Kávézó

Mary,én épp most hoztam be egy vödörnyit!

Keserédes számomra a havazás: legszívesebben kirongyolnék a 2 db 25 literes vödrömmel, és a hordómmal, hogy havat gyűjtsek. Dőre álom...

Pompás idő van felénk is. Remélem, hogy a kajszi termés is bőséges lesz.

Tavasz?Ugyan..itt szakad a hó,-2C^ovan.Bár a hó esik össze,már van 4 centi-alatta a föld viszont nem fagyos,pereceltem is olyat hogy indulhatnék a nonfiguratív elemeket felvonultató tornán.
A pipik nem akartak kijönni az ólból....csak vaksin nézegették hogy mi ez a nagy fehérség most.Bár az időjárás a jövő hétre változni fog,megvallom nekem tetszik ez a hó-főleg hogy tudom ez a tél utolsó próbálkozása!Remélem legalábbis...
T.:Gábor

Erről jut eszembe:a minap valamely természetfilm csatornán olyan kisfilmet láttam,melyben a legújabb rendőrségi fegyvereket mutatták be.Persze nem a mi rendőreink fegyvereit,hanem azt hiszem az USA-ban rendszeresített újdonságokat...volt ott lézeres forróság generátortól kezdve a falon is "átlátó" eszközig minden.Persze hogy a sokkoló volt a legtöbbet taglalt-borzalom hogy milyen akciókban hívják segítségül.
Ez a kisfilm generálta bennem az érdeklődést hogy utánanézzek a mostanában használatos nem ölő fegyvereknek-emlékeim szerint még a II.Világháborúban kísérleteztek vele.És lőn..manapság már nemhogy az infrahangot,hanem a nagyon magas de még hallható frekvenciát is használják.
Tudom régről hogy a hangok megfelelő alkalmazása egészen élvezetes az embereknek-zene-de érdekes hogy még mit tud....
biztonsag.blogter.hu/108065/nem-olo_fegy...es_tartosabb_bekeert
hadmernok.hu/archivum/2008/3/2008_3_csuka.pdf
Számomra sem ismeretlen a hagyományos fegyverek acéljának hűvös érintése-de inkább sose legyen szükség semelyikre.Az állatok szerintem jobbak nálunk..alig tudok olyan állatot amely aljas indokból kihasználná,vagy "csak úgy"megölné a másikat.Lehet hogy a genetikai készletünk alig pár helyen tér el az övéktől,de arra gondolok nagyon félresiklott a mi evolúciónk.
Na hagyjuk is..borzalom belegondolni hogy micsoda fegyverek is léteznek már,és a tudtunk nélkül is alkalmazhatják-ez komolyabb mint az "atom" szerintem.
Miért nem a természet védelmezésére,a környezetünk minél jobb megismerésére fordítjuk azt a sok tudást amit felhalmoztunk már?Talán az emberek legfőbb célja a halál-csak mindannyian hazudunk magunknak is?Hmm..bocsánat,néha vannak ilyen gondolataim is.
T.:Gábor

Így lehet a vizet meghajlítani

!


A trükkhöz nem kell semmilyen grafikai program, csupán egy méretes hangfal, egy slag (benne vízzel) és egy videokamera. Az utóbbi roppant fontos, ugyanis ez a csoda szabad szemmel nem látható.

Nincs más dolgunk, mint a vizet a hangfal előtt kell lecsurgatni, a hangfalból 24hz-et bömböltetni, a kamerát pedig úgy beállítani, hogy másodpercenként szintén pontosan 24 képet rögzítsen. Ráadásul ha a hangfalból csak 23hz szól, úgy tűnik, mintha a víz visszafele folyna. Zseniális.

