24 november 2017

Moina macrocopa tenyésztése

Több
1 éve 11 hónapja #41 Írta: Pap Endre
Pap Endre válaszolt Moina macrocopa tenyésztése
Én nem sokallanám annyira azt az árat a moináért. Nem eleségként, hanem oltóanyagként kell számbavenni. Csak azt nézd meg mennyibe kerül a boltban mondjuk egy szűrőflóra oltóanyag.
Most rendeltem a Jófogáson egy adag valterférget, 250ft nem sok érte, se postával már 800, és ez sem sok érte, mert oltóanyag, nem pedig eledel.
A Fagyi macrocopa akkor tartalmazhat élő tartóspetéket, ha lefagyasztás előtt betették rendes hűtőbe. Így lehetett idejük az ivaros megtermékenyítésre és a tartós peték képzésére.
Tavaly ilyenkor rengeteg daphniát fogtam, mely tele volt fekete tartóspetével, ha egy csöpp eszem lett volna, abból is metettem volna. Ezek a peték felúsztak a vízre, könnyedén összeszedhettem volna őket.

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
1 éve 11 hónapja #42 Írta: Pap Endre
Pap Endre válaszolt Moina macrocopa tenyésztése
Tavaly ilyenkor rengeteg belvíz volt, volt kanális tele vízzel, rengeteg vizibolhával, mert egész tavaly nyáron fent volt a víz, halak meg nem voltak benne. Bárhova mentem a határba, még az útszéli keréknyomokban is piros diaptomusokat meg cyclopsokat vadásztam deci számra. Most ezek mind elapadtak. A kanálisban van ugyan víz, de mivel többször teljesen kiszáradt, nem tudtak benne vizibolhák nőni.

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
1 éve 11 hónapja #43 Írta: halőrxxl
halőrxxl válaszolt Moina macrocopa tenyésztése
Az Arlói-tó 5 km, a borsodnádasdi /ahol egykor Kiss Tibi bácsi mesterem gyűjtött/ szintén! De: Arlóban még mikor hiv. halőr voltam és igen sokat foglalkoztam a vízzel elkeseredve tapasztaltam a tudatlan emberek munkájának "gyümölcsét": sok volt a hínár, adjunk neki mészhidrátot..biztos elég lesz? Adjunk még...na még egy kicsit...az ökoszisztéma akkoriban totálisan összeomlott, nulla növényzet, és nulla plankton. Borsodnádasdon ha csak kiveszem a nyelet a csomagtartóból már vau-vau van...és némi zöld cyclopson kívül félholt parazitákkal teli keszeget fogtam. Gyermekkorom kedves planktonozó helyén legutóbb 2010-ben volt annyi víz hogy tudtam gyűjteni pár litert, de csak fekete szúnyoglárvát- olyan gyorsan szívódott el a talajba a víz, hogy 2-3 hét múlva már nyoma sem maradt... Ennyit erről..:( Mikor nyáron Gábornál jártunk /Bazsa Gábor/ istentelenül élveztem hogy ő saját kertjében lévő tavakban planktonozik...sajnos nekem a telkem és a pénztálcám sem engedi ezt.
De: bízom benne hogy egyszer lesz Moinám...még a megfelelő edényzetet is meg kell vásárolnom, mert telhetetlen vagyok...:D
T. :Gábor

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
1 éve 11 hónapja #44 Írta: toist
toist válaszolt Moina macrocopa tenyésztése
Gábor: én kicsit szkeptikus vagyok ezzel a fagyasztott macrocopával kapcsolatban. Én még csak salinát láttam fagyasztva, tudtommal tételben ezt gyűjtik. Biztos, hogy Lali bátyánk fagyasztott forrása macrocopát hozna? Egyébként az Arlói-tóban nem tudsz szedni semmilyen planktont - emlékeim szerint az viszonylag közel van hozzátok?
Endre: a fagyasztott "vörösplankton" amire gondolsz, szerintem a Rotatoria, azt szokták ilyen magyar néven forgalomba hozni.

