Vízkémia

Helló!
bocs h ide írok,de úgy látom elég forgalmas a topic
Tudnátok tanácsot adni? Hétfőn tervezett, 4 órás áram szünet lesz
mit tehetek az aki "egészsége" érdekében? gondolok itt pl.: reggeltől légpumpa használata(bár szerintem az oxigénnel nem lesz baj),hazaérve kisebb-nagyobb vízcsere stb.
Még egyszer bocs, és köszi

Meddig és milyen szűrés után tárolható az esővíz?
Valamint az aktívszén szűrőben való használatáról mi a véleményetek?

Gáborom! Hallgass rám! Ha ppt-ben (a ppm milliomod része) 0, akkor az 0!

Esővíz? Soha nem "nullás" nálam, eddig a legjobb gyűjtés eredménye 12 μS, a mai eső pedig az elején 31, majd mire megtelt mindenem 22 μS értéket mutatott. Ez egyértelműen nem biztos hogy "keménység", mert téli fűtési szezonban akár még hosszú csapadékos napok után is van annyi szennyező anyag a vízben ami ezt okozhatja- nem beszélve ugye a levegőben lebegő részecskékről. Csepptesztekkel mérve azonban valóban nulla az érték, kár hogy a kémhatás 6.7 re jött ki. ezt szintén a téli fűtési szezon és az általánosan tapasztalható hatások számlájára írom.
Én imádom az esővizet használni, jelenleg még 5 literes flakonokba fejtem le az előszűrt vizet, úgy depózom. Vannak tervek IBC-tartály használatára is, de necces- tudom hogy akár egy rosszabb gyűjtéssel is az esetleges "szép vizemet" megterhelhetem nemkívánatos spórákkal stb. és ezért hezitálok azon hogy egy tömegben én tároljak-e esővizet. Van olyan tapasztalatom is, hogy az esővízben lévő lebegőanyagok- bár szemre kristálytiszta víz volt- a cory ikráimat befullasztották, egyetlen darab nem kelt ki. Mivel ezt már máskor is tapasztaltam volt egy kontroll medence is amiben viszont gyantával lágyított vízben ívott le ugyan az a faj szinte órára pontosan. Ott a kelési ráta szemre 75%-körül mutatkozott....hmm! Aztán mivel szeretem megerősíteni a tapasztalataimat, és sosem hiszek még a szememnek sem elsőre megismételtem a dolgot ugyan ezekkel a rajokkal- coryknál előfordulhat például hogy hosszabb pihenő idő utáni első ikrázás szinte terméketlen. De nem- az új próba ugyan ezt az eredményt hozta- az eddigi "gyantás csapat" esővízben siralmasan rossz eredményt hozott, a másik viszont gyantásban szintén olyan 75% körülit. Én tehát az esővízzel is óvatos vagyok már, bár jelzem hogy ritka tiszta környezetben élek. Az esőfelhők viszont akár magukban is hordozhatnak "felkapott" anyagokat, elképzelhető akár több száz kilométerről érkező szennyeződés is úgy az esővízben mint a háztetőnkön.
Végezetül egy fotó hogy hogyan néz ki az én "esővíz bázisom":

T. :Gábor

Márványból is van fekete, vagy bazaltszínű, bár nem olcsóbb mint a bazalt, nem éri meg "hamisítani".

Üdv!

15-18? elég durva esővíz mellett! Okés hogy növények,de lehet a talaj is ludas. Persze, ha még így is jó a halaknak!
Hogy gyűjtöd a vizet,hagysz időt hogy lemossa a tetőt(feltéve hogy úgy szeded)?
Én"bazalttal"jártam pórul: 0-ás vízzel cserék, mégis 16-17,ezután ecet a bazaltra úgy pezsgett mint a "plussz",pedig nem festett mészkő volt!
(Elég szomorú hogy sav teszt nélkül veszélyes aljzatot venni!)

