Az akvárium szûrése

azok a számítások, amiket én láttam, pl a hamburger matten készítésére, arra valók, hogy az optimális folyadéksebesség eléréséhez szükséges pumpateljesítményt az ember ki tudja számolni.

két dolgot szoktak megmondani, ha az ember szűrőt tervez:
a baktériumok miatt az átfolyás legyen 5-30cm percenként, és
a bio szűrőanyag térfogata legyen 10%a az akváriuménak.

ez a kettő dolog egy hülye példával élve olyan, mintha egy mozgásképtelen ember étkezéséről beszélnénk. két dolog kell neki, önmagában egyiktől sem lesz megfelelő az étkezése:
egy hely, ahol odajut hozzá a kaja, és ő ott tud maradni, nem zavarják el, nem rúgják félre,
és egy megfelelő "flow" - azaz időzítés, hogy ehessen, amikor éhes.

bármelyik stimmel, önmagában nem elég, csak együtt a kettő - viszont nem tudod egyiket a másik függvényében meghatározni.

Ne félj...fejtsd ki kérlek bővebben!A számításoknál sokszor azzal találkozik a hobbista hogy azt mondják a felület számít-nos akkor most ha a felület számít akkor egy pengevastag lappal ugyan oda jutunk mint egy 50mm vastag közeggel?Már itt ezen a fórumon is olvastam párszor...ezt kellene tisztázni hogy ezt hogy értse az ember?/Nem én hogy értsem-tudod hogy különbejáratú a véleményem,amit nem hangoztatok már eztán-mert jönnek majd az ilyen "félve szólok hozzá" post-ok..ezt nem szeretném/
T.:Gábor

szerintem ez két külön dolog, bár félve szólok hozzá.
egyrészt a szűrőanyag térfogata fontos azért, hogy elég hely lesz-e a baktériumok számára.
másrészt a keresztmetszet fontos azért, hogy ezeknek a baktériumoknak megfelelő mennyiségű és minőségű takarmány és oxigén és víz érkezzen.

mindkettő alapvető fontosságú, de nem egymásra ható dolog. szerintem.

Ok-ha előbb nagyobb cellaméretű szivacsot raksz úgy a következő is meglapja a szükséges "szennyező anyagot"!
T.:Gábor

De mennyire, hogy a térfogatra. Szerintem a szivacs térfogata számít. Hiszen vagy egy sorban rakod le vagy 2 sorban szétvágva ugyanazt a szivacs mennyiséget. Nekem akkor is ugyan annak tűnik, csak az elhelyezkedése más. Vagy lehet, hogy a 2 sorban lévő szivacsban már nem lesz annyi baktérium? Mert kevesebb szennyező anyag jut el hozzá?

A szűrőmédia térfogatára gondolsz Jocó?
Nagyon benne vagyok a téma taglalásában-éppen ideje hogy erről is beszéljünk.Van ugye egy fixa idea,mely szerint a szűrőanyagokat kiszámolhatjuk-legyen mondjuk matten!Az átfolyási sebességet emlegeted te is...én még hozzáteszem hogy sokan a szűrőanyag felületét veszik számításba!
Na akkor hogy is van ez-tényleg a felület számít?Hogy konkrét kérdést tegyek föl:az áramlási sebességes szuperszámításoknak rettenet nagy értelme van?Most akkor a szivacs felülete,vagy a térfogata az ami számít-szeretném ha nyílt vitát folytatnánk páran erről.
Mint tudjuk vannak számítások-linkeljetek rájuk,nézzük meg mit gondolunk róluk..már ha benne vagytok!
T.:Gábor

sziasztok. Lehet már feltették itt ezt a kérdést, így az ismétlésért elnézést. Én nem találtam meg a választ rá. Szóval, adott egy 30 és egy 25 cm átmérőjű PVC cső. A 25-ös csőben a pumpa teljesítmény az ismert egyenlet: (x*1000)/452.16=27,5 alapján 700 l/h lehet maximum, hiszen e felett a baktériumok számára az átfolyási sebesség már meghaladja az optimális 30 cm/min-et. Az egyenletben az x=a pumpa teljesítménye l/min-ben. A 452,1 a 25 cm-es kör területe. A 27,5 pedig az átfolyási sebesség cm/min-ben megadva. A másikban ha veszem a számomra optimális 10*megforgatást akkor az 1000l/h kell legyen, ez a teljesítmény kb 25 cm/min átfolyási sebességet jelent a 30 cm csőben. Amit nem tudok, hogy az egyenlet miért a víz haladására merőleges területtel számol, és miért nem a térfogatot veszi figyelembe?? Hiszen a térfogat és a 10*megforgatás a lényeg a szűrés méretezésében. Előre is köszi a válaszokat.