Nem nagyon hagyott nyugodni a dolog, így környező országokban megint kutakodtam kicsit az ügyben. Sokkal több dolgot nem találtam, mint legutóbb, de cseh kollegánál a szaporításról is egész komoly kis leírás van és látszólag még árul is, úgyhogy írtam neki, aztán meglátjuk (nem mondom nem túl olcsó, hogy 2 pár Betta foerschi áráért adja a macrocopát meg egy adag Chlorellát, de nyilván nincs túl nagy versenyben a piacon), ezen kívül árulnak a németek , még a lengyeleknek is , de hogy hozzánk mennyire szállítanak, az kérdés ugye... Lengyel oldalon mintha tegnap leltem volna még, de most hiába keresem... Most azt nézem, hogy a Kakasszéki-tó 2 óra autóval :laugh:
Az alábbi felhasználók mondtak köszönetet: halőrxxl

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
1 éve 11 hónapja #45 Írta: halőrxxl
halőrxxl válaszolt Moina macrocopa tenyésztése
..és elolvasta...azta! (Y) DE: a magam részéről teljesen mindegy hogy mit, csak szedhetnék itt helyben! Na erre az esély szintén nulla. Most egy 7 literes medencében Daphnia-kat abajgatok, de jobb lenne a Moina- akár komoly menyiségben is!
T. :Gábor

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
1 éve 11 hónapja #46 Írta: Pap Endre
Pap Endre válaszolt Moina macrocopa tenyésztése
A moina macrocopa előfordulására két helyet jelölt meg azok közül, melyeket a kutató vizsgált: Kakasszéki tó és a Kis Sós-tó Orosháza környékén.
Az alábbi felhasználók mondtak köszönetet: halőrxxl

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
1 éve 11 hónapja #47 Írta: Pap Endre
Pap Endre válaszolt Moina macrocopa tenyésztése
No gyorsan átfutottam a kis írást, és annyit sikerült elcsípnem, hogy a Moina macrocopa a szikes vizekre jellemző Cladocera faj. ebből következtetni lehet arra, hogy a lúgos vizet szereti, illetve tolerálja a szóda koncentrációt.
Sajna mikroszkópos képek, rajzok nincsenek, melyek a határozásban segíthetnének.

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
1 éve 11 hónapja #48 Írta: Pap Endre
Pap Endre válaszolt Moina macrocopa tenyésztése
Én is furcsállom, mert valóban a D. pulex, illetve magna szokott a vadonban nagy számban elszaporodni, de ezeken biztosan látszott, hogy két petezacskójuk volt, másoknak meg csak farkuk, és nagyon gyorsak voltak, akár 15mm-es ugrásokra is képesek voltak. A 20x30 cm-es hálómban egy merítésre kijött egy deci ilyen bolha. Azt mondták, hogy e kis szökőkút vizét a Tiszából szívattyúzták, lehet, hogy nem is elszaporodtak, hanem összegyűltek. Pontyokat ívattak a kis tóban, az ivadékok utána leredukálták a vizibolha sűrűséget. Van egy orosz hobbi mikroszkópom, azon is megnéztem őket egy vízcseppben, egyértelműen valamilyen cyclopsok voltak, a nyár derekán, a legnagyobb melegben.
szabadszemmel három féle vizibolhát tudok megkülönböztetni: Daphnia félék, cyclops félék, és kagylós rákok. Ezeket szoktam látni. A cyclopsból a pirosat szeretik legjobban a halaim, de abból nincs sose tömeg.

Tudok Békásmegyeren egy akvarisztikai boltot, ahol árulnak fagyasztott úgynevezett vörösplanktont. Ennek az a specialitása, hogy apró, és piros. Lehet hogy ez az amit keresünk? Ha járok arra, megnézem, hátha ráírták, milyen fajta.

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
1 éve 11 hónapja #49 Írta: halőrxxl
halőrxxl válaszolt Moina macrocopa tenyésztése
Még az is lehet hogy nyáron sem Cyclopsot hanem D.pulex-et vagy mást szedtél....ahogy a hőmérséklet változik, úgy változnak a vizekben található planktonikus szervezetek is- de ugyan így befolyásolja a vízben lévő tápanyag mennyisége és jellege is az esetlegesen spontán mód megjelenő populációkat. Igen érdekes dolog ez..
Toist az tuti hogy kell nekünk Moina...a mostani börzén egy paraszthajszálon múlott a dolog, mert Lali bátyám /Lalihaloda Székesfehérvár/ mindent megtett ugyan hogy nekem Moina macrocopa fagyit hozzon, de sajnos a szállító elvétette. Most hát a ti térfeleteken pattog a labda- úgy vélem itt "nagyon falun" az esélyem abszolút zéró, hisz még a fagyikat is onnan kell hozatnom. Borzalom...
T.:Gábor

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
1 éve 11 hónapja #50 Írta: Pap Endre
Pap Endre válaszolt Moina macrocopa tenyésztése
Köszönöm az anyagot, és az ötletet. Megpróbálom a boltban a fagyit, hátha az eladó majd kapcsol a latin név hallatán. A nyáron volt egy cyclops lelőhelyem, amiben elképesztő sűrűséggel volt, sajna nem jutott eszembe, hogy le is lehetett volna fagyasztani, azzal most megoldhatnám az ivadéketetés problémámat. Mostanra leeresztették a kis tavacskát, nehogy a szökőkút szétfagyjon.

