Kávézó

reggel itt is elkezdett havazni, most 10 centi, de elis kezdett olvadni

Mary,én épp most hoztam be egy vödörnyit!

Keserédes számomra a havazás: legszívesebben kirongyolnék a 2 db 25 literes vödrömmel, és a hordómmal, hogy havat gyűjtsek. Dőre álom...

Pompás idő van felénk is. Remélem, hogy a kajszi termés is bőséges lesz.

Tavasz?Ugyan..itt szakad a hó,-2C^ovan.Bár a hó esik össze,már van 4 centi-alatta a föld viszont nem fagyos,pereceltem is olyat hogy indulhatnék a nonfiguratív elemeket felvonultató tornán.
A pipik nem akartak kijönni az ólból....csak vaksin nézegették hogy mi ez a nagy fehérség most.Bár az időjárás a jövő hétre változni fog,megvallom nekem tetszik ez a hó-főleg hogy tudom ez a tél utolsó próbálkozása!Remélem legalábbis...
T.:Gábor

Erről jut eszembe:a minap valamely természetfilm csatornán olyan kisfilmet láttam,melyben a legújabb rendőrségi fegyvereket mutatták be.Persze nem a mi rendőreink fegyvereit,hanem azt hiszem az USA-ban rendszeresített újdonságokat...volt ott lézeres forróság generátortól kezdve a falon is "átlátó" eszközig minden.Persze hogy a sokkoló volt a legtöbbet taglalt-borzalom hogy milyen akciókban hívják segítségül.
Ez a kisfilm generálta bennem az érdeklődést hogy utánanézzek a mostanában használatos nem ölő fegyvereknek-emlékeim szerint még a II.Világháborúban kísérleteztek vele.És lőn..manapság már nemhogy az infrahangot,hanem a nagyon magas de még hallható frekvenciát is használják.
Tudom régről hogy a hangok megfelelő alkalmazása egészen élvezetes az embereknek-zene-de érdekes hogy még mit tud....
biztonsag.blogter.hu/108065/nem-olo_fegy...es_tartosabb_bekeert
hadmernok.hu/archivum/2008/3/2008_3_csuka.pdf
Számomra sem ismeretlen a hagyományos fegyverek acéljának hűvös érintése-de inkább sose legyen szükség semelyikre.Az állatok szerintem jobbak nálunk..alig tudok olyan állatot amely aljas indokból kihasználná,vagy "csak úgy"megölné a másikat.Lehet hogy a genetikai készletünk alig pár helyen tér el az övéktől,de arra gondolok nagyon félresiklott a mi evolúciónk.
Na hagyjuk is..borzalom belegondolni hogy micsoda fegyverek is léteznek már,és a tudtunk nélkül is alkalmazhatják-ez komolyabb mint az "atom" szerintem.
Miért nem a természet védelmezésére,a környezetünk minél jobb megismerésére fordítjuk azt a sok tudást amit felhalmoztunk már?Talán az emberek legfőbb célja a halál-csak mindannyian hazudunk magunknak is?Hmm..bocsánat,néha vannak ilyen gondolataim is.
T.:Gábor

Így lehet a vizet meghajlítani

!


A trükkhöz nem kell semmilyen grafikai program, csupán egy méretes hangfal, egy slag (benne vízzel) és egy videokamera. Az utóbbi roppant fontos, ugyanis ez a csoda szabad szemmel nem látható.

Nincs más dolgunk, mint a vizet a hangfal előtt kell lecsurgatni, a hangfalból 24hz-et bömböltetni, a kamerát pedig úgy beállítani, hogy másodpercenként szintén pontosan 24 képet rögzítsen. Ráadásul ha a hangfalból csak 23hz szól, úgy tűnik, mintha a víz visszafele folyna. Zseniális.