Nos a cél, több kisebb nevelő és tenyészakvárium, amiben ugye relatíve nagy a halsűrűség.
ezek mind 50 liter alattiak lennének. van olyan amiben pl kazuár sügér lenne egy tenyészcsalád és van olyan amiben xifók és hasonlók nevelkednének, míg eladósorba nem kerülnek.
Növény ezekben ugye nem igazán lenne illetve talaj sem.

Kíváncsi vagyok a véleményetekre, pro és kontra:
Szerintetek melyik szűrést célszerűbb választani?
A belső motoros vagy a sima belső szivacsos szűrést?
Nekem a nagy akváriumokban mindben nagy belső motoros szűrőm van, a kicsikbe is tervezem, de elgondolkodtam hogy egy nagyteljesítményű levegőpumpát kellene esetleg vennem ami több kisebb akváriumot is ellát esetleg még a 120 litereseket is.
Az áramfogyasztás mindenképp kevesebb lenne mint így, de vajon a víz minősége is maradna?
vagy esetleg még jobb is lenne?
Ki melyiket javasolja?

ja, a kicsiről külön naplót nem csináltam, úgyis csak átmeneti

köszi:)

a lágyítást a növények indokolják - és persze a galaxyk is jobban érzik magukat benne. az "ennyire" lágy az olyan 150ppm, nem olyan nagyon lágy az. a kis medencében egyébként 220 volt a csere előttig, és úgy habzott.
most a csere óta nem látom, hogy gyűlne rajta... de majd holnap kiderül.

savanyítani viszont nem tudok, ugyanaz a helyzetem, mint gábor77nek.. csináltam tesztet, az akváriumból kivett 154es vizet 5.5re bekevertem sósavval, aztán lezárt vödörben hagytam egy hetet. ma mértem újra: 177es tds és 6.8as ph lett. magától. szóval valamitől visszalugosodik, annak meg nincs értelme, hogy ilyen ph ingadozásnak tegyem ki a halakat.

Mikes:job lenne ha nemcsak vizet,hanem némi "szivacsmosóvizet" is beletennél-én egész egyszerűen az új indítású akváriumban mosok ki egy telítődött szivacsot a durva szmötyi nélkül persze.Ekkor a víz kétségbeejtően ramaty tud lenni,de pár óra alatt letisztul.Ha csupasz aljú akváriumban teszem ugyanezt,akkor másnap általában "összeporszívózok",ilyenkorra a szűrő már összesodorta a durvább részeket.Az esetek 80%-nyi részében ez beválik...ha nem sikerül akkor aljzattal ellátott medencéből teszem át a szűrőszivacsot,oda pedig megy az "új szivacs".
Ezzel az akváriumindítással kapcsolatosan rengetegféle dolgot lehet olvasni...az rendben van hogy a víz beállását meg kell várni,de ha nincs semmi ami kondicionálja akkor nem is fog semmi történni.Bármilyen renegátnak is képzeljen harmadik személy,én bizony azt mondom hogy már a legelejétől kezdődően kell bele valami ami "szennyezi" a vizet..ami ürüléket képez.Általában csigák szoktak lenni az első lakók,de nem specifikus táplálkozásúak hanem a legegyszerűbb malájok,tányércsigák,vagy éppen postakürtök is lehetnek-ami kéznél van:)A maláj csak abban az esetben lesz jó ha nem idegenkedsz tőlük..de van A.helenád,így baj nem lehet!Őket valami nagyon kevés kis eledellel etetni is kell-a képződő hulladékuk pedig eleség lesz a szivacsban kialakuló baktériumtelepeknek.Baj akkor van ha egyszerre extrém mennyiségű élővilágot telepít az ember... a fokozatosság elvének itt is érvényesülnie kell.Egyébként ha majd nálad is "értéktelenek lesznek"
az egyszerűbb garnélák,őket is nagyon tudom javasolni a csigák mellé első lakónak-de csigák több ürüléke jobb az indításhoz.A "pamacsokat"szippantsd le...jó ötlet!
Nebula: hajnalban olvasgattalak titeket az akvakertészen-micsoda pofás kis akváriumot gondozol!Hálás lennék ha erről a kis medencédről is adnál egy ottani linket,szívesen olvasnám ennek a dolgát is!
Mikor említetted hogy ez hab,nekem azonnal a lágy víz ugrott be-ebben sokkal könnyebben alakul ki a habosodás.Elég tesznye most ez a felszín,de nálam is volt már hasonló..mégis ívtak a coryk.Ez jelentheti azt is hogy valami nagyon kicsi felületaktív anyag van jelen,ami megváltoztatja a víz felületi feszültségét.Ahogy említetted hogy a bubik szétpattannak már mondtam is volna:akkor nyugi..vízcserékkel,aktívabb szűréssel nem lesz gondod!:)Egyébként alig hiszem hogy bármi is indokolja nálad az ennyire lágy víz használatát...keményíts picit,lehet hogy a habosodás is megáll.Ha ilyen lágy víz kell,akkor savanyíts még kicsit-elképzelhető hogy szintén elmúlik a hab!A plexi tetővel tudom hogy nincs gondod-de vigyáz,mert ha felverődik rá a víz a szétpattanó buborékoktól,akkor ott képes kialakulni esetleg olyan alga vagy penész amit észre sem veszel..na ezt viszont visszamossa a csöpögő víz-ez is okozhat később habosodást.Egyébként szépen dolgozol a medencéidben...gratula!
T.:Gábor

Azoknak ad otthont nemsokára. Még pár hetet szeretnék várni a betelepítéssel. Addig akkor leporszívózom. Köszi!