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
1 éve 11 hónapja #51 Írta: toist
toist válaszolt Moina macrocopa tenyésztése
A Daphnia is tud piros lenni, sőt! Ez alapján abszolút nem célszerű megpróbálni meghatározni, ahogy Gábor is javasolja, leírások és magyarázó/meghatározó képek alapján biztosabb a meghatározás (ld Daphnia magna vs pulex), de ha nem láttál még túl sok féle zooplanktont, mikroszkóp nélkül nem túl jók az esélyeid :) - egy idő után mozgásáról is megismersz sok mindent. Viszont, ha nem az a célod, hogy Moinád legyen, hanem, hogy valamilyen vízibolhát tenyéssz otthon, akkor a Daphnia is kiváló. Én Moinát utoljára tavaly próbáltam beszerezni, de amikor a szlovák kollegával odáig jutottunk, hogy küldjek neki borítékban eurót meg válaszborítékot, amiben küldheti, ott elhalt a próbálkozás, azért ha valakinél lenne, ne tartsa magában, csak megpróbálnám újra!

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
1 éve 11 hónapja #52 Írta: halőrxxl
halőrxxl válaszolt Moina macrocopa tenyésztése
Legbiztosabb ha beszerzel fagyasztott Moina-t /fontos hogy ne a sósvízi változat hanem pontosan a M.macrocopa legyen/, majd abból egy adaggal megkezded a reményteli tenyésztést. Egészen biztos hogy a fagyiban is vannak életképes peték- ha mozogni látsz a vízben valamit, már nagy az esély!
A M.macrocopa-t meghatározni mikroszkóp- vagy legalábbis erős nagyító nélkül- szinte reménytelen feladat, meg aztán ehhez nem árt ha egy kis jártasságod is van az ágascsápú rákok /Cladocera/ családjában...legjobb hát a kész és tiszta tenyészetből vett oltás lenne,ennek híján reménykeltő próbálkozásokra a fagyi ajánlható. A Terrákon még régebben lehetett kis zacsikákban is kapni élő eleségekhez való oltást, sajnos a mostanság mutatkozó viszonylagos érdektelenség miatt ez lecsökkent mindössze két fajra a minapi börzén. Pedig az élő eleségeknek-na és a fagyiknak!- sokak szerint nincs párja, és többen elvetemült otthoni eleségtenyésztőnek számítanak köreinkben! :)
Bármilyen vízből csinálhatsz szinte bármilyet...lágy vizet visszasózni a megfelelő paraméterekre nem gond- kemény víz lágyítása is több módszerrel megoldott. Javaslom hogy ne képeket nézegetve próbálj meg boldogulni hanem ha lehet tudományos munkákból, dokumentumokból, és lektorált hiteles forrásokból tedd ezt...Speciálisan néhány hazai Cladocera előfordulásáról itt egy remek dokumentum, ebből pl. megtudható hogy szikes vízben idehaza is megtalálták a Moina macrocpa fajt! Íme- száraz anyag, de nagyon élvezetes annak aki kissé vájtfülűbb: www.kmnp.hu/_user/browser/File/CRISICUM_...I_111_139_Gulyas.pdf
T. :Gábor