Rendkívül jó hogy ezt a témát elővettük..a komposztálás egy csodadolog,az tuti!Én még a komposztot a televényférgeimhez is használom megfelelően keverve tőzeggel...ne tudjátok meg hogy beindulnak rajta!Sajnos most restartolnom kell őket is...a már említett agresszív penész szinte mindenemet tönkretette-de van remény azt hiszem.
A komposztálásról rendkívül sok anyagot lehet találni a neten,és magam is bújom a témát a 801-as évektől kezdődően.Az általatok is emlegetett talajlakó kolóniák pontosan olyan nagy segítség nekünk,mint a szűrőbaktériumok a medencéinkben.Én úgy gondoltam a megtámogatásukra adok az általam emlegetett szerből-ami tulajdonképpen az én értelmezésemben olyan mint a mi szűrőindító kultúráink.Megfigyeltem ugyanis,hogy nálam valóban lassan bomlanak el a beásózott maradványok...ha többen vannak hamarabb lehet egészséges földem,és nem sajnálok érte kiadni egy ezrest.Mert nem több amire szükségem lehetne..
Viszont még egy dolog..a szennyvíz.Tegnap szivattyúztam ki a kertünk végében lévő gyümölcsös talajára.Szaga abszolút nincs,színe enyhén szürke...Jah,Septifos!:)Megfigyeltem hogy az így öntözött földön olyan fű nő mintha turbóra kapcsolták volna..de azért én a zöldségesre nem adok ebből sosem.Azt tiszta vízzel locsolom-bár méréseim szerint a kútvizünk nitrát tartalma arra enged következtetni hogy mások derítője bizony nem zár.És még nem említettem a kora hajnali utazásaim során tapasztalt bűzt sok faluban..bizony kinyomják az árokba a szennyüket:(
Az igazi az lenne,ha a mosáskor/mosogatáskor valami olyan szert használnánk ami abszolút nem károsít...bár mi semmi agresszívet nem használunk már.
T.:Gábor
U.:jah...az akváriumaim cserevize öntözési szezonban szigorúan megy a zöldségesre!

Hát lehetnek különféle tapasztalatok, de én a sajátomról beszéltem. Úgy tapasztaltam, hogy minden szerves anyag amit jól bedarálsz és vegyítesz a silány minőségű esetenként agyagos talajjal, azt nagyon gyorsan és látványosan feljavítja szerkezetileg. Természetesen szükséges hozzá a talajnedvesség és a gyakori átforgatás, levegőztetés. Nyilván a kész komposzt a legjobb, azonban az elég nagy kincs ahhoz, hogy talajlazítóként használd, hisz hatalmas mennyiség kellene belőle ahhoz, hogy egy nagyobb agyagos területet rendbe tegyen. De ha van rá lehetőség az nagyon jó. A még szálas és nem lebomlott vagy csak részben lebomlott rostok jól javítják a kötöttséget és végül abból ugyanúgy komposzt lesz. Van még egy előnye, hogy a kötött talajt lazítva átjárhatóvá teszik a földlakók számára, melyek elvégezhetik a meló nagy részét. Ahhoz, hogy a talajlakó baktériumok, giliszták stb. elszaporodjanak, táplálék is kell nekik és erre a növényi rostok igen jók. A lényeg a rendszeres utánpótláson van, azaz minden évben, akárcsak az erdőben, ahol minden ősszel vastag levél takaró lepi be a talajt + lehullott ágak, kidőlt fák. Csak ott kissé lassabb a lebomlás, mivel többször kiszáradhat mire lebomlik. Ha beleforgatod és nedvesen tartod sokkal hamarabb végbemegy.

Én a komposztot inkább fejtrágyaként használom mint tápanyagbomba. Olyan sok nincs, hogy minden évben csak úgy találomra szórjam.

Kicsit macerásnak tűnik, de a komposztkészítést mindenképpen javaslom. Ez teljesen beleillik a mi öko szemléletünkbe. A kertből nem megy ki tápanyag, és a konyhai hulladék is hasznosul.
Irányadó lehet Alwin Seifert: kertészkedés mérgek nélkül könyve, kissé adaptálva, mert Németországban több eső esik.
Én sok komposztot csináltam, és csodálatos vegykonyha. Amikor végül átrostálod, és a kész komposzt a világ legjobb anyaga.
A nyúltrágya, a fűrészpor, ezek nyers, nem lebontott dolgok.
De ha veszel két földterületet, és elkezded rakni rétegesen: mondjuk egy adag kaszálék, rá a mondjuk nyúltrágya, aztán az el nem égetendő kis gallyak, rá a hamu a kályhából, ha fával fűtesz, rá megint kaszálék... Vékonyan letakarod földdel, belocsolod, s vársz...
Ha túl vizes, leáll, ha túl száraz, beég, vagy el sem indul.
De nagy a toleranciája.
Aztán megint összejönnek ágacskák, és már nagyobb, durvább kaszálék, és gazok, gyökerek, minden mehet bele, háztartási hulladék..
Amikor már elég nagy a többször tömörödött komposzt, kissé vastagabban takarjuk, és pihenjen.
Következő tavasszal áthányjuk az új helyre, ekkor már homogénebb..
A régi helyen elindítjuk az újat.
2 év, és olyan rugalmas, jószagú, érett komposzttalajt kapunk, hogy öröm nézni, szagolni. Minden belement, és minden átalakult benne.
Csak a felnyitott halmot át kell lapátolni egy szitán. A maradék jó kovász a következőhöz.
Vannak szakaszok, mikor teli van gilisztával. Van, amikor belenyúlsz, s 30-35 fokos, és millió apró lény dolgozik benne.
De az odagyűlt cserebogárpajor, lótetű is szépen összegyűjthető, mehet a csirkéknek, vagy lapáttal...
A zsámbéki hegyoldal száraz löszében is nagyon jó eredményeket lehetett elérni komposzttal.
A faforgács a "steril" agyagtalajban alig bomlik le, de a trágya is szinte konzerválódik. A kpomposzt oldja a tömöttséget.