Rendkívül jó hogy ezt a témát elővettük..a komposztálás egy csodadolog,az tuti!Én még a komposztot a televényférgeimhez is használom megfelelően keverve tőzeggel...ne tudjátok meg hogy beindulnak rajta!Sajnos most restartolnom kell őket is...a már említett agresszív penész szinte mindenemet tönkretette-de van remény azt hiszem.
A komposztálásról rendkívül sok anyagot lehet találni a neten,és magam is bújom a témát a 801-as évektől kezdődően.Az általatok is emlegetett talajlakó kolóniák pontosan olyan nagy segítség nekünk,mint a szűrőbaktériumok a medencéinkben.Én úgy gondoltam a megtámogatásukra adok az általam emlegetett szerből-ami tulajdonképpen az én értelmezésemben olyan mint a mi szűrőindító kultúráink.Megfigyeltem ugyanis,hogy nálam valóban lassan bomlanak el a beásózott maradványok...ha többen vannak hamarabb lehet egészséges földem,és nem sajnálok érte kiadni egy ezrest.Mert nem több amire szükségem lehetne..
Viszont még egy dolog..a szennyvíz.Tegnap szivattyúztam ki a kertünk végében lévő gyümölcsös talajára.Szaga abszolút nincs,színe enyhén szürke...Jah,Septifos!:)Megfigyeltem hogy az így öntözött földön olyan fű nő mintha turbóra kapcsolták volna..de azért én a zöldségesre nem adok ebből sosem.Azt tiszta vízzel locsolom-bár méréseim szerint a kútvizünk nitrát tartalma arra enged következtetni hogy mások derítője bizony nem zár.És még nem említettem a kora hajnali utazásaim során tapasztalt bűzt sok faluban..bizony kinyomják az árokba a szennyüket:(
Az igazi az lenne,ha a mosáskor/mosogatáskor valami olyan szert használnánk ami abszolút nem károsít...bár mi semmi agresszívet nem használunk már.
T.:Gábor
U.:jah...az akváriumaim cserevize öntözési szezonban szigorúan megy a zöldségesre!

Hát lehetnek különféle tapasztalatok, de én a sajátomról beszéltem. Úgy tapasztaltam, hogy minden szerves anyag amit jól bedarálsz és vegyítesz a silány minőségű esetenként agyagos talajjal, azt nagyon gyorsan és látványosan feljavítja szerkezetileg. Természetesen szükséges hozzá a talajnedvesség és a gyakori átforgatás, levegőztetés. Nyilván a kész komposzt a legjobb, azonban az elég nagy kincs ahhoz, hogy talajlazítóként használd, hisz hatalmas mennyiség kellene belőle ahhoz, hogy egy nagyobb agyagos területet rendbe tegyen. De ha van rá lehetőség az nagyon jó. A még szálas és nem lebomlott vagy csak részben lebomlott rostok jól javítják a kötöttséget és végül abból ugyanúgy komposzt lesz. Van még egy előnye, hogy a kötött talajt lazítva átjárhatóvá teszik a földlakók számára, melyek elvégezhetik a meló nagy részét. Ahhoz, hogy a talajlakó baktériumok, giliszták stb. elszaporodjanak, táplálék is kell nekik és erre a növényi rostok igen jók. A lényeg a rendszeres utánpótláson van, azaz minden évben, akárcsak az erdőben, ahol minden ősszel vastag levél takaró lepi be a talajt + lehullott ágak, kidőlt fák. Csak ott kissé lassabb a lebomlás, mivel többször kiszáradhat mire lebomlik. Ha beleforgatod és nedvesen tartod sokkal hamarabb végbemegy.

Én a komposztot inkább fejtrágyaként használom mint tápanyagbomba. Olyan sok nincs, hogy minden évben csak úgy találomra szórjam.

Kicsit macerásnak tűnik, de a komposztkészítést mindenképpen javaslom. Ez teljesen beleillik a mi öko szemléletünkbe. A kertből nem megy ki tápanyag, és a konyhai hulladék is hasznosul.
Irányadó lehet Alwin Seifert: kertészkedés mérgek nélkül könyve, kissé adaptálva, mert Németországban több eső esik.
Én sok komposztot csináltam, és csodálatos vegykonyha. Amikor végül átrostálod, és a kész komposzt a világ legjobb anyaga.
A nyúltrágya, a fűrészpor, ezek nyers, nem lebontott dolgok.
De ha veszel két földterületet, és elkezded rakni rétegesen: mondjuk egy adag kaszálék, rá a mondjuk nyúltrágya, aztán az el nem égetendő kis gallyak, rá a hamu a kályhából, ha fával fűtesz, rá megint kaszálék... Vékonyan letakarod földdel, belocsolod, s vársz...
Ha túl vizes, leáll, ha túl száraz, beég, vagy el sem indul.
De nagy a toleranciája.
Aztán megint összejönnek ágacskák, és már nagyobb, durvább kaszálék, és gazok, gyökerek, minden mehet bele, háztartási hulladék..
Amikor már elég nagy a többször tömörödött komposzt, kissé vastagabban takarjuk, és pihenjen.
Következő tavasszal áthányjuk az új helyre, ekkor már homogénebb..
A régi helyen elindítjuk az újat.
2 év, és olyan rugalmas, jószagú, érett komposzttalajt kapunk, hogy öröm nézni, szagolni. Minden belement, és minden átalakult benne.
Csak a felnyitott halmot át kell lapátolni egy szitán. A maradék jó kovász a következőhöz.
Vannak szakaszok, mikor teli van gilisztával. Van, amikor belenyúlsz, s 30-35 fokos, és millió apró lény dolgozik benne.
De az odagyűlt cserebogárpajor, lótetű is szépen összegyűjthető, mehet a csirkéknek, vagy lapáttal...
A zsámbéki hegyoldal száraz löszében is nagyon jó eredményeket lehetett elérni komposzttal.
A faforgács a "steril" agyagtalajban alig bomlik le, de a trágya is szinte konzerválódik. A kpomposzt oldja a tömöttséget.