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
1 éve 11 hónapja #53 Írta: Pap Endre
Pap Endre válaszolt Moina macrocopa tenyésztése
Tiszteletem!
Engem érdekelne ez a szuper vízibolha. Hogyan tudom mikroszkóp nélkül megállapítani, hogy pont ilyet fogtam? Honnan lehetne ilyet vásárolni? Ha beütöm a latin nevet a keresőbe, akkor sokszor piros vizibolhákat mutató képek jönnek be. Én tudok egy boltot óbudán, ahol ilyen piros vizibolha élve kapható, de azok nagyok, 3mm-esek.
Jelenleg papucsállatkákat nevelek a rózsás díszmárna ivadékaimnak, de lassan valami nagyobb élő eleség is kell, és felénk még sórák pete sem kapható. Kérdésem még, hogy mennyire tolerálja ez az állat a lágy vizet .Nálunk Martfűn 4°NK a csapvíz, ez az elevenszülőimnél sózást tesz szükségessé, a garnéláim pedig nem szaporodnak.
Arra gondolok, hogy fogok egy jó adag vizibolhát, beteszem a tenyészmedencébe őket, és ha igaz, hogy ez a fajta sokkal szaporább, akkor úgyis ez fog elszaporodni, ha van ilyen köztük. Azért egy kis megbízható oltóanyagért még fizetnék is. Budapesten néha járok.
Köszönettel :Pap Endre

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
4 éve 1 hónapja #54 Írta: halivadek
halivadek válaszolt Válasz: Moina macrocopa tenyésztése
A garnisban nincsenek halak, onann jutott eszembe :) Először indítok egy külön tenyészetet és ha beundultak teszek be egy keveset a garnikhoz kísérletképpen. Természetesen a garnisban nem élesztővel etetném őket.

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
4 éve 1 hónapja #55 Írta: Mátéfi
Mátéfi válaszolt Válasz: Moina macrocopa tenyésztése
Nem tudom, hogy hogyan jutott eszedbe a garnélás...de szerintem el lehetnek egymás mellett. Én nem próbáltam. Ha a garni el tudná kapni a moinát, valószínűleg felfalná. De erre csak akkor lehet esélye ha a moina az aljzaton tanyázik. Bár garnéla függő is lehet, némelyek egész jól tudnak úszni. Inkább azt nem tudom, hogy a garnik mennyire tolerálnák a moinás vizet, mondjuk ha élesztővel etetsz. Hát itt lesz a nagy alkalom, hogy kipróbáld és közzé tedd a tapasztalatod. Nekem ezen a téren noncs...én dero wormmal tartottam együtt, ezért úgy gondolom, hogy blackworm vagy akár tubival is minden további nélkül tartható.

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
4 éve 1 hónapja #56 Írta: halivadek
halivadek válaszolt Válasz: Moina macrocopa tenyésztése
Köszi az írást! Most hogy elérhetővé vált indító anyag újra átolvastam. Szerinted csak garnélás akváriumba mehetnek? Vagy a garnik megeszik őket?

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Több
4 éve 4 hónapja - 4 éve 4 hónapja #57 Írta: Mátéfi
Mátéfi létrehozta Moina macrocopa tenyésztése
A japán vízibolhának is nevezett tudományos nevén Moina macrocopa (állítólag Európában is honos), egy mindössze 1-2 mm nagyságúra megnövő a Daphniidae családba tartozó édesvízi rákocska. Élettartama nem sok, mindössze 2-3 hét.

Mivel az életfeltételeivel szemben nem támaszt túl magas követelményeket illetve a szaporodási üteme gyors, ezért érdemes tenyésztésébe belevágni.

Több mint egy éves tapasztalatot gyűjtöttem tenyésztésükkel kapcsolatosan és elmondhatom, hogy talán az összes vízibolha fajok amiket tenyésztettem (magna és pulex) közül ezt a legkönnyebb mesterséges körülmények között és házilagos módszerekkel tenyészteni. Különös figyelemmel a helyigényére, mely igen kicsinek nevezhető más vízibolhákhoz képest. Kevés vízben is jelentős mennyiséget lehetséges szaporítani nagyon rövid idő alatt.


https://www.facebook.com/photo.php?fbid=487915831293382&set=oa.676656112348995&type=3&theater


Elsősorban ivadékok és kisebb testű halfajok táplálására alkalmas kitűnő élő eleség jó élettani hatásokkal. Az artemia nauplia-t helyettesítheti vagy azzal együtt felváltva etethető, bár tápértéke kisebb valamivel. Saját tenyésztésről lévén szó, gyakorlatilag nulla költséggel valósítható meg a tenyészet. Ugyanez az Artemiáról nem mondható el. Sőt az utóbbi időben jelentős drágulás volt tapasztalható az Artemia pete piacán.