Az tuti hogy sikerülni fog-rém egyszerű a recept is,meg a belevalók sem kívánnak semmi különöset.A lényeg azonban az áztatáson van,mert ha rövid ideig áztatod nagyon sok levet felvesz a hordóból...
Nálunk rendkívül kelendő-néha csak bekapok egyet-egyet az íze miatt!
Idén még káposztával töltött paprikát is kellene csinálni-de ebből nálunk semmi nem terem meg,marad a piac.
T.:Gábor

A sok növényi rost okán a kérődzők és a rágcsálók trágyája a legjobb talajszerkezet javító, viszont a szárnyas trágya jó tápanyag koncentrátum, csak óvatosan kell bánni vele mert nagy mennyiségben éget. Jobb keveset gyakrabban kiszórni vagy hígítva locsolni.

Pasa, abban biztos lehetsz, hogy sikerül!

Igen,pontosan ilyen a talajunk-egyszer maglódi ismerősömnek vittem fel Pestre egy kis golyót belőle.Mikor kiszáradt szerintem halálos fegyverként lehetett volna használni!
A fűrészpor nálunk nagy kincs,főleg a fűtési szezonban.A trágyát viszont használom eztán.
Nem tudom nálunk mennyire savanyítaná a meszes talajunkat egyébként,de ősszel rámegyek nagyobb adag fűrészporra!
Végül is a fahamut mindig kihordtuk a földre egy időben...a föld szerkezete javult is,de eltűntek a gilik.Most a dolgok átgondolása van folyamatban,viszont azt el kell mondanom hogy a konyhakertünkben lévő föld az évek alatt még a színét is változtatta-egyre barnább,és egyre jobban művelhető lett.Most is csak a dolgok elősegítése érdekében próbálnám ezt a Phylazonit-ot,hátha!
T.:Gábor

Ha jól értem, akkor sárga agyagos a talaj nálad (akárcsak nálam volt a lebontott régi ház helyén) és rettenetesen be tud tömörödni, főleg ha felázik. Majd mikor kiszárítja a nap, akkor meg olyan lesz mint a beton. Én úgy segítettem ezen, hogy beszereztem igen nagy mennyiségben lomhullató fűrészport és tehén trágyát. Ezzel beterítettem az egészet jó 10-15 cm vastagon, majd egy kölcsönkért rotával jól bedaráltam a földbe ősszel, majd tavasszal megint. Most már elfogadható, mivel már nem áll úgy össze, elég morzsalékos lett, de mindig kell az utánpótlás. A fűrészporozásnak egy "hátránya" van, hogy kissé savanyítja a talajt és nitrogénhiányt idéz elő. De ez csak átmeneti állapot és könnyen orvosolható is. A tollasaid végtermékét is célszerű szétszórni a földön.