Téli csapadékban kicsi a valószínűsége a mikroorganizmusok jelenlétének, ásványi anyag tekintetében pedig a 0 az 0, Nyáron be szoktam hordani egy belső tartályba, hogy ott mi történik, azt nem tudom, de eddig nem volt baj vele.

Nyersen, visszasózásra nincs szükség, mert, mint írtam, valamiért mindig (persze tudom: tápoldatozok) felkeményedik a vizem, 15-18ra. az esővíz pedig lágyítja. Nincsenek spéci halaim, coryk, ancik, guppi, platti, molly, aranygurámi, vitorlás, ormányos márna.

Csak "nyersen" használod vagy esetleg aktív szénen átszűrve, esetleg visszasózva?

Nekem 0-ás vizet ad. Sóder-homok aljzatom van minden akiban, 1/3-os vízcserét alkalmazok,mindig felkeményedik a vizem, úgyhogy jótékonynak vélem.

Esővíz mint lágyvíz használatáról valakinek esetleg tapasztalata?

Köszi a táblázatot. A szifókkal kapcsolatban már régen keresem a természetes vízösszetételt. Persze ezt csupán amatőr eszközökkel tehetem. A Horn-Zsilinszky könyv a Poecilia Velifera (akkor így nevezték, nem tudom a mostani nevét) fajleírásánál írta ,hogy lágy vízben jellegzetes táncoló, kígyózó mozgással jelzik, hogy nem jól érzik magukat. Ellenszerként 1 kévéskanál só/10l adagolását írja elő. Ezt a jellegzetes kígyózó mozgást produkálták a szifóim, mikor rátaláltam e javallatra a Veliferával kapcsolatban, elsütöttem és sokat használt, az elhullások megszüntek (nagyon lelassultak), de azért sokszor látszik, hogy mégsem teljesen kóser a víz nekik. Az ok gyanúm szerint az időnként előforduló elsavasodás, puffer híján, amiről nemrég már szó esett. Ez az ami miatt vízkeményítésen töröm a fejem. A veliferáról azt rebesgetik, hogy brakk vízben is él, így az ő esetében lehetséges, hogy a javasolt intézkedés teljes körű megoldást jelent a problémára, de a szifóim közül még mindig három-négy hónap alatt egy-kettő először táncol, majd lefogy, süllyedőssé válik és elhullik. Egy jó ismerősöm, aki díszhalboltos, valami olyasmit mondott, hogy létezik valami élősködő ami, csak akkor tudja megtámadni az elevenszülőket, ha elvékonyodik a bőrnyálkahártyájuk (vagy mijük), amit okozhat lágy és/vagy savas víz, és ő is a sózást javasolta. Csakhogy az Ő boltja Budapesten van, ahol kevesebb problémája lehet ilyenekkel.

De hopp- én nem is arról beszélek hogy melyik-melyik az "erősebb hatású", hanem hogy a természetes vízben melyikből mennyi van, milyen arányban- tehát ha természetközeli kemény vizet szeretnénk készíteni nem elég egy komponenst használni, de igazából még kettőt sem!
Hozzáteszem hogy szerintem, ugyanis komplett linket nem tudok átolvasni idő híján...
T. :Gábor

De úgy van, itt mindenki így gondolja és tudja. Őszintén: nem is olvastam a képletedet, túlzottan lefoglalt más téma...
T. :Gábor

Nem úgy van, hogy a vezetőképességet az összes ionos oldott anyag jelenléte okozza? Vagyis nem csak a keménységet okozóké, hanem pl a konyhasó is. Tehát a vezetőképességből nem lehet egyenesen következtetni a keménységre.
Halőr:
A levezetett képletem számol azzal, hogy a keserűsó sokkal ütősebb vízkeményítő. Ha a lentebb definiált X-et kimérnénk, akkor valószínűleg egynél nagyobb szám jönne ki, mivel ütősebb vízkeményítő anyag a definícióban szereplő CaO-nál, vagyis egy literbe 10Mg só 1°Nk-nél nagyobb keménységváltozást idéz elő. Így elnevezhetnénk ezt a tényezőt mondjuk vízkeményítési tényezőnek. Valószínűleg ezt nem én találtam ki először, és létezik rá egyezményes jelölés és nevezék.