A moina természetes élőhelye: tavak, pocsolyák, nagyon lassú folyású patakok. Olyan vizes helyek, ahol jelentős a szerves anyag lebomlás. Különösen kedvelik az átmeneti vízi élőhelyeket, ahol rövid időre ideális feltételek alakulnak ki a szaporodásukhoz. Jól tolerálják a rossz vízminőséget és elviselik a víz alacsony oxigénszintjének a telített szintig való váltakozását is. Gyakran fellelhetők olyan szennyvizekben is, ahol az oxigénkoncentráció nagyon alacsony. Valószínűleg ez összefüggésben lehet a magas váltásra képes hemoglobinszintjükkel is és ezzel magyarázható az, hogy olyan sűrű állományuk tud kialakulni más rákocskák számára ideálisnak nem nevezhető vizekben. Minél oxigénszegényebb a környezet, annál több hemoglobint termelnek ennek ellensúlyozására.

Ellenállóságukat bizonyítja, hogy 5 és 31 C közötti hőmérsékletet képesek elviselni, ugyanakkor ideálisnak a 24-31 C közötti hőmérséklet nevezhető. Ez nyerő tulajdonság egy házilagos tenyésztéshez.

Különféle baktériumokkal, élesztő gombákkal, detritusszal, fitoplanktonnal táplálkoznak. Jó étvággyal elfogyasztják azokat a cianobaktériumokat, melyek az algavirágzásért felelősek. A szaporodásukhoz mindegyik felsorolt élelmiszer alkalmas.

Szaporodása:

Általánosságban elmondható, hogy a Moina populáció normális esetben csak nőstény egyedekből áll, ezért ivartalan szaporodási módról beszélhetünk. A rövid élete során és kedvező körülmények között körülbelül 2-6 alkalommal szül összesen 4-22 kisrákot. Ha a körülmények elkezdenek romlani és nem alkalmas a túlélésre (kevés élelem, hideg vagy túl meleg víz), megjelennek a hím egyedek és a nőstények szexuális szaporodásmódra váltanak majd tartós petéket raknak melyek a kedvezőbb körülményekre várnak. A tojásuk némileg hasonlít az Artemia salina petére. Tulajdonképpen, ahogy elkezd csökkenni az élelmiszerellátásuk rögtön, elkezdenek tartós petéket rakni, melyek száma arányosan nő a romló körülményekkel. Így gondoskodnak a fajfenntartásukról. A tartós tojások száma elmarad az elve szült egyedek számához képest, ezért érdemes őket jól táplálni, hogy megelőzzük a peterakási állapot kiváltását. Annak is van haszna ezt magam is megtapasztaltam. Pár nap éhezés után szinte órák alatt összeomlott az állományom és nagyon megijedtem, hogy vége a dolognak. Igaz, hogy akkor még kevesebbet tudtam róluk, mint ma tudok. Ösztönösen és kíváncsiságból is, de meghagytam a kisméretű akváriumot úgy abban az állapotában a sok detritusszal és dero féreggel az alján. Közben a víz homályossá algásodott. Pár nap után egyszer csak felfedeztem, hogy van némi mozgás az algás vízközben. Jobban megnéztem, és megállapítottam, hogy újból megjelentek a Moina egyedek. Ezt követően gyors és robbanásszerű volt a felszaporodásuk. Ez több alkalommal is megismétlődött az év során. Úgy gondolom, hogy ez egy természetes folyamat, hirtelen összeomlik majd újjáéled az iszapban rejtőző tojásokból.
Egyes források szerint a Daphnia magna sűrűsége egy liter vízben maximum 500 egyed lehet, ezzel szemben Moinából akár 5000 példány is összezsúfolódhat. Ez alkalmassá teszi és egy igen jó ok az intenzív tenyésztésükre. Összehasonlítási alapom nekem is van, ugyanis D. magnat párhuzamosan tenyésztettem hasonló méretű akváriumban.

https://www.facebook.com/photo.php?fbid=487916454626653&set=oa.676656112348995&type=3&theater


A szakirodalom szerint ideális esetben a Moina napi hozama egy m3 vízben elérheti a 375 grammot amennyiben élesztő helyett fitoplanktonnal és szerves hulladékkal táplálják őket.

A Moina fehérjetartalma kb. 50%-a a száraz anyagtartalmának, a felnőttek zsírtartalma kicsit nagyobb. Ami igen értékessé teszi, az az, hogy ezek telítetlen zsírsavak.