Mikes

@mikes: van pár garnid kéznél? tedd át, lezabálják pár nap alatt.

@Mátéfi: az nem a felszíni hártya, amire te gondolsz? az nincsen jelenleg, és az tényleg akkor van, ha sokat matatok a növényekkel - újat ültetek, durván megnyírom, átültetem őket.

én arra gyanakszom, hogy az ozmo víz, amivel cserélek, az defektes.
bár mostmár ezt veszem egy éve kb, és eddig nem volt gond, de most rámértem, és már 32ppm, szóval már igazán nem is nevezném ozmo víznek:)
mindenesetre legközelebb, amikor megyek, szólni fogok a srácnak, hogy talán membránt kéne cserélni, vagy alternatív forrást kell felhajtsak.

azért gyanús, mert az első héten semmi baja nem volt a 10esnek. aztán volt egy vízcsere, és azóta csinálja.
azóta ami bekerült: a pár redmoor gally és még egy csomó HM.

így néz ki az alien:


egyébként mivel a világítás nincs függesztve, van egy 2.5ös plexi lap a medencén, arra van a világítás fektetve. amikor ezt félrehúztam a fotóhoz, a hab majdnem fele hirtelen széjjelpattogott, a többi maradt.

Kis, vattaszerű pamacsok jelentek meg az egy hete aljzattal, (vízzel) szűrővel elindított kis aksimban. Tettem át a nagy medencéből két növendék csigaevő csigát, csippentettem nekik egy kis haltápot. Nem lehet, hogy az penészedett be a talajon? Új korában a nagyban is volt, aztán - gondolom, ahogy beindultak a biológiai folyamatok - eltűntek. Egy kicsit megmozgattam az aljzatot, így a vattacsomók a szűrőszivacson landoltak. Van velük valami tennivalóm? Porszívózzam össze? Baktérium oltásnak elég a működő medencéből pár liter vizet áttenni?

Üdvözlettel:

Mikes

A víz habosodását valamilyen fehérje származék is okozhatja.....

Érdeklődve várom a fotót Nebula-hasznos lesz ha közösen kiderítjük hogy mi a probléma,és mi okozhatja?Tanulni senkinek sem árt,az biztos-ezért van a fórum.
Ha olyan agresszíven jön elő a probléma,én mégis valami olyanra gyanakodnék ami képes ennyi szennyezőt kiengedni,vagy képezni.A hab általában akkor képződik ha valami a víz felületi feszültségét megváltoztatja,és abból a távozni készülő gázok nem tudnak mégsem átdiffundálni a légkörbe-ezt én így gondolom,de utána kell járni.Ebben a mennyiségű vízben valami nagyon kevéske anyag is elég lehet..ha nem boldogulunk a megoldással lehet hogy restartot kell csinálnod.
Egy példa:vadonatúj szivattyút vásároltam vízcseréhez..elegem volt már a régi kis teljesítményéből,és alig 2.3m-es emelőmagasságából.Az első használatbavétel előtt alaposan elmostam forró vízben,majd áztattam is pár napot..A legelső liter víznél már láttam hogy baj van-és ez az egyik akváriumba ment:(Persze azonnal intézkedtem-régi szivattyú vissza,alapos vízcsere stb-de a problémának kellet egy hét mire rendeződött.
Hogy mi volt a baj nem tudom-de tény hogy mikor az új szivattyúval belökettem az első liter vizet a békalencsék "szétszaladtak" a víz felszínén...szóval még szerencse hogy akkor és abban a medencében voltak.Ezt a szennyező anyag mennyiséget kimérni a mi tesztjeinkkel lehetetlen lett volna,semmiféle károsodást nem szenvedett semmi stb..Viszont arra gondolok hogy az új szivattyún lehetett valami szennyeződés-esetleg egy olajos ujjlenyomat??-amit nem is láthattam a belsejében,és ez csinálta a dolgot.Szégyen ide,óvatlanság oda,én szétberheltem,és alaposan elmostam Ultra Derm-es vízben...milliószor erőteljesen leöblítettem,és csak aztán raktam össze.A probléma megoldódott-de ha nem látom el sem hiszem hogy ilyen előfordulhat.
Vannak érdekes dolgok-ezért jó ha problémáinkkal is előjövünk.Várom a képeidet.
T.:Gábor