Az tuti hogy sikerülni fog-rém egyszerű a recept is,meg a belevalók sem kívánnak semmi különöset.A lényeg azonban az áztatáson van,mert ha rövid ideig áztatod nagyon sok levet felvesz a hordóból...
Nálunk rendkívül kelendő-néha csak bekapok egyet-egyet az íze miatt!
Idén még káposztával töltött paprikát is kellene csinálni-de ebből nálunk semmi nem terem meg,marad a piac.
T.:Gábor

A sok növényi rost okán a kérődzők és a rágcsálók trágyája a legjobb talajszerkezet javító, viszont a szárnyas trágya jó tápanyag koncentrátum, csak óvatosan kell bánni vele mert nagy mennyiségben éget. Jobb keveset gyakrabban kiszórni vagy hígítva locsolni.

Pasa, abban biztos lehetsz, hogy sikerül!

Igen,pontosan ilyen a talajunk-egyszer maglódi ismerősömnek vittem fel Pestre egy kis golyót belőle.Mikor kiszáradt szerintem halálos fegyverként lehetett volna használni!
A fűrészpor nálunk nagy kincs,főleg a fűtési szezonban.A trágyát viszont használom eztán.
Nem tudom nálunk mennyire savanyítaná a meszes talajunkat egyébként,de ősszel rámegyek nagyobb adag fűrészporra!
Végül is a fahamut mindig kihordtuk a földre egy időben...a föld szerkezete javult is,de eltűntek a gilik.Most a dolgok átgondolása van folyamatban,viszont azt el kell mondanom hogy a konyhakertünkben lévő föld az évek alatt még a színét is változtatta-egyre barnább,és egyre jobban művelhető lett.Most is csak a dolgok elősegítése érdekében próbálnám ezt a Phylazonit-ot,hátha!
T.:Gábor

Ha jól értem, akkor sárga agyagos a talaj nálad (akárcsak nálam volt a lebontott régi ház helyén) és rettenetesen be tud tömörödni, főleg ha felázik. Majd mikor kiszárítja a nap, akkor meg olyan lesz mint a beton. Én úgy segítettem ezen, hogy beszereztem igen nagy mennyiségben lomhullató fűrészport és tehén trágyát. Ezzel beterítettem az egészet jó 10-15 cm vastagon, majd egy kölcsönkért rotával jól bedaráltam a földbe ősszel, majd tavasszal megint. Most már elfogadható, mivel már nem áll úgy össze, elég morzsalékos lett, de mindig kell az utánpótlás. A fűrészporozásnak egy "hátránya" van, hogy kissé savanyítja a talajt és nitrogénhiányt idéz elő. De ez csak átmeneti állapot és könnyen orvosolható is. A tollasaid végtermékét is célszerű szétszórni a földön.

Nagyon köszönöm a hozzászólásaidat-évek óta magam is vegyszermentesen termesztek amit csak lehet ebben a nyirokban.Pl. ez okozza szerintem azt,hogy a vöröshagyma/fokhagyma alig nő meg,de olyan erős mint a fene...
A mi földünk sárga nyirok,és kevéske termőréteg-ezt javítgatom 93' óta.Hideg,nehezen melegszik föl,az öntözővíz meg lefolyik róla:(.Gyorsan kérgesedik..na ekkor a fene megette az egészet-ezért is viszek be rettenet mennyiségű mulcsot,növényi maradványokat.Persze hogy kicsi a konyhakert nálunk is-de mire felásózom a fájós tagjaimmal már elég is.még nem érkezett el nálunk a földművelés ideje,pl ma reggel is -2 fokot mértem.Tapasztalat hogy ha hamar ültetünk szinte semmi nem jött ki,mintha befulladna a mag.Volt hogy már márciusban elültettünk,a szomszédok meg csak áprilisban..mire a terményeket kellett betakarítani meg nem tudtam volna mondani hogy a miénk jobb-e..sőt azt hiszem semmivel nem volt szebb,nagyobb.Tehát itt még van egy hónap addig amíg ültethetek.
Részben tudatosan,részben kényszerből eddig sem permeteztem..tavaly is csak egyszer a paradicsomot réztartalmú szerrel,mert másképpen lerohadt volna minden a sok hirtelen esőtől/sok ismerősömnek meg is betegedtek a növényei/.Emlékeztem a tavalyi beszélgetésünkre Gyulám,a csalánlevelet,és a csalánlevet is bevetem idén természetesen.Azt már rég tudom hogy lombtrágya,és a levéltetveket is kordában tartja a lé-valaha sokat olvastam a Biofüzeteket!:)Továbbra is erősítem a földünk vízmegtartó képességét azáltal hogy folyamatosan dolgozom bele a rostos növényi maradványokat-de ezzel van egy kis baj.A giliszták számával elégedetlen vagyok..alig bukkan elő pár igazi földigiliszta,ásózáskor is inkább a tejfehér giliszták vannak jelen.De ahol alkalmaztam a trágyát ott megjelentek nagyobb számban-igaz a lótetűk is:(.Volt olyan sor paradicsomom,ahol a 4. palánta tudott megnőni-mindig kirágta ez a féreg!Végül nevetséges megoldást eszeltem ki:mivel a lótetű éjjel mászkál,vagy a föld alól támad,ezért PET palackokat süllyesztettem a talajba a palántáim mellé úgy,hogy kiálljon belőlük egy jókora "gallér" is.Persze a palackokat hosszában felhasítottam hogy a víz ki tudjon folyni,illetve hogy a növény köré besüllyeszthessem.Bevált!
Mióta nős vagyok minden évben megfogadtuk hogy jövőre már csak füvet nyírok..de tavaly ennek az ellenkezőjét mondtam a páromnak!Igenis harcolok azért a kis földért is,mert az ott termett növényeinknek az íze valami fenomenális..már alig várom a friss répát,meg a borsót!Nevetségesen kicsinyke a terület-de idén még bővítek is-nagyon hálás dolog amikor a párom csak kilép a kertbe és hozza befelé a levesnek valót,vagy éppen a legelső paradicsomon vitatkoznak a gyerekek.Tavaly nem lett borsónk...a srácok,meg a lány is azonmód leették ahogy lehetett.
Csodálatos dolog a saját magunk megtermelte étkeket fogyasztani-nem érdekel sem hátfájás,sem recsegő izület-én idén még többet ültetek az tuti!
Hopp...a mester említette a mentateát régebben-nos vannak mentatöveink,idén biztos hogy nem hagyom kárba menni a leveleket!
A csíráztatás ötlete igen jó-még a panellakó kollégák is élvezhetik!Balkonládában lehet termeszteni sokféle dolgot..pl. a snidling nálunk kiveszett mert mindenki azt ette volna télen!
A saját hordós savanyúnk úgy érzem sikeres volt Budán is-legalábbis erre enged következtetni az,hogy mesterünkkel élénk levelezést folytatunk arról hogy idén már neki is legyen sajátja!Pár üveg saját lecsót is próbára bocsájtottunk...abból az igazi nap érlelte paradicsomból-gondolom nagy nehezen csak elfogyott!
Idén újabb lendülettel azon leszek hogy ismét megtölthessük a hordókat,és a spájz polcait....160l savanyú,és minimum 250 üveg saját befőttünk volt az őszre.Ma már van hely polcokon,hiszen elfogy az ami ízlik!
Köszönöm azt hogy tavaly sok időt szakítottál arra hogy skype-on is beszélhettünk a kertészkedésről,és megoszthattuk gondolatainkat.Adja az ég hogy idén jobb egészségben,és több erővel művelhessük valamennyien a háztájit.
T.:Gábor

És nem bírom megállni, hogy ne sokkoljam a nagyérdeműt: ilyen a különbség két kertész között és nemcsak a távoli Amerikában.

Vigyázzatok! A peszticidek nem moshatók le a gyümölcsökről és a zöldségekről, azok beépülnek a növény szöveteibe, amit a gyanútlan fogyasztó elfogyaszt.

Sokan vannak akik különféle csírákat használnak salátákhoz. Ezen csírák ára a kereskedelemben igen drága, és ami a legrosszabb, hogy nem tudhatja az ember mit tartalmaz a csírán kívül. No, ha valaki kedvet érez hozzá, akkor igen egyszerűen csíráztathat otthon is. A különféle magokat alapos mosás után be kell rakni egy befőttes üvegbe és egy átszellőző anyaggal lekötni a száját. Naponta kétszer át kell öblíteni vízzel és pár nap múlva fogyasztható is a friss csíra. Leggyakoribbak: lucerna, görögszéna, retek, brokkoli, hagyma, káposzta, mustár, bab, lencse és a búza de sok más is lehet, amivel igen változatos és ízletes saláta vitaminbombát lehet készíteni.