Nagyon köszönöm a hozzászólásaidat-évek óta magam is vegyszermentesen termesztek amit csak lehet ebben a nyirokban.Pl. ez okozza szerintem azt,hogy a vöröshagyma/fokhagyma alig nő meg,de olyan erős mint a fene...
A mi földünk sárga nyirok,és kevéske termőréteg-ezt javítgatom 93' óta.Hideg,nehezen melegszik föl,az öntözővíz meg lefolyik róla:(.Gyorsan kérgesedik..na ekkor a fene megette az egészet-ezért is viszek be rettenet mennyiségű mulcsot,növényi maradványokat.Persze hogy kicsi a konyhakert nálunk is-de mire felásózom a fájós tagjaimmal már elég is.még nem érkezett el nálunk a földművelés ideje,pl ma reggel is -2 fokot mértem.Tapasztalat hogy ha hamar ültetünk szinte semmi nem jött ki,mintha befulladna a mag.Volt hogy már márciusban elültettünk,a szomszédok meg csak áprilisban..mire a terményeket kellett betakarítani meg nem tudtam volna mondani hogy a miénk jobb-e..sőt azt hiszem semmivel nem volt szebb,nagyobb.Tehát itt még van egy hónap addig amíg ültethetek.
Részben tudatosan,részben kényszerből eddig sem permeteztem..tavaly is csak egyszer a paradicsomot réztartalmú szerrel,mert másképpen lerohadt volna minden a sok hirtelen esőtől/sok ismerősömnek meg is betegedtek a növényei/.Emlékeztem a tavalyi beszélgetésünkre Gyulám,a csalánlevelet,és a csalánlevet is bevetem idén természetesen.Azt már rég tudom hogy lombtrágya,és a levéltetveket is kordában tartja a lé-valaha sokat olvastam a Biofüzeteket!:)Továbbra is erősítem a földünk vízmegtartó képességét azáltal hogy folyamatosan dolgozom bele a rostos növényi maradványokat-de ezzel van egy kis baj.A giliszták számával elégedetlen vagyok..alig bukkan elő pár igazi földigiliszta,ásózáskor is inkább a tejfehér giliszták vannak jelen.De ahol alkalmaztam a trágyát ott megjelentek nagyobb számban-igaz a lótetűk is:(.Volt olyan sor paradicsomom,ahol a 4. palánta tudott megnőni-mindig kirágta ez a féreg!Végül nevetséges megoldást eszeltem ki:mivel a lótetű éjjel mászkál,vagy a föld alól támad,ezért PET palackokat süllyesztettem a talajba a palántáim mellé úgy,hogy kiálljon belőlük egy jókora "gallér" is.Persze a palackokat hosszában felhasítottam hogy a víz ki tudjon folyni,illetve hogy a növény köré besüllyeszthessem.Bevált!
Mióta nős vagyok minden évben megfogadtuk hogy jövőre már csak füvet nyírok..de tavaly ennek az ellenkezőjét mondtam a páromnak!Igenis harcolok azért a kis földért is,mert az ott termett növényeinknek az íze valami fenomenális..már alig várom a friss répát,meg a borsót!Nevetségesen kicsinyke a terület-de idén még bővítek is-nagyon hálás dolog amikor a párom csak kilép a kertbe és hozza befelé a levesnek valót,vagy éppen a legelső paradicsomon vitatkoznak a gyerekek.Tavaly nem lett borsónk...a srácok,meg a lány is azonmód leették ahogy lehetett.
Csodálatos dolog a saját magunk megtermelte étkeket fogyasztani-nem érdekel sem hátfájás,sem recsegő izület-én idén még többet ültetek az tuti!
Hopp...a mester említette a mentateát régebben-nos vannak mentatöveink,idén biztos hogy nem hagyom kárba menni a leveleket!
A csíráztatás ötlete igen jó-még a panellakó kollégák is élvezhetik!Balkonládában lehet termeszteni sokféle dolgot..pl. a snidling nálunk kiveszett mert mindenki azt ette volna télen!
A saját hordós savanyúnk úgy érzem sikeres volt Budán is-legalábbis erre enged következtetni az,hogy mesterünkkel élénk levelezést folytatunk arról hogy idén már neki is legyen sajátja!Pár üveg saját lecsót is próbára bocsájtottunk...abból az igazi nap érlelte paradicsomból-gondolom nagy nehezen csak elfogyott!
Idén újabb lendülettel azon leszek hogy ismét megtölthessük a hordókat,és a spájz polcait....160l savanyú,és minimum 250 üveg saját befőttünk volt az őszre.Ma már van hely polcokon,hiszen elfogy az ami ízlik!
Köszönöm azt hogy tavaly sok időt szakítottál arra hogy skype-on is beszélhettünk a kertészkedésről,és megoszthattuk gondolatainkat.Adja az ég hogy idén jobb egészségben,és több erővel művelhessük valamennyien a háztájit.
T.:Gábor

És nem bírom megállni, hogy ne sokkoljam a nagyérdeműt: ilyen a különbség két kertész között és nemcsak a távoli Amerikában.

Vigyázzatok! A peszticidek nem moshatók le a gyümölcsökről és a zöldségekről, azok beépülnek a növény szöveteibe, amit a gyanútlan fogyasztó elfogyaszt.

Sokan vannak akik különféle csírákat használnak salátákhoz. Ezen csírák ára a kereskedelemben igen drága, és ami a legrosszabb, hogy nem tudhatja az ember mit tartalmaz a csírán kívül. No, ha valaki kedvet érez hozzá, akkor igen egyszerűen csíráztathat otthon is. A különféle magokat alapos mosás után be kell rakni egy befőttes üvegbe és egy átszellőző anyaggal lekötni a száját. Naponta kétszer át kell öblíteni vízzel és pár nap múlva fogyasztható is a friss csíra. Leggyakoribbak: lucerna, görögszéna, retek, brokkoli, hagyma, káposzta, mustár, bab, lencse és a búza de sok más is lehet, amivel igen változatos és ízletes saláta vitaminbombát lehet készíteni.

Telefonpiac: