifogott példányokat, melyek nem férnek bele a szabályozásba, élettelenül visszadobják. Tonnaszámra! Ma már a legmodernebb radarokkal mérik be a még megmaradt rajokat és rabolják le őket. Sajnos a halászatra is igaz, az egyre többet, a termelés növelése, az egyre nagyobb gazdasági mutatók elérése.

Szerencse-szerencse, de ez csak a jéghegy csúcsa! Hány csempész van, akit meg nem fognak el és nem is tudunk róluk?!

A Brazil szövetségi rendőrség megakadályozta, hogy a Xingu-ból kifogott 200 darab (L46 harcsa, arowana, és egyéb) védett halat kicsempésszenek az országból:










acritica.uol.com.br/amazonia/Amazonia-Am...ngu_0_617938413.html

Szia Tauben!Úgy emlékszem,malawis egyfajost tervezel,a porcelánok meg tanganyikaiak,ha jól tudom...Chaten megbeszéljük!!

porcelán sügikkel már láttam ilyet,nagyon tetszett.Chat-en megpróbállak majd elkapni.hogy tájékoztass a buktatókról.
Kösz.:Robi

kedves Tauben!
Nem biztos ,hogy sok örömöd lesz az egy fajos medencében.....rengeteg buktatója lehet a dolognak....

Köszönjük Mátéfi kolléga
Megerősítést kapta ,hogy csináljam meg végre az egyfajos malawis medencét!Én is napi szemlélője leszek a nappaliban egy ilyen életközösségnek.

mátéfi én annó megnéztem magyarul szinkronizált verziót, és igen érdekes kis filmek . Nekem elnyerték a tetszésemet.

Létezik egy fantasztikus hely a földön, ahol a leggyorsabb az evolúció. Az Afrikai nagy tavak. Ahol egyetlen fajból pár száz év leforgása alatt több mint 500 különálló faj mutálódott! Fantasztikus film, ajánlom mindenkinek. Sajnos, magyar felírat vagy szinkront nincs.

"Hová vándorol a talajba került szén?",és más igen érdekfeszítő cikkek tárháza:
borostyan.net/category/kornyezetunk/
Akvaristák vagyunk...a környezetünkért fokozott felelősséggel tartozunk!Azért mert mi tudjuk a módját,és azért mert mi képesek vagyunk legalább a hobbinkban okosan gondolkodni.
Senki ne rázza le magáról a terhet-tanuljunk,tájékozódjunk.Hogy miért ugye?Azért,mert a környezetünk mindannyiunkat afféle érdekes egyéniségként tart számon,hiszen otthonunkban egy másfajta világ lényeit tartjuk,neveljük,szaporítjuk.Hozzánk fordulnak információkért,és korántsem csak akvarisztikai témában-legyünk az elérhető legnagyobb tudással bíró emberek a környezetünkben hát...e topic erre is nagyon jó!
T.:Gábor

Nem emlékszem, hogy megosztottam-e már ezt a Kaliforniai fekete férges linket, ha nem, akkor itt van:

dspace.stir.ac.uk/bitstream/1893/38/1/ph...s%20phd%20thesis.pdf

Ez egy igazi csemege (Halőrnek)

szie.hu/file/tti/archivum/SeresAniko_phd.pdf


szie.hu//file/tti/archivum/Szeder_Balazs_tezis.pdf



szie.hu//file/tti/archivum/Szeder_Balazs_ertekezes.pdf


igen jó infók nyerhetők az ugróvillások tartási és tenyésztési feltételeiről.

Akit bővebben érdekelnek az ugróvillások, azoknak ajánlom Dr. Traser György oldalát

Collembola ökológia és faunisztika

www.nyme.hu/index.php/9062/?&L=1

egyes halfajoknak csemege és otthoni körülmények között tenyészthető.

....folytatás

Borokás – nyáras erdők ugróvillás (Insecta: Collembola) faunája

www.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/emk/e...as_nyaras_hansag.pdf

Hansági nemesnyár és éger erdők ugróvillás (Insecta:Collembola) faunája

www.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/emk/e...nyar_eger_hansag.pdf

Új halfajok:

Spectrolebias brousseaui


www.ufrgs.br/ni/NIv11n01/v11n1a09.pdf

Új halfajok:

Loraxichthys lexa


www.mapress.com/zootaxa/2013/f/zt03640p571.pdf

Új halfajok:

Nematocharax costai

www.senckenberg.de/files/content/forschu...63-1_barbosa_3-8.pdf

Új halfajok:

Apistogramma paulmuelleri


www.senckenberg.de/files/content/forschu...3-1_roemer_15-34.pdf