Nálam ez volt az első alkalom, hogy tenyésztésükkel próbálkoztam és úgy tűnik, hogy a tanulópénzt megint meg kellett fizetnem. Nagyon sajnáltam a dolgot és nagyon bántott, hogy nem figyeltem jobban oda. Röviden leírom a kb egy évig tartó tenyésztési tapasztalataimat:

Pasa adott ajándékba eredetileg dero férgeket (Aulophorus furcatus) továbbtenyésztési célból. Velük együtt egy vízben érkeztek a moinák is, melyek Pasához is potyautasként érkeztek. Nagy volt az öröm, mindjárt fel is vettem az egyik külföldi ismerősömmel a kapcsolatot, akiről tudtam, hogy élő eleségek tenyésztésével foglalkozik. Kértem némi útmutatást a szerzeményeimet illetően. Ő azt javasolta (ő is úgy tartotta), hogy egy élettérbe helyezzem el a derokat és a moinákat is. Elmondása szerint a dero fogja a keletkező összes szerves hulladékot (az elpusztult moinákat is) feldolgozni, majd az ő ürüléke fogja megalapozni a baktérium kultúrát illetve a fitoplankton felszaporodást, ami ugye a Moina tápláléka. Egyfajta szimbiózisban. Természetesen ez a nem elegendő, ezt ki is kell egészíteni táplálékkal, vagy előidézni az intenzívebb algásodást. Én ezt úgy oldottam meg, hogy egy keleti irányba néző ablakpárkányra helyeztem a tartó akváriumot, hogy az ablakon besugárzó napfénnyel fokozzam az algaképződést. A víz hőmérséklete általában 24-26 fok volt, keménység 14-15, Ph. 7,8 körüli. A derokat olcsó pelyhes eledellel etettem illetve zöldség/gyümölcs darabkákkal.

https://www.facebook.com/photo.php?fbid=487916147960017&set=oa.676656112348995&type=3&theater

Téli időszakban nagyon szépen működött ugyanis a nap intenzitása nem volt olyan erőteljes, hogy felmelegítse túlságosan a vizüket. Ahogy jött a tavasz és melegedett az idő elkezdtem árnyékolni, csak időszakonként kitenni a napsütésnek, nagyrészt a reggeli órákban pár órára. Az akvárium alsó részét egy hullámpapírral árnyékoltam a derok miatt, akik alul éltek az iszapban. Egy héten két-három alkalommal igen kevés lemezes tápot, spirulinát és élesztőt adagoltam a vízbe. A moina nagyon gyorsan és bőséggel szaporodott, a víz, ha túl gyorsan bezöldült, akkor a szaporodási ütem nagyobb volt és hatalmas tömegben szűrték a vizet. Heti három-négy alkalommal tudtam etetni velük. Közben szaporodásnak indultak a derok is, azonban azok üteme nem volt igazán meggyőző, de azért egyre nőtt azok egyedszáma is.

https://www.facebook.com/photo.php?fbid=487916234626675&set=oa.676656112348995&type=3&theater

Kb. egy év sikeres tenyésztés után történt, hogy nem voltam otthon és az árnyékolást előzőleg nem végeztem el, így a nap úgy felmelegítette a vizet, hogy kipusztult az összes moina. Szerencsére néhány dero még mozgolódott így azokat tartottam még egy darabig, főleg abban a reményben, hogy a moina újra feléled. Sajnos két hónap után rá kellett jönnöm, hogy már nem fog. Említettem, hogy a dero férgek – várakozásaimmal ellentétben - nem szaporodtak olyan ütemben, hogy megérné őket táplálás céljából tenyészteni, ezért a még meglévőket feletettem és a 30 literes tenyészakváriumot felszámoltam. Hát ez a rövid történet.

Azóta nem sikerült újabb állományt szereznem, de ha egyszer sikerül, akkor a következőképpen szándékozom megoldani:

Tenyésztésükhöz 4-5 literes befőttesüvegeket vagy 5 literes pet palackokat párhuzamba állítva több tenyésztő tartályt (igény szerinti mennyiséget) indítanék. Kezdésnek zöld (eső)vizzel, amit magam állítanék elő a nap segítségével, zárt edényben megakadályozva az egyéb élőlénnyel való fertőzést. Pl. szúnyog lárva. Ennek a soros módszernek több előnye van. Mindig van tartalék tenyészet és több rendelkezésre álló moina. Ritkán fordulna elő, hogy egyszerre omoljon össze valamennyi populáció, főleg ha kissé eltérő feltételek mellett vannak tartva. Hátrány, hogy a fitoplanktonos edényeknek újabb hely kell. A tenyészet úgy helyezném el, hogy a fitoplankton/algaszaporodás miatt elegendő fény érje, de az ne tudja veszélyes mértékben felmelegíteni a vizet. 12-14 óra fényre és nem hőre van szükség. Ha elegendő élelmiszer áll rendelkezésükre, akkor hihetetlenül gyorsan és boldogan szaporodnak. A tartó edényük aljára biztosan tennék egy réteget abból a mulmból, amit az akváriumból le lehet szívni.