Telefonpiac:

Legyek őszinte: ezek a manusok jó pénzért árulják a "spanyol viaszt". Ezek mind megtalálhatók a természetben, hacsak nem irtod ki rendszeresen a kemikáliákkal. Én a évek hosszú során - bár az utóbbi időben föld hiányában kis területen zöldségezek és termesztek gyümölcsöt - megtanultam, hogy mindennek az alapja az egészséges élő föld. Semmi mást nem kell csinálni csak a természetes körf9rgést biztosítani. A termesztett növények igényeiknek és fejlődési szakaszuknak megfelelően különféle tápanyagokat vonnak ki a talajból, ezt kell pótolni illetve a vetésforgóval biztosítani a folyamatos tápanyagellátást. Kizárólag természetes forrást szabad erre használni, állati eredetű (trágya) vagy növényi eredetű komposzt, illetve vegyesen. Kemikália nuku egy szál sem. Az ugyanis csupán rövid távon eredményes, hosszú távon teljesen tönkreteszi a termőréteget. Semmilyen vegyszert nem szabad használni az úgynevezett növényvédelemre, mert azok is mind tönkreteszik a termőréteget, az élő földből egy élettelen valamit csinálnak. Ilyenek a különféle talajfertőtlenítők és rovarirtók. Nekem szükségem van a rovarokra és szükségem van a férgekre és baktériumokra is, hiszen azoknak mind megvan a saját szerepük, hogy egy egészséges termőföld és vegyszermentes termés legyen. A zöldségfélék megfelelő fajtaválasztásával, a tudatos vetésforgó alkalmazásával és jó növénytársítással igen sikeresen lehet vegyszermentesen gazdálkodni, úgy, hogy pénzt sem kell költeni a permetszerekre, himi-humi műtrágyákra, stb. Vannak igen jól termő és ellenálló zöldségfajták és gyümölcsfajták, azok amelyeket még elődeink is termesztettek igen jó eredménnyel. Én ha tavasszal ásás közben sok gilisztát látok a talajban, akkor tudom, hogy minden rendben van, nem kell abba más csak további trágya. Ők és a bacik elvégzik a feladatukat helyettem és a kemikáliák helyett is. Sajnos most nem sok kertem van, de még ez is elegendő, hogy szinte minden zöldséget és a gyümölcsök nagy részét is megtermeljem a családnak. Csodálkozva is néznek a szomszédok, hogy még lemosó permetezést sem alkalmazok. A pillantásaikból látom, hogy "lesajnálnak". Engem ez cseppet sem érdekel, mivel ők az agro-business rabjai és nem én. Egyébként semmivel nincs több termésük nekik mint nekem, sőt. A különbség a megtermelt javak minőségében van. Meg vagyok győződve arról, hogy a gyerekkoromban még majdnem ismeretlen allergiák egy részét is ez a szemlélet mód okozza. Nálam a levéltetveket a katicabogarak tartják kordában, a fonálférgeket a fokhagyma, büdöske stb. Egy ilyen kert első ránézésre egy nagy összevisszaság, mert vegyesen társítva kerülnek a helyükre a növények, melyek aztán egymást kölcsönösen védik és segítik. De ez már egy másik történet. A termésem kb. 3-4 %-át (csak nagyon ritkán többet) veszítem el a vegyszermentes termesztés miatt, de én ezt nem sajnálom. Ennyivel tartozom az anyatermészetnek én is.

Na Gabikám munkára fel! Én már elduggattam a hagymát, fokhagymát, vetettem spenótot, borsót, petrezselymet,a sóska már szépen hozza a leveleit. A cseresznye, kajszi, körte, szilva, földieper meg a pár szóló is jó termést ígér erre az évre. Annyi mindenképpen lesz, hogy nekünk elegendő legyen. Majd ha palántázod a paradicsomot, akkor ne felejts el az ültetőgödör aljára dobni egy marék frissen szedett csalánt majd locsold bőségesen, csalánlével virágzásig. Onnantól jobb a fekete nadálylé, mivel sok benne a kálium. Ha még eddig nem vetetted el a palánta magokat, akkor itt az ideje, mert a piacon nem olcsó és bizonytalan a fajtájuk is.

További jó kapirgálást.