Djguard: javaslom hogy azt a mértékegységet használd amit a te EC/TDS mérőd mutat, mert így annak aki nem ismeri azt a műszert amit te használsz esetleg tévedést okoz majd! Ha jól vágom akkor a szokványos akvarisztikai EC- mérőink μS /mikro Siemens/, míg az általad használt műszer mS /milli Siemens/ -ben mér! Így nem mindegy hogy az oldat tulajdonképpen mekkora elektromos vezetőképességet-avagy ha jobban tetszik töménységet mutat majd.
A másik amit szeretnék észrevételezni az a következő: sajnos nem ilyen egyszerű a helyes módosítás, ha valóban kemény vizet szeretnénk csinálni- olyat ami a természetben is előfordul! Igaz ugyan hogy a keserűsó /magnézium-szulfát/ is összetevője az állandó keménységnek- de azt kell mondani hogy sokkal markánsabb és tömegarányban is jóval számottevőbb "más" anyag van...igen, kutyálkodom! Eszemben sincs hogy részletesen kivesézzem a kollégának a teljes és igen élvezetes kémiai részt....vagy tudja már, vagy majd megtudja ha rákeresőzik! A legigazibb az lesz ha megvárjuk a " vegyi-zseni" nagyon jó kollégánkat, én anno igazán élveztem írását, okfejtéseit.
János ha legközelebb "emberi időben" járok feléd, tiszteletemet teszem...hiányzik a nyugalom amit magad körül létrehozol, ugyancsak az az elmélyült és analitikus légkör amit nálad tapasztalok! Kémiára fel...az egyik legszebb a hobbiban!
Ui.: gipsz...kinek mi jut eszébe erről az anyagról?
T. :Gábor

Endre! Számolgathatsz is, de egyszerűbb, ha csinálsz egy 2EC értékű keserűsó törzsoldatot, és ezt 5-10ml-enként beadagolod akármekkora akiba. És mérsz, és mérsz, és mérsz!
Már csak a pufferhatás miatt is!

Toist úgy van ahogy mondod nálam, köszönet az infóért!
T. :Gábor

Na ezt nem tudtam, A kélciumszulfát az meg ügye a gipsz, jól emlékszem? Tehát gipszdarab behelyezése a vízben , meg keserűsóé. Elvileg ki is lehet számolni, hogy mennyi kell. Lássuk a definíciót:
1 nK° azaz 1 német keménységi fok keménységű az a víz, melynek 1 literében 10 mg CaO-dal egyenértékű keménységet okozó (Ca és/vagy Mg) só van feloldva. ( www.inaqua.hu/Content/Vizkemia/hardness_units.htm )
Tehát beleteszek 1 l desztvízbe 10mg-ot külön-külön mindkétféle sóból, és megmérem az oldat német keménységét, az eredmény legyen X, legyen Y a változtatni kívánt keménységi fokok száma. 1/X az a viszonyszám mely megmutatja, mekkora keménységváltozást okoz 10 mg Mg só vagy Casó a CaO-hoz képest. Ebből megtudom, hogy adott keménységi fokszám emeléséhez mennyi só kell literenként, nyilván Y/X
Ennek fényében lássunk egy példát:
4°NK a vizem és 8-at szeretnék, vagyis Y=4, X-et kimérem, 160l az akváriumom, ebből mondjuk 130l a víz, a többi alzat, kövek ,szűrő stb.
A kívánt sómennyiség tehát 130*4/X, legyen mondjuk 130*2/X Ca só, és 130*2/X Mg só

gondoljátok végig ti is, hogy vajon hibáztam-e?