A hőmérsékletet 26 C-n tartanám, és épp annyit levegőztetnék, hogy a víz enyhe mozgásban legyen és a moina tápláléka (baktériumok, gombák, fitoplanktonok) folyamatos kavarásban legyenek. Figyelem, nem apró buborékos levegőztetéssel, az apró buborék ugyanis ha megtapad a moina-n, akkor azt a felszínre emelve pusztulását okozhatja. A baktériumokat időnként egy két borsoszemnyi csontszáraz baromfitrágyával behintésével táplálnám, de még az is lehet, hogy csinálnék egy másik edényben kinn egy kotyvalékot, kis baromfitrágyából és szárított széna keverékéből vagy nyúltrágya önmagában. Az így felszaporodott bacikat tartalmazó léből időnként csöpögtetni lehet a moináknak. Megoldás lehet még literenként 2-3 zabpehely hetente, melyen elszaporodhatnak a különféle mikroorganizmusok.

Az akváriumszűrők időnkénti tisztításakor keletkező szuszpenzió is jól jöhet erre a célra. Egy bizonyos, nem szabad a Moinát túletetni, nehogy bedurranjon túlságosan a víz és káros gázok keletkezzenek. Inkább gyakran, de csak módjával. Úgy hiszem, hogy a víz Ph értékét nem szabad 8 fölé engedni, mivel az hatalmas alganövekedést majd azt követően az ammónia toxikus szintre emelkedését segítené elő. Akkor kell etetni, ha a tartó vizük letisztul, ugyanis akkor az azt jelzi, hogy nincs táplálék a vízben. Ilyenkor zöld vízből vagy élesztőből, vagy mindkettő keverékéből annyit érdemes adni a tartóvizükbe, hogy az opálos teaszerű legyen. A száraz élesztőt elég csak nagyon kis mennyiségben rászórni a víz felszínére. Eddig szándékosan nem említettem drágasága miatt, de a spirulina por is kiváló élelmiszer, esetleg a szárítottan porított csalán is. Itt jól alkalmazható az a szabály, hogy inkább gyakrabban keveset (2X egy nap), mint ritkán sokat etetni. Azt kell szem előtt tartani, hogy vízszűréssel táplálkoznak, ezért a levegő buborékok ütemét úgy kell beállítani, hogy enyhén mozgásban tartsa a levest, de ne okozzon nagy áramlást. A keletkező detritusz feldolgozásához valamint az elpusztult Moinák eltűntetéséhez, a dero worm, a black worm, vagy valamilyen kisebb csigaféle is jó megoldás lehet. A Moinák elég nehezen viselik el a teljesen friss vizet, főleg nagy mennyiségben, ezért az állott pangó víz használata a legjobb. Pl. akvárium cserevize. Korábban én ritkán néhány hetente cseréltem a vizüket.

Szerintem 15-30 cm vízmagasság elegendő. Arra figyelni kell, hogy a víz felületén ne képződjön filmréteg, mivel a Moinák azt nem tudják áttörni. Egyébként teljesen szagtalan a tenyészet. Nyáron, egy félárnyékos helyen biztosan működne kinn is. Azonban legfőbb előnye, hogy gyakorlatilag egész évben tenyészthető.

Megjegyzés: a fotókat az AME facebook oldalára töltöttem fel és a beszúrásokat hivatkozással akartam megoldani, de mivel a facebookos oldal zárt, ezért nem jeleníti meg. Ott meg tudjátok nézni.
Utolsó szerkesztés: 4 éve 4 hónapja Írta: Mátéfi.
Az alábbi felhasználók mondtak köszönetet: toist, halőrxxl, gyovai68, mark24, saluosi, Pana28

Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.

Moderátorok: Koka
Oldalmegjelenítési idő: 0.244 másodperc
Bejelentkezés
Legutóbbi fórumbejegyzések